Vadász- és Versenylap 37. évfolyam, 1893

1893-10-22 / 68. szám

620 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1893. deczember 17. belenőtt foglalkozásába. Azonkívül ők voltak azok. a kik egész Európát ellátták s máig is nagyobb részint ellátják trainerekkel és jockey к kai s más nemzet fiai eddig nem is igen gondoltak arra. hogy az angolokkal concurráljanak. A jockeyböl lett és lesz manapság is legtöbbnyire trainer és ennek a fiából ismét jockey. A szokások, az életmód, az apáiktól örökölt pehelysúlyú kis termet, mind hozzájárult ahhoz, hogv ezen a téren csak angolok működtek és működnek, mint i a kik hasonlithatlanul legrégibb idö óta állanak a versenyügy szolgálatában. Valóságos trainerek és jockey-dinastiák keletkeztek las­sankint. a kik idegent nem szívesen vesznek be maguk közé s többnyire csak egymás családjából veszik még nejeiket is. Ez az oka annak, hogy a hivatásra reá­nyomták mintegy a faji bélyeget s hogy más i nemzetbeli és más faji karakterű ember már | nem is igen gondol rá, hogy ezen a téren I megpróbálkozzék és sikereket érhessen el. A magyarnak faji karaktere egyáltalában | nem az, a mi e pályához szükséges, a mely ] igen sok önsanyargatással van összekötve; j fölkelni hajnali 3 órakor s örült galoppban végig lovagolni néhány lovat, nem csekély dolog s igen nagyfokú megedzettség kell hozzá ; ha ehhez hozzáveszszük azt, hogy egy jockey minden falatot a mit lenyel, félve fogyaszt el, nem lévén szabad neki hizni, j mert ha testsúlya egy-két kiloval növekedik, könnyen kenyerét veszíti s azért kedvére — mint azt a magyar szereti — még nem is étkezhetik, nem csodálkozhatunk rajta, hogy a kényelemszeretö magyar ember nem igen fog | ehhez a mesterséghez. Asszimilálódni tudó nemzet vagyunk, a po­gány magyarból a legjobb keresztény lett s a hadban rettegett hös magyarok utódai ma, mint békés állampolgárok a tudomány és művészet terén évszázados mulasztásokat egy csapásra pótolva, küzdöttük fel magunkat a i világ első cultura-államai közé. A magyar em­ber jó felfogása mellett természetadta élénk­séggel és ügyes kézzel bir s a mihez hozzá­fog, mindenben képes eredményt elérni; — ép azért hiszem, hogy csak kezdeményezni kellene s a magyar gyerekekből jó verseny­lovasok is válnának. Nem lesz érdéktelen olvasóink előtt, ha mielőtt, tervemet — mely szerint magyar jo­ckeyket nevelhetnénk — ismertetném, írok [ néhány szót arról, miként is történik a jo- i ckeyk nevelése és kiképzése? j A lóversenysport ösi hazájában Angliában, | a honnan mi is jockeynket importáljuk, a | trainerek szerződés mellett veszik magukhoz , az úgynevezett apj/rentice-ket ; (tanulókat). — j A szerződés rendesen ugy szól, hogy az app- 1 rentice, ha fölszabadul, azaz jokeyvé válik, köteles néhány (rendesen 3) éven át összes keresményét a megélhetésére szükséges ösz­szeg levonásával, tanitó-trainer mesterének adni. — S ez nagyon természetes is ; mert ezzel egyfelől nyer a gyerek, a kit a trai­ner igyekszik hivatásara minél jobban elő­készíteni és jó conditióba helyezni, nyer más­felöl a trainer is, a ki ily módon évenkint szép mellékjövedelemre tesz szert s ez a re­ménybeli jövedelem a trainerek sarkantyúja, s ezért versengve igyekeznek a kezeik "alatt levő apprenticekböl minél tanultabb és ügye­sebb lovast nevelni. Mi nálunk az istállófiuk ama versenyekben lovagolhatnak, a melyeknek propositiói értei- ! mében 3} kilo sulyengedményt élveznek. Ilyen verseny azonban még nem igen sok van és eme kevés versenynél sem igen veszik igénybe a tulajdonosok a kedvezményt, mert minden Chauvinismus mellett is meg vannak győződve, hogy egy jó jockey képessége és tudománya különben talán egyenlő chanceok mellett "is mindig megéri azt a 3£ kilót, a mennyivel egy istállóimnál nagyobb sülyt lovagol. Röviden összegezve a fentebbieket, arra az eredményre jutunk, hogy egyrészt a pályá­tól való idegenkedés, másrészt az elméleti és gyakorlati szakoktatás hiánya s végül a sulyengedménynyel egybekapcsolt versenyek csekély számában rejlenek amaz okok, a melyek miatt magyar ember még nincs e { pályán. Á bajon segíteni s a kezdeményezést kezébe venni szerintem a földmivelésiigyi ministe­riumot illetné, a mely az állami félvértenyész­téssel kapcsolatosan igen sikeresen megold­hatná a kérdést, hogy alkalmas magyar fiuk e pályára kiképeztetést nyerhessenek s az­után — esetleg a Lovaregylet közvetítésével — megfelelő elhelyezést találjanak. Nem is kerülne nagy áldozatokba az állam- i nak évenkint az önként jelentkezők közül 5—6 arra alkalmas gyereket az állami félvér­tenyésztö helyekre fölvenni s őket azután a félvérek lovaglásával kapcsolatban kitaníttatni ; a gyerekek állhatnának egy idősebb kiérdemült trainer felügyelete alatt, a ki tanítaná nekik a versenylovak kezelésével s lovaglásával összefüggő dolgok theoriáit is. A félvér­tenyészetböl átmennének a tanulók állami, esetleg lovaregyleti felügyelet mellett meg­bízható nyilvános trainerekhez s azoknál azután — ugy mint Angliában az apprenticek — kiképzésük teljes befejezést nyerne. Ilyen módon 10 év alatt 50—50 emberünk lenne e pályán s ha ezek közül csak 8—10 is ki fogja állani az összehasonlítást az angol professionatusokkal, a rájok fordított fáradtság már nem lesz hiábavaló. A másik feladat ez ügyben a versenyegyle­teket illeti. — Szükséges ugyanis az istállófiuk- . nak nagyobb teret engedni, hogy képességüket j gyakrabban bemutathassák a nyilvánosság előtt. — Egyelőre legalább meetingenkint egy versenyt kellene kizárólag magyar istállófiuk részére kiirni, s ha a kezdeményezés jó si­kert enged sejtetni, akkor e versenyek szá­mát mindinkább és inkább ki kellene ter­jeszteni. A földmivelésügyi minisztérium és a Ma­gyar Lovaregylet e kérdést szép egyetértéssel megoldhatná, egymást támogatva, olyformán, hogy néhány év múlva már büszkén emlit­hetnök egyik-másik magyar jockey nevét a legkiválóbb angolok mellett is. A várt eredmény nem fog elmaradni, csak meg kell törni egyszer már a jeget ! R P. D. AGARÁSZAT ÉS KOPÁSZAT. A budapesti róka-falka jövö hétfőn, október hó 23-ikán kezdi meg rendes vadászatait és pedig hétfőn, szerdán, csütörtökön és szombaton a rókafalkával ; kedden és pénteken a szarvas-falkával, mindig 11 órakor. A találkozási helyek szombattól kezdve a N. Casinóban kiírva lesznek. VEGYES. A Heiickel-Memorialbaii valószinü indulók : Alégresse lovagolja Adams Algebra « Pache Kozma « S. Bulford Lustkandl cc Peake Hirtelen « Huxtable Nem marad « Carlyle Dölyfös « Wallace Milchmann « Ballantine Tritseh-Tratsch II. « Sharpe Lindenberg « lbbett Don Aaron « Brown. Leidi az idén már nem jő ki-többé nyilv pályára. Gyöngyvér csütörtökön a Freudenauban, a reggeli munka közben ismét orrvérzést kapott s e miatt a Henckel-Memorialban nem vesz részt. Milchmann pénteken reggel, Nebenbuhler társaságá­ban 1200 meteres galoppot végzett. A graditzi mén I igen jó benyomást tett a szemlélőkre. ' Vinall jockey fölbontotta Metcalf idomárral való szerződését s a hét folyamán Indiába utazik, hol családja állandóan tartózkodik. Ballantine és Barton jockeyk pénteken érkeztek Berlinből Bécsbe s az októberi meeting alatt itt fog­nak lovagolni. Willich országos lovászmester Németországból s Lang-Puchhof ismert sportsman, jelen voltak a bécsi októberi meeting megnyitásán. Yillám a jövö fedezési idény alatt Oroszvártt — hol Kodolitseh tábornok a ménesét elhelyezte, — mint fedező mén fog fölállittatni. A tábornok Espoirt is mint stailiont szándékozik ugyanott kihasználni. Styles idomár «Igen»-t és «Pogányló»-t küldi Pardubitzba. Strózt a parduhitzi nagy akadályversenyben Tinsley lovagolja, mig «Wolf»-ot Fletcher fogja vezényelni. A pardubitzi gátversenyben «Ritter Pasman»-t Robinson lovagolja. A pardubitzi nagy akadályversenyre valószinü indulók : Lady Ann lovagolja Hall Alphabet « Westiake Igen « May Hadnagy • « Williamson Wolf « Fletcher Violetta « Geoghegan Stroz « Tinsley Altress « ? Funny Face « Plüschke. Gr. Esterházy Miklós «Igen»-je a charlottenburg­westendi gyakorlótéren szerdán 6 00 metert galop­pozott. br. Reitzenstein százados vezénylete alatt. Az első 3000 meteren Comrade, az utóbbi 3000 meteren pedig Both Pál volt a kísérője. Funny Face, Németország eme derék stceplerje, nincs oly rossz egésségben.mint egyelőre hitték ; már ismét rendes munkát végez s tulajdonosa valószínűleg futtatni fogja a pardubitzi nagy akadályversenyben, mely esetben Pliiscbke jockey lovagolja. A budapesti öszi meeting alatt nyeremény tekin­tetében, a gr. Festetics Tassilo istállója áll első he­lyen. mely 28,375 frtot nyert. Péchy Andor ur istál­lója áll a második helyen 17.000 frt nyereménynyel, a Blaskovics Ernő uré 16,000, a gr. Trauttmansdorff Louisé 7075, a Söllinger R. századosé 6155, a gróf Sztáray J. és gr. Wimpffen S. szövetségé 5368} frttal, gr. Henckel A. 5000, gr. Esterházy B. 4705, Egyedi A. ur 4585. br. Üehtritz Zs. 4531}, Mr R. True 4115, br. Springer G. 4000 frttal. Peake jockey a jövő évre is szerződött a Kodolitseh táhornok verseny istállójához. Akadály-jockeyiuk közt eddig May áll essö helyen 20 győzelemmel s 6 második helylyel : legközelebb esik hozzá G. Williamson 18 gyzelemmel s 12 má­sodik helylyel, aztán E. Tinsley 14 győzelemmel, 21 második helylyel s egy walkoverrel. C. Planner 13 győzelemmel, 5 második helylyel és egy walkoverrel, G. Salter 9 győzelemmel, 12 második helylyel és 1 walkoverrel, R. Fletcher 6 győzelem és 13 második helylyel. A pardnbitzi nagy akadályversenyen Igen és Wolf a kedvenczek, melyek ellen csak 4-szeres pénzt kínálnak a bookmakerek. Lady Ann ellen 5, Violetta és Stróz ellen tí Erstling és Villiám II. ellen 7, Funny Face, Hadnagy. Pogányló, Alphabet ellen 8, Birokra, Arcadian és Courage ellen 10, Leda ellen 12 s Actress ellen 16:1 a kínálat. Kodolitseh tábornok a Calthorpe lord lovainak árverésén egy igen nemes származású mén csikót vett (St. Simon— St. Alvare) 510 guineán. mely Angliában maradt S. Pickering trainer gondozása alatt. Az idei agancs-kiállításhoz hasonló aligha volt még együtt. Különösen feltűnő az első dijat nyert, az ungi erdőkben lőtt s gr. Széchenyi Béla által ki­állított 20-ágas. Ez a szárakban nem oly erős ugyan, mint a mit ugyanott a gróf mostoha fivére (a tavaly elhalálozott gr. Zichy Rezső) lőtt ezelőtt kb. 10 évvel, csakhogy mig amannak csupán két rövid fö ágában volt erőssége (az csak 10-ágas volt), addig a jelenlegi 20-ágas egész erdőt mutatkoronájában. Súlya 10 kilo[25 gramm; amaz, ha jól emlékszünk, 10} volt.— A 2-ik számú hg Coburg Fülöp erdejéből egy roppant lombér 16-os agancs, súlya 9'35 kilo ; a hoszszabbik agancs­szár 121 centiméternyi, a szár körmérete a rózsa felett 23 czentimeter, capitálisan nagyszerű, de nagyön szélesen áll ; az első arányosabban együtt van. Leg­keskenyebben áll a 3-dik számú, gr. Festetics Tassilo taranyi erdejéből ; ez is 20-ágas s olyan lapátos koronái vannak, mint egy özönvíz előtti összarvas­nak. (A többiekről majd máskor, mert lapunk éppeu sajtó alá megy). Az angol jockeyk közt még folyvást T. Loates mutat föl legtöbb sikert, ki 691 lovaglásból 179-szer érkezett be győzelemmel ; utána következik- M. Cannon 173 győzelemmel, harmadik a sorban G. Barrett, ki 101-szer érkezett be első helyre. Azután jö W. Brad- ford 83, F. Tinlay 82, J. Watts 80 győzelemmel. ^ Sandow n-Parkban, a «Great Sapling Plate»-t a kétévesek emez 1000 font sterlinges diját ^1000 mete- ren a Col. Heyward sga к «Marnovia» nyerte 7-es mezőnyben ; második lett Delphos, harmadik Bennit­thorpe. A nyertes ellen 20-szoros pénz volt a kinálat. Chantilly gyepén f. hó 19-én futtatták le a 20000

Next

/
Thumbnails
Contents