Vadász- és Versenylap 37. évfolyam, 1893

1893-01-22 / 4. szám

68 1893. január 22. Nem hinnők, hogy gazdáink között volna sok olyan, a ki kanczáit a tenyésztéstől szándékosan elvonná, ha tudná, hogy azokkal a tenvésztést aránylag kevés költséggel, de folyton tartó szakszerű felügyelet mellett megkezdhetné, illetőleg idővel jövedelmeit ez uton is gyarapithatná ; mig másrészről meg lehetünk győződve, hogy még oly gazda is, a ki bár a tehetősebbek közé számitható s kinek erősen feltett szándékában állott lótenyésztést iizni, ha fáradozásait néhány évi balsiker követi — a mi sok esetben ugyan a véletlennek, de legtöbbször saját tapasztalatlanságának róható fel — csakhamar arra magyarázza a dolgot, hogy «nincsen hozzá szerencséje», mely magyarázatának aztán az a természetes következménye, bogv a tenyésztéssel vagy végképpen vagy nagyobb időre felhagy. Könnyebbítsük meg tehát az alkalmat gazdáinknak a lótenyésztésre s létesítsünk azoknál lehetöleges egyöntetű tenyésztést. Ez uton ugy a lótenyésztés ügyének használtunk. mint közvetve gazdáink anyagi javulását is előmozdítjuk. Körülbelül emez elhatározással indulhatott ki a mezöhegyesi magy. kir. állami ménes fáradhatatlan parancsnoka, kinek tágkörü hivatalos elfoglaltsága mellett mindig akad elég ideje arra. bogv nemes ambitióját más uton is kielégíthesse s a ki immár a «mezöhegyesi tájfajta» tenyésztésnek alapját megvetette. Koppant feladat, az bizonyos, de ha nem is ösmernök a lelkesültséget, mely a mozgalmat fogadta, már a kezdeményezőnek páratlan ügyszeretete mint sziklakemény jellemű egyénisége is elég garantiát nyújt arra nézve, miként a siker elmaradhatatlan. Ámde lássuk a tényeket ! Gróf d'Orsay Olivér őrnagy mezöhegyesi ménesparancsnok még a mult évben kikérte a földmivelési minisztérium lótenyésztési főosztály volt-főnőkének, boldog emlékű Kozma Eerencz min. tanácsos urnák véleményét az általa tervbe vett tájfajta tenyésztésre vonatkozólag. Felbátorítva a lehető legjobb vélemény nyilvánítás által, rövid idö mulva meghivta az ügy közelebbi megbeszélése czéljából Aradés Csanádmegye lótenyész-bizottmányi elnökeit, továbbá zombori Rónay Ernő birtokos urat — mint a lótenyésztés lelkes barátját — valamint 12 vidéki parasztgazdát. Emez összejövetelről a kifejezésre jutott köztetszés mellett feljegyezhetjük, miképp a gazdák ígéretet tettek, hogy az eszmét otthon terjesztik és a kitűzött legközelebbi értekezletkor az eredményről nyilatkozni fognak. A második összejövetel Mezőhegyesen f. é. junius hó 21-én tartatott, melyen a 12 meghívott gazdán kivül már mintegy 70-en jelentek meg önként és megkérték a parancsnok urat. hogy szándékának érvényt szerezzen, illetőleg őket a feltárt czél elérhetésére segítse. Ez alkalommal kérték fel a gazdák a parancsnok urat arra is, hogy ez ügyben ne csak mint kezdeményező, de annak vezetőjeként állandóan szerepeljen. A gróf ur ösmert előzékenységével a bizalmi állást elfogadta, csupán az

t jegyezte meg, hogy az ügyet nem mint ménesparancsnok, hanem mint magánember fogja vezetni. Időközben feledhetlen emlékű Kozma tanácsos ur az élők sorából távozott s az ügy kissé elmaradni kénytelenittetett, miglen dr. Schmidt József miniszteri tanácsos ur a főosztály uj főnöke a dolog iránt szintén a legnagyobb érdeklődést mutatva, támogatását készséggel megígérte s a tájfajta tenvésztés megkezdhetésére 4 uj törzsmént is bocsátott a ménes-parancsnokság rendelkezésére. 1. Alyy-Gidran (ell. 1888., apja Algy angol telivér Verneuil után'; anvja 53 sz. Gidran 2. Furioso XXIII. (ell. 1889.. apja Furioso XXII. anvja 106 sz. North Star III.) 3. Nonius XXXVIII. (ell. 1888., apja Nonius XXXI. anvja 242 sz. sz. Vihar Nonius.) 4. North-Star V. ell. 1889. apja NorthStar IV anvja 165 sz. Furioso XII.) A dolgok igy állván, az alapelvek papírra vetettek, a parasztgazdák felhivattak a kanI czák bejelentésére, mely bejelentések alapján \ a parancsnok ur a szükséges közegekkel kiutazott a községekbe a párosítás foganatosítására. A mint a tájfajta tenyésztés alapelveiből is látható, a czél egyelőre a mezöhegyesi törzsmének okszerű kihasználása mellett az. hogy a vidék lóanvaga javittathassék, hogy idővel egyöntetű tenyésztés, az az egy bizonyos fajta (ép ugy mint számtalan más fajták vannak) a mezöhegyesi tájfajta érethessék el. Miután pedig a parasztember méltán legtöbbre becsüli az oly lovat, melyet dologra és gyors munkára egyaránt használhat : továbbá a mely a fáradalmakat, időviszontagságot és nélkülözéseiket legjobban állja ki, ugy igen érthető a kezdeményező ama törekvése, hogy az elérendő tájfajta a Mezőhegyesen fennálló KisNonius törzsre üssön, mert e fajban van meg tudvalevőleg a felsorolt jó tulajdonságok mindegyike. Természetesen a kivihetöség még a jövő titka, ezzel csupán az irányt akartuk vázolni, mely után áttérhetünk az alapelvek közelebbi felsorolására : A tájfajta tenyésztésben való részvételre felvétetik minden mezőheg y esvidéki parasztgazda, ki magát az alapelvek követelményeinek aláveti s ezt egy írásbeli nyilatkozatban kijelenti, mely nyilatkozat érvényessége csak akkor szűnik meg, ha az illető okot adna arra, hogy a főkönyvből töröltessék, illetőleg a tájfajta tenyésztés nyújtotta kedvezményekből kizárassék. Fiz ped'g akkor következhetik be főképpen, (a mint azt alább látni fogjuk), ha valaki a követelményeknek egyáltalában meg nem felel. A tenyésztés iránya feletti felügyeletet, a felülvizsgálati jogot és minden idevágó intézkedést a felügyelő-bizottság gyakorolja; a tenyésztés és ebből kifolyólag a tenyésztők érdekeinek szemmel tartasával, tehát a tenyésztőknek a tenyésztés körül hathatós támasza, tanácsadójaként szerepel. A felügyelő-bizottság egy elnökből állandóan, továbbá az általa helyenkint esetröl-esetre felkért egyénekből mint tagokból áll. A felügyelő-bizottság az osztályozás, párosítás, díjazás stb. körüli határozatait a tenyésztőkkel egyetértöleg hozza ugyan, de ha mégis nézeteltérés forogna fenn, ugy tenyésztőnek a bizottság határozataiban megnyugodnia kell. A mezöhegyesi ménesparaucsnokság a földmivelésügyi m. kir. minisztérium engedélye folytán a kedvezményes áron esetleg ingyen való fedeztetést adhatja meg. Évenkint a felügyelő-bizottság jutalomdijazást fog rendezni, mely alkalommal dijakon kivül elismerés fejeztetik ki a szorgalmasabb tenyésztőknek. — E helyen alkalomszerűnek véljük kiemelni lovag Popiel Vincze cs. és kir. kamarás, nyugalmazott huszár őrnagy ur áldozatkészségét, ki — hogy a tenyésztés iránti meleg érdeklődését bebizonyítsa — a díjazásokra évenkint 200, azaz kétszáz forintot ajánlott fel, melyekből az 1893-ik évre járó kétszáz forintnyi összeget illetékes helyen már letéteménvezte. Idővel, lia a lóanyag szaporodik, akkor — (hogy a tenyésztők esetleg fölös számú lóanyagukat könnyebben és jobban tudják értékesíteni) — a bizottság különböző helyeken felváltva árveréseket is fog rendezni. A felülvizsgáló bizottság elnökének joga van időnkint egyes tenyésztőknél a lovak mikénti ápolásáról és tartásáról meggyőződést szereztetni, vagy szerezni, anélkül azonban, hogy ezért a tenyésztőt a legcsekélyebb kiadás is terhelné. Pontosság kedvéért és esetleges visszaélések kikerülése czéljából a kezdetben érintett nyilatkozatot aláirt tenyésztőknek Mezőhegyesen fedezett kanczáiról és ezek ivadékairól törzskönyv vezettetik a ménes-parancsnokságnál, melyből, a tenyésztő kívánságára, lóeladás alkalmával egy kivonat is adatik. A törzskönyvbe a kanczák. fedeztetésükkor, a csikók pedig elletés után egy hó eltelte alatt vezettetnek be teljes leírásuk szerint, mely czélból a tenyésztők a csikókat bemutatni kötelesek. — A törzskönyvvezetönek mindegyik kancza után 50 krajczárnyi dij jár, melyet a tenyésztő kanczája fedeztetésekor befizet. — A csikók, beiratásukkor bélyegeztetnek és pedig a nyereghelyen jobbról «mt» betűkkel, balról pedig a törzskönyvi folyó számmal. A bélyegzés egy a felügyelő-bizottsági elnök által kirendelt tag, a törzskönyvvezetö és a tulajdonos vagy megbízottja jelenlétében díjtalanul végeztetik. A ménes legénysége részére a kötöfékpénz épugy fizettetik, mint ezelőtt, fedezési jegyek is épugy állíttatnak ki mint eddig. A tenyésztő közönség felkérelik évenkint egy bizonyos ideig az elnökségnél tudatni, hogy hány kanczát szándékozik a jövő fedezési idény alatt fedeztetni. E bejelentések alapján a mezöhegyesi ménesben megejtett párositás után a tájfajta tenyésztésre előjegyzett kanczák és csikók különböző községekben összpontosittatnak és felettük osztályozás tartatik, meghatároztatván, melyeket kell a további tenyésztés érdekében megtartani, melyeket nem, a kanczák pedig párosittatnak oly czélból, hogy minden kancza a hozzá leginkább illő ménre íratván,* a ménesparancsnokság egyszersmind a mének szükség szerinti számáról is birjon tájékozással. Az idén e párosítások kivételesen előbb tartattak, mint a jövőben kitűzve van, főleg azért, mert az első működés volt hivatva megmutatni a kancza-számot, melyből a tenyésztés indul. Az összpontosítás igy szeptember első felében volt és pedig a makói gazdák lovai részére a csanád-rákosi csárdánál, továbbá a többieknek Alberti, Nagy-Majláth, ref'. Kovácsháza. Német-Pereg és Pécska községekben. Megnyugvással tekinthetünk vissza a pát ositásokra, mert láttunk a gazdáknál nemcsak jóakaratot, — a mi különben már maga is elég volna — de oly értelmességet és dicsérendő érdeklődést, hogy mondhatjuk: «a mag jó talajra talált». Különben ezt legjobban bizonyltja, hogy a tájfajta tenyésztésre immár 300 kancza van előjegyezve. A tenyésztők, a kanczák osztályozása szerint, kedvezményekben részesülhetnek és pedig: hogy jobb kanczáik félvér ménekkel féláron, a gyengébbek próba-ménnel ingyen fedeztetnek. A bélyegzett és megtartásra osztályozott oly kancza-ivadékok pedig, melyek mezöhegyesi törzsmének után származnak, minőségük arányában már félvérménekkel 1/

3, V

4 árban esetleg ingyen, rendkivül tekintetbe vehető esetben pedig telivér-ménnel is kedvezmény mellett fedeztethetnek. Á tenyésztő ama lövát, mely megtartásra nem osztályoztatott, szabadon eladhatja, csupán bejelenteni,tartozik az eladást utólagosan, hogy törzskönyvben kivezethető legyen, épugy az elhullást is bejelentenie kell. Megtartásra osztályozott lovak elhullását községi bizonyitványnyal kell igazolni. Ha valamely tenyésztő oly anyagi helyzetbe jut, 'hogy megtartásra osztályozott lovát is eladni kénytelen, akkor előlegesen a bizottsági elnökhöz fordul, s ha az a felhozott indokát elfogadhatóknak tartja, ugy az eladás ez esetben is megtürtenhetik. — Sőt a bizottság ily esetben közvetítést is gyakorol az eladásra