Vadász- és Versenylap 37. évfolyam, 1893

1893-01-08 / 2. szám

44 4. Nevezési zárnap és árbejelentési határidő 1893. április 12-én este 10 órakor. 5. Nevezni lehet Engeszer Józ-ef egyleti titkárnál Helireczeiiben. Szt.-Anna-utcza 2286. szám alatt. Jegyzet Minden fentebb kiírt államdij a jóváhagyás fentartásával közöltetik. Kelt a «Debreczeni Lovaregylet» igazgatósági ülésében. Debreczen 1892. Deczember hó 20-án. . 1 о tgazgatóeáff. TELIYÉREK ES VERSENYEK. Az Urlovas-szövetség közgyűlése és évi programmja. Az Urlovasok szövetkezete f. évi január hó 2-án Kaposvárott tartá közgyűlését, melyen a szövetkezet tagjai szép számmal jelentek meg : közbevetőleg mondva : a szövetkezet nagy átalakuláson megy keresztül, a mennyiben a versenyek súlypontját Alagra helyezve át, ott egy áliandó pályát létesit s egyúttal a szövetkezet székhelyéül Budapestet választá. A közgyűlésen Jankovich Gyula elnöklete alatt jelen voltak : Döry Jenő. Gaái Gyula, Inkey Antal. Inkey István, Inkey József. Kacskovics Kálmán. Kund Béla. Makfalvay Géza. Márffy Emil, Nádossy Elek. Svastics Aladár. Tallián Andor. Tevely Béla. A gyűlés tárgyát az «Alapszabályok» módosítása képezte, s ebből kiemeljük a következőket : Mindenekelőtt, hogy kihagyatott a régi Alapszabályok ama feltétele : miszerint a szövetkezet által rendezett versenyeken csakis szövetkezeti tagok lovagolhatnak és ugyanilyenek lovai indulhatnak. Az egylet hivatalos közlönyéül a «Vadászés Versenv-Lap»-ot választá. Az egylet állani fog : a) Alapító tagokból, a kik egyszer és mindenkorra 500 frtot fizetnek. b) Rendes tagokból, a kik életfogytiglan legalább is 20 frt évi tagsági dij fizetésére kötelezik magukat : e) Rendkívüli tagokból, kik 3 évre kötelezik magukat s évenkint legalább 20 frtot fizetnek. A szövetkezet ügyeit intézik jövőre : a közgyűlés és 7 tagból álló igazgatóság, mely utóbbi majd a maga kebeléből választja elnökét. Miután az Alapszabályok ilyetén módosítása elfogadtatott, a közgyűlés az Igazgatóság megválasztását azonnal foganatositá, melynek eredménye következő lett : Megválasztattak az 1893—95-dik 3 évfolyamra : Döry Jenö. Jankovich Gyula, Harkányi Andor, Br. Kotz Venczel tbnok. Inkey Antal. Lossonczv Gyula. Inkey István. Az igy megalakult Igazgatóság február 8-án gyűlést tart. melyben Elnököt fog választani. A fentebbi névsorra nézve még megemlíthetjük. hogy Harkányi Andor, báró Kotz Venczel és Lossonczy Gyula újonnan választott igazgatósági tagok " beválasztásához az ügy érdekében gratulálunk az egyletnek, mindhárman a verseny technikai és törvényhozási terén szintúgy, mint annak gyakorlatában kitűnő képességükről ismeretések levén ; br. Kotz Venczel beválasztása ezenkívül jele annak, hogy a hadsereg soraiból is mind többen lépnek be a szövetkezet tagjai közé. * * * Áttérve már most a szövetkezet alább olvasható s az 1893. évre szóló versenyfeltételeire, különösen kiemelhetjük a következőket : Az egylet Alapon a jövő évben 7 napon át tart versenyeket, és pedig a tavaszi mee- ting 4 napból áll: ápril 2, 3, 6 és 9-én. A nyári pedig junius 1-én, 4-én és aug. 6-án. Ezek közül az áprilisi versenynapok össze fognak esni a prágaiakkal ; ez egyrészt a sportra nézve hátrányosnak látszanék (mert igy a rendelkezésre álló auyag két részre oszlik' másrészt azonban biztat bennünket a remény, hogy nem az alagi meeting rövidül meg ez által, mert mig ennek pályája ilyen versenyekre, kivált tavaszszal. hasonlithatlanul jobb mint a prágai, másrészt lovak dolgában a helybeli (alagi), a szomszéd gödi és káposztásmegyeri, söt még a tatai istállókból is jóval több lóra számithatunk (az utazási költség tekintetéből) mint a távol esö prágai gyep: aztán az urlovasok nagy része is azok köréből kerül ki (falkavadászok, lovastisztek) kik Budapest és környékéhez közelebb esnek mint Prágához. Különben az Urlovas szövetkezet nem tehetett máskép (azaz más versenynapokai nem választhatott) mert egyrészről a fővárosi kiránduló közönség tekintetéből a húsvéti ünnepekre kellett azt alkalmazni (mert hétköznapokon nem lehetne számosb közönséget várni), más részről a Magyar Lovaregylet (mely hozzájárul az urlovasokat képező eme versenyek dijaihoz)— egyenesen kikötötte, miszerint az alagi meetingek oly időszakban tartassanak, midőn az urlovasok és trainerek sem a bécsi sem a budapesti versenyeken elfoglalva nincsenek. Aztán még figyelembe veendők a kiirt szép dijak is. melyekről az Urlovas szövetkezet majdnem erejét felülmúlóan gondoskodott (mint az a propositiókból látható), bár reméljük, hogy nem marad defiezitben, ennek elkerülésére mind a szövetkezeti tagok, igy minden urlovas tehetségéhez képest mindent elkövet, hogy azok mennél vonzóbbak s igy nagyobb látogatottságnak örvendjenek. Csak az első évben feszitse meg kiki erejét, hogy ez sikerüljön s aztán könnyebben megy. Mint a feltételek mutatják í lesznek sik-, gát- és akadályversenyek, s mig a sik- és gátversenyek kizárólag szövetkezeti tagok és urlovasok számára lesznek fentartva, addig minden nap lesz egy vagy két oly akadályverseny is, a melyek nyitva vannak nemtagok lovai és joekeyk számára is. miáltal azok igazi próbatétek lesznek. Aztán e versenyek — mintegy elökisérletei lesznek a budapesti és bécsi meetingre induló lovaknak. hol egy jó galoppot tehetnek.- s a közön séghez, színekhez és lármához szólnak. Végül még hozzá teszszük. hogy egy nagyszerű ujitást látunk a szövetség propositióiban, és ez az : hogy a lovasok handicappelve lesznek, olyformán, miszerint az oly urlovas, ki még* versenyt nem nyert 5 kilo, a ki pedig 3 versenyt nem nyert 3 kilo engedélyben részesül ugy a joekeyk mint az urlovasokkal szemben, s ezáltal az ujoncz lovasok nyerési esélyek a gyakorlott lovasokkal szemben lehetőleg kiegyenlittetik.j Említést érdemel még. hogy e propositiókban a belföldi félvér számára is előny adatik olyformán, miszerint ilyenek 5 kilo engedményben részesülnek a teli vérek vagy külföldről importált félvérek ellenében. Mindent összevéve : e propositiók a mult évivel összehasonlítva, mindazzal, hogy a korteher-versenyek mellett handicapek is lettek kiirva, mind pedig a dijak tetemes felemelésével — nagy haladást tanúsítnak. «Speed» és «stamina». A «The Sportsman» egyik utóbbi számában az «éves csikók munkába vételéről» érdekes czikk jelent meg, ugy hogy érdemesnek tartottuk arra, hogy olvasóink ha nem is az egészet, de legalább egyes részleteket belőle megismerjenek. «Gyakran csodálkoztam — irja a «Special Commissioner»—miért nem fordítanak nagyobb figyelmet ama megdönthetetlen tényre, hogy a lovak nagy utánzási képességgel biró állatok, azaz : a megszokás rabjai. E' tény régóta ösmeretes. Igy például John Osborne és néhai fivére bebizonyították, miszerint hisznek a dologban, mikor « Apology »-t formájának elvesztése után több versenyben indították ; az ö gondolatjuk az volt. miszerint a ló actiója megromlott azáltal, hogy a munkáját silány klassisu. gyenge istállótársával végezte, és hogy más lovakat kell látnia galoppozni, mielőtt megint rendbe jö. Van okunk hinni — mondja a Sportsman — bogy Apologynak volt haszna eme methodustól : annyi bizonyos : hogy actióját visszanyerte és győzött az «Ascot Gup »-ben. Ezzel kapcsolatban jut eszünkbe, miszerint Lord John Scott, egyike Mathew Dawson legkoraibb gazdáinak, rendkívül hitt az utánzási theoriában, és csikajai és évesei között mindig több verseny-agarat tartott, hogy a fiatal állatok mintegy mozgási leczkét vegyenek a legtökétesebb és legszebb actióval biró állatoktól, az agaraktól. Eme dolog felemlítése specialis szándékkal történt az év eme szakában, mikor a trainereknek nemsokára valóban komoly munkába kell venni a kétéveseket, s talán némi magyarázatát fogjuk nyerni versenylovaink indifferens formájának és állóképességük nyilvánvaló hiányának. Nem tény-e, hogy az évesek, illetve kétévesek vezető lova sohasem magas classisu állat ? A vezető ló rendesen egy oly «selling plater», mely még 5 furlongot (1000 meter) sem bir kitartani, vagy alig jobb egy ilyennél. — A mi már most az álló vagy magyarosabban mondva : kitartási képességet illeti, erre a mozgás minősége, azaz : actio, nagyobb befolyással bir, mint a lónak bármely más physikalis tulajdonsága. — Bárki maga is megítélheti ezt, ha megfigyeli a módol. hog\ hogyan galoppoz egy «

stayer». Sohasem megy ez oly szapora sebes stylusban, mint a sprinter*) hanem rendesen szabályos, tért ölelö, gépszerű mozgással, vagy azzal a sajátságos móddal, melylyel például Ragimunde (ap Petronell a. Ragman Roll), vagy Buccaneer (ap Privateer a. Primula) (s nálunk «Kincsem») tovasikamlani látszanak. Igy csak a legtisztább véletlen által történhetik az, hogy egy kétéves*' ugy tanul galoppozni, mint egy stayer, hiszen fiatal napjaiban sohasem lát «stayert» galoppozni : ellenben viszont meg van neki adva az alkalom hogy az ellentétes actiót a (sprinterét) tanulja meg, hiszen tanítója, melyet egész természetesen utánoz, egy nem-stayer, még pedig ez is a rosszabbik fajtából. Gyakran emiitik, mennyire feltűnő : hogy némely istálló, például a mantoni. több állóképességgel biró lovat hoz ki, mint mások, s ezt a trainer nagyobb képességének számítják be. Sokkal valóbbszinü ennél, hogy a megszokás és stayerekkel együtt munkálkodás a gyakorló téren az. mi a fiatalokat a staying actio titkába beavatja. Ha például Ragimundeot megtennék a kétévesek vezetőjének, minden valószínűség szerint azok nagy része elsajátitná állóképességét. Nem látom be, miért ne végezhetne ilyen munkát egy megfelelő classisu ló. — Csak felemiitjük itt e tényeket, foglalkozzék velük bővebben, akinek érdekében van. — Sokan biztosítottak, hogy érdemes volna a dologgal foglalkozni, és ha a trainerek a vezető lovakat ama tudattal választanák kétéveseik számára, hogy a minő a mester, olyan lesz a tanitványa (legalább bizonyos mértékben) — ugy valószínű, hogy nemsokára tetemes javulást látnánk lovaink formájában. Bizonyos, hogy némely lovak physikailag képtelenek nagyobb távolságra legjobb iramukban kitartani, de viszont tiz esetből kilenczben az is bizonyos, hogy a mit mi staminá-nak (kitartás, állóképesség) nevezünk, tisztán egy actió-kérdés. ép ugy, mint az *) Sprinter oly ló. mely csak rövid távon képes sebességet kifejteni. Fordító.