Vadász- és Versenylap 37. évfolyam, 1893

1893-01-01 / 1. szám

Francziaország Anteuili versenyek. Deczember 11. Prix Le Hon. 12.000 frank. Akadályverseny. Heveseknek. 3500 meter. Lord Shremsburv sga m Mariseal Xaintrailles - Charmille 60 к. Boon 1 M. Ch. Mars-Brocbard p m Oceagne* 60- k. Taylor 2 M. C. Houze p к Celiméne 65 kilo F. Morris 3 Nem helvezve : Cymbal IL, Godolphin. — Öt hosz- szal könnyen nverve ; bárom hossz a második és harmadik közt. A Ringről. Telivértenyésztésünk, versenyügyünk s ezzel kapcsolatosan országos lótenyésztésünk foko zatos és természetszerű fejlődésben van és számarányunk s nemzeti erőnknek megfelelö­leg az európai niveau elérésére törekszik, s az eléri sikerek az államhatalom és Lovar­egyletek helyes irányzatának s együttes összhangzó. ernyedetlen munkásságának kö­szönhető. Versenyügygvel szoros összeköttetésben levő s attól elváíhatlan kérdés a ring vagyis a fogadások kérdése ; ez összehasonlítva az európai versenyterekkel, még nagyon gyermek­éveit éli és rendezetlen s nem vagyunk tisz­tában a helyzettel; a lehető legelönvtelenebh a turf közönségére nézve, s folytonos átálaku­lásnak s változásoknak van alávetve. A közönség egy része a totalisateur intéz­ménye ellen foglal állást, mások ennek fen­tartását.dea bookmakerséget kívánják eltörölni. Bécsben a lefolyt versenyév elején a könyv­csinálást a gyepen betiltották, de az előleges fogadások megkötését a városban elnézi ék; a bookmakerség később ismét behozatott a gyepre. A bookmakerektöl jó ideig sem Bécs­ben, sem Budapesten illetmény nem szedetett ; később Bécsben minden bookmakertöl na­ponkint 200 frt szedetett be. s most a jövőre ez illetmény 500 frtra emeltetett. Budapesten fentáll a régi gyakorlat ; a booktnakerek, helyeikért, a rendes, közönséges belépti je­gyen kivül semmi illetményt sem fizetnek. Hogy a két rendszer közül melyik a helyesebb : majd a gyakorlat fogja megmutatni. Nézetünk szerint a booktnakerek erösebb pénzügyi meg rovása azt fogja eredményezni, hogy a mostani négy bookmaker által összesen fizetendő 64.000 frt az odds-listák által át fog hárittafni a turf közönségére. S a bookmakereknek egy­forma megadóztatása igazságtalan is, mert egyenlőn érinti azt a bookmakert, kinek ke­vés a forgalma, azzal, a ki a fogadási forga­lom nagy részét magához vonta ; és még egy nagy hibája van. hogy a most fennálló négy bookmaker monopoliuma lesz az egész ver­senytér fogadási forgalma ; mert igen magas helypénz szedése lehetetlenné teszi, hogy uj könyv nyittassék : s még egy hatása fog je­lentkezni Bécsben, a behozott bookmákeri magas helypénznek. Bécsben ma is igen sok könyv van nyilvánosan nyitva előleges foga­dásoknak, ezek a könyvek fognak megszapo­rodni. s a fogadások nagy része a tur­fön kivül fog elintéztetni, a nélkül hogy a Jockey-Club arra a kellő felügyeletet gyako­rolhassa : mind eme körülmények szükségessé teszik, hogy a fogadási kérdésekben, az érdek­lettek kényelmére és előnyére tenni kellene valamit. Nálunk, ha valaki egy fogadást meg­kötött. azt tovább adni. a mi viszonyaink között, majdnem a lehtetlenségek közé tarto­zik. mig Angliában a Tattersall. Francziaország­ban a Salon des Courses, a turf fogadó közön­ségét összehozza : ott összejön bookmaker és fogadó közönség, ott ad. vesz. mint a bör­zén ; ez összejövetelek oly előnyöket nyújta­nak, a melyeket a mi turf-közönségünk tel­jesen nélkülöz. Külföldön a Jockey-Clubok ez intézményekre átruházták, fogadási kérdé­seknél a judicaturát. igy ennek kellemetlen­ségeitől megszabadultak, s nagvon jó helyen lenne a fogadási kérdések elintézése a foga- j dók kezében, a fentálló szabályok alapján. Moralitás szempontjából is igen előnyös lenne а и Sal on de Courses»-hoz hasonló intéz­mény felállítása, mert a fogadást kötök leg­hamarább észrevennék azt, hogy ki ment fogadási kérdésekbe mélyebben, mint ahogy anyagi viszonyai megengedhetővé teszik, sőt talán az. a ki ma a rendszertelenség mellett beléragadtatja magát, e körben magától meg fog maradni a szükséges korlátok között, s lia csak részben is ezt eredményezné a nálunk felállított Salon des Courses, agy az nagy előnyére lenne versenyügyünknek. A külföld turf-közönségével szemben, a mi turfistáink száma nagyon csekély s e körül­mény akadályul szolgál a «Sport-terem» lé­tesítésére és virágzására ; az csak ugy jöhet létre, ha a Jockey-Clubok nem is a kezde­ményezést veszik kezökbe. de legalább buzdi­tólág hatnak arra. hogy ez eszmét a sport­körök elfogadják s az egész intézményt már születésénél népszerűvé és látogatottá teszik, különben nem fog életképessé lenni ez intéz­mény, :nig a két Jockey-Club támogatása mellett Bécsben és Budapesten a Sport-Salon összhangzó működésben nagy előnyére lenne turf-közönségünknek és versenyügyünknek ; e nélkül a most fennálló fogadási rendszerünk sok keserű gyümölcsöket fog még teremteni. Bővebb tájékozásul egész részletességgel hozzuk a párisi sport-intézmény szabályait. * * * Salon des Courses. A a Salon des Courses», mely a sport-világban inkább «Betting Room» név alatt ismeretes, jogosan lett verseny-tőzsde névvel minősítve. Valóban ez a hely az, a hol szövetkezet alak­jában összejönnek a fogadók, a hol tagokul csak bemutatás, ajánlás után fogadják be az illetőket, kik komolyan fogadni akarnak, (a mennyiben ezek még nem volnának tagjai kiválóbb köröknek.) Ez a hely az kövelkezés­képen. a hol megállapíttatik minden egyes versenylónak árfolyama, épugy, mint a tőzsdén, a kinálat és kereslet törvényei szerint. A fogadások következő módon történnek : Ha valamely fogadásra nézve két fogadó megegyezett, a fogadást bejegyzik egy jegyző­könyvbe vagy bookba. Jelentékeny versenyek előestéjén a fogadók kölcsönösen ellenőrzik jegyzékkönyveiket, hogy lássák, összhangban állnak-e fogadásaik minden föltételt illetőleg. Eme rendszabálynak az a czélja, hogy elke­rültessenek a támadható nehézségek, melyek lia mégis előfordulnak, a válaszlmány ítélete alá kerülnek, mely itélö biróságnak a Salon des Courses minden tagja magát alávetni köteles. A jegyzökkönyvecske a fogadókra nézve azt az előnyt nyújtja, hogy mindig tájékozhatják magokat helyzetükről, következésképen a szerint folytathatják műveleteiket s például fedezhetik magokat egy más fogadással, ha kétségük merül föl a sikerre vonatkozólag vagy ellenkezőleg növelik fogadásukat, ha bizalommal vannak az iránt. A párisi «Salon des Courses»-t 1862-ben allapitották, rendör-préfet helybenhagyása nyomán. A versenyek igazgatóságai egy 1867 már­czius negyediki határozatuk nyomán, minden a fogadásokat illető ügy intézését a Salon des Courses választmányára ruházták. Van a Salon des Coursesnak egy 27 sza­kaszból álló szabályzata a versenyfogadásokra nézve. Mi itt a Salon des Coursesnak 1874 január 12-én kelt házi szabályait hozzuk a követ­kezőkben : Első szakasz. A «Salon des Courses» alá­írások utján, évi illeték lefizetése által alakult s tagjainak száma nincs korlátozva. 2-dik szakasz. A «Salon des Courses» egy igazgatónak a vezetése alatt áll, ki teljes szavatosságot vállal anyagi intézkedéseiért, igazgat a saját koczkázatára és veszteségére, visel minden költséget a beszedett összegből, melyet a saját javára bevesz. Az igazgatónak egy választmány szolgál ­támogatására. Ö maga határozza meg a befizetési összeget. Összehívja a választmányt valahányszor szükséges. Ezzel egyetértésben meghatározza az össze­jövetel napjait: előterjeszti a választmánynak a reklamácziókat, épugy mint ama nehéz­ségeket, melyek a szabályzat alkalmazásánál előfordulnak. Jelen van ö a választmány illésein, részt veszt ennek határozataiban s intézkedik ezeknek végrehajtására nézve. Ö őrködik a társaság könyvei és levéltára fölött s tartozik azt mindenkinek rendelke­zésére bocsátani, a kinek csak joga van hozzá. 3-ik szakasz. A választmány, melyet a köz­gyűlésre összegyűlt aláirt tagok választanak, tiz személyből alakul meg s minden évben ötödrészben megújítja' magát, a szolgálatidö rendje szerint (l'ordre d'ancienneté.) A távozó tagok újra megválaszthatok. A választmány maga gondoskodik megújí­tása s szüksége esetében uj tagokkal való kiegészítése felöl. Megválasztja elnökét és alelnökét. Három tagnak a jelentése elegendő az érvényes határozathozatalra. Szavazatok megoszlása esetén az elnök szavazata tulsulylyal bir. A választmány hatalma a legkiterjedtebb, de tisztán jogi és fegyelmi tekintetben. ítél az elvi kérdések fölött, szigorúan szem előtt tartja a szabályzatot, az adósoknak haladék időt enged, vagy elutasítja őket ebbeli kérelmeik kel ; megállapítja, kiszabja a büntetés mérvét s kimondja a társaságból való kizáratást. A választmány határozatai nem felebbez­hetök. Negyedik szakasz. Minden egyén, a ki a «Salon des Courses»-nak tagja akar lenni, tartozik írásban benyújtott folyamodványával az igazgatóhoz fordulni. Neve kifüggesztetik a gyűlésteremben amaz ülés alkalmával, mely a folyamodvány be­nyújtása után következik, s egy hét múlva az igazgató értesiti öt elfogadtatásáról vagy elntasittatásáról. Amaz egy hét leforgása alatt a Salon des Courses tagjai közlik az igazgatóval a tag­jelölt ellen netalán emelhető nehézségeiket. Ötödik szakasz. Az igazgatóhoz intézett egy­szerű kérelemre elfogadhatók tagokul : 1. A választmány egyik tagja által ajánlott egyének ; 2. A következő körök tagjai : (itt elsorolja a Francziaországban létező clubok és számos cercle-nek. Union-nak a czimét.) Hatodik szakasz. Az aláírás január 1-töl kez­dődik s az egész tagdíj befizetendő minden elfogadott tag által, bármely időben történt is az elfogadás. Hetedik szakasz. Valamely tagnak az elfo­gadása csak akkor végérvénvü, ha az illető alájegyezte magát az igazgatóságnál e czélra nyitva álló létszám-könyvbe. Eme létszám­könyv felső részén elösorolvák az illető sza­bályzati pontok, épugy ama szabályzati ren­deletek. melyek netalán később foganatosít­hatók. Az aláiró, emez aláírásával kötelezi magát, hogy azokat figyelemben tartja és aláveti magát azok minden következményének. Nyolczadik szakasz. Minden tag, a kinek a neve a társaság létszámába már be van iktatva, ha belépni óhajt, kilépését tartozik I az igazgatónak írásban bejelenteni. A meny­nyiben valaki ennek a formaságnak eleget nein

Next

/
Thumbnails
Contents