Vadász- és Versenylap 37. évfolyam, 1893
1893-01-01 / 1. szám
Francziaország Anteuili versenyek. Deczember 11. Prix Le Hon. 12.000 frank. Akadályverseny. Heveseknek. 3500 meter. Lord Shremsburv sga m Mariseal Xaintrailles - Charmille 60 к. Boon 1 M. Ch. Mars-Brocbard p m Oceagne* 60- k. Taylor 2 M. C. Houze p к Celiméne 65 kilo F. Morris 3 Nem helvezve : Cymbal IL, Godolphin. — Öt hosz- szal könnyen nverve ; bárom hossz a második és harmadik közt. A Ringről. Telivértenyésztésünk, versenyügyünk s ezzel kapcsolatosan országos lótenyésztésünk foko zatos és természetszerű fejlődésben van és számarányunk s nemzeti erőnknek megfelelöleg az európai niveau elérésére törekszik, s az eléri sikerek az államhatalom és Lovaregyletek helyes irányzatának s együttes összhangzó. ernyedetlen munkásságának köszönhető. Versenyügygvel szoros összeköttetésben levő s attól elváíhatlan kérdés a ring vagyis a fogadások kérdése ; ez összehasonlítva az európai versenyterekkel, még nagyon gyermekéveit éli és rendezetlen s nem vagyunk tisztában a helyzettel; a lehető legelönvtelenebh a turf közönségére nézve, s folytonos átálakulásnak s változásoknak van alávetve. A közönség egy része a totalisateur intézménye ellen foglal állást, mások ennek fentartását.dea bookmakerséget kívánják eltörölni. Bécsben a lefolyt versenyév elején a könyvcsinálást a gyepen betiltották, de az előleges fogadások megkötését a városban elnézi ék; a bookmakerség később ismét behozatott a gyepre. A bookmakerektöl jó ideig sem Bécsben, sem Budapesten illetmény nem szedetett ; később Bécsben minden bookmakertöl naponkint 200 frt szedetett be. s most a jövőre ez illetmény 500 frtra emeltetett. Budapesten fentáll a régi gyakorlat ; a booktnakerek, helyeikért, a rendes, közönséges belépti jegyen kivül semmi illetményt sem fizetnek. Hogy a két rendszer közül melyik a helyesebb : majd a gyakorlat fogja megmutatni. Nézetünk szerint a booktnakerek erösebb pénzügyi meg rovása azt fogja eredményezni, hogy a mostani négy bookmaker által összesen fizetendő 64.000 frt az odds-listák által át fog hárittafni a turf közönségére. S a bookmakereknek egyforma megadóztatása igazságtalan is, mert egyenlőn érinti azt a bookmakert, kinek kevés a forgalma, azzal, a ki a fogadási forgalom nagy részét magához vonta ; és még egy nagy hibája van. hogy a most fennálló négy bookmaker monopoliuma lesz az egész versenytér fogadási forgalma ; mert igen magas helypénz szedése lehetetlenné teszi, hogy uj könyv nyittassék : s még egy hatása fog jelentkezni Bécsben, a behozott bookmákeri magas helypénznek. Bécsben ma is igen sok könyv van nyilvánosan nyitva előleges fogadásoknak, ezek a könyvek fognak megszaporodni. s a fogadások nagy része a turfön kivül fog elintéztetni, a nélkül hogy a Jockey-Club arra a kellő felügyeletet gyakorolhassa : mind eme körülmények szükségessé teszik, hogy a fogadási kérdésekben, az érdeklettek kényelmére és előnyére tenni kellene valamit. Nálunk, ha valaki egy fogadást megkötött. azt tovább adni. a mi viszonyaink között, majdnem a lehtetlenségek közé tartozik. mig Angliában a Tattersall. Francziaországban a Salon des Courses, a turf fogadó közönségét összehozza : ott összejön bookmaker és fogadó közönség, ott ad. vesz. mint a börzén ; ez összejövetelek oly előnyöket nyújtanak, a melyeket a mi turf-közönségünk teljesen nélkülöz. Külföldön a Jockey-Clubok ez intézményekre átruházták, fogadási kérdéseknél a judicaturát. igy ennek kellemetlenségeitől megszabadultak, s nagvon jó helyen lenne a fogadási kérdések elintézése a foga- j dók kezében, a fentálló szabályok alapján. Moralitás szempontjából is igen előnyös lenne а и Sal on de Courses»-hoz hasonló intézmény felállítása, mert a fogadást kötök leghamarább észrevennék azt, hogy ki ment fogadási kérdésekbe mélyebben, mint ahogy anyagi viszonyai megengedhetővé teszik, sőt talán az. a ki ma a rendszertelenség mellett beléragadtatja magát, e körben magától meg fog maradni a szükséges korlátok között, s lia csak részben is ezt eredményezné a nálunk felállított Salon des Courses, agy az nagy előnyére lenne versenyügyünknek. A külföld turf-közönségével szemben, a mi turfistáink száma nagyon csekély s e körülmény akadályul szolgál a «Sport-terem» létesítésére és virágzására ; az csak ugy jöhet létre, ha a Jockey-Clubok nem is a kezdeményezést veszik kezökbe. de legalább buzditólág hatnak arra. hogy ez eszmét a sportkörök elfogadják s az egész intézményt már születésénél népszerűvé és látogatottá teszik, különben nem fog életképessé lenni ez intézmény, :nig a két Jockey-Club támogatása mellett Bécsben és Budapesten a Sport-Salon összhangzó működésben nagy előnyére lenne turf-közönségünknek és versenyügyünknek ; e nélkül a most fennálló fogadási rendszerünk sok keserű gyümölcsöket fog még teremteni. Bővebb tájékozásul egész részletességgel hozzuk a párisi sport-intézmény szabályait. * * * Salon des Courses. A a Salon des Courses», mely a sport-világban inkább «Betting Room» név alatt ismeretes, jogosan lett verseny-tőzsde névvel minősítve. Valóban ez a hely az, a hol szövetkezet alakjában összejönnek a fogadók, a hol tagokul csak bemutatás, ajánlás után fogadják be az illetőket, kik komolyan fogadni akarnak, (a mennyiben ezek még nem volnának tagjai kiválóbb köröknek.) Ez a hely az kövelkezésképen. a hol megállapíttatik minden egyes versenylónak árfolyama, épugy, mint a tőzsdén, a kinálat és kereslet törvényei szerint. A fogadások következő módon történnek : Ha valamely fogadásra nézve két fogadó megegyezett, a fogadást bejegyzik egy jegyzőkönyvbe vagy bookba. Jelentékeny versenyek előestéjén a fogadók kölcsönösen ellenőrzik jegyzékkönyveiket, hogy lássák, összhangban állnak-e fogadásaik minden föltételt illetőleg. Eme rendszabálynak az a czélja, hogy elkerültessenek a támadható nehézségek, melyek lia mégis előfordulnak, a válaszlmány ítélete alá kerülnek, mely itélö biróságnak a Salon des Courses minden tagja magát alávetni köteles. A jegyzökkönyvecske a fogadókra nézve azt az előnyt nyújtja, hogy mindig tájékozhatják magokat helyzetükről, következésképen a szerint folytathatják műveleteiket s például fedezhetik magokat egy más fogadással, ha kétségük merül föl a sikerre vonatkozólag vagy ellenkezőleg növelik fogadásukat, ha bizalommal vannak az iránt. A párisi «Salon des Courses»-t 1862-ben allapitották, rendör-préfet helybenhagyása nyomán. A versenyek igazgatóságai egy 1867 márczius negyediki határozatuk nyomán, minden a fogadásokat illető ügy intézését a Salon des Courses választmányára ruházták. Van a Salon des Coursesnak egy 27 szakaszból álló szabályzata a versenyfogadásokra nézve. Mi itt a Salon des Coursesnak 1874 január 12-én kelt házi szabályait hozzuk a következőkben : Első szakasz. A «Salon des Courses» aláírások utján, évi illeték lefizetése által alakult s tagjainak száma nincs korlátozva. 2-dik szakasz. A «Salon des Courses» egy igazgatónak a vezetése alatt áll, ki teljes szavatosságot vállal anyagi intézkedéseiért, igazgat a saját koczkázatára és veszteségére, visel minden költséget a beszedett összegből, melyet a saját javára bevesz. Az igazgatónak egy választmány szolgál támogatására. Ö maga határozza meg a befizetési összeget. Összehívja a választmányt valahányszor szükséges. Ezzel egyetértésben meghatározza az összejövetel napjait: előterjeszti a választmánynak a reklamácziókat, épugy mint ama nehézségeket, melyek a szabályzat alkalmazásánál előfordulnak. Jelen van ö a választmány illésein, részt veszt ennek határozataiban s intézkedik ezeknek végrehajtására nézve. Ö őrködik a társaság könyvei és levéltára fölött s tartozik azt mindenkinek rendelkezésére bocsátani, a kinek csak joga van hozzá. 3-ik szakasz. A választmány, melyet a közgyűlésre összegyűlt aláirt tagok választanak, tiz személyből alakul meg s minden évben ötödrészben megújítja' magát, a szolgálatidö rendje szerint (l'ordre d'ancienneté.) A távozó tagok újra megválaszthatok. A választmány maga gondoskodik megújítása s szüksége esetében uj tagokkal való kiegészítése felöl. Megválasztja elnökét és alelnökét. Három tagnak a jelentése elegendő az érvényes határozathozatalra. Szavazatok megoszlása esetén az elnök szavazata tulsulylyal bir. A választmány hatalma a legkiterjedtebb, de tisztán jogi és fegyelmi tekintetben. ítél az elvi kérdések fölött, szigorúan szem előtt tartja a szabályzatot, az adósoknak haladék időt enged, vagy elutasítja őket ebbeli kérelmeik kel ; megállapítja, kiszabja a büntetés mérvét s kimondja a társaságból való kizáratást. A választmány határozatai nem felebbezhetök. Negyedik szakasz. Minden egyén, a ki a «Salon des Courses»-nak tagja akar lenni, tartozik írásban benyújtott folyamodványával az igazgatóhoz fordulni. Neve kifüggesztetik a gyűlésteremben amaz ülés alkalmával, mely a folyamodvány benyújtása után következik, s egy hét múlva az igazgató értesiti öt elfogadtatásáról vagy elntasittatásáról. Amaz egy hét leforgása alatt a Salon des Courses tagjai közlik az igazgatóval a tagjelölt ellen netalán emelhető nehézségeiket. Ötödik szakasz. Az igazgatóhoz intézett egyszerű kérelemre elfogadhatók tagokul : 1. A választmány egyik tagja által ajánlott egyének ; 2. A következő körök tagjai : (itt elsorolja a Francziaországban létező clubok és számos cercle-nek. Union-nak a czimét.) Hatodik szakasz. Az aláírás január 1-töl kezdődik s az egész tagdíj befizetendő minden elfogadott tag által, bármely időben történt is az elfogadás. Hetedik szakasz. Valamely tagnak az elfogadása csak akkor végérvénvü, ha az illető alájegyezte magát az igazgatóságnál e czélra nyitva álló létszám-könyvbe. Eme létszámkönyv felső részén elösorolvák az illető szabályzati pontok, épugy ama szabályzati rendeletek. melyek netalán később foganatosíthatók. Az aláiró, emez aláírásával kötelezi magát, hogy azokat figyelemben tartja és aláveti magát azok minden következményének. Nyolczadik szakasz. Minden tag, a kinek a neve a társaság létszámába már be van iktatva, ha belépni óhajt, kilépését tartozik I az igazgatónak írásban bejelenteni. A menynyiben valaki ennek a formaságnak eleget nein