Vadász- és Versenylap 37. évfolyam, 1893

1893-02-26 / 9. szám

103 1893. február 26. _ HIVATALOS. Meghívás. Az «Orsz. Ióteny. alap jövedelmeit kezelő kilenczes bizottmány» f. évi február hó 27-én. este Ю órakor rendkívüli közgyűlést tart. melyre a m. t. lagok ezennel meghívatnak. Főbb tárgyak : 1. Évi jelentés a bizottmány munkálkodásáról 1892-ben. 2. A lefolyt évi számadások előterjesztése. 3. A földmivelésügyi miniszter számadási osztályának jelentése' az orsz. lótenyésztési alap állásáról 1892. végén. 4. Mi lett a mult évi októberi gyűlés ama megbízásából: hogy Angliában egy v. két mén vásároltassék. 5. A káposztás-megyeri studfarm haszonbérletétől gr. E. M. felmentetését kéri. ellenben gr. N. F. annak 6 évre kibérelését kivunja. Ezenkívül a jövőre netáni tervek és indítványok. Budapest. 1893. február 15. Elnök gr. Festetics T. ő excja. megbízásából : Sárlány János Ferencz, egyleti titkár és főpénztáruok. Verseny határnap ok 1893-ra. Április. Míg - - -2., 3., 6., 9. Prága - 3., 5.. 7., 9. Birs ... 16.. 18., 20.. 23., 25., 27, 30. Liebreizen ... ... ... ... ... — 22., 23. Sopron - — 29., 30. .Május. Bécs ... ... — 1., 4. Pozsony ... 5, 6., 7. Budapest ... 7., 9., 11.. 14., 16.. 18., 21. Bécs ... 22., 23.. 25., 28.. 30. Junius. Alag 1-, 4. Bécs ... 2.. 4., 6.. 8., 11. К rakó ... ..17,18,20. Lemberg 25, 27, 28.. 29. Augusztus. Alag 6. Budapest 13, 15, 17, 20.. 22, 24. 27, 29, 31. Szabadka 27. Szeptember. Tata 3. Bécs .. 8, 10, 12, 14.. 17, 19, 21, 24, Nagyvárad ... ... ... ... ... ... ... 23, 24. Budapest 28. Október. Budapest 1 1, 3, 5, 8, 10, 12, 15 Bécs ... 19, 22, 24, 26, 29. Pardubitz.. 31. Nevezési zárlatok. Budapest. I.ovaregjlet versenyt it kár sága (Nemzeti Casino). Márczius. 1. 1894. Nyári m sa. tstván-dij. 80.00(1 korona. 1800"' Nevezés. 31. 18M.Tav.-M. Br. Wenckheim Béla emlékverseny. 5000 korona. 1600"' • — 1893. Tav.-M- I. napi Egyesített Nemz. és Hazafi d. 15.000 frank. 1600"; ... .. Kisb.jel. — • • • III. napi Kancza-d. 10,000 frank.2000"/ . — ... V. napi Gr. Károlyi Gyula emlékv. 20000 frt. 950"; Törlés. — • Oszi-M. VIII. napi Szt. László-dij. 20,000 frt. 1400"}' » Krakó, titkárság Krakóbau. Bécsben. такт főtitkárság TEL1VEREK ES VERSENYEK. Nevezési zárlatok. Bécs. Jockey-Club főtitkársága, 1., AugustinerStrasse 8. Márczius 1. Przedswit-Handicap. 5000 (rt az elsőnek, 800 frt a másodiknak. 200 frt a harmadiknak. — — Jubiläoms-Preis. 20,000 frt az elsőnek. 3500 frt a másodiknak, 1500 frt a harmadiknak — — HenckelMemorial. 10,' 00 frt az elsőnek, tçOO frt| a másodiknak, 500 frt a harmadiknak. * * * Nevezés. Márczius 1. Directoriums-Preis 5000 frt. Nevezés. — — Grosser Preis von Krakau. 12000 frt. Kisbánatjel. Pozsony, Jockey-Club főtitkársága Bées. Márczius 3. Pozsonyi nagy akadályv Tiszt.•Ji] - s 24.

око frank. Nevezss. — — Regi koronázási város akadályversenye. 8000 frank. • • Országos lótenyésztésünk nagy kérdéséhez. Nekünk, falusi gazdáknak, mig nem foghatjuk meg az eke szarvát, nincs más semmi dolgunk sem Peczke urat nem látjuk a nagy í fehér zászlóval ; van még időnk a tollat ke: zünkbe venni s tudom, hogy Pulay Kornél tisztelt barátom nem fogod rossz néven venni, I hogy ha hasonló czimii. igen érdekes, tanulI ságos és nagyon fontos czikksorozatodra sze! rény nézeteimet közlöm. j Fél vér-tenyésztésünk hiányaira nem akarok 1 kiterjeszkedni, mert meg vagyok győződve, ; hogy gr. d'Orsay nagyszabású ideája és kezdeményezése. oly óriási átváltozást fog a félvér; tenyésztésbe hozni, hogy általa gr. Szápárv Iván j óhaja rövid idö alalt teljesül s az egész ország tenyész-zónákra lesz beosztva; Magyarország lótenyésztésben ott lesz, hol áfömban sem mertük remény leni s a vevő mindig fogja tudni, mily failovat, mely vidéken keressen és nem lesz szüksége lúkereskedökre. Jelenleg a telivér tenyésztésünk hiányaira és abból is a két kimagasló pontra: az egyéves csikók behozatalára és az állam kötelességeire akarok szorítkozni és bocsáss meg. tisztelt barátom, ha nem vagyok az elsővel véled egy nézetben, sőt ha a te óhajod kereszlülmenne, határozottan káros volna és a telivértenyésztés terjedésének nenn felplne meg. Mert bár tökéletesen igazad vari abban, hogy importálásra még mindig szükségünk van. sőt én még tovább is megyek és azt állítom, hogy örökre is lesz. mert nemcsak mert fris vér behozatalara mint uj vérre van szükségünk, de hogy a több generation által itt nevelt állatok eredeli jellegöket elveszitik, ezt a lovaknál nem igen mutathatjuk ki, mert eddig mindig uj és uj ménekkel az eredeti jelleg nem változhatott által ; de tények bizonyítják más állatoknál, р. o. teheneknél és birkáknál, hogy azok il ten testben talán nőnek, de finomságukból veszitenek. Mint emlitém a folytonos importálást elkerülhetetlen szükségesnek tartom, de ha az egyéves csikóknak is, vagy választottaknak, melyek nem az anvjokkal jönnek be, a concurrentia a nagy versenyekben megengedtetik, akkor az idevaló tenyésztés ölödnék meg; lehet hogy néhányan tenyésztenének még, de azok. kik eladásra tenyésztenek, kiknél nem a verseny esélyeiből, de magából az egyévesből kell. hogy kifizesse magát, eme ménesek nem bírnák ki a concurrentiát az esetleg alacsony külföldi árakkal és divatosabb pedigreekkél ; pedig ama ménesekben tarlom a legnagyobb garantiáját a telivértenyésztésnek, melyek eladásra dolgoznak ; a jövedelmező tenyésztés nincs szeszélynek alávetve, csak fizesse ki magát, mert ha egy meg is szűnnék, lesz helyette más kettő — mig azok tenyésztése, kik versenyzési passióból teszik, a tulajdonos szeszélyétől függ. Már pedig az árakkal lejebb menni nem lehet, mert azt, tisztelt barátom, jobban tudod, hogy 2000 frton alól évest nem lehet nevelni. Másképpen áll a dolog, ha az anyával jön be a csikó ; akkor igaz, hogy veszedelmes az a csikó, mit példával is emlitsz, — Espoir és Gaga, — de az az előny is van vele, hogy az anyjok hasában rendesen, mig egy uj és jó vérű csikó jön be, az anya itt még 4—6 csikóval szaporitja a magas telivér osztályt. Ki vegyen akkor itt yearlinget. mikor nagyobb választéka van és esetleg olcsóbb Angliában és akkor minek importálni kanczákat ? A vevő csak a behozott csikókra szorítkoznék és megszűnnék a tenyésztés. Mig nagyon sajnálom, hogy veled, tisztelt barátom, e kérdésben nem lehetek egy nézeten. annyira örülök, hogy a másikban nemcsak hogy tökéletesen egy véleményen vagyok, de tovább is megyek s kimondom a conclusiút : Kisbéren a telivértenyésztést, иду mint most van, meg kell szüntetni ; ott csak első rendű apamének álljanak, miket magántenyésztök nem birnak megvenni és ha vannak is kanczák, csak egész első rendű importáltak legyenek, csikóval alatta, és benne jöjjenek be, és 3-ik évben eladassanak, kisbéri feltételekkel. Tisztelt barátom, igen helyesen kifejtetted az okokat, de engedd meg. hogy én is megokoljam. Kisbérnek oly előnyei vannak a magánménesek felett, hogy azzal a concurrentiát kiállani alig lehet s hogy csak egyebet ne említsek, a nagy szakértelem, katonai fegyelem, kész és lehetőleg czélszerüen épitetl istállók, helyben a mének és a Nervus verum gerendarum akár bö esztendő, akár szűk, a szükséges pénzerő, — ezek mind oly előnyök, melyekkel a magán-tenyésztők esak némelyikével rendelkeznek. Midőn Kisbéren a telivér-ménes alakíttatott. Magyarországban telivér-ménes alig volt. ha jól emlékezem, csak hg Esterházynak Ozorán, gr. Hunyady Jánosnak Örményen, gr. Bathyány és Zichy grófoknak, mind oly kanczákból, melyek mint versenylovak jöttek, berezeg Esterházy ménese kivételével, ki tenyész-kanczákat is hozatott, — másoknál e telivérek csak elszórva és igen kis számban voltak s mint tenyész-anyagok ; csakis a Kilenczesbizotlság által hozattak be; hogy akkor mennyire szükséges és üdvös volt Kisbéren a telivér-tenyésztés, azt eléggé méltányolni nem tudnám ; az volt az ország tápanyaga s általa nemcsak a verseny emelődött, de az ott nevelt kanczák az országban széjjelmentek, jó példát mutattak, alapot adtak további nagyobb fejlődésre; a czélt tökéletesen elleheérle, egyedüli hely volt, hol jó anyagot tett venni, üdvös volt. De mostan már másképpen áll a dolog ! A sok verseny és nagy dijak (elösmerés azoknak, kik ezt kezelik) a verseny már nemcsak nagyúri pazarló passzió, hanem sokan már számításukat is meglelik ; versenyanyagnak nagy kelendősége lévén. Többen jó befektetési águl nagyszabású méneseket alakítottak, éves csikók eladására számilva s mint tudjuk, eme tőkék jól is lettek befektetve, nagyon szép hasznot hoznak ; most már Kisbérre nincs szükség, mert vannak már helyek, bol a vevő lalál anyagot. Csekély nézetem szerint, Kisbér fentartásának csak akkor volna czélja, ha ott oly anyag léteznék, melyet máshol nem lehet kapni, de sajnos, az nincs ugy, és hála, hogy a magántenyésztöknél oly rendkívül jó anyagot lelhetünk. Az utolsó években «Buzgó» ideje óta Kisbérről nagyszabású ló, szerintem, csak «RajtaRajta» és «Aba» jött ki. Az árveréseken utolsó két évben nem érték el a legmagasabb árt s a szaklapok kimutatása szerint, a nyerő kanczák, nyereségeik után kiszámítva, ez átlagot nyerték : Gr. Esterházy Miklós 19 kancza átlag 6000 frt Blaskovich Ernő ur Jankovich Gyula ur Gr. Esterházy Móricz ur 7 « « 6500 « 7 « « 4900 a 9 « « 4300 « 12 « « 3800 « 12 « « 3000 « И « « 3400 « 10 « « 3400 « 11 « 2700 « Dreher Antal nr Blaskovich Miklós Carolina-major Kisbér Itt nem is vettem tekintetbe oly méneseket, hol kevesebb van 7 kanczánál. mert esetleg egy kanczának nagy nyeresége kis számnál