Vadász- és Versenylap 36. évfolyam, 1892

1892-02-21 / 8. szám

VADÁSZ- ÁS VERSENY-LAP 18^2. február 21. egyrészről influenzának, aunak különböző alakjainak, tartatnak, másrészt mint önálló ragályos betegségek különböző elnevezéssel említtetnek, mind mellragály. Scalma, melyet tulajdonképen influenzának irnak, mind ez a betegség mindig csak egy és ugyanazon ragályos lóbetegség, melyet én az eddigi szokás szerint influenzának akarok nevezni. Ezt az állításomat a jrövetkezökkel okadatolom. Én százakra menü lovakat, melyek eme ragályos betegségben betegedtek meg, a betegség kezdetén vizsgáltam meg és valamennyi lónál bizonyos jellemző tüneteket észleltem. Ama legfeltűnőbb tüneteket, melyeket maga a nemszakember is (ha egyszer alkalma volt arra figyelmeztetve lenni), és melyek kisebb nagyobb mértékben a betegség létezését igazolják, — akarom itt, az általános érdekeltség végett elősorolni. a) A betegség meglepő gyorsasággal lép fel. Lovak, melyek például az egész nap minden nehézség nélkül teendőiket végzik, egyszerre csak az istállóba vezetve, betegek lesznek, nem esznek stb. stb. b.) Megvizsgál az ember egy ily újonnan megbetegedett lovat., igy kivétel nélkül, rendkívüli, természete lenes gyengeséget és kábultságot tapasztal, a megbetegedett állatok sokszor csak a legnagyobb elővigyázattal vezethetők át a beteg-istállcba (egy-két órával azelőtt pedig még minden nehézség nélkül lettek a szolgálatban használva.) c) A szem, orr és száj, látható nyalka-hártyái különös sárga-vöröses szint nyernek és nagyon meg vannak dagadva, különösen a szemürégben. d) Igen feltűnők eme betegségnél a láztiimtek, mig a bői- hőmérséklete egyenlően el van osztva, az ütér majd mindig rendes, kivételes esetekben kissé gyorsabb, addig a test hőmérséklete megvizsgálásánál azt találjuk, hogy az aránytalanul magas, t. i. 39.5—40° R. e) A mell phisikai megvizsgálása folytán eme betegség tanulmányozásánál a tüdők megbetegedését nem lehet constatálni. Eme kórtünetek (ezt ismételten kijelentem) minden újonnan megbetegedett lónál észlelhetők, természetesen az egyiknél kisebb, a másiknál nagyobb mértékben. Ilol van itt tehát a különbség? Ez csakis a betegség lefolyása alatt észlelhető és erre a legközelebbi pontban vissza fogok térni. 2. Már több izben volt alkalmam megfigyelni, hogy az influenza az ö különböző alakjaiban egyszerre és egymás mellett szokott fellépni. Előfordultak esetek, hogy egy és Ugyanannál a 1 katonai osztálynál (ütegnél) egy istállóban, egymás I mellett álló lovak egysz ure betegeknek lettek jelentve, i Az első megvizsgálásnál eme lovakat mind egyenlő ; mértékben betegeknek találtam és a kórtünetek is mindannyinál egyenlő mértékben voltak constatálhatók. Csak később, a betegség lefolyása alatt volt a i különbség észlelhető, mig pl. az egyik lónál 2—3 nap multán eme ragályos betegség legnehezebb alakja, mint tüdő- és lép-hártya gyuladás mutatkozik, addig j az e mellett állt lónál, mely egy időben betegedett meg az előbbivel, csakis a legkönnyebb alakját észlelhetni eme betegségnek, a hurutot. Egy harmadik lónál, mely a két előbbivel egy istállóban állott, az orbáncz tünetei és a test különböző részein, különösen azonban a fejen és a végtagokon daganatok mutatkoztak. Hogy mitől függ ez a különbség a betegség lefolyásánál,nehéz megállapítani ; azonban feltehető, hogy a megbetegedett egyéni tulajdonságait, a felvett contagium mennyiségét és a fertőzés módját kell tekintetbe venni. Különben minden fertőző betegségnél azt észleljük, hogy a mig egyik alakjában igen szigorú jelleggel bir. a másikban egészen enyhe lefolyású. Úgyszintén tapasztaltuk, hogy egy ragályos betegség tartama alatt, egyes egyének azt a leggyengébb mértékben kapták meg, nug mások annak a legveszedelmesebb és legszigorúbb alakjának voltak alávetve. E betegség, kétségen kivül, csakis fertőzés által keletkezik és terjed el. Ennélfogva az elöbbeni időben táplált vélemények az influenza keletkezéséről, (mint az istállókban összegyülemlett miazmák, rossz szellőztetés, meghűlés) annyibon voltak helyesek, a mennyiben (habár eme hygienikus hibák a betegséget közvetlenül nem idézhetik elö), mégis tagadhatatlan az, hogy ezek az istállók a contagium fészkét képezik és másrészt a lovak meghűlése, mint előbb említve volt, ezeknek káros befolyását elősegiti és igy közvetve a betegség keletkezéséhez hozzájárulnak. * * A fertőző anyag lényege még mostanáig nem egészen ismeretes hanem annak bacteriologiai természetében nem kételkedhetünk és remélhető, hogy ez a legközelebbi időben meg lesz állapítva Sok oldalról bizonyára azt az ellenvetést fogják tenni, hogy influenza-esetek oly istállókban is jöttek elö, a hol még ebben a betegségben levő lovak sohasem voltak és a hol eme betegségnek a behurczolása teljesen kizártnak látszik. Ezekre az állításokra a következőket válaszolom : igen gyakori az az eset, hogy eme ragályos betegségből fellábbadozó lovak más egészséges lovakkal jönnek össze, mely alkalommal legkönnyebben történhetik a fertőzés, anélkül, hogy e lovak tulajdonosai csak a legkevesebbet is sejthetnének róla. Figyelmüket csak a vasúton való szállításra, a lókiállitásokra és a kovács-műhelyekre hivom fel és azonkívül mint már elébb emlitém, nincs kizárva, hogy ez a betegség továbbítás által is terjedhet. * * * Még néhány adatot akarok felsorolni, melyek eme betegség fellépése és terjedése ellen alkalmazhatók volnának Eme betegségnek nem tagadható nagymérvű ragályossága folytán mayától érthető.^ hogy a megbetegedett lovak rögtön az egészségesektől szigorúan el legyenek különítve és a hol lehetséges az egészséges lovakat is ezekből az istállókból el kell távolítani. Az e betegségből felgyógyult lovakat 6 hét folyamára el kellene különíteni, mely idő úgyis szükséges arra, hogy magokhoz térjenek. À fertőzött istállók a legnagyobb szigorral és gondossággal fertőztelenitendők. A fertőztelenités alkalmával különösen arra kell a fősúlyt fektetni, hogy a contagium netalán létező fészkeit alaposan kiirtsuk. Ez alkalommal igen gyakran nehézségekkel kell küzdenünk, mert például, ha az istálló téglázva van, ugy azt a rendes szokás szerint felmossák meleg vizzel stb. igy a felülete megtisztíttatik, de ez véleményem szerint nem elegendő. Ha az ember t. i. ilyen téglákat az állásból kivesz, melyek már évek során ott fekszenek, ugy észreveszi, hogy ez 2—7 ctm. mélységre a ganaj/étöl impregnálva vannak és hogy az álláson levő földréteg egészen átnedvesedett és átható szagú. Nincs kizárva, hogy az ily téglázott; talajjal biró istállóknál, daczára az előirt orvosrendőri rendeletek alapján eszközült gondos fertőtlenítésnek, fertőző anyagok maradnak hátra. Ez a fertőzés vagy közvetlen a megbetegedett lovaktól kapható el, vagy pedig (és ez utóbbi különösen figyelembe veendő) oly lovaktól, melyek már megfertőzve voltak (lábbadozók), miután csak a lovak, (mint azt már előbb emlitém) képesek hetek multán egésséges lovakat megfertőztetni. Eme ragályos betegség igen gyakran oly személyek által, kik a megbetegedett lovakkal érintkezésben vannak, istálló-felszerelések stb. stb. által hurczoltatik el. A fertőzés egy másik neme ugy keletkezik, hogy a betegség lefolyása alatt a szervezetben erősen kiképződő contngiumok (kilélegzés, az ürülés és a vizelés) kigözölgése által kerül az istállóba és e gőz ott rátapad mindenre Ez az istállókban úgyszólván megrekedt contagium nem mindig képes a betegséget előidézni, miután tudvalevőleg minden szervezet képes egy bizonyos mennyiségű (még mérges anyagot is) elviselni. Nevezetesen öregebb lovakról áll ez, melyek már többnyire eme betegségen keresztülestek, tehát nem oly érzékenyek, és melyek már hozzá szoktak nagyobb mennyiségű fertőző anyag elviseléséhez (természetes beoltás). Ez oknál fogva a betegség fellépésénél rendesen csak fiatalabb lovak betegednek meg. Ha azonban az istállókban már meglevő contagiumok eltávolítására nem gondolunk, ugy azok hirtelen juthatnak a szervezetbe, s ilyenkor a természet már nem képes azokat kiválasztani és a lovak megbetegednek. % % * A fertőző anyag káros befolyását a követketök segítik elö. кг ily fertőzött istállókban való hosszabb ideig tartózkodás, különösen rossz szellőztetés mellett, továbbá a lovak meghűlése, amennyiben a meghűlés után, a nyálkahártyák és nevezetesen a lélegzési szervek igen gyakran előforduló gyuladása folytán ezek a contagiumok nagyobb mennyiségben felvélelére igen hajlandók. Ennek folytán tapasztaljuk is, hogy ez a ragályos betegség leginkább a téli hónapokban lép fel, és pedig különösen oly lóállományoknál, hol a viszonyok magokkal hozzák, hogy a lovaknak a nap legnagyobb részét (20 óráig) az istállókban kell tülteniök és azért is, miután télen a megbülés lehetősége sokkal nagyobb mint nyáron. Ezt az állításomat bizonyítja az is, hogy a hadsereg szekerész-csapatjainak lovai között ez a betegség majdnem sohasem lép fel, miután ezek a nap legnagyobb részén a szabadban vannak elfoglalva. Igen gyakran nagy nehézséget képez a fertőztelenitésnél az egyes istállókban levő boltozatos lecsapoló árok. Amaz oknál fogva, mert csak a lecsapoló árkok rendszerint igen csekély eséssel birnak, az ezekbe tisztítás végett beöntött viz csak lassan szivárog át, miáltal csakis a fenéken összegyülemlett piszok és I hugy távolodik el és ennélfogva annak oldalai valamint teteje, soha sem tisztittatnak semminemű folyadékkal és fertöztelenitö anyag sem jut hozzá, tehát ezek a lecsapoló árkok határozottan a fertőző anyag fészkéül tekinthetők. Igen gyakran találunk az istállók falazatain deszkákat a l'ai megvédésére. Én többször meggyőződtem, arról, nemcsak hogy eme deszkázat és a fal között igen nagy mennyiségű piszok képződött, hanem, hogy ott, miután a deszkákat eltávolítottam, gombák nőttek ki. Ha tehát egy egy istállónak még oly fertüztelenitése alkalmával ilyen fa-deszkázatok nem lesznek eltávolítva, az istállóban meg is marad a contagiumnak fészke. Már az istállók építésénél arra kellene törekedni, hogy azoknak fertőztelenitése könnyen és a lehető legjutányosabban eszközölhető legyen. A mi a talajt illeti, ugy az agyagot a legczélszerübbnek tartom, mert agyag-talajnál igen könnyen lehet minden átnedvesedett réteget eltávolítani és ujjal pótolni. A boltozott vagy más fedett lecsapoló árkok helyett, teknö-alaku levezető csatornákat kellene alkalmazni, melyek már minden újonnan épült istállóban alkalmaztatnak, és melyek áthatlan anyagból vannak készítve és csak az istállón kivül ömlenek a csatornába. A fadeszkázat helyett a falak ama részei, melyek leginkább ki vannak téve sérüléseknek, jó czement burkolattal láttatnának el. Az ily berendezésű istállók mindig könnyen és alaposan feríőztelenithetök. Rulf I. MÉNES- ES GrYEPUJDONSAGOK. Birtokváltozás. Dainmers Károly százados megvette Csalavér (előbb Spinne) p к ell. 1888. Blue Rock—

Speedwell, Lord Lyontól, — Miklóssy Ferenez úrtól. Gr. Fries Móricz egyéves önkéntes (11. busz. ezr.) megvette My Dream (előbb Allez baigner) p к ell. 1885. Rontó—

The Vale of Avon. Diophantustól, — Baltazzi Henrik főhadnagytól (11. husz. ezr,) Lossonczy Mihály ur megvette Vajda stp m ell. 1885. Buccaneer-Lionne, Lord Lyontól, — Blaskovics Ernő úrtól. Polko Henrik ezr. (11. husz. ezr.) megvette Vielleicht p m ell. 1890. Campbell—

Victoria, Przedswittől, — br. Loudon Ernőtől. Br. Vécsey Béla százados (4. husz. ezr.) megvette Bonne Fortune p к ell. 1889. Ordeal—

Bellaria. Seraphintól, Györgyei Illés úrtól. Gr. Baworowski József megvette : Red Hot p h ell. 1882. Kisbéröcscse—Paprika, Doncastertöl, Bauer Fülöp főhadnagytól (3. drag, ezr.) Jós sga m ell. 1883. Verneuil—Jolanta, Buccaneertől, br. Erlanger Lajos főhadnagytól (13. dzsid. ezr.) Blümel Adolf föhadn. megvette : Rudi p h ell. 1885. Ruperra—Azalia, Buccaneertől, Kloth Alajos főhadnagytól (2. dzsid. ezr.) Remember (előbb Graditz) sga h ell 1887. Oroszvár —Startle, Buccaneertől, gr. Gelan Arthur századostól (2. dzsid. ezr.) Gróf Szirmay Sándor föhadn. (4. husz. ezr.) megvette Belgiumban : Miniature p к ell. 1880. Winslow—Rosemary, Rosicruciantöl, fedezve Mon Filstől (előbb Fernando, ap. Clanronald, a. Trebbia, Parinesantól). Perek sga m ell. 1887. In val—Péronne, Trocadérotól. Genova p к ell. 1888. Garnement (el. Gitano) — Lady Athol, Blair Atholtól) — Mimature, Winslowtól. Barque p к eil. 1889. Queen Wave—Hoyden, Hamptontól. Gr. Starhemberg V Imos föh. (7. husz. ezr.) megvette Sandel stp h ell. 1885. Przedswit—Sprühfeuer, Carnivaltól, — Kriszt Ferenez főhadnagytól (11-dik husz. ezr.) Baltazzi Henrik föhadn. (11. husz. ezred) megvette Szép alma p к elletett 1886. Fehér-Holló—Themenau, Ostregertöl, — gróf Esterházy Móricztól. Blümel Adolf föhadn. megvette Small-cash sga her. ell. 1887. Bálvány—

Ready Money. Cambuscantöl, — Braganoa herczeg alezredestől (7. husz. ezr.) Gr. Stolberg Günther megvette Butterfly vil. pej к ell. 1889. Baron (előbb Ignoramus)

—Fama, Chamauttól, Németországban. Gróf Tarnowski János megvette Gyarló sárga mén ell. 1886. Gunnersbury— Borostyán, B1 nkhoolietö', — Polko Henrik ezredestől (ll. dzsidás ezred.) Elnevezés. Jankovich Gyula ur sga m eil. 1820. Lowland Chiel' —Beebee. Prregrinotól, Newmarket nevet nyert. Gr. Pejacsevich János p к ell. 1886. Amaranthus— Soubrette, Cotswooldtól, Soubrette h. nevet nyert. Kégl György ur sga к ell. 1887. Cseklyész—Vírgilius-k, Virgilius nevet nyert. Br. Üchtritz Zsigmond stp m ell. 1889. Vederemo Rosanne, Rosicruciantöl, Czigány nevet nyert. Gróf Esterházy Ferenez sga m ell. 1890. Czimer— Cyclamen, Buccaneertől, Codrillo nevet nyert. Ugyanannak sötétpej к ell. 1890. Hastings—Legyes, Gunnersburytöl, Legyező nevet nyert. Ugyanannak p к ell. 1890. St.' Gatien—Tuba, Distintöl, Timpany nevet nyert. Gr. Esterházy Móricz p к ell. 1888. Bakony IL— Cyclamen, Buccaneertől, Mandoletta nevet nyert. Söllinger Rudolf száz sga m ell. Ió90. Metcalf— Afrikanerin. Livingstonetól, Aschavti nevet nyert. Ugyanannak sga к ell. 1890. Abonnent—Engelsburg Flibustiertöl, Eris nevet nyert.