Vadász- és Versenylap 36. évfolyam, 1892

1892-12-04 / 71. szám

(616 II. A bábolnai ménesben : Ó-Baján eredeti arabs törzsmén fedezési dija 50 frt Dzsingiskkán, telivér « « « 30 frt Ihn Achmed « « « « 40 frt Gazlan 1. telivér « « « 40 frt Gazlan Shagya félvér « « « 30 frt Zarif III. ' « « « « 30 frt Shagya X. « « « « 20 frt IV. A fogarasi ménesben : Favory X. Favory XI. j Pluto-Fantasca Conversano- Virtuosa Neapolitano Maestoso-Roxana Favory XII. törzsmének fedez, dija 20 frt A kisbéri telivérmének használhatási joya 1889-dik évtől fogva következőleg szabályoztatott : I. A bejelenteti kanczák közül első sorban el fogadandók minden magyar honpolgár tulajdonát képező kanczák, valamint a Magyarországon földbirtokkal biró és ezen birtokon lótenyésztést üzö birtokos kanczái is. II. Másodsorban ugyanoly fedeztetési dij mellett, de meddőség esetén a szokásos fél dij megtérítésének kedvezménye nélkül f'ogadtatik el minden kancza, mely oly osztrák honpolgár tulajdonában van, ki Magyarországon nem birtokos. III. Harmadsorban a magasabb fedeztetési dij mellett és meddőség esetén a szokásos féldij megtérítésének kedvezménye nélkül fogadható el minden más kancza, melynek tulajdonosa az előbbi két pontban jelzett minősítéssel nem bir. Felkéretnek ennél lógva a tenyésztők, hogy már a bejelentésnél nyilatkoztassák ki, vájjon magyar honpolgárok-e, vagy itt saját birtokukon tenyésztést folytatnak. Egyúttal figyelmeztetnek az angol telivér kanczák tulajdonosai, a telivér honosítása érdekében nyújtott, kedvezményekre. a) Minden belföldön tenyésztett apától vagy anyától származott és magyar honpolgár tulajdonát képező telivérkancza, mely akár önmaga, akár pedig ivadéka államdij ban nyertes volt, élethossziglan az importált angol telivérmének által feleáron, bármelyik belföldön tenyésztett angol telivér törzsmén által pedig a megállapított dij egyharmadáért fog fedeztetni. b) A versenypályán elért minden sikertől eltekintve, féldij mellett fedeztetnek továbbá a belföldön nevelt angol telivér törzsmének által mindama belföldön tenyésztett angol telivérkanczák. melyek magyar honpolgár tulajdonában vannak. c) Felhivatnak a kanczatulajdonosok. miszerint a bejelentés alkalmával sorolják fel mindamaz indokokat, melyeknél fogva kanczáik a fenn elősorolt kedvezményekre jogosultak, minthogy eme kijelentés hiányában a kanczák fedezéseért a rendes dij fog felszámittatni és utólagos felszólamlások figyelembe nem vétetnek. d) Érvényben van továbbá ama kedvezmény, mely szerint minden magyar honpolgár vagy Magyarországon földirtokkal biró és eme lótenyésztést folytató tulajdonosnak a kisbéri és mezöhegyesi törzsmének által fedezett, de meddőn maradt angol telivérkanczája után befizetett hágatási dij fele része a ménes pénztárából vissza fog téríttetni. Vetélés esetében a kancza után fizetett fedeztetési dij felének visszatérítése nem követelhető. A kisbéri ménesben felállított «Gaga» telivér mént illetőleg megjegyeztetik, hogy a bejelentett kanczák közül — abban az esetben, ha az általa fedezhető kanczák meghatározott száma már betelt, — első sorban azok fognak fedeztetni, melyek vagy maguk vagy ivadékaik a pályán dijat nyertek; s hogy továbbá az a) b) és d) pontokban jelzet! kedvezmények a «Gaga» által fedezeti kanczákra nem terjesztetnek ki. A fedeztetési dij a tartási költségekkel együtt október hó elsejeig a ménes pénztárába okvetlenül befizetendő, a fedezési idényt követő február hó l-ig bejelentendök lesznek a ménesparancsnokságnál ama telivér-kanczák. melyek esetleg meddőn maradtak, mire a ménesparancsnokság az ezek után befizetett hágatási dijak felét vissza fogja származtatni : a mely kanczák meddősége február hó elsejéig bejelentve nincsen, azok után minden visszatérítési kötelezettség elesik. A ménes fentartja jogát, hogy ama kanczákat, melyek egésségi szempontból aggodalomra adnak okot, esetleg visszakiildhesse. A telivérkanczák fedeztetése iránti bejelentések a kisbéri ménekre nézve legkésőbb folyó évi deczember hó 5-éig nyújtandók be a ménesparancsnoksághoz, minthogy a fentebbi határnapon tul a meghatározott s netán akkoráig be nem töltött fedezési szám erejéig külföldi bejelentések is elfogadtatnak. Felhivatnak egyszersmind a telivérkanczákat bejelentő tulajdonosok, hogy a bejelentés alkalmával kinyilatkoztatni szíveskedjenek. vájjon kanczái к felügyeletét és ápolását a ménesparancsnokság közegeiye kivánják-e bizni vagy pedig saját kezelő személyzetüket óhajtják alkalmazni? A fedeztetés végeit Kisbérre küldött kanczák ellátása és ápolásáért következő dijak fognak felszámittatni : Egy meddő kanczáért naponkint — frt 85 kr. Egy vemhes « « 1 frt — kr. Egy csikó kanczáért a csikó 3 hónapos koráig naponkint 1 frt 25 kr. Egy csikós kanczáért ha csikója 3 hónapnál idősebb, naponkint 1 frt 30 kr. Állatorvosi gyógykezelésért, továbbá körmözés és vasalásért minden kancza után 4 frt átalány fog felszámittatni. Ha a kancza tulajdonosa saját szolgáját kívánja lova mellett alkalmazni, ugy a lenti ellátási költségek havonkint 4 frltal apadnak A fedeztetési és ellátási dijon kivül minden kanczáért — a legénység számára — 5 l'rt fizetendő. Ha valamely ménhez több kancza lenne bejelentve, mint a mennyit a ménesbeli kanczákon kivül fedezhet, a bejelentett kanczák elfogadhatása iránt, tekintettel az egyes példányok tenyésztési jelentőségére, a bejelentő tulajdonosok érdekeinek szemmel tartásával fog határoztatni. Minden egyébfelvilágosilással azilletö ménesparancsnokság készséggel szolgál. Kelt Budapesten, 1892. november bó 15. A földmivelésügqi m. kir. minisztériumtól. Magyarország lótenyésztésének történetére, fejlődésére és jelen állapotára vonatkozó adatok. c) A jelen kor. A lótenyésztés, akár tekintve a lovak létszámát és a tenyésztésnek ujabbkori haladását, akár különösen tekintve a kormánybeli gondoskodás fokát, mely emez östermelési ág állami istápolásában mind régebben, de legkivált a legközelebbi két évtizedben hagyományszerüleg mutatkozik, kiváló helyet foglal el a magyar birodalmi mezőgazdaság terén. Ugyanis a lovak számát illetőleg nemcsak általán, hanem viszonylagosan véve is a magyar birodalom lóállománya felette jelentékeny Európa összes államaival szemben. Nevezetesen : Németországban 3522316 lóból esik egy • kim. 6.

5 Magyarországban 1748859 « « « « « 6.

8 Angolországban 1929680 « « « « « 6., Francziaországban 2848800 « « « « (( ;>., Ausztriában 1463282 « « « « « 4.

9 Oroszországban 16904000 « « « « « 3., Olaszországiján 657544 « « « « « 2.

c Ez adatokból kitűnik, bogv a lovak számának a területhez való viszonyát illetőleg Magyarország emez államok sorában második helyen áll. Á lovak számát a lakosok számához viszonyítva. Magyarország már sokkal kedvezőbb helyet foglaí, mint Németország, amennyiben Németországban 1000 lakosra 75, holott Magyarországban 129 ló esik. Magyarországban az első, számba vehetöbb összeírása 1857. évben a bécsi cs. kir. statistikai hivatal részéről vitetett keresztül. Emez adatok azonban az akkori politikai viszonyok között csak hiányosan voltak össseállithatók. Ez adatok szerint 1857-ben a legszorosabb értelemben vett Magyarországban 1.569,823 ló találtatott. Sokkal pontosabb adatokat, noha még nem egészen pontosakat, szolgáltatott az 1870. évi lóösszeirás, mely a magyar törvényhozó testület által hozott 1869. évi III. t. cz. utasításai alapján hajtatott végre. Hogy emez adatok sem egészen korrektek, ennek alapja legfőképpen a nép bizalmatlanságában rejlik, mely körülmény, illetve oly könnyen felfogható, ha meggondoljuk azt, hogy a számbavétel eme neménél már vagyoni tárgy, földmivelö köznépünk egyik kiváló vagyonrésze volt kérdés alatt, a fiskális érdekek iránti gyanakodás pedig éppen a vagyon kutatásánál oszlatható el legkevésbbé s oly akadálya a hivatalos statisztika fejlődésének, melylyel a leginiveltebb államok is egyre kénytelenek megküzdeni. Emez 1870-iki lóösszeirás Magyarországon már 1.631,388 lovat talált. A szaporodás tehát eme 14 év alatt 61565 darabra rugott, vagyis 3.

2

8 százalékra. Az előbb emiitett 1.631,388 számban nincsen befoglalva Erdélynek 188.264 darabból álló lólétszáma és pedig azért, mivel 1857-ben eszközölt lóösszeirás Erdélyt Magyarországtól külön országrésznek tekintette és mint ilyennek lóállományát a Horvát-Slavonország Határőrvidékével összesítette. Eképpen tehát a legszorosabb értelemben vett Magyarország 1870-iki lóállománya volt az 1857-ikivel a szaporodás kimutathatása végett összehasonlítandó. — Miután pedig Erdély, Magyarország anyatestéhez tartozik, ennélfogva annak lóállománya 1870-ben már Magyarországéval egy kontingenst alkotott, miért is Magyarországban 1870-ben tulajdonképen 1.819,652 ló íratott össze, — melyből esett egy Q mértföldre 437 darab / .. . , és 1000 lakosra 146 « } Magyarországban egv П mértföldre 197 darab > „ ... , 1000 lakosra 89 « } Erdélyben Emez 1.819,652 közölt volt: ménló ... ... ... ... ... 48958 darab kancza (teljes koruj... ... 760918 « herélt — ... — .— ... 675778 « csikó (a betöltött 3 évig)... 333998 « A magyarországi lószaporodás kevésbbé a nagy uradalmak, mint a kisbirtokosok részéről észlelhető, miután a tagosítás folytán a közlegelök megszűkülvén, helylyel-közzel a feltörés következtében teljesen megszűnvén, az előbb nagy számmal létezett magánménesek legtöbbjei hol végkép elenyésztek, hol keskenyebb körre szoríttattak; de a mily mértékben a legelö-elkülönzésnek elöhaladása az uri méneseket és azokban azelőtt tenyésztett lovak létszámát megfogyasztotta, ugy a lótartásnak a parasztbirtokon való meghonosulását mind lehetőbbé tette. A szórványos tenyészet helyébe szélesebb körű valóságos mezőgazdasági ág lépett, főleg miután sok helyt majd a keleti marhavész és több évi szárazság miatt a nagyon is megapadt szarvasmarha hiányából kényszerülve, majd a szarvasmarha megkímélése végett, helyes gazdasági felfogástól kiindulva, mindinkább a lovakat kezdték használni mezei igás munkák teljesítésére s e mellett a kereskedelmi forgalom élénkülése, a vicinális közlekedésben mint a