Vadász- és Versenylap 36. évfolyam, 1892

1892-11-27 / 70. szám

610 VADÁSZ- ES VEIÍSH:.-.-LAP 16S2. november 27. kalmazott emez eljárás mai eredménye tehát, hogy az állami kancza-anyag után nevelt sarj s igy az országos tenyésztésre átengedhető mén-anyagnak zöme ma határozottan az angol félvér lónak jellegét viseli és tulajdonságait birja. Amennyiben az ország egyes vidékeinek homokos területe más növényzeténél fogva is kevesebb igénynyel biró fajtának lenyésztését teszi ajánlatossá söt szükségessé s mivel ugyanezeknek a vidékeknek tenyészanyagja a természet következményeifolytánmindigkisebb alkotású fog maradni, — a bábolnai ménesnek keleti származású és a vért illetőleg eddigelé legtisztábban fenmaradt anyagját eme vidékekre nézve egyelőre nélkülözhetetlennek kellett tartani. Itt tehát a bábolnai ménesben a, tenyésztési irányt, illetőleg változtatást tenni uem volt szükséges s csakis arra kellett minden gondot fordítani, hogy az egyedek kiválasztása alapján egy bizonyos mérvű termetességet mégis biztosítani lehessen. Miután hegyes vidékeink érdekét sem a tenyésztés szempontjából, sem a kormányzatnak a minden vidék iránt tartozó gondoskodási kötelességénél fogva figyelmen kivül hagyni nem volt szabad, e vidékek pedig a nagyobb igényű angol vért, anyagi helyzetüknél fogva, az arabot izgatottabb természete következtében helyesen felfogva nem használhatják — feladatává lett a kormánynak egy oly lófajtának megszerzése és felhasználása, mely ama vidékek mostohább viszonyainak megfelelő. E ezélra szervezte a magyar állam a fogarasi ménest, melynek anyagja a 300 évtől fogva következetesen tenyésztett karszti (lipizzai) fajtából alakíttatott. Ma tehát az ország területének legnagyobb részében, úgymint: az egész Dunajobboldalán, az Alvidék összes televényes talaján és az inkább halmos, mint begyes tájakon a tenyésztési irány az angol fajta, kis részben telivérrel, főképen angol félvérrel eszközöltetik. A homokos vagy kevésbbé termékeny egyéb talajú tájak arab méneket használnak, mig a kárpáti vidékek legnagyobb része a karszti mének használatára van utalva. E mellett felemlítendő, hogy a stíriai és horvát határszélen elnyúló kisebb vidék ottani tenyésztésének megfelelöleg hidegvérű mének használatát veszi igénybe, mely vidékeken azonban csakis 70—80 drb mén lehet és van alkalmazva. AGARÁSZAT RS K0PÁSZAT. ÜGETÖVERSEN Y, TENYÉSZTÉS. Nancy Hancks tulajdonosa 60,000 forint dijat tűzött ki annak a lónak, mely egy angol mértföldet 2 perez alatt képes lesz beügetni. A dij nem megvetendő ; de hogy mikor terem «2 perczes ügető», az még, ugy lehet, csak a messze jövő titka. Amerikában ez idén 118 oly ügető ló van, mely az egy angol mértföldet 2 p. 15 perez alatt be tudja ügetni. Bámulatos haladás ez az ügetö-tenyésztés terén, ha tekintetbe veszszük, hogy Í874-ben jelent meg a nyilvános ság előtt az első ló, mely 2:15 perczes recor-dot mutathatott föl. Goldsmith Maid s 1891-ig csak 50 ló állt a 2:15-ös lisztában, melyhez ez idén kb. 70 soroztatott. Az ügető mének közt Amerikában a tízéves Stambul a legsebesebb, mely a mértföldet okt. 27-én 2:8£ alatt ügette be Stocktonban, Kaliforniában. Eddig Palo Altonak vol a mének közt legjobb recordja: 2 p. mp. A mult hét Alsó-Zsukon. Nov. 14-én. Sebes falka. Találkozó Etelkatanya. Részt vettek : báró Wesselényi Béla falkanagy, gr. Bethlen Károly 2-od falkanagy, br. Wesselényi Béláné, gr. Teleki László, Antos István, br. Bornemisza Elemér, gróf Mikes Zsigmond,gr. Mikes Ármin, Bakó Ferencz, gr. Klebelsberg Zdenko, Béldi László, Máriássy Atilla kapitány, Kohl Károly kapitány. A Bánlfy-tanya közelében ugrott nyul, a vasúti töltésen keresztül, felment a hegyek közé, ott 19 percznyi runt adott. Válaszút i felett a szakadásokban megfeküdt, 15 percznyi keresés után, a falka között felugorván, 10 percznyi runt adott; éppen abban a pillanatban érte el a vezéreb, mikor egy rókalyukba akart bebújni, már félig bent is volt a lyukban, mikor megküldték. Egy órai keresés után, a Borsa patak mellett a báró Bánffy Ernő tanyája mellett ugrott nyul 35 percznyi nagyon erös runt adott, mely a válaszuti tó mellett a Szamos partján killel végződött. Nov. 15. Lassú falka. Találkozó Válaszút. Részt vettek : br. Wesselényi Béla, gr. Bethlen Károly, br. Wesselényi Béláné, gr. Teleki Lászlóné, gr. Teleki László, gróf Toldalagi László, gr. Mikes Zsigmond, gr. Mikes Ármin, Béldi László, Máriássy Atilla kapitány. A válaszuti szöllö mellett ugrott nyul lement a térségre és 19 percznyi run után egyenesen a Szamosnak tartott, annak egy árkán keresztülúszott, a túlsó parton megfeküdt. a falka utána úszva egyenesen ráment; a nyul visszaugrott a vizbe és kezdett aszni lefelé; a falka utána és a mint a partra kiért, megkillelte. A 2-ik nyul a Sátor mellett ugrott, átment a lónai patakon az iklódi határba onnan a dobokaiba, hol 25 percznyi erös run után balali volt. Nov. 16. Sebes falka. Találkozó: Válaszút. Részt vettek : br. Wesselényi Béla. br. Wesselényi Béláné, br. Bornemisza Elemér, gr. Toldalagi László, gr. Almásy Imre, gr. Mikes Zsigmond, gr. Mikes Ármin, Antos István, Sényi Sándor őrnagy, Máriássy Atilla kapitány. A válaszuti indóház közelében ugróit nyul, fel ment Kendi-Lóna felé a hegyre, onnan le a Sátor mellett a völgybe, a lónai patakon keresztül az iklódi határba, onnan vissza Lóna felé ; 30 percznyi nagyon szép run után már egész fáradt volt. midőn a falka előtt rókalyukba menekült. A 2-ik nyul a válaszuti ákáczosba menekült, hol mindegyre friss nyul ugorván, le kellett a falkát verni. A 3-ik nyúllal sem voltunk szerencsésebbek, mert 25 percznyi run után, a közben megindult havazás miatt, a szimat teljesen elromlott. Nov. 17. Lasu falka. Találkozó: Válaszút. Részt vettek : b. Wesselényi Béla, gr. Bethlen Károly, b. Bornemisza Elemér, gr. Teleki László, gr. Toldalagi László, Anlos István, gr. Klebelsberg Zdenkó, gr. Teleki Ádám, gr. Mikes Ármin, Béldi László, Sényi Sándor őrnagy, Máriássy Atilla kapitány, b. Schleinitz Werner. Kohl Károly kapitány. Ma kevés kilátás volt jó szimatra ; éjszaki szél hóval ; daczára ennek igen szép vadászat volt, de kill nélkül ; az első nyulat elvesztettük, mert mindegyre fris nyul ugrott ; a 2-ik már nagyon fáradtan rókalyukba menekült, a 3-ikat hosszas üzés után ott kellett hagyni, a megindult havazás miatt. Egy szerencsétlenség is történt mindjárt az első futam alatt gr. Teleki László lova, vágtatás közben, egyszerre minden, lálhatóok nélkül, felbukott, lovasát maga alá temetve. A lovas felkelt ; szerencsére egy mély tarlón történt az esés és baja nem lett, de a szegény ló, egy értékes telivér kancza, halva maradt ; a mint a bonezolásból kiderült, szélhűdés érte és azért esett el. Nov. 18. Sebes falka. Találkozó. Válaszút. Részt vettek : b. Wesselényi Béla, gr. Bethlen Károly, b. Bornemisza Elemér, gr. Toldalagi László, Máriássy Atilla kapitány. Fagyos talaj, hideg szél, rossz szimat. Az első nyul 8 percznyi run után elveszett. A 2-ikat hajtás közben rókával cserélte fel a falka, mely 20 percznyi nagyon sebes runt adott a válaszuti ákáczostól egyenes irányban a dobokai erdőig, hol lyukba menekült. A lovaglás ma nagyon nehéz, volt, az északi oldalak meg lévén fagyva. Nov. 19. Lassú falka. Találkozó Bonczhida. Részt vettek : b. Wesselényi Béla, gr. Bethlen Károly, b. Bornemisza Elemér, Antos István, gr. Klebersberg Zdenko, Máriássy Atilla kapitány (I. h. ezr.) Máriássy László kapitány (15-ik h. ezr.) Éjjel köd ereszkedvén, a fagy kiengedett. Csak hosszas keresés után sikerült nyúlra akadni, mely 28 percznyi igen szép run után róka lyukba menekült, a 2-tk nyul 2 órai keresés után ugrott, de alig hajtották az ebek 5 perczig. róka ugrott elöttök, mely 15 percznyi nagyon sebes run után lyukba menekült. Nov. t-O-án. Sebes falka. Találkozó. Etelkatanya. Részt vettek : br. Wesselényi Béla, gr. Bethlen Károly, br. Wesselényi Béláné, gróf Bánffy György, Fejérváry Jenő, gróf Klebelsberg Zdenko, gr. Bánffy Miklós, Máriássy László kapitány, gr. Betlilen Józsi. Kivételképpen vasárnap is volt vadászat, félvén, hogy az idö jövő hétre elromlik. A mai va-dászat bőven kárpótolt a 3 utolsó napi sikertelen vadászat után, két nyul- és egy rókakill volt nagyon szép futammal ; még egy 3-ik' nyulat is kergettünk, de ez róka-lyukba, menekült. R. IRODALOM. A Pallas Nagy Lexikona. Tizenhat vastag kötetre tervezett műnek első füzete az, a miről szólani akarunk. Körülbelöl 16.00U sürün telenyomtatandó oldalból 64 az, a mit már is látunk. De valamint Praxitilés torzójából, lloméros Iliászának kezdő soraiból rögtön látható, hogy nem kontár férczelmény, hanem hatalmas mestermunka a tartozéka, ugy mi is konstatálhatjuk ennek a 64 oldalnak a révén, hogy kiváló alkotásleend az. a minek kezdete ily remek. A Pallas Nagy Lexikona 222 munkatársának névsora már egymagában is teljes kezesség erre nézve. A ki csak a magyar tudós vagy irói világban kiváló, elsőrangú helyet foglal el, — nem hiányzik ebből a névsorból. S hogy tudós világunk teljes odaadással és képességeinek, tudásának és tapasztalatainak minden irányban való érvényesítésével dolgozott ezen a nagy művön, mutatja már az első füzetben is az a körülmény, hogy minden érdemleges czikk névaláírással jelent meg. Nevével, múltjával, reputácziójával kezeskedik tudós- és iró-világunk, hogy mindaz, a mi a Pallas Nagy Lexikonában megjelenik, teljes foglalatja az ez idö szerint való összes modern tudásnak. S csak egy pillantás ez első füzetbe, mely 4-tól Achorionig terjed, máris mutatja ennek. a Magyarországon elsőbben meghonosított rendszernek kiváló értékét és fontosságát. Ott vau például mindjárt a füzet legelején Aachen porosz város leírása. S ime megtaláljuk a czikkben nemcsak a város históriáját, nevezetességeinek rövid, de pontos leírását, de hü képét annak is, a mi ebben a porosz városban Magyar országgal összefügg. Leirja hiven a& aacheni templom magyar kápolnáját, leírásban és rajzban bemutatja az ott őrzött magyarrégiségeket s megemlékezik arról is, hogy ezek a régiségek annak idején a budapesti ötvösmükiállitáson is megfordultak. Ott találjuk ugyancsak az első füzetben az Abauj- Tornamegye czikket, a megye térképével. Eredeti felvétel nyomán készült, gyönyörűen