Vadász- és Versenylap 36. évfolyam, 1892

1892-01-24 / 4. szám

52 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1ШШН1 dosan és jól megfigyeljük és ezt ismételve a legkülönbözőbb fejhordással megpróbáljuk. A ló nemsokára maga fogja megmutatni, hogy melyik az igazi s neki megfelelő fejtartás. A lovas olyan benyomást fog kapni, mintha a ló czombjai közt tágulna és erősödnék. A mozdulatok bizonyos aczélosabb ruganyosságot fognak mutatni és az állat oly élénk kedvvel fog haladni, hogy a nézőre azon benyomást teszi, mintha egyszerre szebb lett volna. Ez különböző lovaknál a legkülönbözőbb fejhordásoknál fog mutatkozni és ez lenne szerintem azon állás, melyet az idomitásnál igyekeznünk kell, mint ezen lónak normális fejhordását megtartani. Gr. Széchényi Dénes. Nizzai lóversenyek. (Eredeti tudósítás.) Nálunk a versenyév még odújában téli álmát aluszsza s nem is valami lendületes kilátásokra fog felébredni; a legbensőbb sportköreinkben sem beszélnek versenylovainkról, mindenki arról gondolkozik, miként vonja össze versenyistállóját, vagy hogy szabadulhasson tőle teljesen ; sőt van sportsmaneink között olyan is, ki versenyszenvedélyét jövőre a külföldön szeretné kielégíteni. Ezzel a nem épen kellemetes prospectussal szemben, a franczia határon Nizzában már megnyílt a versenyév, az élénkség és forgalom, közönségben és pénzben, — jóllehet a rossz idö sokakat visszatartott a turftöl, a sportsmant azonban a rossz idö sem akadályozza ; a franczia versenyistálló-tulajdonosok nagy része jelen volt, élükön a nizzai versenyegylet uj elnöke C. Blanc úrral, több oroszországi sportsman, köztük Wolff ur, a ki tőlünk Gassandrál és Rozi-nénit ujabban megszerezte s a moszkovai versenytéren a nyáron ez uj szerzeményével nagy sikereket remél elérhetni, — Németországból, ugy tőlünk, többen : gróf Batthyány Elemér, Péchy Andor ur stb. Magyarok nagy számmal vannak az egész Riviérán, de a kellemetlen, folytonos esőzés szobáikba visszatartotta; még olaszok és amerikaiak voltak sokan a gyepen. A nizzai versenyegylet a mult év végén válságon ment keresztül ; az elnökválasztásnál személyes differencziák merültek fel s a régi egylet feloszlott ; az uj egylet C. Blanc elnökké választása mellett megalakult s a bank támogatásával elég pénzerövel rendelkezik ; aztán a dijakhoz még Monaco herczege, a hatóságok s a vasúti társaságok is járulnak s mindennap csak három versenyszám van. A versenypálya Nizzától 25 percznyire Var megye határában, a vasúti vonal és a tenger között fekszik; a pálya teste 8 (nyolczas) alakú, igy az egész futam mindig a közönség előtt foly le s könnyen áttekinthető; az akadályok nehezek, az állványugrás igen széles vizes árok, a kőfal olyan mint a bécsi, a sövények magasak és kötöttek, nem lehet azokat áttörni. Az állványok könnyű vas- és faszerkezettel igen csinosak, a nézöhely nagy része aszfalttal bevonva ; a nyergelő igen czélszerü és közel fekszik ; az építmények egy része buffet és jelentékeny része totalisateur (Pari Mutuel,) melynek minden egyes gépénél van nyerésre és helyre tevés s az épület hátsó részénél a kifizetés ; igy nagy tolongás alig fordulhat elö, az egész rendszer némileg eltérő a nálunk alkalmazottól; a gépek nem birnak óraszerkezettel, egyszerűbbek mint a mieink, a gépeknél folyószámok vannak s csak azoknak a lovaknak a számaif lesznek láthatók, egy rugó segélyével, melyek indulnak, a többinél csak egy fekete vaslemez látszik; az indított lónak szama alatt egy könyv van folyó számokkal ellatva, — olyanforma mint az íróasztali naptárak, melyekről az elmúlt nap datuma mindig leszakittatik ; — a ki valamelyik lóra az első fogadást teszi : az kapja az első számú jegyet és igy tovább ; a kapott jegyen látható a tétel menyisége : 10 frank, 20 frank vagy 100 frank : továbbá a ló programm-száma. aztán «nyerés», vágyj« helyre» ; és az ellenőrző gép a futam számát, a versenynapot és a control-betüt reá lyukasztja ; ilyen jegyet kap az illető a tételéért. A közönség az inditott lovak számának felhúzása után azonnal tódul a gépekhez s a felcanterezésnél már meg vannak téve (kevés kivétellel) a fogadások s kezdik a gépeket elzárni ; — mely abból áll, hogy a gépekre vas hálóval befont keret illesztetik, melyen keresztül minden tétel látható, de márjegyet többé leszakítani nem lehet; e keret csak ellenörzö-kulcscsal nyitható s csak igy távolitható el; hogy a jövő futamhoz a fogadás újra kezdetét vehesse. Az egész berendezés sokkal olcsóbb mint nálunk, a visszaélés szintén ki van zárva ; de nagy hátránya, hogy az egész futamra való össztétel áttekintése majdnem lehetetlen. A «Pari Mutuel» fogadásokon kivül bookmaker (Doneur) nagyon sok van. a kik a gyepen össze-vissza járnak s leginkább a mázsáló és egyik buffet előtt csoportosulnak, ajánlják oddsaikat, többnyire a mezőny ellen ; vagy egyes lovak oddsait hangosan kiabálják. Midőn a lovak az egyenesre fordulnak, van a legnagyobb lárma, az élen járókat ajánlják igen rövid odds-szal s ekkor még sok és jelentékeny fogadás történik; egész a végperczekig tart az izgalom, fogadás és lárma, mig a czélvonalon való elhaladás után minden lecsendesül s a nyerő számának felhúzásával kezdődik a fizetés. A futamok között kétségtelenül igen érdekes volt a nagy Gátversenv 20.000 frank dijjal ; de a mi sport-viszonyainkhoz mérve, jobban feltűnik a «Nagv akadályverseny» (a Grand Prix de Monaco) 30,000 frank dijjal, 4400 meterre lefutva. Arról a biztos, nagyszabású, szép ugrásokról s begyakoroltságról, melyet a nagy díjban a lovak bemutatnak, nekünk csak sejtelmünk van. de ehhez hasonlót a mi versenypályáinkon nem igen látunk — s azt hiszszük, hogy legjobb akadályverseny-lovaink, ha ebben a futamban indíttatnak : semmi közük sem lett volna a verseny kimeneteléhez ; sőt kétséges, hogy körül tudtak volna-e menni a pályán. Megjegyezzük mindenek előtt, hogy a talaj rendkivül mély s a pálya teljesen átázott volt; nyolcz ló indult s mindnyájan biztosan vették az akadályokat s az egész mezőny beérkezett. Ezek a francziaországi trainerek rendkivül tudják begyakorolni akadályverseny-lovaikat s a «fitness» legmagasabb fokán küldik istállóikat a starthoz. — A versenyt a legmagasabb terhű Grossmann (idősb pej m. Ruy Bias—

Faience) vette fel; hatalmas nagy állat, négy erös oszlopon áll, sok földet takar ; második volt a párisi nagy akadály-versenyben, sokan biztak 72 kilo magas súlya mellett is nyerésében ; két mértföldön elöl járt, (még pedig a mély pályára tekintettel) igen erös'iramban ; az akadályokon csak ugy repült keresztül; két mértföld után már magához engedte jönni Questeur II. és Sidoniet, az egyenesre fordulónál élénk veres szinei már maradoztak s kiesett a versenyből, nagy súlya e rendkívüli mély talajban agyon nyomta. Az utolsó sövénynél már csak Napoleon és Questeur II. között feküdt a verseny, melyek rendkívüli erőfeszítést tettek s igen izgalmas finisht csináltak; végre Napoleon biztosan nyert. Ez sötét pej, 5éves herélt, (ap. Vignemale, a. Nuncia Jeune) 16 markon felül; kissé magas, de jó, tiszta lábakon áll, csupa aczél és sok nemesség, nem sok bordával; hátsó részein rendkivül kifejlett csontozattal, hátulról nézve remek négyszögöt mutatott; — fark-szőre szépen be volt fonva s összekötve, hogy a nagy sártól védve legyen. — Questeur II. ëéves sötétpej mén, megnyírva«; Beaurepaire—

Questure után nevelve, 16 markos, jó, tiszta csontozat, jó bordákkal és kötéssel ; Napoleonnal egyenlő terhet (67 kilót) vitt; Qüesteur II. ideálja az akadályversenylónak ; a versenyben soká igen rossz helyen, a csomóban, feküdt s ugy tele lett hányva sárral, hogy lovasa szineit nem lehetett kivenni ; talán e miatt sárban egy kis túlsúlyt vitt s lovasa arczban is kapott néhány sárdarabot s ez nem volt előnyére a futamban. Parisban a «Salon des Courses»-ban favorit volt az előleges fogadásokban s igen sok pénz állt rajta; egyik franczia sportsman mondta Péchy Andor urnák, hogy annyira bizott Questeur II. nyerésében, miszerint nagy összeggel kezdte venni már Párisban a «Salon des Curses»-ban, hogy győzelme esetében 7600 drb 20-frankos aranyat nyert volna; ez a nizzai «Nagy akadályverseny» egyik legnagyobb fogadási-versenye a franczia-ringnek. — A mezőny többi része is igen figyelemre méltó anyag volt ; Sidonie öéves pej kancza, Saxifrage—Ermeline után nevelve : Cesár id. sga m. ha szabad a mi lovainkkal összehasonlítást tenni, ugy néz ki, mint a mi pályánkról ismert Hűség, erösebb kiadásban. A mi versenyviszonyainktól eltérő Francziaországban az is, mely a hivatalos programmokon is kifejezve van, hogy a tulajdonos vagy meghatalmazottja felelős azért a teherért, •melyet lova visz s e tekintetben nem irányadók a hivatalos programúiba felvett terhek ; ez kétségtelenül helyes intézkedés; itt nem a verseny-titkárságnak kell minden egyes ló után kiszámítani, milyen a felveendő teher* — hanem az istálló-tulajdonos teszi azt. s a nevezéssel bejelenti ; — ez az ujitás nem igen tetszenék versenyló-tulajdonosainknak, de behozatala csak előnyére lenne versenyügyünknek. À mi viszonyainknak a francziaországi verseny-viszonyokkal való öszehasonlitására hiányzik minden megbízható támpont; egyedül az egyéni felfogás nyújthatna némi (habár az utánszámithatást teljesen nélkülöző) alapot.; nézetünk szerint a francziaországi begyakorlott akadály verseny-lovakkal szemben a mi lovainknak nincs mit keresni, azonban a gátversenyekben jobb osztályú lovainkkal talán lehetne szerencsét próbálni, p. o. Hermann, Crossbow vagy Varuna (ha ez utóbbi ügyesen venné a sövényeket) kellő begyakorlással itt is veszélyesek lehetnének. A nizzai versenyekre készítendő lovat még az őszön át kellene küldeni az olaszországi trainirtelepbe : Pizába s ott nyerné végső elő készítését a január elején megtartandó nizzai versenyre. Az itt netalán kivivandó győzelem sok fényt és dicsőséget hozna magyarországi telivér-tenyésztésünkre ; — ily kirándulásra leginkább fogadó-istálló válalkozhatik, mely Parison keresztül a siker esetében jelentékeny pénzügyi előnyökben is részesülhetne. Ez az egész eszme nem uj ; kivitelre talált már akkor, midőn még telivértenyésztésünk, versenyviszonyaink nem voltak annyira kifejlődve, mint jelenleg; mi reméljük, hogy még versenyszineiket látni fogjuk a nizzai futamoknál. A rossz idö tönkretette a nagy «Corsó»-t, melylyel a nizzai futamokra az előkelő turfközönség felvonulni szokott; csak nagyon kevés fogat volt, de köztük megjelent br. Rothschild vejének, br. Becknek «Coatch»-ja négy nagy, angol, világos sárgával, melyeket a tulajdonos hajtott, sok massza, sok nemesség s rendkivüli magas mozgás, a legszebb fogat, melyet csak képzelni lehet, mely a párisi Boisban is mindig feltűnt. A mi sportviszonyainkkal itt most némileg mindenki foglalkozik, legalább beszélnek rólunk s különös, hogy a közfigyelem nem a Szt-István-dij, Metropol-Preis vagy egyébb nagy *) Ejnye de helyes : nem ártana ez nálunk sem. Szerk. helyettes.