Vadász- és Versenylap 36. évfolyam, 1892
1892-07-31 / 41. szám
VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 353 rath Flageolet—Geheimniss 56 kilo Ballantine kjárt. Versenyérték : tiszteletdíj és 7500 márka. Hürdenrennen. Ezüst kupa és 2000 márka. Handicap. 2600 meter. (30 aiáirás). Spiekermann R. száz. 4é p h Nacliafalter Flibustier— Nachtigall 68 к. Graevenitz hdn. 1 Br. Blome hdn. né p h Springcup 75 k. Mr. Tippler 2 Albert ur Bé p к Schneeflocke, 67) k. Mr. Gore 3 Totalisateur: i9:10. — Másfél hoszszal nyerve, öt hossz a második és harmadik közt. Tiszteletdíj és 2110 márka az elsó'nek, 500 márka a másodiknak, 200 m. a harmadiknak. Julius 26-án. (Távirat.) Union-Clnb-Preis. 5000 márka. Handicap. Kétéveseknek. 950 meter. (22 aiáirás.) Capt Joe sga к Armada Flibustier— Alhambra 61) kilo 1 Tepper-Laski ur vil p h Samoa 44 к. 2 Hg Hohenlohe-Oehringen sga m Romito 58 k. 3 Nem helyezve : Spielmann és Irrlicht. Grnditzer Gestütspreis. 5000 márka. 2000 meter. (25 aiáirás ) Cr. Hahn-Basedow 4é stp к Schnepfe Chamant Swallow 51 kilo 1 Spiekermann száz. 3é sga m Frischgesell 47) к. 2 May V. ur 3é p к Wonnetraum 56 kilo 3 Nem helyezve: Malbrucki, Orfeo, Landsknecht, Lapin. Angolország. Liverpool-Jleeting. Julius 22. The Liverpool-Cup. 1200 sovereign. Handicap. 2200 meter. Col. North 6é p m Nunthorpe Speculum vagy Camballo—Matilda 81 L M. Cannon 1 Br. Hirsch 3é p m Windgall Galliard—Windsom 613 Peake f Mr. В Maple 3é stpej m Clarence SarabandPrincess Arena 7 6 J. Woodburn f Sir. R. Jardine 4é p m Enniskillen 7. 5. Platt 4 Nem helyezve: Lady Rosebery, Alice, Coromandel, St. Cyr. Chesterfield. -- Fogadások : 9:4 Nunthorpe, 4:1 Clarence, 100:14 Alice. 8:1 St. Cyr és Coromandel, 100:8 Lady Rosebery és Chesterfield 10:1 Enniskillen és Windgall. — Küzdelem után nyakhoszszal nyerve ; holt verseny a harmadik helyért ; Enniskillen 3 fejhoszszal negyedik. ORSZÁGOS LOTENYESZTES. Felhívás. A földmivelésügyi m. kir. ministerium országos lótenyésztési osztálya részéről ezennel felhivatnak mindazon tenyésztők, kiknek birtokában három és fél évet betöltött, de a nyol•czadik évet még meg nem haladt ménló van és azt eladni óhajtják, bogy ebbeli szándékukat annak kitüntetésével, hogy a ménló mely vármegyében, mely városban, községben vagy pusztán áll, továbbá az eladási árt is az alulírott •osztálynál (50 kros bélyeggel ellátott beadványban) legkésőbb f. é. augusztus 20-ig jelentsék be. Az eladandó mének a bejelentések mérvéhez és a bejelentök lakóhelyeihez képest, ugy mint a mult évben, ismét egyes központokon fognak bizottságilag megszemléltetni és a vételár tekintetében létrejött egyezkedés után azonnal megvásároltatni és átvétetni. — 165 ctméternél alacsonyabb mének, tekintettel a méntelepekben már meglevő anyagra, vásároltatni nem fognak, kivéve ha az egyed kitünö minősége a megszerzést kívánatossá teszi. — A megvásárolt mének vételára csak 1893. évi január hó első felében fog azon adóhivatalnál utalványoztatni, melyet az eladó a vásárlás alkalmával kijelölend. A Királyhágón tuli megyékből bejelentendő mének иду mint tavaly is az erdélyi gazdasági egyesület által f. évi augusztus 28. 29. és 30-án rendezendő kiállítás alkalmával, tehát csakis Kolozsvárott és pedig a lókiállitás első napján fognak szemle alá vétetni, a melyre tájékoztatásul a nevezett egyesület részéről lcözzéteendő Programm szolgáland. Budapesten, 1892. évi julius 5-én. Földmivelésügyi m. kir. minisztérium. Dr. Schmidt József földmivelésügyi m. kir. tanácsos, a «lótenyésztési» ügyosztály uj főnöke. A világ sora — bármily jeles, kitünö ember szálljon is a sírba — meg nem áll, halad, rohan tova. Az élők a holtat eltemetik, megsiratják, de még a fü ki sem zöldülhet a friss hanton, már is érdeklődéssel fordulnak az utód felé. Alig temettünk el felejthetlen jelesünket, leveldi Kozma Ferenczet, sirhantjáról a könyek föl sem száradhattak, már is jogos kíváncsisággal nézzük utódját. És eme jogos kíváncsiságunkba aggódás is vegyül. Aggódás, vájjon az utód képes lesz-e megfelelni hivatásának ? Méltóan fogja-e betölteni az elhunyt jeles helyét? . . . Aggodalom fog el lótenyésztésünk érdekében, vájjon nem fog-e hanyatlani, nem száll-e alá niveanjáról? Ez utóbbi kérdésre azonban mindjárt kifejezhetem abbeli meggyőződésemet, hogy nem fog hanyatlani. Mert bár elhunyt jelesünk kiváló személyiségét kénytelenek leszünk nélkülözni, de a lótenyésztés alapját annyira megvetette, vezetése alá rendelt hivatalnokaival czéljait, terveit, eszközeit annyira megismertette. hogy csupán az általa vágott csapáson kell haladni és már ezzel is tiszteletben, szeretetben tartjuk emlékét és fön tartjuk hazai lótenyésztésünk mostani magas niveauját, hirél, melyet annyira féltett s melyre büsze volt. Az igaz, hogy csupán e csapáson való haladás vezetésére is egy egész ember kell ! Vájjon meg van-e ez az egész ember? A lótenyésztési ügyosztály uj vezetője a földmivelésügyi minisztériumban dr. ëchmidt József min. tanácsos ur lett. Dr. Schmidt József! A m. kir. ménes intézetek hivatalnokai és a lótenyésztés iránt érdeklődök nagy része előtt uj név.*) Alig két hónapja került a földmivelésügyi minisztériumba a pénzügyminisztériumból. Itt álljunk csak meg egy kicsit! Előbb Fejér Miklós államtitkár, aztán Nagy Gábor min. osztálytanácsos, most meg dr. Schmidt József min. tanácsos kerül a pénzügyminisztériumból a földmivelésügyi minisztériumba. Hát hogyan ! ? A pénzügyminisztérium szállítója lett a földmivelésügyi minisztériumnak diszes, fontos állásokra? — kérdi méltán néhány ember — oly helyekre, mely helyekről Magyarország legvitalisabb érdekeit vezetik s mely helyek leginkább igényelnek szakértőket ? Ha azonban fölhozom, hogy azelőtt a pénzügyminisztérium alá is tartozott állami birtok, mely házilag kezeltetett; ha megemlítem, hogy nevezett urak maguk is földbirtokosok és igy értenek a földmivelés teendőihez ; s ha végül utalok arra, hogy ugy Fejér Miklós államtitkár ur, mint Nagy Gábor osztálytanácsos ur beváltak helyükön ; senkisem fog megütközni, hogy most egy harmadik magasrangu hivatalnok jött át az egyik minisztériumból a másikba. Őszintén mondva, tudom : sokan mást szerettek volna, sokan mást gondoltak a lótenyésztési ügyosztály élén látni boldogult Kozma Ferencz után. Egyrészt, mert uj név, — a mi mindig bizonyos elfogultsággal találkozik — e hatáskörben ; másrészt, mert sokan jobban biztak volna oly férfiúban, kik évek hosszú során át elhunyt jelesünk mellett miiködölt s igy mintegy több tudást, avatottságot és hivatottságot tételeztek volna föl már előre. Azonban hiszem, hogy a kételkedők és bizalmatlankodók csakhamar meg lesznek nyugtatva, ha nem is fogják elfeledni, mint a hogy nem is lehet oly könnyen elfeledni lótenyésztésünk kitünö reorganisatorát. *) Bocsánat, nem egészen ; söt a tenyésztők nagy része előtt sem titok, hogy ö hazai ménesünk és vidékeink lótartóinak jó ismerője és tudja, hol és minő javítás szükséges. A szerk. És a kik nem is ismerik sem személyesen, sem hirböl dr Schmidt József min. tanácsos urat, meg lesznek nyugodva, mihelyt két körülményre kiterjesztik figyelmüket. Az egyik az, hogy boldogult jelesünk bizonyára nem vette volna nywtodtan, hogy olyan férfiút adjanak melléje és már életében helyettesül, kit nem ismert és kinek képességében, szakavatottságában nem bizhatott volna. Mert csupán az, hogy e férfiú eddig más téren működött, irányadó nem lehet, hisz sokszor a viszonyok, életkörülményeink más térre utalnak munkálkodásunkkal, mint a mely térre tulajdonkép hivatásunk vagy kedvünk lenne Másik körülmény pedig az, hogy bár dr. Schmidt min. tanácsos úrra ezen átlépés az egyik minisztériumból a másikba nagyobb rang és fizetés előnyével járt, nem tételezhető föl, hogy magában ezért vállalkozni mert volna oly szakosztály élére állni, mely szakosztály vezetése dilettánsra nem bízható és igy bizonyára érezte magában a hivatást s ha érezte, bizonyára képes is lesz megfelelni, mert ellenkező esetben csak nem lépett volna j át, de az intéző körök is találtak volna más j valakit, ha meg nem biztak volna dr, Schmidt I József képességében, szakismeretében. Élihez a két körülményhez, ha már elismerjük dr. Schmidt József képesítését uj munkaköréhez, bizonyára csak megnyugvással fog szolgálni az, ha tudjuk, hogy eddigi munkakörében is odaadást, buzgalmat fejiett ki s ambicziója volt mindig jó, hasznos munkát végezni, sikert érni el. Nehéz állás, nehéz helyzet a dr. Schmidt József min. tanácsos uré. Kétszeresen nehéz oly kitünö elöd után, mint a milyen boldogult Kozma Ferencz volt. Kétszeresen nehéz, mikor tapasztalhatja, hogy mindenki mily magasztalással emlegeti boldogult elődjét, mintegy bizalmatlanul fogadva az utódot. Neki ezt a bizalmatlanságot kell megtörni, neki, a mennyire lehet, felejtetni kell működésével és ennek eredményével jeles elődjét. Bízzunk meg benne, hogy lótenyésztésünk vezetése alatt nem fog az utolsó időben elért niveauról alászállni ; bízzunk meg benne, hogy tudva mint fájlaljuk jeles elődje elvesztését, kétszeresen fog igyekezni képességeinek ; megfelelöleg kitünö előde munkálkodásának nyomdokában haladni ; bízzunk meg abban, hogy ha valóban hivatott uj állásának betöltésére, most már alkalma lévén tüzetesen és folyton ezzel foglalkozni, képessége még inkább kifejlődik s idö multán, lia arra kerül a sor. lótenyésztésünket nemcsak mostani niveauján fogja megtartani, hanem képes lesz előbbre is vinni, mert ezzel nemcsak magának, hanem hazájának is hasznot, hirt, dicsőséget szerez. * * , * Életrajzi adatait kővetkezőkben ismertetjük röviden : Dr. Schmidt József született 1848. február hó 13-án Előszálláson, — hol édes atyja — József — a cisterciták uradalmában volt gazdaI tiszt. Jogi tanulmányait Budapesten bevegezve, előbb Füzeséry Géza ügyvédi irodájában dolgozott, 1884-ben pedig önállóan ügyvédi irodát nyitott. Már kisgyermek korában élénken nyilvánult a mezőgazdaság s nevezetesen állattenyé-ztés j iránti hajlama s tehetsége, — s miután atyI jának állása is bö alkalmat nyújtott ez iránti érdeklődése és kíváncsisága kielégítésére : a hajlam s tehetség, tekintélyes szakértelemmé fejlődött. Noha jogi téren volt hivatása működni, még is mindig nagy előszeretettel foglalkozott a hajlamának megfelelő gazdasági kérdésekkel. — s mint ügyvéd irta 18 "3-ban «Jász igáink rendezésének jontosubb kérdéseiről» czimü s az éredekelt körökben feltűnést keltő munkáját,