Vadász- és Versenylap 36. évfolyam, 1892

1892-07-24 / 40. szám

1892. julius 24. A futtatásokkal egyszersmind a fogadás és szerencse-játék is jött át a canalison és népszerűvé vált és lia véletlenül egy vagy más kevésbbé költséges sport lett behozva, mini p. o. a «Lawn-tennis» akkor a fősuly arra lett fektetve, hogy szép correct helyiség készittessék, az eszközök mind eredeti és drága angol eszközök legyenek és hogy még különös öltözetet is csináltassanak magoknak a ( résztvevők. Minden sport csak a divat állal lett áthozva. | A mellett minden sportnak a veleje: «a küz- ! delem, valamely czélnak elérésére», a divat j által oly íenyüzö ruhába, formalitásokba és j mellékességekbe lett burkolva, hogy ezen | hasznos fogalom ismeretlenül átköltözött hozzájuk és ismeretlenül tengődik közöttük. ' Ilyen körülmények mellett nem csodálhatjuk és nagyon érthető is, hogy épen azok, a i kiknek számára a sportot feltalálni lett volna tanácsos, a publicumnak solidabb és józanabb része, attól idegenkedik pedig miért? mert a sportot és a fényűzést elválhatatlan fogalmaknak tekinti. Igenis ! az előbb említeti régi barátommal való beszélgetés engem sok irányban nagyon felvilágosított és most jöttem csak reá, hogy miért nem tudtuk egymást megérteni, ha isme.őseimmel az ilyen dolgokról társologtam. A «sport» a mint én azt értettem, mikor j barátommal gyermekeim neveléséről beszéltem, | nem volt igy gondolva, hanem ugy, mint az | általam előbb idézett definitióban értelmeztem. | Azon «sportok», melyeket mi otthon gya- 1 koroltunk, nekem semmibe sem kerültek, mint i legfelebb néhány gummi-labdába és néhány egyszerű eszközökbe, melyeket faragó-béresem vagy legfelebb asztalosunk készitett. Mi a lovas-sportokat illeti, úgymint az agarászat, vagy ha vívtunk, vagy egymást megfogtuk lóháton, ezek mind a közönséges és mindennapi használatra való lovainkon lettek végrehajtva, melyeket mindre lehetett használni. Igy példának okáért, csaknem minden, a világon előforduló befogási módokat is megpróbáltuk, de mindezt külön költségek nélkül végeztük. A gyalog sportok nekünk meg épen nem kerültek semibe. Igaz,hogy nem tartottunk arra, hogy játékaink mindig csak divatos vagy angol játékok legyenek. Igy p. o. a régi olasz labda-jatékot (giuoco di pallöne) nagyon szerettük és ez minket legjobban mulatott. Néha különös játékok is lettek improvisálva, egy dolog, melyet szívesen támogattam, mert ez az Ujakban az önállóságot és találékonyságot fejti ki. Nem mellőzhetem itt annak említését, hogy boldogult barátom gróf Pappenheim Sándor, ki mint ezredes szomszédságunkban volt, látogatásai alkalmánál, ugy megszerette az emiilett olasz ballon-játékot, hogy utánoztatta az egyszerű szereket és a játékot ezredének tisztikarában meghonosította, hol sok mulatságos órát töltöttek vele. Ezt a játékot nagyatyám hozta be Olaszországból e századnak elején, és ez magát, családunknak két ágában fentartotta és jól virágzott. A törvényei meg szabályai, gyakorlat utján, családi körülményeinkhez lettek illesztve. Én ennél szebb és élénkebb játékot még sehol nem láttam és mi azt cselédeinkkel patrianichalis módon, mind nagy passióval játszottuk. Edes atyám 65 éves korában még. velünk tartott és nagy élénkséggel labdázott. Ha angolok egy még nem fejlődött coloniába jutnak, mihelyt csak némileg lehetséges, lovas-vadászatot rendeznek. Eleinte nem kényesek és a falkát mindennemű kutyákból állitják össze, ugy hogy néha a legtréfásabb mozaikféle falkát lehet olt látni. A ki lovat még nem talált, az szamárra ül, csakhogy ö is elmehessen nem is várja be ö a vörös frakkot, mit nálunk sokan, «conditio sine qua non»nak tartanak, hanem elmegy a mint épen lehet, csak hogy vissza ne maradjon. Az angol szereti a sportot magát söt annak velejét és nem csak azért szereti, mert divatos, vagy mert elegánsnak látszik. Nála a dolognak veleje a födolag és mi a «paraphernáliákat» illeti (a mint ö nevezi) ezeket a második sorba állítja. Ha lehet azokat megszerezni, jól van ! ha nem, akkor azok nélkül segit, magán. Igen érdekes volna történetileg utána járni, hogy honnan vette eredetét az egész angol nemzetnek ezen oly feltűnő hajlama, minden férfias sport iránt? Igen különös és legkevésbbé magyarázható az, hogy ezen elszigeteli és a tengertől körülfogott nép, hogyan kaphatta ezen kiváló szeretetét a lóhoz és azon nagy szenvedélyt a lovagláshoz ? Honnan jön. hogy épen ez a nép, melynek hazája oly régóta cultiválva vagyon és árkokkal, sövényekkel meg korlátokkal van átszegve, minden időkben passióval mindezen keresztül lovagolt, holott más országokban általános volt a nézet, hogy egy lovasnép úgymint a lovaglás, csak nyilt és lapos vidékekben fejlődhetik, még magam is emlékszem ezen általános nézetre. mikor az angM szokások még kevésbbé ismeretesek voltak. Ciisar eommentáraiban olvasni lehet, hogy mikor ö az angol partok mellett vitorlázott, nem birta eléggé csodálni a hadi szekerek kocsisainak ügyességét, mikor az ö bajóit vigyázva kisérvén, a parton forgolódtak. Nem lobet egy hasonló országot találni, mely a «sport» hajlamot oly nagy mértékben birná. Mi hozzánk, (az egész birodalomról szólok, a Lajtának mind a két partján) csak a divat importálta ezen hajlamot. Ezért nálunk ugy mint minden utánzóknál a külsőségek nagyobb szerepet játszanak, mint a dolognak lényege, magva. Ha mindezt tekintetbe veszszük, úgymint azon körülményt is, hogy a futtatások mindinkább speculátiókká fajulnak el és már csaknem tőzsde-játékká sülyedtek le és ha ezenkívül néhányakra tekintünk, a divatos sporting characterek közül, kik megelégedve, hogy egy-két vadászaton vagy futtatáson részt vettek, beérik azzal, hogy egy «trainer»-re emlékeztető kalappal vagy nadrággal ellátva, azontúl már csak a totalisateur-rel foglalatoskodnak és legfeljebb a «pedigree»-ket folyvást emlegetik, ha mondom mindezt meggondoljuk, akkor bizony nem csodálhatjuk, hogy a sportnak helyes felfogása legföljebb egy pár családban laláiható, melyek azt mi nden irányban helyesen gyakorolják és hogy azon emberek, k'iknek minden sporl egy igazi áldás volna, már magától a nevétől is visszariadnak ; de most a sportnak ezen általános tárgyalása után mégis vissza kell térnem, a tulajdonképen való kiinduló pontomhoz t. i. a lovardához. Fennebb azt állítottam, hogy a lovászmesternek feladata : előkészíteni az anyagot, melyet a sport-ember használhat. Erre több vadász-lovas azt felelné : «mit használ nekem az ilyen iskolázott paripa minden különféle czifra mesterségeivel ; csak keressék ki a javát az ilyen lovaknak és hozzák ki a gyepre ; majd látni fogják mennyire jutnak vele? Nem akarom az én vadászloyamal ilyen iskolai mesterségekkel és műtétekkel elrontatni». Ez egy igen nagy előítéletet foglal magában. Sajnos, hogy igen is el van terjedve, mit egyébaránt nem lehet csodálni. Az okát, csak azon már emiitett pártszellemben kereshetjük, mely mindig csak egyoldalú fejlődést hoz magával. Egy még oly jó izmokkal ellátott ballettánezos, lia zergevadászatra próbál menni, kudarczöt fog vallani és azonfelül jó izmainak daczára nagyon is el fog fáradni, mig más oldalról egy jő zerge-vadász, lia balletben kiván fellépni, alig fogna sikert aratni. Ha azonban valaki gyerek korától fogva tánczolni tanult és jól tánezol és időközben sokat is vadászott a hegyekben, az soha nem fog a vadászaton panaszkodni : hogy neki ártottak volna a tánczleczkék és a táncznál i sem fogja említeni, hogy a' vadászatok elrontották volna a tánezoló tehetségeit. Inkább azt várhatjuk, hogy több olyan esetek fognak előfordulni, hol az egyik irányban szerzett ügyesség, neki a másik irányban is hasznot hozhat. Csak ha a körülmények valakit arra kényI szeritenek, hogy kizárólag az egyik irányban gyakorolja magát, csak akkor fogja érezni annak baloldalait, a másik irányban. Épen ugy van a lovakkal is. Ha a legjobban iskolázott paripát, mely naponta csak közönséges leczkéit ismételte, egyszerre kiviszszük egy vadászatra, igen természetes, hogy kudarczöt fog vallani, épen ugy mint egy futtató, vagy vadászló, mely először mozog egy lovardában ; de ez épen nem bizonyít semmit, mert oly természetes, hogy magától értetődik. De ha egy jól iskolázott paripát a lovardában való gyakorlásai mellett rendesen szabad ég alatt is gyakoroljuk, hosszabb vágtatásokkal, ugrással és mászkálással, akkor ezen iskolázott ló mindenesetre mint jó és kellemetes vadászló, ki fog tűnni a többiek közt. «Mind ez igen szép» igy szólt egy ismerősöm mikor iskolázott lovakról beszéllünk, «de én azt találom, hogy egy igazi vadász-lónak derogálnak mind ezen cirgus-féle műtétek.» Megvallom, hogy örültem ezen nyilatkozatnak, mert egy egész pártnak a nézetét mondja ki, és alkalmat nyújt nekem, egy előítéletet megtámadhatni és azon próbát tenni : hogy tisztába hozhatok-e egy, lovasok közt most nagyon eltedjedt eszme-zavart ? Gróf Széchényi Dénes. Kimutatása ama lovaknak, melyek az 1892. év augusztus hó 13-ikán Mr. Henry Milne istállójából helyszűke miatt Budapesten a Tattersalban nyilvános árverésen a legtöbbet Ígérőnek készpénzfizetés mellett eladatnak. 1. Lord Ernest. 6é sga mén ap. Poulet, any. Lady Emily. Az 1890-ik évi Szt-István-dij győztese. Neveltetett Angolországban. 2. Fat teriing. 4é p к ap. Hagioscope, a. Friendless. Brown-Breadtöl. Neveltetett Kisbéren. 3. Condé. 3é p m ap. Doncaster, any. Contremine. (Kont anyja) Neveltetett Buccaneer után Magyarországon. 4. Czigány. f m ap. Vederemo, any. Rosanne Rosicruciantól. Neveltetett Magyarországon. 5. Bérlő 3é p m ap. Kisbér-öcscse, a. Maria Theresia. (Csillagom anyja). Neveltetett King-Tom után Kisbéren. 6. Coruna 3é sga к ap. Carnelion, any. Ruby, Hutbourntól. Neveltetett Magyarországon. 7. Tritseh-Tratsch. 3é sga к ap. Ruperra, anyja' Y. Tripaway. (Sybilla anyja). Kisbér-öcscse után nevelve Magyarországon. 8. Andor. 2é p m ap. Recorder, any. Alita, King of Diamöndstól. Álnok (az 189

1 -ik berlini Unionverseny győztesének) édes testvére. 9. 2éves pej kancza ap. Campbell, any. Angelique. Aaron után neveltelett Napagedlen. 10 Királyfi. 2é pej к ap. Hastings, any. Kedvesem. (Királyné anyja). Grand Coup után neveltetett Napagedlben. 11. Futár. 2é slpej mén ap. Kegyúr, any. Inflagranti, Jacksontól. Neveltetett Magyarországon. 12. Alinka. 2é pej к ap. Waisenknabe, anyja MissRovel, Labancztól. Neveltetett Magyarországon. 13. Mary 2é sárga kancza ap. Fenék, any. Kisböske, Gunnersburytól. Neveltetett Magyarországon. 14. Сага II. 2é pej к ap. Czimer, any. Contremine. (Konl anyja). Buccaneer után. Neveltetett Magyarországon. Telivér anyakancz&k. 1. Bravade. В avo édes testvére. 6é sga к ap. Kisbér-öcscse, any. Bravienka, Savernake után. Fedeztetett Galaor által. 2. Alpine. 4é sga к ap. Doncaster, any. Contremine (Kont anyja). Buccaneer után — fedeztetett Pásztor által. 3. 3éres pej kancza ap. Ruperra. any. La Diva. (Gluck és Divina anyja). Buccaneer után, fedeztetett Metallist által. 4. I iolet 3é sárga к ap. Beaüminet, any. Violante, Buccaneer után. Fedeztetett Metallist által. 2