Vadász- és Versenylap 36. évfolyam, 1892

1892-03-20 / 12. szám

1892. márczius 20. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 115 homályosult nagyságok iránt nem lehetünk teljes bizalommal, de kijelentjük, hogy ha bármelyik tehető képességének régi legmagasabb formáját elérni tudja, az lesz a legveszedelmesebb ló az egész mezőnyben. A mult évben történt meg legelső izben, mióta a Przedswit-Handicap 1200 meterre futtatik le, hogy bároméves ló nyerte meg, az igaz, hogy a teherkimérésben a mult évben történt első izben. hogy a háromévesek, szemben az idősebb évjárattal kedvezőbben lettek megítélve s a handic-apper a mult évi teherkulcsot alkalmazta ez évben is; igy a hároméveseknek első osztályú nyerési esélyt Ígérünk e nagy futamban; s tekintettel, hogy a 39 kiloval megterheltekre nem lehet alkalmas jockeyt felültetni, bizalmunkat Hires viszi a futamban és csak némi kételyeket táplálunk arra nézve, hogy az 1200 meter nem lesz-e Híresnek hosszú, és nem szabad igen mély talajnak lenni a verseny alatt, mert ugy látszott a mult évben, hogy azt Hires, talán kis patái miatt, nem szereti ; Benczúr tormái igen jók arra, hogy kiváló szerepet játszék e versenyben, de 65 kilo absolut magas teher és ez alatt csak Királyné tudta megnyerni e ersenyt és kérdés, hogy Benczúrnak nem jobb esélye lesz-e a Frühlings-Rennenben, melyre esetleg istállója visszatarthatja. — A Reewes kezei alatt levő lovakból négy áll a versenyben, — Garlic, Advance Flag, Or-vif és Feo ; — az, melyet a starthoz küld, veszélyes ló lesz; mi leginkább Or-vifet várjuk a startnál, de a prágai futamok némi tájékozást nyújthatnak erre az istállóra nézve ; Advance Flagnak ottani megjelenését arra volnánk kénytelenek magyarázni, hogy istállója nem nagy reményekkel néz a Przedsvvit-Handicapben való szerepléséhez. — A gróf Henckelistálló megjelenésében nem vagyunk egészen biztosak ; Mac Intosh egy évvel előbb, április havában, megnyerte a Trial-Stakest, mellette második volt Morisco, nem helyezve Gigerl; ily classicus versenylovak, mindig számot tehetnek egy bandicapben. főleg, ha alacsony teherrel jutottak be. Judica, Illo, Safety, Botond. jó küloldali esélylyel indulhatnak. A hosszú téli pihenőn keresztül a lovak tehetöképessége jelentékeny átalakuláson mehet keresztül; addig is, mig a gyakorlóterek munkáiról részletesebb értesitést vehetnénk, ez idő szerint főleg a papiros-formára támaszkodva, a nyerőt Hires, Benczúr, és Or-vif között keressük. Eszmék a lovaglás és kocsizás köréből. XI. A double usage. Helyes dolog-e paripákat befogni? Lehet-e ilyen valamit megengedni egy rendesen tartott tisztességes istállóban ? és nincsenek-e rossz következései az ilyen eljárásnak? A vélemények ez iránt nagyon különböznek és nekem különös alkalmam volt mérvadó személyiségeknek a «double usage»-féle eljárás iránt való különféle Ítéleteit meghallgatni, mert 30 évnél tovább, két különféle vármegyében, azt folyvást gyakoroltam. Minthogy nálunk ez még nem igen szokásos, barátaim és szomszédaim sokat vitatták annak előnyeit és hátrányait. Itt kicsinyben napvilágra jött az emberi nemnek azon különös vonása, minélfogva minden felmerülő kérdésben mentül előbb két pártra szakad, melyek azután az egyik vagy másik nézetet a tulságig védik és sértetetlen elveket faragnak belőle, mig csak igen kevesen azzal fáradnak, hogy distinguáljanak és megfontolják: hogy hol és mikor hasznosabb az egyik és hol és mikor hasznosabb a másiké Az egyik párt itt azt állította: hogy a kétféle hasznalat igen practicus. hogy ezzel kevesebb lóra van szükségünk és hogy a lovaknak nem árt semmit : mig a másik párt nagyon károsnak nyilatkoztatta azon eljárást, azt mondván : hogy a paripákra nézve nagyon ártalmas a befogás, hogy ezzel szájukat rontjuk és lábaikat tönkre tészszük, hogy a szerszámmal feltörjük a bőrüket és főképen, hogy a paripák egészen elvesztik az egyensúlyt, mig másoldalról a kocsilovak, ha lovagoltatnak, járásukban elvesztik a szükséges egyformaságot. Theoretice sokat lehetne mondani mindenik irányban. Engem ez ügyben elvek nem vezéreltek. hanem a szükség; t. i. azon egyszerű körülmény, hogy nem voltam oly helyzetben. annyi lovat, tarthatni, a mennyit én használni szerettem volna. Nagy passzióval lovagoltam, saját lovaimmal sok nagy utazásokat kellett végeznem, fiaimat tanítani akartam és őket egyszersmind a lovakkal összeköttetésben lévő sportoknak minden ágában gyakorolni kivántam, háztartásom is sok fuvart kivánt. mert egy bizonyos büszkeséget helyeztem abba, hogy a gazdaságtól mentül kevesebb fuvarokat kívánok, és végre nagy szenvedelyem arra buzdított, hogy mindent a mi csak ez irányban előfordulhat.)végrehajtsák, vagy legalább is megpróbáljak. Egy nagyszerű istállóra létt volna szükségem, ha minden ló csupán csak egy bizonyos irányban lett volna használva. Nagy istállót tartani, nem engedhettem magamnak. Igy lassankint elkezdtem lovaimtól többféle munkákat kivánni és ebben mindig tovább haladtam. Ugy történt, hogy az évek sorában elég tapasztalásokat gyűjtöttem, hogy megismerkedjem a szóban lévő eljárásnak előnyeivel és hátrányaival. Tapasztalásaimnak eredménye az, hogy a két előbb emiitett nézeteket illetve, mind a kettőt jogosultnak tartom, a körülményekhez mérve, melyek közt a dolog végrehajtatik. A kocsizás a finom paripának határozottan ártalmas, ha nem kezeltetik kényes gondoskodással és szüntelen éber figyelemmel. A lovaglás ellenben sok hasznot hoz a kocsilovaknak, ámbár néhány baloldalokat is hozhat magával; de lia valaki a dolgot nagy figyelemmel kezeli, a lovakat szereti, azokat folyvást szemmel tartja és mérsékelt azzal, a mit (ölök követel, akkor igen jól használhatja őket minden irányban, a nélkül, hogy kárt szenvedjenek és hogy őket ezzel megrontaná. A fökellékek. melyek arra szükségesek, hogy lovainkat «a double usage» használhassuk kár nélkül, nézetem szerint a következők : I-ször. Az első és legszükségesebb feltétel az, hogy a lovak semmi esetre ne legyenek egy közönséges kocsisra bízva. Ha mindig magunk nem hajtunk, szükséges, hogy rendszeresen kitanítsuk a kocsist. Nem elég ha jól tud hajtani, hanem szükséges, hogy helyesen'lovagolni is tudjon (kivévén ha ö egyike azon ritka talentumoknak, melyek néha előfordulnak) máskép bizonyosan el fogja rontani minden jó paripának a száját. II-szor. Kocsi előtt használt paripák, csak kivételesen fogattassanak nehéz alkalomba, közönségesen pedig csak is könnyű kocsi előtt járjanak. Ez is volt az oka. hogy én, mig egésséges voltam, csaknem mindig kétkerekű kocsiban jártam. Ha huz a ló. kénytelen sulvát a teherhez aránylag előre helyezni. Ha sokáig jár a ló ily helyzetben, akkor elkerülhetetlenül elveszti a jó paripának legkellemesebb tulajdonát, t. i. a helyes testhordást és az egyensúlyt. Azért szükséges, hogy: IH-szor. Még azon ló is, mely mindig csak könnyű kocsiban jár, legalább is kétszer a hétben lovagoltassék. Volt nekem egy igen jó és minden irányban nagyon használható lovam, melynek nagyon szép volt az actiója, Egyszer alkalmilag a lovardában lovagoltattam lovászom által és azt a benyomást kaptam, mintha mozdulatai valamivel kevésbbé szépek lennének mint, azt látni szoktam. Azonnal cordára vettem, kikötő szárak nélkül, mi ebben a legbiztosabb próba és constatálhattam. hogy mozdulataiban igazán egy csekély hátramenet észrevehető. Mikor ezután recapituláltam á lónak utolsó időben végzett munkáit, kisült, hogy egy hétnél tovább csak befogva járt és nem lett. lovagolva. Azonnal arról gondoskodtam, hogy egy ideig csak nyereg alatt járjon. Alig mult el még egy hét és már látni lehetett, hogy megszűnt a hiba és szép járása megint helyre lett hozva, ugy hogy ezután megint a szokott időbeosztás szerint vehettem hasznát. Az egész különbség, mely járásában ezen idő alatt mutatkozott vala, abban állott, hogy karjait ugy emelte, mint közönségessen, de mikor letette a lábát, azt kevésbbé elörehelyezte, mint azt előbb tenni szokta, mit csak a súlynak folytonos húzása okozhatott. Világosan bizonyltja ez. hogy milyen szükséges az ilyen állatoknak, hogy sokszor lovagoltassanak. Az itt emiitett cordázást kikötöszárak nélkül nagyon ajánlhatom. Ez nekem mindig próbául szolgál, ha legcsekélyebb kételyem vagyon lovaimnak járása iránt. A lónak szabadon és fesztelenül kell járnia, mérsékelt ügetésben, a nélkül hogy hajtassék. Igy legjobban lehet ellenőrizni természetes járását és megítélni, hogy ez szenvedett-e? IIa vezettetjük, vagy szabadra eresztjük, egyik esetben sem vagyunk képesek öt ugy kisérni, hogy folyvást szemmel tartsuk lábainak minden mozdulását, ha pedig cordára vévén, kikötjük, vagy hajtjuK. akkor meg izgatottabb állapotban lévén, nem mutatja minden hibáját. Igy csaknem magára hagyva, csöndesen elballag és mi ugyanazon a pontról egyformán szemmel tarthatjuk minden tagját. Éppen akkor, mikor különbféle módon veszszük elö a lovakat, igen hasznos őket többször igy kipróbálni, ha bár csak öt perczig. IV-szer. Különösen fontos, a lovaknak kétféle használatánál, hogy ne vesződjünk a sebes ügetéssel és minden ez irányban ébredő kívánságokat, szoros határok közé szorítsuk. A paripára nézve nincsen károsabb dolog, mint a sebes ügetés, kivált kocsi előtt. Éppen nem mondom, hogy ezt soha ne gyakoroljuk ; mint gyakorlás nem árt, ha egy finom lovasnak a keze vezeti a szárakat és ha soha tovább nem tart mint 5. legíelebb 10 perezig. Ez nem zárja ki, hogy alkalmilag hosszabb uton is lehessen a lovakat igy producálni, de csakis mint ritka kivételt ; mely kivételt sem volna szabad egy félóránál továbbra kinyújtani. Semmi nem árt ugy egy jó paripának, mint a folytatott sebes ügetés, mert a ló e mellett szükségképen nyakát előretolni és súlyát elörehelyezni tanulja, azért csakis az úgynevezett vasárnapi lovasok és gyalogsági katonatisztek közt találunk olyanokat, kik abban helyezik büszkeségüket, hogy paripájuk: «mily sebesen üget»! Mint rövid gymnasticai gyakorlást tekintve, nincsen ellenvetésem, mert mindig jó, ha az izmok akármely irányban gyakoroltatnak, éppen ugy semmikép nem ellenzek alkalmilag való kivételeket. Mindenesetre szükséges, hogy mind azok, kik biztosan nem számithatnak hidegvérű és mindig következetesen fontoló eljárásukra, ha paripájukat befogni kívánják, egyelőre kitöröljék programmjukból a sebes ügetést. V-ször. Az utakra is kell figyelnünk, és igen rossz utakat, kivált mély csapásokat, a mennyire lehet kerülnünk kell, vagy legalább csöndes kimélettel és különös figyelemmel kell ilyen helyeken keresztülhajtanunk, folyvást 1* M