Vadász- és Versenylap 35. évfolyam, 1891

1891-02-01 / 5. szám

1891 február 1. 51 Versenyföltételek. Debrecacni lóversenyek 1891. Első nap. Szombat, ápril 18-án. I. Eladóverseny. 800 frank. Egyleti dij. Távolság ltiOO meter. Futhat minden 4é és id félvér, mely 500 frt értékű sikversenyt nem nyert és jockey alatt 1890 s 1891-ben nem indult. Teher 4é 68, 5é 73, 6é és id 75 kilo. A nyerő 600 frtért árverés utján eladó, minden 50 frt árleengedésért 1 kilo engedve. A legkisebb eladási ár 300 frt. Tét 5 frt. Fuss vagy fizess. Árverési többlet fele az egyleté, fele a másodiké. Tétösszeg a másodiké. Csak oly urlovasok lovagolhatnak, kik nyilvános pályán versenyt nem nyertek. II. Debreczen sz. k. város dija. 100 db cs. és kir. ar. melyből 90 arany az elsőé és 10 arany a másodiké. Táv 1400 meter. Futhat minden 4é és id belföldi félvér mén és kancza. mely 500 frt értékű sikversenyt nem nyert és jockey alatt 1890 és 1891-ben nem indult. Teher 75 kilo, 4évesnek 4 kilo engedve ; minden nyert 200 frt után akár egy akár több versenyben nyeretett, 1 kiloval több és pedig halmozva 7 kiloig. Tét 5 frt. Fuss vagy fizess. Tétösszeg a másodiké. Legalább két különböző tulajdonos lovának kell indulni, hogy a dij kiadassék. III. Hortobágyi dij. Államdij. 1000 frank. Távolság 1600 meter. Futhat minden 3é és id belföldi mén és kancza, mely nyilvános pályán sikversenyt nem nyert és jockey alatt 1891-ben nem indult. Teher 3é 65 kilo, 4é 71 kilo, 5é és id 73 kilo ; félvéreknek 3 kilo engedve. Tét 10 frt. Fuss vagy fizess. Tétösszeg a másodiké. IV. Akadályverseny. 800 frank. Államdij. Távolság 5200 meter. Futhat minden belföldi félvér mén és kancza, mely 500 frt értékű akadályversenyt nem nyert és jockey alatt 1890 és 1891-ben nem indult. Teher 78 kilo. Tét 5 frt. Fuss vagy fizess. Tétösszeg a másodiké. V. Eladó akadályverseny. 800 frank. Egyleti dij. Távolság 4000 meter. Futhat minden belföldi és német ló, mely 900 frt értékű akadály-versenyt nem nyert és jockey alatt 1890 és 1891-ben nem indult. Teher 4é 68 kilo, 5é és id 71 kilo, telivérre 3 kiloval több. A nyerő 1000 frtért árverés utján eladó, minden 100 frt árleengedésért 1 kilo engedve. A legkisebb eladási ár 300 frt. Árverési többlet fele az egyleté, fele a másodiké. Tét 10 frt. Fuss vagy fizess. Tétösszeg a másodiké. ! Második nap. Vasárnap, ápril 19-én. I. Paripa-verseny. 900 frank. Egyleti-dij. Táv 1600 ] meter. Futhat minden 4é és id belföldi félvér, mely nyilvános pályán sikversenyt nem nyert és iockey i alatt 1890 és 1891-ben nem indult. Teher 75 kilo, íévesnek 5 kilo engedve. Tét 5 frt. Fuss vagy fizess. Tétösszeg a másodiké. [I. Totalisateur-verseny. 1000 frank. Egyleti dij. Táv 2000 meter. Futhat minden belföldi és német 3é és id. ló, mely 1890 vagy 1891-ben 900 frt értékű sikversenyt nem nyert és jockey alatt 1891-ben nem indult. Teher 3éves 66, 4é. 75, óé és id. 77 kilo ; minden nyert 200 forint után akár egy akár több versenyben nyeretett, 1 kiloval több és pedig halmozva 7 kiloig ; telivérre még 3 kiloval több. Tét 10 frt. Fuss vagy fizess. Tétösszeg a másodiké. III. Eladóverseny. 1000 frk. Egyleti-dij. Táv 1600 meter. Futhat minden 3é és id ló, mely 1890 és 1891-ben 900 frt értékű sikversenyt nem nyert és jockey alatt 1891-ben nem indult. Teher 3é 67 k., 4é 72 kilo, 5é és id 74 kilo, telivérre 3 kiloval több. A nyerő 1000 frtért árverés utján eladó, minden 100 frt árleengedésért 1 kilo engedve A legkisebb eladási ár 300 frt. Tét 10 frt. Fuss vagy fizess. Tétösszeg a másodiké. Árverési többlet fele az egyleté, fele a másodiké. IV. Eladó akadályverseny. 1000 frank. (Államdij.) Táv 3200 meter. Futhat minden félvér mén és kancza, rnely 900 frt értékű akadályversenyt nem nyert és jockey alatt 1890 és 1891-ben nem indult. Teher 4é 69 kilo, 5é 75 kilo, 6é és id 77 kilo. A nyerő 800 frtért árverés utján eladó, minden lOOfrt átengedésért 1 kilo engedve. A legkisebb eladási ár 300 frt. Tét 10 frt. Fuss vagy fizess. Tétösszeg a másodiké. Árverési többlet fele az egyleté, fele a másodiké. V. Nagy akadályverseny. 1200 frank. Államdij. Táv 4000 meter. Futhat minden belföldi és német mén és kancza. mely 1890 és 1891-ben 900 frt értékű akadályversenyt nem nyert, és jockey alatt 1891ben nem indult. Teher 4é 66 k., 5é 73 kilo, 6é és id 75 kilo, minden nyert 200 frt után akár egy akár több versenyben nyeretett, 1 kiloval több és pedig halmozva 7 kiloig ; telivérre még 5 kiloval több. Tét 15 frt. Fuss vagy fizess. Tétösszeg a másodiké. VI. Mezei gazdák (földészek) versenye. Futlatnak hajdumegyebeii és sz. kir. Debreczen városi nezei gazdáknak saját oly lovai, melyeket a bíróság elogad. Távolság a pálya köre nyereg nélkül. Nyerenény az e.só'nek 90 frank = 9 drb 10 frankos m. araiy; a másodiknak 60 frank = 6 drb 10 frankos magyar arany : a harmadiknak 40 frank = 4 drb 10 frankos magyar arany ; a negyediknek 20 frank == 2 drb 10 frankos magyar arany. Bejelentés félórával a futás előtt. Legalább négy különböző tulajdonos lovának kell indulni, hogy a dij kiadassék. Általános szabályok. 1. Minden verseny oly urlovasok által lovagolandó, kik még nem nyertek 2000 frt értékű versenyt. 2. Minden ió után a pálya használatáért 5 frt gyeppénz és valahányszor indul, 5 frt startpénz fizetendő. 3. Minden nyereményből 5°/

0 vonatik le az egyleti pénztár javára. 4. Nevezési zárnap és árbejelentési batáridő ápril 8-án este 10 órakor. 5. Nevezni lehet Engeszer József egyleti titkárnál Debreczenben, Szt-Anna-utcza 2266. szám alatt. Jegyzet. Minden fentebb kiirt államdij a jóváhagyás fenlartásával közöltetik. Kelt a «Debreczeni Lovaregylet» igazgatósági ülésében, Budapesten, 1890. évi deczember hó 21-én. Jegyezte : Az igazgatóság. Engesszer József, titkár. TELIVEREK ES VERSENYEK. Versenyhatárnapok 1891-re. Bécs ápril ... 5, 7. 9, 12, 14, 16, 19, 21. 23, 26, 28. « május ... ... ... 1, 18, 21, 24, 26, 29, 31. « junius... ... ... 2, 4, 7. « szeptember ... ... 6, 8, 10, 13, 15, 17, 20. « október ... 15, 18, 20, 22, 25. Prága ápril ... ... ... 2, 4. 5, Debreczen ápril ... ... ... 18, 19. Pozsony ápril.. .. 29, 30. Pardubitz október ... ... ... ... ... ... ... 14. Lóforgalom. Az országos lótenyésztés fejlődésének alapfeltétele, hogy jó telivér tenyész-anyag álljon a tenyésztők rendelkezésére. Jó telivér csak a versenyzéssel és ezen keresztül való kipróbálással állitható elő ; igy az országos lótenyésztés emelkedése a jó telivéren, a jó telivér a kifejlett versenyügyön nyugszik : eme lótenyésztési alapigazság régen ei van fogadva azokban az államokban, hol a lótenyésztés rendkívüli lépésekkel halad előre ; nálunk is belátta e tétel igazságát tenyésztőink nagy része s a lelivérnek helyes alkalmazásával országos lótenyésztésünk alig remélt eredményt mutathat fel. De a fejlődés és haladás tekintetében nem állunk egyedül, a szomszédos államok is legnagyobb erőfeszítést tesznek országos lótenyésztésük és ezzel kapcsolatosan versenyügyük emelésére s e párhuzamos küzdelemben és versengésben, az országos lótenyésztés zömét képező félvér-lóforgalmunk iránya egészen átalakult. Az állami érdek a lótenyésztése körül abból áll, hogy a hadsereg harczképességéhez szükséges használható lóanyag az állam területén állitassék elő, hogy ne legyen függővé téve harczképessége más államok kegyelmétől ; ennek a gondolatnak kifejezését találjuk a boldog emlékű József nádor által összehívott lótenyésztési országos értekezlet tárgyalásainál, midőn a hadsereg lovazási szükségieteOroszországból és Besarabiából fedeztetett és e gondolatnak hatalma teremtette meg a mezőhegyesi méne.st. Államgazdaságilag nagyon fontos továbbá, hogy a belföldi használatra szükségelt összes lóanyagért ne vándoroljon ki a pénz az állam határain. Magyarország volt az európai államok között az első, mely országa lótenyésztését annyira emelte, hogy belf öldi forgalmát s a állam szükségletét nemcsak fedezte, hanem különösen nyugot felé, Francziaországba, Németországba, Angliába jelentékeny kivitelt létesített. Az e urópai lótenyésztési viszonyokazonban teljesen átalakultak; Angliának, Francziaországnak nincs szüksége a mi tenyésztésünkre. — Francziaországba 10 évvel ezelőtt 10—12 ezer ló küldetett ki tőlünk, jelenleg a francziaországi lótenyésztés ott áll, hogy 12,000 ló vitetett be az utolsó évben és 35,000 vitetett ki, tehát most már a lóexportálló országok sorába lépett és a mi bevitetett is, az majdnem kizárólag — talán a politikai összeköttesések is szerepet játszottak e kérdésnél — Oroszországból került oda: a vámtarifa magassága is akadályozza, hogy nekünk Francziaország piaezunk legyen- a hadsereg részére való pótlovazási rendszer pedig teljesen kizárja. Németországban a versenyügy a telivér és országos lótenyésztés oly rendkívüli arányokban emelkedik, hogy rövid időn e nagy állam is. mint ahogy hírlapirodalma már most is emlegeti, a lóexportáló államok sorába lép és a fogyasztó helyett egy uj és veszélyes concurrenssel fogunk találkozni. Németországban az utolsó 1883-dik évben eszközlött lóösszeiras szerint volt összesen 3.522,316 lova és ezek között 13,822 apalova, az 1889. évről közzé tett hivatalos kimutatások szerint 851 fedező állomáson 2330 állami fedező mène, melyek 119,127 kanczút fedeztek. A lóforgalomról közzé tett statisztikai kimutatások szerint ezelőtt 10 évvel bevittek tőlünk 1880. évben 13,281 lovat, mely évenkint alább szállt és 1889. évben 9302 lovat vittek el tőlünk, mig Oroszországból bevitt lovak számarányai fordítva vannak, most többet visznek be onnét mint előbbi években. Kétségtelennek látszik előttünk, hogy nem messze van az idő, midőn lótenyésztésünkkel a nemet birodalomban sem lesz mit keresnünk. Az átalakult viszonyok folytán a mi lótenyésztésünknek piacza van Svájczban, Olaszországban, Görögországban, Bulgáriában és Törökországban. Még egy fontos körülmény merül tel Angliában és Francziaországban, mely minduntalan erősebb visszhangra talál, és ez az, hogy az ottani lótenyésztők felszólalnak a remonda-árak alacsonysága ellen, mely Angliában mintegy 40—50 font, Francziaországban 1000—1200 frank ; a mi remonta-áraink jól alatta állanak e külföldi áraknak ; némileg javított a helyzeten jobb vérű lovaknak egyenesen a tenyésztőtől magasabb árakon való vásárlása, mindamellett a jelenlegi viszonyok közölt a rendes katonai pótló-árak a megdrágult és költségesebb elöállithatási körülmények mellett nyomottak. Lótenyésztésünk fejlődése tekintetéből már elérkezettnek látjuk az időt, hogy nálunk a remonta-árak emeltessenek, továbbá különösen kelet felé lovainknak uj piacz nyittassék. Versenyprogramul. Prágai versenyek 1891. Első nap. Csütörtök, ápril hó 2-án. I. Maidenrenuen. 800 frt az elsőnek, 200 frt a másodiknak. 3é cont. lovak. Táv 1200 meter. Nevezés márczius 19-ig. II. Neuhofer-Preis. Államdij. 2000 frt az elsőnek, 400 frt a másodiknak. 3é és id cont. mének és kanczák. Táv 2000 meter. Nevezés márczius 19-ig. III. Staatspreis. 3000 frt. 3é belf. és német mének és kanczáknak. 1600 meler. (Elzárva 1889 november 1-én 37 nevezéssel.) IV. Handicap. 800 frt az elsőnek, 200 frt a másonak. 3é és id minden országbeli lovaknak. 1200 m. Nevezés márczis 10-ig. V. Hürdenrennen. 1000 frt az elsőnek, 200 frt a másodiknak. 3é és id. cont. lovaknak. Táv 2400 meter. Nevezés márczius 19-ig. VI. Steeplechase. Handicap. 1000 frt az elsőnek, 200 frt a másodikna'v. Minden országbeli lovaknak. 3200 meter. Nevezés márczius 10-ig. Második nap. Szombat, ápril hó 4-én. I. Prager-Preis. Államdij. 1000 frt a győztesnek. 3é és id belf. mének és kanczák. Táv 1600 meter. Nevezés márczius 19-ig. II. Kladruber-Preis. 2000 frt. 3é belf. mének és kanczák. 1200 meter. (Elzáratott 1889 nov. 1-én 37 aláírással.) III. Damenpreis. Tiszteletdíj és 400 frt az elsőnek, 100 frt a másodiknak. Urlovasok. 3é és id minden országbeli lovaknak. Táv 2000 meter. Nevezés márczius 19-ig. IV. Wyschehrader-Handicap. 2000 frt az elsőnek, 400 frt a másodiknak. 3é és id minden országbeli lovaknak. 2000 meter. Nevezés márczius 10-ig. 1*