Vadász- és Versenylap 35. évfolyam, 1891

1891-01-25 / 4. szám

1K1 januar 25. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP viselője s végre Triton (Typhoeus—Baronesse) Ambrose jockeyvel. Két izben meghiusult indulás után lehetett csak elbocsátani a mezőnyt. Rögtön Triton és Korfu álltak az élre. de egyik sem akart határozott vezető lenni, miközben Krakus-szal sok vesződsége volt Glaynek, mert a mén mindjárt a startnál elragadta. Igv haladtak el a tribünök előtt, hol Krakus hirtelen — nem tudhatni, lovasa akaratából-e vagy a nélkül — elhaladt a két vezető előtt s az élen helyezkedett el. E sorrend megmaradt az első verst-oszlopig, midőn Rubin hirtelen fölnyomult s derékfutást kezdett Krakus-szal s a viz-müvekig szépen mellette is maradt. Itt Ambrose elérkezettnek látta a pillanatot, komolyan beleavatkozni a versenybe s Tritont a negyedik helyről fölvitte az elővédbe. Szorosan zárkózva jött a társaság a nyerő oldalra befordulva. Unnepies csönd — minden szem feszült figyelemmel nézett a küzdőkre, a legnagyobb izgatottságban, — Ambrose Krakusra ügyel s Clay látja, hogy nincs többé vesztegetni való idő : fölemeli az ostort; a derék Krakus teljes erejét kifejti. De ép ebben a pillanatban Triton kiröpül a -csomóból s megvál Krakustó) és az egész mezőnytől. Játszva veri meg Tormentort, mely kétségbeesett küzdelemben utolsó erejét feszíti meg, hogy Krakustól a második helyet egy hoszszal elragadhassa. Korfu a negyedik helyen futott be. Ama harsány kiáltozások, melyek a végküzdelemben hallatszottak, most végtelen örömriadallá változtak. Asszonyságok és urak korkülönbség nélkül igyekeztek a lelkesültségben egymást fölülmúlni. Minden tilalom s a rendőrség intőszavai mellett is, a közönség a pályára és a nyergelő-térre rohant s nagyon bajosan tudla a rendőrség a rendet csak némikép is, újra helyreállítani. Ló és lovas oly ovatióban részesültek, minőt csak ritkán tapasztalhatni ott. Viharos éljenzés közben vezették végig Tritont a tribünök előtt. Az ötödik orosz Derby is el volt döntve s Triton, mely iránt a bizalom már-már csökkent, újra meghódított minden szivet. De Nierod gróf is megelégedhetett «craek»-jével. Három év leforgása alatt két izben nyerni Derbyt, oly dicsőség, melyben csak ritka istálló részesülhet. S vigan hangzott föl a két zenekar játéka, a hullámzó tömeg ujjongott, hogy tanuja lehetett a nagyszerű látványnak. Oly kép volt ez, mely mindenkinek élénk emlékében fog maradni — Derbynap és verőfény. De már mindjárt a következő versenyben újra nagy tetszés-zaj keletkezett a közönségben, midőn Boiarcl, (Boiard—Era), Eps alatt, a Császárdijat megnyerte. Julius 5-én Korfut mint a Tiflis-dij győztesét látjuk s julius 8-án a Trechgotni-versenyben kilencz kancza áll a starter elé ; Odaliska (Elborus—

Valide) Woronzow-val a hátán, nyeri ebben a dijat el ép oly könnyen mint elébb a Tula-dijat, Englantinet és Ewrikát maga mögött hagyva. Most, a nyári idény véget ért. Az őszi idénynek kellett megmutatni, mit tudnak kétéveseink. Augusztus 19-én, a Produce-Stakesben, a korosztály első kísérletében tiz ló jelent meg a startnál. Reine Margot I. (Saklos— Margueritte) sikerei Zarskoje-Seloban. Chapeaubas-é (Craig Millar—Tisba) Ossnowayban, továbbá Rymko-Raigis (Rehampton—

Augusta), ugy szintén gr. Janowski (Braconier—Twid) nagyon bajossá tették a győztesnek előre kijelölését. Többször meghiusult, start után lehetett a mezőnyt elbocsátani és Chapeau-bas mely mindjárt határozottan kalauzolt, mint első futott el a czélnál s az egy verstnyi távolt 1 perez 10 mp. alatt hagyta hátra. De már egy héttel később Chapeau-bas a Middle Park Plateben kénytelen volt a harmadik helylyel megelégedni, mig gr. Janowski mint győztes haladt el a bírói páholy előtt, biztosítva a dijat derék tenyésztőinek: lljenko игакпак. Időközben uj csillag merült föl a háromévesek osztályában ; ez a Grabowski ur pej kanczája Tarça (Oven—

Nonsense) volt. Miután még a Trechgorny-dijban mint utolsó érkezett be, már jul. 16-án Zarskoje-Seloban egy jó mezőnyt könnyen vert meg, igy az importált kanczákat At lastet és San Marinát a varsói nagy dij nyertesét Melbournet, a Derby - győztes Slawjánophilkát, az ez évi Derby-craekeket Middlebont és Rubint stb., messze maga mögött hagyva. Nem lehet tehát csodálkozni, kíváncsian vártuk az idény, matadoraival való találkozását s csakhamar Moszkvába visszatérte után, meg is jelent Tarça a Chodinski-verseny futásánál. Öt lóból álló társaságban, melyben Korfu és Tormentor is látható volt, újra megmutatta a kancza, minő képesség rejlik benne: három hoszszal nagy stylben nyert. Korfu a második helyet foglalta el; Tormentor harmadik, Kordelia negyedik lett. Ekkép Tarça, kétségbevonhatatlanul a legjobb lovak közé sorozta magát s már három nappal később a St. Legerben Tritonnal, Korfuval, Odaiiskával s 4 más lóval mérkőzött. Itt azonban erős vereséget szenvedett Triton által. Természetes volt tehát hogy a Stolopin-dij, melyért egy hét múlva Tarça, Korfu és Trilon voltak mérkőzendőK, nem kelthetett oly nagy érdeklődést, mint az előző klasszikus versenyek. Hiszen Tritonnak okvetlenül nyernie kell — s mily sok hoszszal?, az csak jockeyjától függ. Azonban e napnak meglepetést kellett hoznia, melyet senki sem gyanított. Az 1890-diki Stolypindijat nem feledi el soha senki, a ki e versenyt ; látta, nem Nierod gróf sem s Ambrose jockeynek ujabb tapasztalatot kellett szereznie. Mij után a mezőny az egyenes vonalhoz érkezett, Korfu, Pusikow 11. jockey által vezényelve, erősen fölment a Triton derekához s fej-fej mellett haladtak a nyerő oldalon ; ekkor Ambrose mozogni kezdett a lován s elkeseredett küzdelem kezdődött, melyben Ambrose még mindig biztosnak látszott lenni, mig Korfu, ugy látszott, utolsó erőfeszítést tesz. Ambrose is a legkomolyabban fogta most a dolgot, Triton megnyúlt, de hasztalan : mert Korfu fél hoszszal megelőzte a czélnál. A győztesnek sikerült végre félelmes versenytársát, a legnevezetesebb versenyek győztesét s a közönség kedvenczét megverni. Átalában büszkén tekinthetünk vissza az 1890. év hároméveseire, melyek oly kitűnő formát mutattak. Reméljük, hogy a következő idény nem fog az elmúlt mögött maradni. A jövő eseményeire a moszkvai turfon mindenesetre minden sportsman érdeklődve tekint előre s Triton fényes carriereje mindazoknak emiékökben marad, a kik dicsteljes győzelmeinek szemtanúi voltak.» Gyepérdeküek. A következő versenyezi nek lettek legközelebb az illető versenytitkárságok nál bejelentve : Chernel György nr versenyszinei : sárga-kék csík. * * * Az ausztriai Jockey-Club másodosztályú tagjául legközelébb megváfasztatott : Mikulichi Bornemisza—Ztolnikovich István cs. és k. főhadnagy az 5-dik huszárezrednél. Idomítás alatti lovak. Chorostkowi idomitó-intézet. Idomár : W. Freyer. Gr. Simieiiski Sz. versenyist. : 2é f m Iwan ap Eberhard v. Digby Grand. 2é p к Arrio Hastings—Beatrix. 2é stp к Dabrowa Kisbér

—Wehmuth. Gr. Siniieiiski és Garapich lovag versenyist.: 4é sga к Idoli Kaiser—

Та Она. 3é sga к Fairdiana Oroszvár—Fair—

Star. 2é sga m Alkhadar Kalandor II,—

Revanche. 2é sga m Schoolboy Kalandor II.—

Ta Ona. . sga к Irenea Kalandor II.—

Fair Stair. 2! p к Pol a iika Kaiser—Hoffentlich. 2

е Madárgyüjtemény Brightonnak. Brighton angol város egy rendkívül értékes madárgyüjteményt örökölt. Mr. Booth, éveken Anglia legpassionatusabb vadásza, tavaly meghalván értékes madárgyüjteményét Brighton városára hagyta, egy nagyobb pénzösszeget is juttatva a városnak, hogy a gyűjtemény számára külön muzeumot is építhessenek. A muzeum elkészült és át lett adva a nyilvánosságnak. A rendezés mintaszerű, minden madár, a mely csak található Angliában, megvan a gyűjteményben, fészke, tojása, fiókáival, ugy hogy a madarak tartózkodási, önfentartási és egyéb élet-szokásai a leghívebben vannak kifejezve. Mr. Booth egyike volt a legszenvedélyesebb vadászoknak, de csak madarakra szeretett vadászni. Fiatalon árvaságra jutva, gyámja a eambridgei egyetemre iratta be : azonban a fiatal ember néha hetekig nem látogatta az előadásokat, hanem puskával a vállán a környék mocsaraiban, a «fen»-ekben, vadászott. Absentiát absentia után kapott és szigorlatain fényesen megbukott, ugy hogy az egyetemről el kellett maradnia. Gyámja intette: «El fog jönni az idő, mikor sajnálni fogod, hogy az egyetemi éveket igy elfecsérelted». Ugy is lett, sokszor emlegette Mr. Booth : «Sajnálom amaz éveket, de nem ugy mint gyámom gondolta, sajnálom ama napokat, a mit a fenek helyett az egyetemen töltöttem». Cambridget elhagyva, később megnősült és felesége szintén oly szenvedélyesen vadászott, mint ő. Mindketten kitűnő lövő к voltak és egész Angliát bekalandozták a Hebrid szigetek és az északi fenföldektől: Cornwallig nem volt vadászterület, a hol madarakra ne vadásztak volna. Vadászataikat egy érdekes miiben ki is adták. A ritka madarakat kitömették és haza küldték Brigthonba. Felesége halála után Mr. Booth kevesebbet vadászott, sok időt töltött gyűjteménye rendezésével és a British Muzeumban nem oly teljes Anglia madarainak gyüjteménye,mint[aMr.Boolh által Brightonnak hagyományozott uj muzeum. * * * A vadászatok tájékozási képességét élénken illusztrálja az az eset, a mely nemrég történt Afrikában. A Zuluföldön Eshöweben egy földbirtokosnak volt egy pointerje, a mely már két évnél többet töltött ott gazdájával. Ez utóbbinak el kellett utazni Natalba s magá! val vitte a kutyát, Az első napon 12 angol mértföldet lóháton és 20 mértföldet postakocsin utazott, a kutya mindenütt mellette szaladva. A következő hajnalban a Tugela folyón átkelve, innen a legközelebbi vasútállomásig, Verulamig, ismét gyorspostán ment a gazda, a Verulamtól Durbanig levő 14 angol mértföldet még az nap vasúton tették meg. Alig hogy megérkeztek Durbanba, a kutya eltűnt, azonban negyednap hajnalban már Eshöweben volt. Az egész 96 angol mértföldnyi utat 3 nap alatt tette meg, útközben több nagyobb folyón, mint az Umgeni, Umroti, Umhlati, Tugela stb. átúszva. * * * Mr. Heywood-Lonsdale, egyike Anglia legjelesebb vadászeb-tenyésztőinek, 5 pár pointert és settert küldött az őszszel Amerikába, hogy ott a field trialeken részt vegyenek. Az expeditiót siker koronázta, a Chatham (Ontario állam) mellett tartott versenyeken a fődíjban I a Canadian Field Trial Derbyben Mr. Lonsdale az első és harmadik dijat kapta. Az elsőt egy pointer, a kétéves Ightfield Туке kapta, a harmadikat egy setter, a 14 hónapos Ightfield Phoness. A «Foxhound Kennel Stud Book »-nak egy uj kötete fog legközelebb napvilágot látni. 2* • • •