Vadász- és Versenylap 35. évfolyam, 1891

1891-12-13 / 74. szám

537 az 1893. évi márczius 31-dik után állva maradt lovakért további 30 frt, induló lovakért további 150 forint. A három elsőnek helyezeit lovak beiratási illetéküket visszakapják ; az illetékmaradvány a ver­senypénztáré. Teher : ménekre 56 kiio, kanczákra 54* kilo. Nevezés 1891. decz. 15-dikéig az ausztriai Jockey-Club főtitkárságánál Bécsben. (Nyári meeting.) Preis der Jockey-Club. íOesterreichisches Derby) 50.tOO frt az elsőnek, fOOO frt a másodiknak. 2000 frt a harmadiknak. 3é cont. mének és kanczáknak. francziák kizárásával. Táv kb. 240 > meter Beiratási illeték minden nevezett ló után 25 frr, az 1893. május 1-je után állva maradt lovakért további 75 frt, induló lovakért további '200 frt. A bárom elsőnek helyezett ló beiratási illetéket visszakapja, a maradvány a ver­senypénztárt illeti. Teher : ménekre 56 kilo, kanczákra 54* kilo. Nevezés 1891. decz. 15-ig az Ausztriai Jockey-Club főtitkárságánál Bécsben. (Jesterreichisclier Stutcnj re is. 10,000 frt a győz­tesnek. 1500 frt а rpásudiknak, 500 frt a harmadik­nak. 3é contin. kanczáknak, francziák kizárásával. Táv kii.- 2400 meter. Beiratási illeték minden nevezett ló után 20 frt, az 1893. évi május 1-je után állva ma­radt lovakért további 30 frt, induló lovakért lovábbi 150 frt. Teher 56 kilo. Nevezés 1891. decz 15-ig az Ausztriai Jockey-Club főtitkárságánál Bécsben. Slaatsp reis. 5000 frt. 3é belföldi és német mének és kanczáknak. Táv kb. 2000 meter. Tét 100 frt, bá­nat 30 frt. de csak 15 frt. ha 1893. május l-,g jelen­tetik. Teher 53 kilo, kanczáknak 1* kito leeng. А Trial-Stakes, Nemzeti-Hazafi-dij, az Oaks és Ausztriai Kan.czadij vagy egy legalább 4000 frtos korteherver­seríy nyertese 2 kilo, az ausztriai Derby nyertese 7 ki о több. A második ló 1500 frtot. a harmadik 500 frtot kap a tétekből, és bánatokból. Nevezés 1891. decz. I5-ig az Ausztriai Jockey-Club főtitkárságánál Bécsben. (Engedély bevárásával.) (September-Meeting.) Stiintspi'eie. 5000 írt. 3é, 4é és 5é belf. mének és kanczáknak. Táv kb. 3200 meter. Tét 100 frt. bánat 30 frt, de csak 15 frt. ha 1893 aug. l-ig jelentetik. Teher 3é 52* kilo. 4é 58* kilo, bé 59 kilo. Kanczák­nak 1* kilo leeng. Legalább 4000 frt. értékű korteher­verseny nyertese 2* kilo, két ilyen vagy egy legalább 6000 frt értékűé 4 kilo, két i'yen vagy egy legalább 10,000 frt s e fölötti értékűé 6 kilo "több, Maiden­lovak 2* kilo leeng. A második ló 1500 frtot, a har­madik ló 500 frtot kap a tételekből és' bánatokból. Nevezés 1891. decz. lo-ig az Ausztr ai Jockey-Club főtitkárságánál Bécsben. (Engedélyezés bevárásával,) KÜLFÖLDI GYEPEK. Németország Versenyföltételek. Bndeiibndeni versi njek 1893. Juhiliitiinsprcis von Baden. Az 1858-dik évben alapított versenyek emlékére. Arany kupa, adva a hadeni nagyherczeg ő kir. fenségétől, kapcsolatban egy Sweepstakesszel, mely 50.000 márka dij ere­jeig a nemzetközi versenybizottság által biztositta­tik. Ebből az arany kupa és 40.000 márka az elsőé, 10,000 márka a másodiké. 4000 márka a harmadiké s 2000 márka a negyedik lóé. Minden országbeli 3é és id mének és kanczáknak. 100 márka első tét, ha az 1892. év okt 31-ig a versenyben maradás jelen­tetik, további tét 400 márka s lia 1893. május 31-ig jelentetik a versenyben maradás, további tét 500 m. Teher 3é 57 kilo, 4é 65* kilo, 5é 68 k. id. lovak 68* kilo; kanczákra 1* kilo kevesebb. Legalább 25,000 márka értékű verseny nyertese 1* kilo löbb. Az Epsom-Cup, Ascot Gold-Cup, vagy ascoti Alexandra Plate, Goodwood-vagy Doncaster-Cun s a newmarketi Jockey Club-Cup. Deauville Grand Prix, caeni Grand St. Leg-ir, a párisi Prix Reiset. Daru, Gladiateur vagy Royal Oak, a chantilly-i Prix de Diane, úgyszintén minden más 45.000 márka értékű nyertese 3i kilo, a badeubadeni Jubileum-dij nyer­tesei a korábbi évekből, úgyszintén minden legalább 65,000 márka értékű verseny nyertese 7* kilo külön. A telierernelések nem halmozvák. Lovak, melyek Angol- \agy Francziaországban legalább 4000 márka értékű versenyt nem nyertek. 2 kilo leeng. Táv 2800 meter. Nevezés 1891. dpczember 31-én esti 6 óráig az Union-Club főtitkárságánál Sliadowstiasse r. 9. Berlin N. W. — 100 aláirás vagy nincs verseny ; a ver­senybizottság azonban fentartja a jogát, a versenynek még az esetaen megtartására is, ha 100 lónál keve­sebbet neveznek. — A badeni versenyek átalános határozatai eme versenyre is érvényesek. Badeubadeni versenyek 1895. Preis von Iffezheim. 5000 márka. Folytatólagos tenyészverseny. 1892-ben ell. mének és karrzáknak. Beiratási illeték 50 márka a versenypénztárnak, min­den nevezett lóért. Tét 250 márka, bánat 100 márka, ! melyet 1893. október 31-ig be kell fizetni. Ha a bá­nat befizetése eme határidőig nem történik, akkor az illető lóra nézve a versenyzés joga elenyészik. Ha a versenyek 1895-ben nem tartatnak meg. akkor ugy a bánatpénzek, mint a beiratási dijak is visszafizet­tetnek. Teher a versenyszabályzat skálája szerint. Kanczáknak 1* kilo leeng. 3000-től 5000 márka érté­kig terjedő verseny nyertese 1* kilo, 5000-től 10,000-ig 2* kilo. 10.000 márka s a fölötti értékűé 3* kilo külön. A külön terhek 5 kiloig halmozvák. Maiden­lovak a startnál 2* kilo leeng. Táv 2400 meter. Min­den lónak addig v=n joga részt venni a versenyben, mig az előző évben abban vagy futott, vagy bánat­pénzt fizetett. Mihelyt valmely ló a következő évek valamelyikében sem nem futott, sem bánatpénzt nem fizetett, a további versenyzésből kizáratik. A második lóé 1000 márkáig a tétekből és bánatokból, aztán a harmadik ló kettős tételt kap ; a tétek és bánatok maradványa a győztest' illeti. Az 1891. decz. 31-ig a kötelezendő csikó leszármazása bejelentendő. A csikó elletése az elletési év aug. l-ig jelentendő és pedig a csikónak különösen neme, szine s jelei pontosan kimutatandók. Ha aug. l-ig netn történik bejelentés, akkor az illető ló a versenyből kizáratik. A propositió­változtalás joga fentartatik. Az aláiró kötelezetiségei propositió-változtatás esetén, sem változnak. Minden bejelentés, nevezés és bánatjelenlés az illető nap esti 6 órájáig az Union-Club főtitkárságához (Shadow­strasse 9. Berlin N. W.) intézendő, a hol az után­fizetések is történnek. — Az átalános határozatok a badeubadeni versenyekre, eine versenyre is ér>é­nyi sek. Angolország. Derby-Meeting. November 18. The Hoveridge Stakes. 1000 sov. Kétéveseknek. 1200 meter. Duke of Portland p к The Sinew, St. Simon — Golden Eye, 8 st 13 f. J. Watts 1 Lord Rosebery stp m Accumulator 8 5 Rickaby 2 Prince of Hamilton sga mén Bel e fontaine 8'5 G. Barrett 3 Nem helyezve : Palmata, Whi e Cockade, Spring­away, Acis. Dusk, Rauzan. — Fogadások : pari Belle­fontaine, 7:1 White Cockade, 10:1 The Smew és Springaway, 100:8 Palmata, Accumulator és Rauzan ellen. — Hat hoszszal nyerve; fél hossz a második és harmadik közt. November 19. Tlie Osinaston Nursery Slakes. Handic. 1000 sov. Kétéveseknek. 1600 meter. Lord Cholmondeley p m Bar-le-Duc Barcal- dine—Duchess of Parma 7'7 J. J. Griffiths 1 Mr. B. Maple stp m Clarence Saraband —Prin­cess Arena 9'7 J Woodburn 2 Mr. J. Charlton sga m May Duke Muncaster — Maibaum 8 s-t C. Loates 3 Nem helyezve : First Flight, Ancajano, Wenlock — Queen Bathilde-k.. Fetteresso. Lady Morgan, Quarry­man. White Cockade, Norval, Sopbism. Romancer, Oberland, Mir-iclq. Exhalation, Brnemar, Flank March, Lotus Eator. L'Abbesse, Galliarde, Prussian Monarch, Delvin. — Fogadások : 6:1 Exhalation. 13:2 Bar-le­Duc, 8:1 Clarence, i00;12 L'Abbesse Galliarde, 10:1 Norval. 100:8 Quarryman és Miracle, 100:7 Oberland. 20—33:1 a többi ellen. — Három hoszszal nyerve ; négy hossz a második és harmadik közt ; Quarry­man negyedik. Oberland ötödik. Francziaország. Auteuili versenyek. November 22. Prix Mnuburguct 12,000 frank akadály vers. 3400 meter. M. E. Fould 3é sga m Mondeville Bordex Minst­real—Luce 62 к H. Grey 1 M. T. Dousdebés 4é p m Silversmith 69 kilo Brockwell 2 Br. J. Finot 5é p к Saida To kilo Boon 3 Totalisateur: 37:10. — Fogadások: 5:4 Saidára, 9:4 Mondeville, 4:1 Silversmith ellen. — Tiz hosz­szal nyerve: 15 hossz a második és harmadik közt. ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. Az országos gazdasági egyesület a totalisateur-ügyben. Az orsz. gazdasági egyesület választmánya decz.lO-én tartott ülésében szintén foglalkozott a totalisateur-kér­déssel. A lótenyésztési szakosztálynak erre vonat­kozó indítványában, miszerint az egyesület, tekintet­tel az utóbbi időkben a totalisateur eltörlését czélzó törekvésekre, föliratot terjeszszen a pénzügyminisz­terhez, a választmány tökéletesen osztozott. A szakosztály indokolását, mely egyhangúlag elfogad­tatott. Baranyai István olvasta föl a következőkben : «Az országos gazd. egyesület lótenyésztési szak­osztálya f. év deczember l-én tartott ülésében át­érezve veszélyes jellegét országos lótenyésztésünkre ama mozgalmaknak, melyek ujabb időben napilapok es a nagy közönség körében a totalisateur és ezzel kapcsolatban a versenyek ellen megindultak sőt tovább menve, in d<m már legújabban az ország­gyűlésen interpellátió történt a totalisateur-intézmény azonnal megszüntetése iránt, ama nézetének adott kifejezést, hogy lótenyésztésünk ügy. re kiszámithat­lan haszonnal volna összekötve, lia a gazd. egyesület választmánya, nagy'lekintélyénél fogva.melyben szava minden közgazdasági kérdésben bir, feliratot intézne a pénzügyminiszter ő nagyméltóságához a totalisateur további fentartása érdekében. Nem akar a szakosztály bővebb fdjtegetésél e bo­csátkozni ama kapcsos összefüggésnek,melyben az orsz. lótenyésztés a telivér-tenyésztéssel s ebből kifolyólag a versenyekkel á 1. mert liiszrn azt érzi és tudja mindenki, valamint azt is. hogy virágzó telivér­tenyésztés nélkül egy országban virágzó lótenyésztés nem is képzelhető. Tehát a keltő egy elválaszthatlan testet képez és midőn megtámadtatik az egyik és _ fejlődésében visszaesik, okvetlen esnie kell veié a ' másiknak, országos lótenyésztésünknek is. S mi történt a legutóbbi időbér, midőn a Magyar Lovaregylet igazgatósága egyetértően a bécsi Jockey­Clubbal, néhány jockeyt, meg nem engedett fogadások miatt, melyek esetleg visszalésekre vezethettek, a pá­lyáiról letiltott, a helyeit, hogy örömmel fogadiák vol na emez intézkedését a Magyar Lovareg'detnek, mint olyat, a mely mutatja, hogy m g akarja és tudja óvni a versenyek tisztaságát, a lapok utján a legba­darabb hajszát indították meg a lóversenyek és a totalisateur ellen. Pedig a mai viszonyok közt teli­vértenyésztés és lóversenyek totalisateur nélkül, bogy az a mai terjedelmében fentei tissék, hogy az lehető­leg még előbbre vitessék, absolute nem is képzelhető s hogy ez igy van és nem néhány versenykedvelőnek sötét felfogása, beszéljenek a szamok. 1890. évben a Magyar Lovaregylet versenydijak czimén adott 384,978 forintot, a mely összegből a belépti dijak csupán 107,000 forintot szolgáltattak a Magyar Lovaregylet 1 pénztárába, a totalisateurből pedig 270,000 oiint folyt be s azonkívül az. állam-adók czimén, 62.000 forintot kapott. Tehát a versenydijaknak több mint kéthar­madát a totali-ateurből befolyó összeg szolgáltatta, mely ha elvétetik, elvétetik vele a vtrsenyriijak két­harmada. Mi lesz. ennek a kifolyása, tiszt, választ­mány ?; az, hogy a telivértenyész.tés és vele a verseny­lovak száma a mai létszámnak egyharmadára redu­káltatik, megcsökken a mének létszáma, melyek évente az állami telepekbe és magánosak kezébe jut­nak s a mi fő, ugyanily arányban esik vissza orsz. lótenyésztésünk. A telivér tenyész.anvag nagy része külföldre vándorol, elvesziljük piaczul a Keletet, a merre telivér-importunk évről évre erősödik. Valamit, avatatlan kézzel lerombolni, igen könnyű, de építeni nehéz. Német szomszédaink, hol 5 év előtt eltörölvén a totalisateurt, midőn látták az óriási visszaesést telivér­tenyés/.tésükben, kénytelenek voltak azt mintegy 2 év múlva újra visszállitani seme két év romboló ha­tását érzik ma is s hozzák a legnagyobb áldozato­kat mind az állam, mind egyesek, hogy telivérte­nyésztésükön az ejtett sebek behegesztessenek. A lótenyésztési szakosztály ezekben kivánta rövi­dem körvonalozni ama vesz-lyt, mely a totalisateur­intézménv beszüntetésével versenyügyünket és lóte­nyésztésünket sújtaná, s ama reményének ad ki­fejezést, miszerint a tisztelt választmány a szakosz­tály javaslatát elfogadva, s/.avát pénzügyminiszter ur ő excellentiája előtt a totalisateur-intézmény fentartása érdekében fel fogja emelni, s nem fogja engedni azt. hogy 20 év sikt res munkálata és az elélt nagy eredmény telivértenyésztésünk terén, egy tollvonás­sal megsem miitessék.» A midőn a le idetekesenb tes- liilet emeli föl sza­vát az országos lótenyésztés érdekéhen, azt hiszszük, elnémulnak ama laikusok, a kik akár szakértelem hiá­nyából. akár herosztrati hirszomjbó], az ország leg jövedelmezőbb ágának, az országos lótenyésztésnek, é ­tető forrását akarják illetéktelen kézzel elzárni. Ezek az urak bizonyára magokba szállnak s átlátják egvix agg diplomata ama büics mondásának igazságát : «На nem tudunk arabusul, ne beszéljünk arabusul». Az 1891. évi fedeztetés eredménye. Az állami méntelepek ménanya­gának selejtezése. A mén-vásárlás és mén-beosztás. (Folytatás.) Ilidőn a méntelep eknele az országos lótenyész­tésre való hatásóról nyert benyomásainkat a fentebbiekben, általánosságban alkalmunk volt ismertetni, mielőtt közleményünk más részére térnénk át, mint eddig minden évben, ugy ezúttal is alább közöljük az idei fedez­tetések részletes eredményét vármegyénkint és telepenkin t. 1*

Next

/
Thumbnails
Contents