Vadász- és Versenylap 35. évfolyam, 1891

1891-09-27 / 56. szám

VADÁSZ- ÉS VEBPENY-LAP. 419 Tot. : 39:20. — Canterben három hoszszal nyerve ; ötven hossz a második és harmadik közt. — Érték : 5300 márka a győztesnek. 800 márka a másodiknak. 200 márka a harmadiknak. III. Blüclier-Renneii. 2000 márka. Kétéveseknek. 1400 meter. (5 aláirás.) Ehrich ur sárga к Frbprincess Beaudesert— Evangeline (1600 márka) 52 kilo Wilton 1 Spiekermann száz. stp m Jó-tan (2800 márka) ö8 kilo H. Barker 2 Br. Weltheim p к Sonate (2000 márka) 55} к. Frank Sharpe 3 Jäger Gy. ur sga к Kar la (2800 márkái 56} k. Ballantine 0 Tot. : 122:20. — Föltartva fél hoszszal nyerve ; fél hossz a második és harmadik közt. — Győztest tulajdonosa 2600 márkán visszaváltotta. — Versenyérték: 2000 mái ka az elsőnek, 240 márka a másodiknak. IV. Vergleichs-Reimen. 5000 márka. 1200 meter (31 aláirás.) Capt. Joe 5é sárga mén Orkan Marder—

Aura 67 kilo H. Barker 1 Graditzi kir. főménes 3é sga к Amaranth 64} к. Hall 2 Albert ur 3é p к Schneeflocke 50} kilo Sopp 3 Hg Fürstenberg 5é pej mén Belhomme 65 kilo Rawlinson 4 Kern helyezve : Neunauge. Florette, Banus. — Gróf Fehndorf! országos főlovászmester kijelentette, hogy Neunaugevel akar nyerni. — Total. : 48:20 — Nyakhoszszal nyerve ; másfél hossz a második és harmadik közt. — Versenyérték : 5000 márka az elsőnek. 1500 márka a másodiknak, 100 márka a harmadiknak. V. Kaulsdoríer-Handicnp. 5000 márka. 2000 meter. (20 aláirás.) Oertzen U. ur 4é sga к Rosedale Bend Or— WharfecUe 66 kilo Sopp 1 Tepper-Laski ur 3é sga к Pepitta 45 k. Barton 2 Feigell E. ur 3é p in Bojar 49 kilo Kruger 3 Gr. Plessen-Iveuack 4é stp m Malbrucki 65 k. Hunter 4 Nem helyezve : Goldenvale, Georg, Rochsburg, Sandy Hook, Hawk, Sardoine, Unnamed. — Total : 64:20. — Canterben három hoszszal nyerve ; fél hossz a második és harmadik közt. — Versenyérték : 5000 márka az elsőnek, 698 márka a másodiknak, 532 márka a harmadiknak. VI. Hoppegartener Hürdenrennen. Handicap. 5000 márka. 3200 meter. (18 aiáirás.) Suermondt H. ur 4é sga к Marabou Flibustier — Nachtigall 68} kilo Printen 1 May V. ru 4é sga к DemuthGI^k. Schwartz 2 Albert ur 5é stp h Cosmopolit 77 kilo Salter 3 Br. Eberstein 3é sga m Rechtsanwalt 61 к. Derby 4 Nem helyezve : Gillet, Cider, Ladro, Bergschwalbe, Krautjunker, Raufbold. — Totalisateur : 113:20. — Canterben öt hoszszal nyerve ; hat hossz a második és harmadik közt. — Versenyérték : 53u0 márka az elsőnek, 500 márka a másodiknak, 200 márka a harmadiknak. 5 perczenkint. — Nevezés : október 9-én este 10 óráig Sárkány .1. F. urnái : Nemzeti Casino. 11-ik emelet. Kivonat a versenyszabályokból : I. A Magyar Tattersall igazgatósága által kiirt versenyhajlásokra. kizárólag egyleti tagok lovai, egyleti tag által nevezve, egyleti tag által hajtva vehetnek részt. Az ez ellen vétők, az egylet alapszabályainak 4-ik pontjában kiirt következményeken kivül. az esetleg nyert dijak visszatérítésére kötelesek. II. A versenyhajtásoknál minden résztvevő kocsin három személynek kell lenni: az urkocsisnak. a bírónak és egy harmadik személynek. III. Az egylet állal rendezendő versenyhajtások feltételei a követk elvek szerint Írandók ki. 1. A négyesfogatok versenyhajtásai: a) 100 kilometer távolságra ; mezei- és kőuton, tetszés szerinti meneti en. bármely származású lovakkal, az egylet által adható legnagyobb értékű dijakért stb. VI. Az utat teljesen elzáró akadály és ezáltal okozott időveszteség a biró által pontosan feljegyzendő és a beérkezés után azonnal bejelentendő az igazgatóságnál, mely mir.t legfelsőbb forum annak el-vagy el nem fogadása felett dönt. VII. A bírónak szigorúan tilos a fogat menetét bármi módon befolyásolni. Ebből kifolyólag, sem a hajtásban, sem az ostor-kezelésben nem segédkezhet. VIII. A nevezési határnapig csak is a tulajdonos és fogat nevezendő meg, az urkocsist és a fogatot képező egyes lovakat, azok származása, színének, korának és ismertető jeleinek pontos leírásával, a versenyhajtás napját megelőző déli 12 óráig, köteles a nevező a titkárságnál bejelenteni. XI. Minden versenyhajtás dijával kapcsolatosan, a versenyhajtást követő napra külön dij tűzetik ki, a legjobb conditióban előhajtott fogat számára. XII A versenyhajtásokon részt vett fogatok lovai, a versenyhajtás után az igazgatóság által kijelelendő istállókban lielyezendők el, a melyekben a conditiódij oda Ítéléséig tartoznak maradni. XIII. A versenyhajtások dijai, csak akkor adatnak ki, ha legalább két különböző tulajdonosnak egy-egy fogata indul. Az igazgatósás:. TA.RCZA. ORSZÁGOS LOTENYESZTÉS. Földmivelésügyi m. kir. miniszter. 50269. sz. II./6. 1891. " Értesítés. A magy. kir. állami ménesekben felnevelt'! fiatal menlovaknak, valamint a magántenyész- ' töktől ez évben vásárlandó méueknek a telep- ! osztályokhoz való beosztása a következő napokon fog végeztetni, u. m : Bábolnán október 17-én. Kisbéren ... « 1

8_

1

9_

é

n. Mezőbegyesen ... « 22 23-án. Fogarason ... ... ... « 27-én Budapest, 1891. szeptember hó 9-én. A miniszter megbizásából. Nagy Gábor. Magyar Tattersall. Nagy versenyhajtás 4-es fogatokkal (feltételeit lásd alább). 1891. október 12-én d. e. 11 órakor. Magyar Tattersall-dij. 4000 frank ; ebből 6500 trank az elsőnek, 500 frank a másodiknak ; a harmadik kettős tételt kap, negyedik tételét menti. Távolság kb. 100 kilometer, tetszés szerinti menetnemben, bármely származású lovakkal. Tét 50 frt. F. v. f. Indulás •a városligeti Stefania-utról, d. e. 11 órakor Egy lószeliditő. Angliában az utóbbi időkben gyakran volt emlegetés tárgya Leon professor, ki ellátogatott Londonba, hogy ott magát, mint «mexicoi nagy lószeliditő» mutatta be s eme címének becsülettel meg is felelt. Efféle emberek minden időben voltak s talán minden lóismerő és lóbarát hallott többé-kevésbbé csudálatra méltó sikereik felől. Állatszeliditő, vagyis vadállatok megszeliditője, a történelem tanúsága szerint, szintén már régi idők óta ismeretes és Van Ambourgh és némelyik kollegájának a története az állatok minden barátja előtt érdekes lehet. A különbség, egv a szó szoros értelmében vett állatszeliditő és oly egyén közt, ki egy megszelidithetetlennek látszó lovat meg tud szelídíteni, nagyon figyelembe veendő. Utóbbinak oly állatokkal van dolga, melyek nagyobb részben jó természetűek s könnyen megszelidhetők, mig az úgynevezett állatszeliditő a bősz fenevadakat, ha tökéletes jámborrá nem tehpti is, mindamellett annyira megszelídíti, hogy bizonyos föltételek alatt — a kalitban az ostor előtt — az ő akaratának, — de nem idegen embereknek — engedelmeskednek. Beszéljenek az állatszeliditő mesterségéről bármit, de mindenesetre érdekes az, és az észszel megáldott ember, sikerei által, a föld mindenféle állatával szemben, akaratát legalább kü'sőleg, dokumentálja. Gyakorlatilag hasznosnak az állatszelídítés épen nem mondható ; ellenben gyakorlatiasan hasznos a lószeliditő működése. kinek föladata nemcsak ebben az értelemben nagyobb értékű. Ő neki sikerül az, a miben a legkitűnőbb ióismerönek évekig tartó minden kísérlete meghiusul. Az eredmény, melyet a lószeliditő elér, az, hogy a ló azontúl nemcsak bizonyos föltételek melett, hanem minden képzelhető viszonyok közt megszelidüllnek mutatkozik. Elvitázhatatlan tény, hogy az ő tevékenysége nagyon hasznos oly lónál, mely nagy értéket képvisel s mondanunk sem keU. hogy itt a telivér különösen első sorban jő figyelembe. Egy kiváló klasszisbeli lónak pénzériéke sokszorosan meghaladja egy közönséges gebenek az értékét s nagyon örvendetes volna, ha lószeliditők mennél nagyobb számban volnának találhatók. Számos példát ludunk, midőn a legvadabb természetű lovat, melyet sem mint paripát sem mint kocsilovat nem lehetett többé gonoszsága miatt használni, egy-egy tapasztalt ló szelidilö néhány nap, de néha néhány óra alatt annyira megszeliditette, hogy az azontúl a czeljának tökéletesen megtelelt s vad természetéből örökre kivetkőzött. Amerikában sok oly lószeliditő van, ki szép sikereket aratott a szelidités térért. Többnyire a legmélyebb titokba burkolják a tudományukat és sokan vannak, a kik azt akarják elhitetni, hogy a legvadabb lóra is a magnetizmus ereje által hatnak; kezeiket végig húzogatva a lónak egyes tagjain, mely a delejes áramlatnak, mely ekkép előidéztetik, enged s igy a teremtés urának sikerül a megszeliditési kísérlet. Minden kernak leghíresebb iószeliditője John S. Rarey volt, ki ezelőtt kb. harmincz évvel Európa valamennyi fejedelmét s a nemes ló kedvelőit ámulatba ejtette. Szeliditési művészetében a legfényesebb eredményt «Cruiser»nél érte el, egy borzasztó temperü telivérnel. Cruisert már rég elfeledték, noha első rangú ló volt s tulajdonosa Dorchester lord, a Wild Dayrell évében talán megnyerte volna vele az epsomi Derbyt, lia a kedvencz Cruiser, egy hónappal a nagy event előtt le nem törik. Tempere, abban az időben, oly szörnyű volt, hogy az egész istálló emez eseménynél könnyebben lélekzett föl, miután most Bawclifiebe küldtek, legelőre. A felügyelő, a ki emez útjában kisérte, szigorú utasítást kapott, hogy a mént sehol istállóba be ne kösse, mert előre látható volt, hogy az istállóból többé ki nem hozható. S emez utasítást a megbizott, mindjárt egy országúti fogadónál, figyelem nélkül hagyta. Mielőtt Cruisert ismét ki lehetett hozni az országútra, az istálló födelét le kellett szedni s a fal egy részét lebontani, mi, mint könnyen elképzelhető, a ló kísérőjének nem csekély költségébe került. Rawcliffeben egyetlenegy lovászlegény sem mert a ménhez közeledni a nélkül, hogy egy hatalmas dorongot ne tartott volna a kezében. Hónapokig erős lánczhoz volt kötve, feje mesterséges gépezetben állt s teste szintén szilárd korlátok közt. Egyszer hüvelyk vastagságú vasrudat tört el a fogaival, szétzúzta boxjának vastag deszkáit, dühösen vihogott s negyedóráig veszettül rugdosott. Rarey 1858-ban érkezett Londonba s a «Morning Fost» szerkesztője, ki eme lószeliditő képességében keveset hitt, gúnyosan hivta őt fel hírlapjában, hogy ne sajnálja a fáradságot, ránduljon le egyszer Rawcliilebe és mutassa be ott művészetét arisztokrata barátainak. S ha sikerülne neki a mént annyira megpuhítani, hogy azt mint egy hack-et lovagolni lehet, akkor neve örökre feledhetlen marad s erszénye annyira megtelik, hogy az angol bank igazgatójának a nyála is folyni fog utána. Rarey pillanatig sem habozott s nyugodtan fogadta el a kihívást. Csupán Dorchester lord társaságában, ki nagyon hidegvérű s rendkívül erős ember volt, lépett be az istállóba, igy szólva a lordhoz: «Bármi történjék my lord, ne jöjjön addig segítségemre, mig esetleg a ló patái alá nem kerülök». «Cruiser» meglehetős tágas boxban volt, mely egy, körülbelől 4 láb magas félajtóval volt elzárva. Rarey egyenesen ebhez az ajtóhoz ment s rákönyökölt, ugy hogy csak a boxot körülövező vasrúd választotta őt el néhány hüvelyknvire a lótól.