Vadász- és Versenylap 35. évfolyam, 1891

1891-01-11 / 2. szám

24 VADÁSZ- Ê? VERSENY-LAP 1891 január 11. ménesekben, hol erre az alkalmas lóanyag megvan, szintén gondot fordítson. <•.) Oh&jtandónak tartja-e az értekezlet az arab vérnek Bábolnán való tovább tenyésztését ? Ha igen, szükségesnek taitja-e a jelleg fentartása érdekében az eredeti arab tenyészanyagnak a felmerülhető szükséghez képest esetleg ujabbi behozatalát? Ha ezt nem kívánja s ha majd elérkezetnek hiszi az időpontot, hogy a kisebb termetű arabmének az országban már nélkülözhetőkké válnának, vagy a vérfelfrissitésre szükséges eredeti arab mének jó minőségben nem volnának többé beszerezhetők: azon időre vagy esetre helyeselné e az értekezlet a megfelelő alkatú angol telivér mének alkalmazását a bábolnai anyagra V Az értekezlet a bábolnai arabs tenyésztést még nagy áldozatok árán is fentartani kívánja, a mely czélból, ha a viszonyok követelnék, eredeti arabs tenvészanyag behozatalát is javasolja. Végűi -ziikségesnek jelzi az értekezlet, hogy Bábolnán egy tiszta arab telivér törzsménes tartassék fen. <1, Helyesnek itéli-e az értekezlet a minisztériumnak eddig követett és jelentésében körvonalazott azon eljárását, melylyel az ország altalános lótenyésztésének ügyét az állami ménteleinek felhasználásának .jelzett módozatával elősegíteni törekedett? Ha ezen eddigi eljárásnak czelszerüségét el nem ismerheti : 1. mely változtatásokat kíván eszközöltetni s mely irányt és alapelvet kitűzni ugy az ország általános, mint egyes vidékek tenyésztésének szempontjából ? 2. Czélszerünek tarlja-e a fedezt. állomások szervezésére vonatkozó eddigi intézkedéseket, az állami méneknek egyes állomásra történő elosztásának módozatai ? Ha az eddigi intézkedéseket megfelelőknek nem vélheti, minő eljárással kívánja azokat helyettesileni? Az értekezlet a méntelepek és a fed. állomások körül eddig követett eljárást helyesli és a fed. mének fed. dijainak a fennforgó körülmények kellő mérglegelésével való esetleges felemelését javasolja, köszönetét és elismerését fejezvén ki a méntelep parancsnokoknak GS 3. tisfcti karnak a tenyésztési ügy terén követett előzékeny, tapintatos és szakavatott eljárásáert. e) Elfogadja-e az értekezlet helyesnek azon elvet, melynek alapján egyes állami ménpéldányok magán - tenyésztőknek bérbe kiadatnak. osztja-e helyességét az ily bérlet teltételeinek ? Ha mindezekre az értekezlet eltérő nézetben volna, mi a nézete e kérdést illetőleg ? Az értekezlet az orsz. lótenyésztés főnöke által előre adott felvilágosítások és néhány értekezleti tag felszólalása után általában véve a bérlet-rendszer mellett nyilatkozik, ezt ienlartandónak javasolja azzal, hogy a 300 frt ig ter jedő bérösszegek fokozatosan emeltessenek s az oly mének, melyek egyszer már a fedeztető, állomásokra beosztattak — az angol lelivérek kivételével — rendszerint többé ne béreltethessenek. /) Megfelelőnek és hazai tenyésztésünk igényeivel szemben elegendőnek találja-e az állami méntelepek mai létszámát, kielegitőnek véli-e e létszámot mint törzsanyagot, avagy az állományt telemelendőnek .javasolja? Az értekezlet a jelenlegi ménlétszámot elégtelennek tartván, annak felemelését javasolja. у) Meghagyandónak itéli-e az értekezlet azon eddigi eljárást, hogy az állami méntelepek létszáma, részben magánlenyésztőktől vásárolt egyedek által egészíttessék ki s egyet ert-e az ezen vásárlásoknál eddigelé követett eljárás módozataival ? Az értekezlet az eddigi eljárást helvesli, de azon óhajtásának ad kifejezést, hogy az országos lótenyésztési érdekek szemmel tartása mellett ménvásárlások az eddiginél lehetőleg fokozottabb mérvben eszközöltessenek, tehát szükségesnek véli. hogy a ménvásárlásokra az eddiginél nagyobb dotatió kéressék a törvényhozó testülettől. Mivel pedig a ménszaporitásnál a főtekintet a jó és átörökitőképes ménekre kell. hogy fordittassék, ily méneket pedig legbiztosabban az állami constansfajtáju ménesek szolgáltathatnak, ennélfogva az értekezlet igen kívánatosnak tartja az állami ménesek anyakancza létszámának fokozatos emelését és pedig Kisbéren 150-ről 200-ra. Mezőhegyesen 400-ról 500-ra. Л) Helvesli-e az értekezlet az egyéves méncsikóknak magántenyésztökről azon czélból történő vásárlását, hogy ezen vásárolt anyagnak tenyésztésre beváló része egyes községeknek kedvezményes áron átengedtessék és minő észleletei vannak az értekezletnek ezen intézmény eredményét illetőleg ? Az értekezlet az eddigi eljárás továbbkövetését, illetve folytatását javasolja. QSzükségzsnek és czélravezetőnek találja e az értekezlet a lótenyésztési di.josztás intézményét ? Ha esetleg ezt vagy egészben vagy egyes vidékeken fentartandónak nem véleményezi, a lótenyésztési ügy előmozdításának mely más módozatára kívánna ott, vagy általán véve a dijosztásra rendelkezésre álló összeget fordíttatni ? Az értekezlet véleménye : hogy a di.josztás intézményének fentartását feltétlenül szükségesnek és czélszerünek nem találja, de a mennyiben az az egyes vidékeken mindazáltal még egy ideig fenlartartandónak mutatkoznék, a díjazás ott is oda korlátolandó, hogy a dijakat csak a földmives tenyésztők (kisbirtokosok) nyerhessék el. Egyúttal kimondja az értekezlet, hogy oly vidéken, a hol ez t. i. lehetséges, e czimen megtakarított összeg a lótenyésztés más irányú czél.jainak fejlesztésére fordittassék. j) Indokoltnak tartja-e azon eljárást, hogy azon magántenyésztők, kik kötelezik magukat a birtokukban levő méneikkel, tenyésztő tár saiknak kanczákat mérsékelt dij mellett fedeztetni, az állam által méntartási segélyben részesittessenek s minő tapasztalatai vannak az érlekezletnek ezen intézmény eredményét illetőleg ? Ha ezen eljárásnak sikerei nem volnának megfelelők a lótenyésztés előmozdítása érdekében, mely módozatra szánná ezen összeg fordítását ? Az értekezlet ezen pontra «nem»-mel felel, vagyis a méntartás állami segélyezését törölni javasolja. le) Osztja-e az értekezlet a ministerium azon törekvését, hogy a vidéken a tenyésztők által minél több közös csikólegelő alakíttassák és belVesli-e, hogy ezen legelök első berendezésére és létesithetésére az állam segélyösszegeket kész nyújtani s nem véli-e, hogy ott, a hol a viszonyok ily közös legelők felállítását akadályozzák, legalább is minden törekvés arra fordittassék. hogy lehetőleg minden községben egy csikó közös kifutó rendszeresittessék ? Az értekezlet a kormányzatnak a közös csjkólegelők létesitése iránti törekvését osztatlanul helyesli. I) Nem óhajtaná-e az értekezlet, hogy a kormány a magyar lovaregylet vezetése mellett szervezett versenyügynek eddigi segélyezése fenntartásával, még egyes jelentékenyebb tenyésztési vidékeken netalán szervezendő versenyeket is segélyezzen, feltéve, hogy ezen versenyek legfőképp kisebb tenyésztők lovai nak kipróbálására s ifjabb tenyésztők nyeregbe szoktatására szolgáljanak ? Az értekezlet a vidéki lóversenyeknek kellő segélyezésben való részesittetését helyesli és javasolja. m) Előnyösnek ismeri-e el az értekezlet a ministeriumnak azon törekvését, melylyel oda hatott, hogy a haderőnek lószükségletét az illető kormányzati hatóságok lehetőleg közcet • lenül a tenyésztőktől szerezzék be, minő észrevételei vannak a pótlóvásárok eddigi módozatait illetőleg: nem tartaná-e az értekezlet kívánatosnak, hogy a ministerium az illető kormányzati hatóságoknak javaslatba hozza pótlóvásároknak olyformán történő megejtését, hogy az avató bizottság egyes kitűzött és előre közzétett helyeken két-három nap tartózkodjék, i mely idő alatt a szemle és vásárlás folyton I eszközöltessék : továbbá nem ajánlja-e. hogy ! a haderő ugy a saját, mint a tenyésztők érj dekében 3éves lovakat vegyen és azokat teI lepben nevelje lel? I A felszólalók élénk részvéte mellett kifejlett beható megvitatás után a felvetett kérdést illetőleg az értekezlet helyesnek látja, hogy a haderő lószükséglete lehetőleg közvetlenül a tenyésztőktől vásároltassék be és gr. Dessewffv Aurél ért. tag indítványa alapján helyesli, illetve javasolja, hogy a honvédségnél is azon remondaár fizettessék, mint a mi a közös hadseregnél adatik, végül azon óhajának ad kifejezést, hogy a hadügyi kormányzat részéről több csikótelep létesíttessék. n) Tekintettel arra, hogy a hazai összes vasutvonalaink legközelebb azon kedvezményben részesítették hazai lótenyésztésünknek ügyét, hogy minden magyar tenyésztő birtokát képező tenyész-lóanyagot az eddiginél jutányosabb árak. mellett engednek vasutaikon szállíttatni, de ezen szállításoknál a jogosultságra vonatkozó bizonylatokat követelik! Az értekezlet véleménye szerint, mely hatóságok avagy testületek és e hatóságok és testületek mely közegei volnának (gyakorlati szempontból ítélve) azok, melyek vagy kik ezen bizonylatok kiállítására hivatottak lennének? o) Nem látja-e az értekezlet égető szükségét annak, miszerint részben azért, hogy a külföldi vevő mindig számithasson hazánkban egv oly intézetre, melynél bizton, jóhiszemüleg szerezheti be a vásárolni kívánt és a használatra kellőleg idomított s kellő állapotba hozott lovat : részben pedig azért, hogy kisebb tenyésztőink, kik lovaiknak egy vagy más czélra történő helyes idomitását más viszonyaiknál fogva sem eszközöltethetik s ennélfogva lovaikat érdemelt áron nem értékesíthetik, kezdetben egy s később lehetőleg több bizományi istálló szerveztessék ? 11a ezen intézmény létesülését ólia.jtandőnak tartja, minő alapon, mily kiterjedésben és mily szervezettel vélné a létesítést legbiztosabban keresztülvihetni ? q) Nem tartaná-e az értekezlet időszerűnek, hogy az egyes vármegyék lótenyésztési iigveit és érdekeit képviselő lótenyésztési bizottságok a mezőrendőrségi törvényjavaslat tartalmának részbeni figyelembe vételével, újra alakuljanak s lehetőleg ugy szervezkedjenek, hogy ezen bizottmányoknak minden járás, iltetőleg a viszonyok szerint kijelelendő vidéke számára legyen egy vagy több működő bizottsági tagja, a kik a bizottsági elnök megbízásait teljesitik s arról, valamint minden fontosabb tenyésztésre vonatkozó mozzanatról az elnököt értesítsék. esetleg intézkedéseit kikérjék s nem vélné e az értekezlet, hogy a ministerium oda hasson, miszerint a lótenyésztési bizottmányok működései a hatóságok által már hivatalból is támogattassék ? Elnök javasolja, hogy behatóbb megvitatás czéljából az n) és q) alatti kérdések, továbbá az o) pont alatt foglaltra nézve is egy-egy albizottság küldessék ki, feladatukká tévén ezen albizottságoknak, hogy tanácskozásuk eredményét alkotó megállapodásukat az országos értekezlet elé terjeszszék. Elnök javaslata elfogadtatván, általa a két albizottságba a következő értekezleti tagok küldettek ki, u. m. : az n és q pontok alatt foglalt kérdések tárgyalására :