Vadász- és Versenylap 35. évfolyam, 1891

1891-04-19 / 18. szám

1891 április 19. VADÁSZ- ÉS "VERSENY-LAP lÖÖ Prognostic. Bécsi versenyek 1891. Hetedik nap. Vasárnap, április 19-én, 1. Verkaufsrennen : Merryman, Premysl. 2. Handicap : Ophelia, Máskor. 3. Kisbér - Rennen : Gigerl, Báró Springer­istálló. 4. Babonás-Hdcp : Ideal, Sofia. 5. W asserthurm-Rennen : Aspirant, Felhő. 6. Hürdenrennen: Moeros, Landlord. 7. Woodman - Steeplechase : Macdonald, gróf Esterházy-istálló. A franczia versenyterek. Nemcsak a sportköröket, de az egész köz­véleményt izgalomban tartja, a «pari mutuel»­nek még most is nyilt kérdése. — Már több­ször megérintettük a francziaországi totalisa­teur kérdését, de ujabban is visszatérünk hozzá, mert az egész sport-világot érdekli s mi is levonhatjuk a tárgyalásokból s a dolog fejlődéséből a hasznos következtetéseket. A franczia belügyminiszter Gonstans ur az év elején egy törvényjavaslatot nyújtott be a parlament elé, melylyel a pari mutuel kér­dését szabályozni s azt a «szegény alapra» megadóztatni akarta ; — a parlament e tör­vényjavaslatot elvetette ; a vita folyamán Ccnstans belügyminiszter azt a nyilatkozatot tette hogy ha a parlament törvényjavaslatát el nem fogadja, a versenv-tereken, a pari mutual működését s átalában a versenyeknél a fogadásokat be fogja szüntetni. A parla­ment a törvényjavaslat felett egyszerűen napi rendre tért, — most olt állt Constans belügy­miniszter, hogy vagy vissza kell lépni, vagy a parlamentben adott szavát be kell váltania, nézetünk szerint Constans, nyilatkozatával kissé túllőtt a czélon és ez az oka, hogy most a franczia versenyügy s ezzel virágzó lótenyész­tési ügye válság alatt áll ; a belügyminiszteri rendeletre a versenyegyletek a totalisateur működését beszüntették, de a «Salon de C.ourses»-ban s a versenytereken fogadások köttetnek. Egész Párisban nagy lett a hatása a ki­bocsátott rendeletnek ; az istállók egy része visszavonta nevezését, a közönség a verseny­terekről nagy részben elmaradt. A verseny­egyletek bevétele rohamosan apadt, annyira, hogy a kitűzött dijakat s kiadásaikat nem bírták bevenni s e miatt pénzügyi zavarok álltak elő. A párisi iparosok s a verseny­ügygyei összeköttetésben levő közönség nyug­talankodni kezdett annyira, hogy az első ver­senynapokra a rendőrség teljes működésbe s a katonaság is consignálva tartatott. A dol­gok ily állásában a belügyminiszter értekezle­teket tartott a sport-körökkel s parlamenti tagokkal, melynek eredménye egy ujabb tör­vényjavaslat benyújtása lett. A versenyügy a fogadások és totalisateur kérdése igen érzékeny, kényes természetű ügy, melynek az egész világon, a polgári és büntető törvényhozáson kivül külön álló tör­vénykönyve van ; a rendes birósági eljárás e specialis törvénykönyv végrehajtására a világ egyetlen nemzeténél sem alkalmas, ezek min­den nemzetnél a Jockey-Clubok fenhatósága alatt állanak. Ott fekszik a legelső és leg­nagyobb tévedés, midőn a köz-administratio­nalis hatóságok e kérdésekbe belenyúlni akar­nak. A Jockey-Clubok az egész világon a tár­sadalom kiváló elemeiből alakultak s a ló­tenyésztési kérdésben állami functiókat telje­sítenek s ez áthárult állami feladatok meg­oldása körül, ha a kormányok a kellő és szükséges felügyeleti jogot gyakorolják, ezen tul az állami beavatkozás nincs előnyére az ügynek, csak megoldhatlan zavarokat fog elő­idézni, azért nem járnak el a kormányok tapintatosan, ha ez egész ügyet és kérdéseket vagy csak azok egy részét is a Jockey-Clubok fenhatósága alól kivenni kívánják, mig e ki­váló testületek állami feladatokat teljesítenek, kellő hatalmi körrel is kell elláttalniok, külön­ben nem fognak birni ama sulylyal és tekin­télylyel, melylyel munka-körükben felruházva kell lenniök; az állam ha | énzügyi tekintetek parancsolják, adó alapjául veheti a verseny­ügyet és a Jockey-Clubok működését ; de ezt is abban a teljes tudatban tegye, hogy min­den elvett adó forint, az országos lótenyész­téstől vétetett el, melynek gondozása, különö­sen a teljesen felfegyverzett Európában nagy állami feladatot képez. A franczia belügyminiszternek túlságos be­avatkozása eredményezte azt az aimabilis zavart, mely Francziaországban a versenyügy körül felmerült, melynek végzetes következ­ményei lehetnek. A franczia miniszter uj tör­vényjavaslata egy parlamenti versenyügyi­enquetnek adatott ki, mely enquete a depar­tementok tanácsait felszólitotta, hogy véle­ményt adjanak a napirendre került verseny­és fogadási kérdésről. A departementok közül 54, a versenyek és fogadások fentartása mellett nyilatkozott : kilencz ellene és pedig a I következők : Alpes— Maritimes, Eure-et— Loir, , Gard, Puy de— Dome, Nord, Rhone, Bouchess i du— Rhone Isere és Somme, egy departe- I ment tanácsa a Loire-et - Cher egyszerűen napirendre tért a kérdés felett, mig néhány ' département tanácsától nem jött meg a fele- j let. Ezekből látható, hogy a franczia nemzet túlnyomó többsége a franczia versenyügy és I fogadások fentartása mellett fcglalt határozott j állást, igy a parlamentben az ügy megoldásá­nak iránya előre látható. Párisban most van az úgynevezett «Concours­Hippique» — lókiállitás és lödijazás, olyan forma, mini minálunk szokott tartatni Buda­pesten a Tattersallban s ezek annyira hason­lítanak egymáshoz, mint a classikus előadás és parodia, — pedig nekünk is van elég ki- ' állítani való anyagunk, — nem elég erős-e ná­lunk sem kormány sem társadalom sem az összes lótenyésztők, hogy ezt az egészséges eszmét egészségesen végre hajtsák ? ? A párisi Concours hippiquenél összejön az előkelő Páris, sok néző-közönség, a lótenyész­tés előnyére fizeti a magasra szabott belépti dijakat. Az egész országból megjelennek a lótenyésztők s ezekre jelenleg igen fontos fe­ladat vár, mert egy emlékirat van ott fel­téve a hadügyminiszterhez czimezve, melyet a francziaországi lótenyésztők intéznek a ve­szélvezett franczia lótenyésztés ügyében, ki­merítően van indokolva a kérdés s azért van az emlékirat a hadügyi miniszterhez intézve, mert az indokolás fősulya. a lótenyésztés ha­dászati fontosságára helyeztetett ; az aláirás tömeges és inpozans lesz, hatása különösen összhangban a deparlementek tanácsainak nyilatkozataival nem fog elmaradni. Az emlékirat a versenyügy és pari mutuel kérdésének megszorítását nemzeti kalamitás­nak jellemzi ; érdekes még az emlékiratból megtudni, hogy Francziaországban 1889. év­ben vezetett fedezési liszták tanúsága szerint 182,358 kancza lett fedezve s ezek közül 19,747 telivér-inénnel. Nálunk a kormány beavatkozása verseny- és fogadási kérdésekben eddig nagyon csekély volt, a mi történt az sem volt szerencsés, р. o. midőn az administrativ hatóság fogadá­sok közvetítésére iparengedélyeket adott ki ; tanuljunk a francziák kárán, kormányi tul­beavatkozás nem lehet előnyére az ügynek, jó helyen van összpontosítva a versenyek fe­letti összes hatalmi kérdésünk a Magyar Lovar Egylet kezében. Bécsi tavaszi versenyek. Hatodik nap. Csütörtök, ápril 16-án. Kellemes tavaszi nap, meglehetős számú közönség, érdekes sport-mozzanatok, részben meglepetések adták meg a mai versenynap jellegét, melynek vonzó száma a 3000 frttal dotált s 1600 meter távú «Zsupán-verseny» volt, melyben csak három ló canterezett föl az indulási oszlophoz : Eretnek, Alfonsu és Courage. A fogadási ring nagyon tisztában volt a helyzettel, a mennyiben Eretneket vá­lasztotta kedvenczül, mely «pari» állt s a másik két ló közül Alfonso részesült nagyobb pártfogásban, habár Couraget prágai három­szoros győzelme némi esélyre jogosította. Eretnek szépen megfelelt az iránta táplált bi­zalomnak, mert három hoszszal biztosan nyerte versenyét Alfonso ellen, mely Couraget négy hoszszal előzte meg mint második. A nap nyitányául a 3é és id. lovak 1000 frttal díjazott «Eladó-verseny»-e volt 1600 m. távra, melyre Árpádban pontosult a bizalom «rá» fogadással : mellette még Kislar Aga részesült némi figyelemben, részben Bartolo, mig Moet mint a mezőny outsidere indult. A favorit és Kislar Aga közt feküdt, a ver­seny, melyek érdekes finisht futottak, mely­ből heves küzdelem után alig egy nyakhosszal az Egyedi ur heréitje vált ki győztesként; harmadikul Bartolo érkezett be 5 hoszszal hátrább föltartva, de mivel a visszamázsálás­nál terhéből hiányzott, disqualifikáltatott. A «Handicap»-re (1000 frt, 1200 meter) ki­lenczes mezőny alakult s hét hároméves ellen két négyéves állt ki az oszlophoz. Legtöbb pártolásban részesült a fogadók részéről a 3é «Donna», mely ellen csak háromszoros pénz volt a kínálat ; kivüle Number 13, Old Ireland és Valentia részesültek egyenlő figyelemben, melyeket 5:1 odds-szal jegyezlek ; Almádi és Miss Crampon statiszta - szerepre voltak kár­hoztatva, melyeknek ép ugy nem volt közük a versenyhez, mint a négyéveseknek : Miss Cramponnak és Valentiának. A versenyt erős küzdelem után Old Ireland nyerte meg egy rövid nyakhoszszal a Dreher ur Number 13-je ellen, mely mögött egy hoszszal hátrább a kedvencz harmadik helyre futott be. A «Maiden-verseny»-ben csak 3 ló indult : Tableau, Duchess of Gerolstein és Alvajáró. Az elöl nevezett Tableau annyira keresett volt a ringben,hogy 2^:1 «rá» odds-szal nyergeltek föl a starter-zászló elé; a másik kettő ellen négyszeres pénzt kínálgattak a bookmakerek. Craig Millar leánya meg is felelt a határtalan bizalomnak, melyben részesült s egy fejhoszszal biztosan aratta diadalát a gr. Hunyady-istálló kanczája ellen A 2000 meteres «Handicap»-re öt lovat nyergeltek föl, melyek közt, pari odd-szal a Harkányi A. ur Hidalgo-ja volt a fogadási piacz kedveltje; kivüle némelyek még Isehl­nek az esélyében biztak, melynek árfolyama 3:1 volt; Hermannt és Sziporkát 4:1 ч Budát 8:l-gyel jegyezték a lisztán. Hidalgo az egye­nes vonalra jutva, folyvást uralkodott a hely­zeten s könnyen aratta egy nyakhoszszal diadalát Hermann ellen, melyet Sziporka negyedfél hoszszal hátrább követett a harma­dik helyre. A «Giardinetto-gátverseny» walkover lett Sürgönynek a javára. A «Freudenau akadályverseny» zárta be a napot, melyért öt Steepler állt a sorompóba, u. m. Titus (Williamson), Coûte que coûte (Planner) Hanakin (Ellis), Alphabet (May) s Jago (Geoghegan). A könnyebb terhüek közül választotta a ring favoritjét s mellette még Coûte que coûte iránt mutatkozott, meglehetős érdeklődés. Midőn a mezőny útnak indult, Jago jó tempóban vette át a vezetést Hanakin és Alphabet előtt. A kalauz legalább tiz hosszal mu­tatta az utat a többinek. Az állvány-ugrásnál

Next

/
Thumbnails
Contents