Vadász- és Versenylap 35. évfolyam, 1891

1891-01-01 / 1. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 1891. január 1. Nem egészen könnyű feladat az első osztályú kiváló apalovak kiválasztása, de egy ily apaállatnak előnyös hatása a telivér és országos lótenyésztésre nagyobb értékű, mint busz közepes, habár olcsó telivérnek felállítása. A kitűnő apalóért tizetett legmagasabb érték is. feltalálható és eloszlik a csikókban és ezek leszármazásában s nekünk alig van magas pénzért importált apalovunk, mely árát, i csikójáért fizetett árban be nem kereste volna i s jövőben még jobban ki fogják magukat fi- i zetni az első osztályú apalovak az ő csikóikban. mert a versenyzés az egész világon j rendkívüli és ellenálhalatlan fejlődésben van: | a dijak nagyobbodnak, a versenyterek sza- I porodnak, a jó evesek értéke határtalan s éppen ebben a körülményben látjuk mi a kimaradhatlan tényt, hogy nem most, hanem majd a 20-dik században fogják rendkívüli árakkal megfizetni a kitűnő telivéreket. Hogy az évesek árainak meghatározására befolyással van a versenydijak nagysága s a Hing és hozzáértve a totalisateur-lorgalmat is, az kétségtelen: de mind ez az egész világon teljesen elfogadott és befejezett dolog . azoknak előnyös hatása a versenyügyre és lótenyésztésre biztosítva van ; — csak még nálunk nincsenek ez ügyben tisztázva a fogalmak s lehet egyszer oly erős támadás, mely feldönti a toialisateur-bódét, — de ez súlyos csapás lesz a mi localis lótenyésztési és versenyügyünkre. — ám a világ piaczárait befolyásolni nem fogja; ott a kereslet mindig erősebb lesz a legjobb anyag után s a mérsékelt kinálat mellett az áraknak emelkedése elmaradhatatlan. De ba a mi teli vértenyésztésünk természetes további fejlődésében nem fog megzavartatni : igyekezni kell a mi lelivérárainkat a világ piaczáraival összhangba hozni; elég jó uton haladunk : a 10—11 ezer forintos évesek a nyilvános árveréseknél, a 19000 forintért Névtelen és 8000 frtért St.-Wolfgang külföldre eladott apalovak, elég rugók a telivértenyésztési kedv élesztésére. Az egyedüli vevő nálunk a versenyen kipróbáll telivérmén - anyagra, majdnem kizárólag a magyar kormány : méltányoljuk azt a jóakaratot, melylyel a lóvásárlásoknál visel- ! tetik : de kevés a pénzügyi erő, mely rendelkezésére áll. sokszor igen nyomott árakat fizet s a jobb telivért kénytelen a külföldre bocsátani, melynek idebent jó hasznát vehetnénk : - a kormány átlag vételárai telivéreknél. a franczia és németországi kormányok által odahaza fizetett átlagárak alatt marad, mely körülmény a mi telivértenyésztésünk fejlődésére hátrányos ; meg kellene keresni és megtalálni a módokat, melyek a magyar kormányt, az őszi telivér ménvásárlásnál, nagyobb pénzügyi erőhöz juttassák. Az angol telivérlenyésztés, ama kitejlett versenyügy és világ-forgalmi piacz mellett évi 2300 telivértenyésztéssel, nem fog tulproductioba esni, de nálunk, a mi viszonyaink mellett csak bel forgalomra utalva, 4—500 évi telivértenyésztéssel, ha különösen gyengébb j anyagunknak piaczot nem szerzünk, könnyen I beállhat a túltermelés minden hátrányával ; ez ellen hatásos eszköz a vidéki és katonatiszti versenyek támogatása, mint Franczia-, Német- és ujabban Olaszország teszi, és piacz nyitása. Mi. versenyügy tekintetében is, egy fontos végpont vagyunk. Kelet felé a telivérnek nekünk kell megnyitni a kapukat; Bukarest, Belgrád, Sei •ajevo, Szófia, Konstantinápoly megkezdendő és fejlődő versenyterei az egyedüli kulcsa a mi telivértenyésztésünk és versenyügyünk jövő hatalmának : politikailag és társadalmilag oda kell hatni, hogy keleti feladataink e téren is betöltve legyenek ; kormány és Jockey-Club e kérdések mielőbbi megérleléséhez nagyon sokat tebelnek. Kelet az egyedüli nagyobb vevője lehet telivéranyagunknak. A mi most keletre és Oroszországba bevitetik az, a mi fejünk felett Francziaországból történik, csak e jelenleg meglevő keresletnek felénk fordítása már előnvére lenne telivérárainknak. Egész Európában az általános lefegyverzés eszméjének csirái élnek : ha ez eszme a megvalósításhoz talál elérni, ez az összes lótenvésztésben a gyökeres átalakítást fogja jelenteni. Körülbelül két millió katona ül ma Európában lovon, ba ez leszállittatik lováról s az egész lóanyag átmegy polgári használatba s nem lesznek többé remontázó-komissziók. az egész félvértenyésztés értékében alább száll s csak bizonyos benső értékkel biró egyes fajok és példányok fognak használatban maradni. A telivérnek itt egy különös és uj szerepe fog kezdődni, e nagy európai átalakulás esetén a telivér az, mely még akkor is nagy értéket fog képviselni. Telivértenyésztésünknek jelenlegi állapota ban óhajtandó, hogy ezután a magántenyésztés élénksége folytán, nagyobb számmal a piaczra hozott fiatal telivéranyag jó árért cseréljen gazdát, s továbbá, telivér dolgában is a külföldnek, különösen keletnek, vonzó piaczává váljunk és ennek folytán lehető magas telivéráraink lehessenek, mig másrészről nem fogunk kitérhetni a szükségesség elől, hogy a világpiaciról, az eddiginél magasabb árért fogunk még behozni, telivértenyésztésünk és versenyügyünk fejlesztéséhez szükséges, kitűnő osztályú lenyészanyagot. Hároméveseinkről. Tayalyi kétéveseinkről akarunk szólani s a mult eredményei alapján megállapítani azoknak jogos aspiraczióit a jövőre. Ha majd négy hó múlva a versenyterek nemes bajnokait ismét szemügyre veszszük. hogy azok, képességeikről ujabb bizonyítékokkal szolgáljanak, meglátjuk, mennyiben lesz ítéletünk igazolva és mennyiben korrigálva. Nem szándékunk az évjárat jelesebbjeinek verseny-carriérejét egyenkint és chronologice elmondani, mert hiszen a versenyeredmények a versenynaptár lapjain feküsznek, vagy e sorok olvasóinak legalább részben emlékezetében maradtak. Elmefuttatásunk inkább kritika akar lenni a háromévesek ez idei szerepléséről ugy általában, mint az évjárat jelesebbjeire nézve részletezetten —• s kritikánkat. egyúttal egy handicap készítésével is, melyet alább ide iktatunk, ki akarjuk fejezni, melybe mind ama kétéveseket felveszszük, melyek tavaly a monarchia legitim pályáin első, második vagy harmadik helyre futottak. Megbeszélésünk közepette mindazonáltal utalnunk kell az egyes versenyeredményekre, de csak (innyi ba n, а mennyiben következtetéseink szempontjából szükségesnek fog mutatkozni s akként, hogy a figyelmesebi) olvasó, ha nem emlékeznék — egy versenynaptár segélyével i mult eredményeit újból emlékezetébe idézze. Általános vélemeny szerint, tavalyi kétéveseink classisa «alacsonyabbnak» tartatik az előző hasonló évjáratokénál. E véleménytalaposnak kell tartanunk s azt hiszszük, hogy a mint ezt a múltban alkalmunk volt tapasztalni, ugy ez a jövőben is documentáltatni fog. Nagyon örvendenénk, ha az ellenkezőről győzne meg a jövő, sőt kívánnánk, hogy a most mondottakban ne legyen igazunk. Pedig mi tagadás benne, a mult már eddigelé is elég bizonyítékkal szolgált fentebbi véleményünk támogalásául. akár ama versenyek eredményeit tekintjük, melyekben kétéves lovaink az idősebbekkel próbáltattak ki, akár pedig azokat, melyekben kétéveseink a németországi kétévesekkel találkoztak. Ami a kétéveseknek az idősebb lovakkal való kipróbálását illeti, még a tavaszi eredmények nem is voltak oly rosszak, mert ugy a «mének- valamint a kanczák kisérleti versenyében» (Bécs, nyári meeting) az első és második helyet kétévesek foglalták el, s a háromévesek csak a harmadik helyhez tudlak jutni. De másrészről nem kell felednünk, hogy ama kétévesek évjáratuk legjobbjaihoz tartoztak (Or-vif. Mac-Intosh, Hippokrene) mig a báromévesek között csak Johnsbacb volt az, mely jobb classisba számitható, s ez harmadik helye daczára szép szerepet játszott a versenyben. Egy későbbi ilynemű próba voll a «Remeteségi-dij» Tatán augusztusban. Itt már oly lovak, mint «Vert Galant» és «Merre Kata» győzedeimeskedlek a kétévesek felett s «Franc-réal» csak mérsékelt harmadik lehetett, pedig néhány nappal előbb szép győzelmet vívott ki Budapesten Mary Agnes, Felhő és más tiz fölött. Októberben az «Őszi kisérleti verseny»ben Budapesten ismét találkoztak kétéveseink a báromévesekkel s a versenyt «Helena» nyerte meg a kétéves «Hogy-tetszik» ellen, mig a vert mezőnyben volt a gyors, de amaz időben már jó formáját elvesztett «Benczúr» és mások. Az utolsó ilynemű kísérlet az «Ausztriadij » volt a bécsi októberi meeting alatt s bár ennek a propositió értelmében — a korteherscálát tekintve - a négyévesek a báromévesek pedig Ц kiloval voltak előnyben a kétévesek felett, ama körülmény, hogy a csupán jó handicap-classisba tartozó «Vép» és «Advance Flag» oly biztosan szorították harmadik helyre a Derby-classisba tartozó 2éves «Álnokot», a jelenlegi évjáratra mindenesetre árnyékot vet. Mindezekből kifolyólag majdnem bizonyossággal lehet azt a következtetést vonni, hogy jelenlegi hároméveseink jóságra nézve alantabb állnak, mint a megfelelő előző évjáratok s ebben csak megerősil ama körülmény, hogy a németországi «Peter», mely nem is tartatott a legjobb német kétévesnek, a «Kétévesek őszi nagy versenyé»-ben könnyű diadalt aratott legjobbjaink felett. Az sem válik tenyésztésünk díszére, hogy eme versenyben a második helyet a Péchy Andor ur tulajdonában levő, de németországi származású és igy a német tenyésztés javára számitható «Álnok» foglalta el. A németországi classieus küzdelmek már tavaly sem ütöttek ki kedvezően hároméveseinkre, sőt a német lovak, azonfelül, hogy a nagy dijakat saját hazájukban meg tudlak védelmezni legjobbjaink ellenében, még ide is eljöttek s a «Bécsi .lubiliium-dij 20.000 frlját harmadszor is szerencsésen magukkal vitték. Mostani hároméveseinknek ez évben még nehezebb álláspontjuk lesz a német lovakkal szemben, s a veszély, hogy a «bécsi Derby» Németországba vándoroljon, soha sem volt oly nagy, mint épen ezúttal lesz, ha «Peter» szerencsésen kitelelve, oly conditióban og a starthoz állani, mint Bécsben kivívott győzelme alkalmával. Tapasztalat szerint a háromévesek tavaszi nagy küzdelmeire a mének több hivatottsággal birnak a kanczáknál s mentől inkább szaporodik monarchiánkban a versenyképes lóanyag, annál ritkább "lesz, hogy a Derbyt kancza nyerje meg Ennek oka részben az. hogy a magas classisu lovak közölt több a mén, mint a kancza, részben pedig, hogy a jó kanczák is inkább gyorsak, mint kitartók, s igy csak kevesen vannak, melyeknek a Derby "távolsága is megfeleljen, részben pedig az, hogy sok jó kancza csak őszszel jut nagy formájához. Egyébiránt, eddigi futásaik után ítélve, csak a gróf Henckel Hugó örököseinek tulajdonában levő «Micsoda» és «Nini» azok hároméves kanczák. melyek az idei Derbvre eombinatióba jöhettek volna, de «Micsoda» al)erbyre nevezve egyáltalában nem lett, «Nini»