Vadász- és Versenylap 34. évfolyam, 1890

1890-02-08 / 6. szám

13'A) február t. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 46 vérzés a legtöbb esetben a tüdőből jön, melynek eltávolítására s meggyógyilására nem minden bokorban nőnek a lüvek. A versenyzés rendkívüli erőfeszítéseinél nagy és gyors változásokon megy a ló keresztül, ugy külsőleg, mint belsőleg; a külső változását könnyen felismerjük : a 1<> testének hőfoka, az érverés és a légzés, gyorsan és rendkivüliLg felemelkedik : a lónak nyugodt állapotban sziv-verése perczenkint k'jrülbelől 60, rendkívüli felizgatolt. erős, gyors mozgásnál egész 130—140-ig felemelkedik, a légzés nyugodt állapotban perczenkint 6—8, nagy erőfeszítésnél. minő egy verseny, 120—130 lesz fokozva. Mindeme nagy átváltozásokat, a mozgás elő idézéséhez okvetlen szükséges, erősebb vérkeringés vonja maga ntán. Mentül erősebb a mozgás, a sziv annál nagyobb erővel lükteti a vért az artériákba, s innét megy az egész testen és tüdőn keresztül, hol bizonyos megtisztulási processzuson megy át, ismét a szivbe ; s ha a vérkeringés a legmagasabb fokra gvorsiltatik, ezt a helyzetet a culminalionalis ponton soká fentartani az organizmus nem képes, vagy a tüdő, vagy a sziv, vagy talán együtt mindkettő nem bir ja a szükséges funetiót teljesíteni, a tüdő tele megy vérrel, a ló nem képes tovább mozogni, elgyengül. szemei elhomályosodnak, szédelegni kezd, s holtan összeesik, úgynevezett gutaütésben mult ki ; s a bonczolás ily eseteknél mindig azt tanúsította, hogy a íüdő tele van vérrel, nem teljesíthetvén functióját, ez okozta a bekövetkezett halált. — Nem az izomerő fogyott el, hanem a lélekzés. A catastrofa beállta előtt természetesen már előzőleg fokozatosan több vér gyűlt össze a tüdőben, mint a hogy rendes viszonyok között ott összegyűlni kellett volua, s a tüdő nem birja e vér-többletet továbbítani, s a nagy erőltetésben a] légesövön keresztül beáll az orrvérzés. Sokkal több valószínűség szól a mellett, hogy az orrvérzés a tüdőből jön, mint hogy a vérkeringés gyorsasága folytán, valamelyik gyengébb falazattal biró véredény pattant fel, s ez szolgáltatja a vért az orrnyiláson keresztül ; mert végtére is a legsebesebb vérkeringés feszítő ereje, nem annyira a véredények falai ellen való nyomás, mint inkább a véredényekben való gyors körmozgásban nyilvánul, s a vérkeringés oldalnyomása, melyet a véredények falaival szemben kifejt, elenyészőleg csekély. s csak beteges, nagyon vékony hártyával biró véredény felpaltantására birhat elég erőt kifejteni. Az orrvérzőknél lehet azt is tapasztalni, hogy bármily nagymennyiségű volt is a vérzés, a mint a tüdő át birla szolgáltatni a fölösleges vért a szívnek, vagyis a felhevült légzés lecsilapult, s normális légzés állt he, az orrvérzés minden orvosi szer nélkül megszűnt ; holott ha egy olyan véredény pattant volna tel, a mely az elfolyt nagymennyiségű vért szolgáltatni tudta, a vérzésnek igen soká és csak összehúzó gyógyszerek alkalmazás amellett s a felpattanási seb hegedésével összhangzólag fokozatosan kellene megszűnni. Az orrvézésnél a tüdő és sziv fejlődésében és méreteiben talán nincs meg a kellő ősszhangzó arány és ez okozhalja, hogy nincs meg a normális összműködés, egyik vagy másik nem képes kellőleg továbbítani a beleömlő vért; a rendszeres fejlődéstől való eltérés az orrvérzésben nyilvánul. Mindent összevetve az orrvérzést csak nagyon kivételeseknek tartjuk, midőn az nem a tüdőből jön, s e baj nagy erőfeszítéseknél többnyire vissza szokott jönni, igy orrvérzőinknek, a nagy klasszikus versenyekben való esélyeiben, miután azok nagy erőfeszítéssel járó végküzdelmekkel vannak összekötve, nem sok bizalmat helyezünk, klasszisukon alatt levő társaságban könnyebb versenyben azonban virulhat részükre babér. Körültekintés. A bécsi Jockey-Club folyó évi január hó 24-én meglartott XXIII-ik rendes közgyűlésén tiz választmányi tag választása volt szőnyegen. Esterházy Pál herczeg, id. Henckel Hugó gr., St.-.hrlien Albert gróf, ifj. Esterházy Móricz gróf, Festetich Tassilo gróf, Apponyi Antal gróf és Joelson Róbert lovag tábornok újra beválasztanak, mig Auersperg Károly gr. alezredes, Choloniewsky Ede gróf őrnagy és Kinsky Rudolf Ferdinánd gróf, mint uj tagok léptek a választmányba. A beszámoló jelentés kiemeli, bogy a mult évre költségvetésileg javításokra és átalakításokra megszavazott 30000 frlból kevés használtatott fel s eddig csupán a JockeyClub tribünjének és a mázsáló helynek nagyobbitása vétetett foganatba. A nyergelőhely és izzasztó-istálló áttétele iránti tervezetek még nem készek. A tavasz folyamán jóváhagyás végett be fogják mutatni. Különösen a szeptemberi meeting alatti nem kedvező időjárás miatt az anyagi eredmények nem voltak oly jók mint 1888-ban, mindazonaltal kielégítők és a folyó évre nézve is 46000 írttal voltak a versenydijak felemelhetők. A versenypénztár tartalékalapja ez idő szerint 253812 írtra rug, mig az a mult évben 243715 frtra rúgott, a tenyészalap 18773 irtot képvisel a mult év 15013 frtjához képest a professional-ok közös segélyalapja 27672 frlról 36723 frtra emelkedett és a Club alkalmazottjainak segélyalapja 23548 frtot képvisel a mult év 22614 frtjához képest. A Jockey-Club ingatlana 308187 frtot, ingó vagyona pedig 285031 frtot képvisel. Az 1890. évi költségvetési tervezet szerint a többi versenytéren kivül ezentnl Tata is kap 2000 frtot, 12000 frt pedig a Freudenauban létesítendő uj istállók építésére fog fordittalni. * * * Prága és Pardubitz. A csehországi versenyegylet igazgatósága közzétette az 1890. évi propositiókat, ugy a prágai három-napos tavaszi, mint a pardubitzi egy-napos őszi mentinget illetőleg. A prágai három nap, mely tavaly két rneetingre oszlott, ismét egymást követi, összeütközve a bécsi versenyekkel, mely hosvét hétfőjén veszi kezdetét. Általános ujitást képez ugy Prágát, mint Pardubitzot illetőleg, hogy több versenyben második (néhol harmadik) dijak is tűzetlek ki, A második dijak kitűzése állal sok első dij némi leszállítást szenvedett, és a létek és bánatok ezentúl a versenyegylet pénztára javára esnek. Eltekintve az újonnan alkotott «PragerStakesn tői, melyről még alább szólunk, a kitűzött versenydijakból esik a győztesek számára 19800 frt, a másodiknak helyezettek számára 3200 frt és a harmadiknak helyezettek számára 100 frt. Az 1890. évi versenydijak összege 23100 frt, — A Prager-Stakest nem számitva — mig a mult évben 23500 frt volt első dijakban kitűzve. S most szóljunk az újonnan alkotott «Prager-Stakes»-ről, mely nemannyira horderejénél, mint inkább bizarságánál fogva kelti fel a figyelmet. 10500 frtos versenydij ! Valóban nagyszerű, gondoltuk midőn szemünkbe ötlöttek a látott számok. A propositiók szerint 7000 frt jutna a nyerőnek, a többi a helyezett lovaknak, korteherverseny 1600 meterre 3éves és idősebb lovaknak. Áz eredmények és poenalitások akként vannak kiszabva, hogy egy continentalis öéves ménnek, mely legalább egy 12000 frtos versenyt nyert, 76$ kilót, egy 3é nyeretlen continentalis kanczának pedig 51 kilót kell hátára vennie. E határok közt mozog a teher-seala. Az ez után következő határozmány azonban megingatta bizalmunkat, hogy a prágai nagy dij létesülhessen. — Nem egyébről van ugyanis szó, mint hogy minden benevezett ló számára egész 10 kiloig engedmény vásárolható, Ez engedményekre $ kilonkint (márcz. 5-ig jelentve) 15 frtért, (márcz. 26-ig jelentve pedig) 25 írtért lehet szert tenni. Az uj eszme alig vezethet a kivánt czélhoz, hogy t. i. a kitűzött dij az igy befolyt összegekből mentől bővebb fedezetet találjon. Mert mit fognak az istálló-tulajdonosok tenni? Ha valaki lovát benevezi és nem vásárol számára egyúttal 10 kilo teher-kedvezményt 300 illetve 500 frtért, akkor a legjobb lónak nyerési esélye is oly csekély, hogy a 30 frt beiratási dijat és 80 frt bánatot, esetleg a tétet is befizetni nem érdemes. Ha pedig a 10 kg kedvezményt megvásárolná, akkor arra gondolatra kell jönnie, hogy egy ló után járó 330 frtnyi esetleg 530 frt költsége még sem áll arányban a nyerhető dij nagyságával. Igy tehát nem fog nevezni sem ez, sem az. A tét és bánatok fizetése iránti komplikácziók pedig oty természetűek, hogy nincs mester a ki előzetesen csak hozzávetőlegesen is kiszámíthatná, vájjon pl. a kivánt 50 aláírás esetében mennyi folyhat be a versenyegylet számára és mennyit tehet az az összeg, melyet a prágai versenyegylet a dijhoz pótolni szándékoznék; ha a verseny-istállók előtt népszerű találna lenni e propositió és az 50 nevezésnél mindenki márczius 26-án megvásárolná teher-kedvezményét, ugy 26500 frt folyna be az egylet pénztárába a 10500 frt dijért ez egy kissé még is naiv dolog és ugy látszik, a versenyegylet maga sem bizhatott a versenyistállók ily mértékű támogatására. A tétek körülbei ől 13:1 ellen bookmaker oddsnak felel meg; mi sem jósolhatunk sikert ; egyébiránt tévedhetünk ; a nevezési zárlat közel van (február 10.) annak eredménye megmutatja, mennyiben csalódtunk. * * * Pozsony. A pozsonyi propositiók is közzé tétettek. Itt is amaz általános újítással találkozunk mely szerint második, harmadik, sőt, negyedik dijak is tűzettek ki, ami bizonyára nagy befolyással lesz a starthoz álló lovak számszerinti résztvételére. A dijak összege 800 frttal emelkedett a mult évihez képest, a győztesek számára kitűzött dijak azonban némileg csökkentek. 1889-ben 1890-ben az első dijak összege tett 12000 frt 9700 frt a 2-dik « « « 1900 frt 3220 frt a 3-dik « « « — frt 1500 frt a 4 dik « « « — frt 280 frt Összesen : 1390 frt 14600 frt. és 4 t. d. és 5 tiszt. dij. * * * Lapunk legutóbbi számában a többi közt arról elmélkedtünk, miért vásárolunk mi mai napság Angliában méregdrágán apalovakat, holott a saját tenyésztésünk is oly fokra emelkedett már, hogy azt ideje volna megbecsülnünk, mert ép oly jó ivadékot szolgáltat, mint az Angliában drága pénzen vett stallionok ! Ez állitásunk igazolására példákat is hoztunk föl Pásztorban, Sronzianban, Bálványban, melyek meglepő eredményeket mutattak ivadékaikban. Örömmel olvassuk, hogy egyik bécsi sportközlöny tökéletesen osztozik eme véleményünkben, midőn azt mondja, hogy a belföldi tenyésztés immár határozottan oly pontra jutott, hogy csaknem egészen megállhat a saját lábán és ama lovaink is, melyek az idén első sorban a Derby kék szalagára aspirálnak többnyire belföldi mének ivadékai, ha nem általában belföldi nevelésüek. Utóbbiak közül idézi Adriát, Garlicot, Epirust és Illót, előbbiek közül pedig Masseurt, Tire-á-cinquet, Pradót és Trésort, mint a melyek belföldi kanczák vívmányai. Majd kimutatja, hogy a tavalyi legjobb '12 kétéves közül kilenczben Buccaner-