Vadász- és Versenylap 34. évfolyam, 1890

1890-02-01 / 5. szám

13'A) február t. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 46 versenylótulajdonosok foglalkozzanak vele. Az az alagcsövezési és fűtési költség nagy lenne ugyan, de ha az összes istállók vagy legnagyobb részük coneentrálva lenne, ugy a kiadás egyes lovakra számítva — nagyon csekélyre szállna le. Idáig az idézett lap ; mihez a mi viszonyainkat tekintve csak annyit akarunk megjegyezni : hogy nálunk a tatai pálya közelében m el eg-források vannak bőségesen ! Elég magas fokuak-e eme források, hogy a trainingpályára kivezetve befolyást gyakorolhatnának n gyep puhántartására ? s ha a legkeményebb hidegben tán nem is volnának erre képesek, de a téli napok legalább fele idején át mégis hasznukat láthatnák ! ? Ezt legyen szabad a tatai uradalom nemes tulajdonosának — ki oly sokat lett máris a versenyekért — tisztelettel figyelmébe ajánlani. (Meleg vizét úgyis aligha lógják valaha a budapestiek — meginni !j Aztán a pesti versenytérhez tines messze aválosligetiartézi fürdők vize; melyből naponként használat után még mindig kb. 1000—1200 akó viz 20—25 lók melegségben (reszletik ki haszontalanul a tóba ! Nem lehelne-e ezt átvezetni a mi versenyterünkre és örök-zöld training-pályál csinálni. Hej de sok lóanyagot meggazdálkodhatnánk. Akkor talán Debreczennek is jutna ! * * * A magyar lovasság — mondja egy nemreg Becsben és Tatán megfordult levelezője az angol «Sportsman» szaklapnak — valamennyi európai lovasság közt a legjobb lovakkal bir, mert Magyarországon legelőbb ismerték fel. mily értékesek az országos lótenyésztésre nézve az angol telivérek, melyek (mint gr. Lehndorfl is megjegyzi) a lóversenyeken mint győztesek kitűntek ! — Örömünkreesik idézhetni egy oly külföldi szakember véleményét, kinek elég alkalma volt minden genreben elég jó lóanyagot láthatni — ha ugy találja, hogy lovasságunk anyaga ily kitűnő. — A levelező ezenkívül leginkább a telivértenyésztés és versenyzés mai állapotáról — különösen Tatáról és gr. Esterházy Miklós működéséről igen sok elismeréssel beszél. E két terjedelmes czikk után Angliában meglehetősen ismerni fogják a birodalom telivértenyésztését és versenyeink keretjét. * * * Baden-Baden mindenképpen igyekezik, hogy internationalis jelentőségét megtartsa ; igy az Int. Benn-Club január 19-én tartott gyűlésében, fáradhatlan elnöke (Herrmann szászweimari hg ő fensége) vezénylete alatt az európai jelentékenyebb lovaregyletek nevezetesb férfiait mind meghívta, illetőleg megválasztalá az igazgatótanácsba. A 3 évre terjedő választások következők : Club és verseny igazg. elnök : Ő fensége Herrmann szász-weimári hg ; alelnök : gr. Lehndorfî G. orsz. lovászmester ; választmányi tagok : hg Ahrenberg Ágoston, hg Badziwill György, gr. Károlyi Gyula ő exc., gr. Festetics Tassilo, gr. Kinskv Károly, gróf Douglas Vilmos, gr. Redern W., br. Fürsten- berg—

Herdringen, Henry Chaplin angliai földmiv. miniszter, stb. stb. Az elnöklő herczeg felemiitette, hogy a német császár ő felsége az idén is ad egy nagy tiszteletdijat a had seregi.akadályversenyre, Baden Baden városa 50,000 frankot ad minden évre. Az idei augusztusi versenyekre összesen 144,000 ezüst márka dijak adatnak, tehát 10,000-el több mint tavaly. A franczia istállók a jövő évi nagy dijra háromszor annyi lovat neveztek mint eddig, Anglia is ; látszik — úgymond — hogy Baden-badennek mint internationalis versenyhelynek szükségét mindenfelöl elismerik. * * * Egy angol sport-tekintély nemrég Newmarketben akként nyilatkozolt volna — mint a Sp. irja — hogy nem helyeselhető miért fizetnek mai napság egyes apalovakért és kanezákért oly rémitő nagy összegeket, midőn a mai anyag sokkal gyöngébb constitutióju és rövidebb életű — mint voltak azelőtt, midőn a fősuly nem a 2éves versenyekre volt fektetve stb. stb. Ez állításainak példájául számos régebbi apalovakat és kanczákat hoz fel, s azt mondja, hogy Erancziaország telivér tenyésztése sokat nyer már csak azáltal is, hogy a 2évesek versenyei augusztus l-jével kezdődnek. mely időre a 2évesek jobban kifejlődhetnek. — Nem akarunk ez okoskodások felett röviden se igent se nemet mondani, de tény az, hogy az angol piaczon minden drágább mint máshol, mert az amerikai, ausztráliai, orosz lótenyésztés (meg magunk is) mind ott vásárol ; pedig látjuk, hogy nem mindig azok az apalovak vagy kanczák hozták nálunk a legjobb ivadékokat, melyeket directe igen drága pénzen vettünk Angliából — minek bizonyítására elég legyen csupán Buccaneer, Cambuscantsaz utóbbiévek vásárlásaitfelemlite ni köztük (természe'esen Beauminet és Masseur apját is), melyeket igen olcsón vásároltunk, de aztán a többiért meg ötször-hatszor annyit fizettünk. Mily óriási különbségek az árakban és eredményben. Ez azt mutatja — hogy a tenyész-egyedek átörökítő képessége igen problematicus, s kár érte oly óriási összegeket riskirozni, minőket az angol piacz követel. Ideje volna már, hogy saját tenyésztésünket is megbecsüljük, mely ép oly jó ivadékokat szolgállat ; tekintsük csak a legújabb időkből Stronziant, Pásztort és Bálványt — mely utóbbira mint halfiuk a küllőid alkudozik és melyet tán 30,000 frtért kibocsátunk, hogy maholnap helyette kiadjunk 100,000—150,000 frtot ; épp igy járhatunk Bíróval is, melyre ugy tudjuk egy németországi ménes alkudozik, pedig Bíró a Hermit-vérnek legjobb productuma nálunk, mind termetre, mind képességre, aczélos lábaira és erőteljes természetére nézve : ily erőteljes egyed a tenyésztésben is valószínűleg oly eredményes lenne mint a versenyeken, annál inkább :mert Biró mentes a Gunnersburyak nagy hibájától, az orrvérzéstől. Ily körülmények közt elvesztése nagy kár lenne telivértenyésztésünkre. S. J. F. n * * C. gróf Párisban sajátságos «narancs pisztoly-lóversenyt» hozott divatba, kis rattlerjél 20—25 lépesre, fején egy narancsosai két hátsó lábára állítva, retlentő biztonsággal lődözi czélba, és a szegény állat a lelőtt narancs darabokat vig ugatással apportirozza vissza. * * * Grammont herczeg equipage|a ez idő szerml a világhírű fontenebleau i erdőben vadászik és Brizode vicomte falkájának hires történetét újította fel a napokban, azzal a különbséggel, hogy a vad a helyett hegy a templomban összegyűlt násznépet kergette volna széjjel, egy derek paraszt szobájába menekült be. Íme a rapport : A mull kedden estefelé a falka «Bois le Roi» község felé hajtotta a szarvast, a trombiták harsogása, az ebek csabolása az egész falut kicsalták ; a vad azonban, ugylálszik, hogy az emberek tömegétől és a lámpák csillogásától még ujabb bátorságot nyert, mert több kerítésen átszökelvén, egy bámész paraszt által nyitva hagyott szobának ajtaján berohant ; egy két másodpercz múlva a harapós falka nyomában volt, rettenetes küzdelem fejlődött ki, melynek első sorban a szoba székei, asztala és a szegény család levesétől párolgó tálak estek áldozatul. Grammont herczeg néhány perezre lováról leugorván megadta a kegyelem - döfést és a szegény parasztot fejedelmi kárpótlásban részesítette * Heroicusan comieus párbaj volt a Szajna Croissy szigetén. Két royal gommeaux, istentelen esős időben és lérdig érő sárban szerencsésen megérkeztek az elhagyottnak látszó Croissy szigetjére ; a tanuk megadták a jelt, a kardok összecsattanlak, de a csúszós talaj miatt inkább az elesés ellen kellett védekezniük a bőrig átázott párbajozóknak ; egyszerre egy alma-árus suhancz csapat borzasztó bombardementtel vág közbe, az egyik fél arczán vérző «alma»-sebet kap, a tanuk hangosan felkaczagnak és a vérfolyás után a párbajt kedélyesen befejezettnek jelentették ki, (ép ugy mint nálunk gr. К. I. hatalmas kardlapozásának influenzás eredménye után.) * * * Angliában az elmúlt evben 3862 telivér anyakancza volt fedezésre és ellésre Mrs. Weatherbynél beírva. Elletett a brit ménesekben 1087 mén- és 1065 kanczacsikó ; 849 kancza maradt meddő, 180 kancza vetélt el, 229 nem volt az előző évben fedezve, 120-at pedig félvér ménekkel párosítottak. — Kimúlt, ellés előtt 183 kancza, 149-et pedig külföldre szállítottak ki. Az apalovak közül Barcaldine volt 1888-ban legjobban kihasználva, a menynyiben Solon eme fia harminezhárom élő csikóval van ez évben jegyezve ; utána következik Plebeian buszonhét, Esteriing, Mtincaster és Southampton huszonöt—huszonöttel. Galopin és Galliard huszonnégy ivadékot mutathatnak lel külön-külön, mig St. Simon 21-et Érdekes tudni, hogy 1889-ben az angol pályákon sikversenyekben 2131 ló futott, 8-czal több, mint 1888-ban. — Korosztályok szerint ezek következőleg oszlottak meg: 986 kétéves, 553 hároméves, 276 négyéves, és 316 ötéves és idősebb ló. * * * Lungauból közelébb Ehgartner, gr. Károlyi Gyula ő excjának a vadásza a következő érdekes közleményt adja : «E hó elején egy derült nap délelőttjén a Zederhaus községben lévő szolgálati lakomból a Leckerkeuschlerhez tartozó völgy területén egy zergét vettem eszre, melyet egy róka üldözött. Miután a hó legfölebb egy láb magas volt, e látvány nagyon meglepett. Hogy jobban szemügyre vehessem, lávcsövemet vettem elő és ekkor láttam, hogy a zerge egyik hátsó lába — valószínűleg valamely orvvadász által — el volt lőve. mi miatt természetesen gátolva volt a gyors menekülésben. Hirtelen a kezembe kaptam fegyveremet I és iparkodtam, a mennyire lehetett, a róka által erősen szorított zerge felé lopózkodni, hogy először is ezt ellenségétől megszabadítsam. Midőn körülbelől 50 lépésnyire megközelítettem, láttam, hogy a róka a zergének folyvást orrára ugrik és abba több izben beléharap, úgyhogy a már elgyöngült zerge csak nagy erőfeszítéssel védhette magát üldözője ellen. A fej előrésze és orra tökéletesen össze volt már marczangolva. Most tehát azon igyekeztem, hogy ha lehet, mind a két állatot lelövöm, és e végből egy alkalmas pillanatot lestem ki. Miután a fentebb irt távolságnál közelebb nem juthattam észrevétlenül, ama pillanatban, midőn a róka épen ismét a zerge orrába harapott — lőttem. A hihetetlen dolog megtörtént — a zerge természetesen életével adózott midőn üldözőjétől megszabadult, de ravaszdi is a golyó áldozata lett ; mind a két állat lerogyott a lövésre, s ott maradt mozdulatlanul, helyei sem változtatva. — A halál egyesité mind a kettőt; nyugodtan pihent a róka feje a zergén. Midőn az elejtett állatokhoz közeledtem, a rókában egy kitanult vén fickót ismertem fel, ki most végre meglakolt gonoszságaiért. A zerge egy kétéves ünő volt, és mivel itt a zergéknek dus legelőjük van és még kevés hó volt, jól táplált állapotban került teritékre. Csak az a körülmény, hogy a zerge egyik hátsó lábát nem használhatta, tette lehetővé, hogy a róka ezt le egészen a völgybe követhette.» * * * Egyik külföldi szaklap a négy Derbire előleges fogadási tipeket ajánl; a francziában Alicantét, az angolban Jannisarit, a bécsiben Masseurt, a hamburgiban Mardert. 1*