Vadász- és Versenylap 34. évfolyam, 1890

1890-08-10 / 44. szám

332 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 1890 augusztus 10. FOCADÁSI SZABÁLYOK. Kötelező a < Magyar Lovaregylet» ellenőrzése alatt álló pályák versenyeire kötött fogadások tekintetében 1. §• A versenyegyletek intézöségei mint ilyenek, a versenyszabályok 41. §-a értelmében nem bírnak illetékességgel fogadások körül felmerült viták elintézésére befolyni, ilyenekben a fogadó felek által esetrőlesetre szabadon választandó bárom tagu «választott biróság» dönt a jelen szabályok értelmében. 2. §• A «választott bíróság» következőkép alakittatik: mindkét fogadó fél egy-egy tagot választ, ezek együtt egy elnököt, ha annak személyét illetőleg megegyezni nem tudnának, ugy a sors dönt. A választott bíróság nyomban megalakulása után tagjai nevének felemlitésével a versenytitkár utján a «Magyar Lovaregylet» igazgatóságával közlendő. 3. §. A választott bíróság határozata végérvényes és a felek magukat ennek alávetni tartoznak, annyival is inkább, mert ellen esetben a versenyszabályok 219. szigora fog velük szemben alkalmaztatni. 4. §• A fogadás csak akkor érvényes, lia azon időben, a mikor a fogadás köttetett a nyerés lehetősége megvolt. Szóval a ki nem nyerhet, nem veszthet. 5. §• Ha valamely ló helytelen vagy elégtelen leirással neveztetvén, ez okból a verseny előtt illetéktelennek nyilváníttatott (disqualificaltátott) és igy a futásban meggátoltatott, e lóra tett fogadások semmisek. 6. §• Ha a biró által elsőnek helyezett ló utólag illetéktelennek nyilvánittatik (disqualificaltátik) akár a versenyben elkövetett szabály ellenességért, akár valamely a verseny előtt neveztetése érvényessége ellen emelt óvás miatt, a fogadások sorsa elválaszthatatlan a díjétól. De lia ezen óvás a verseny ütőn emeltetik, a fogadások az elsőnek beérkezett ló által megnyertek maradnak annak daczára is, ha később illetéktelennek nyilváníttatnék (disqualificaltatnék), feltéve : 1. hogy az óvás csakis a nevezés érvényessége iránt emeltetett ; 2. hogy a ló megfelelő korú ; 3. hogy az oly versenyre való neveztetése. melyre illetéktelen, jó hiszemüleg történt és nem valamely csalárd eljárás vagy hazug bejelentés eredménye, mely a versenyszabályok XXIV. szakasza alá esik. Ha ezen feltételek bármelyikének nincs elég téve, ugy az általános szabály aluli kivételnek nincs helye, és a fogadások a dijat követik, akár a verseny előtt, akár utána emeltetett az óvás. 7. §• Ha valamely ló nevezésében szabálytalanság követtetik el oly czélból, hogy e ló ellen fogadás köttessék és ha elsőnek érkezik, egy a versenyutáni óvás emelése által illetéktelennek nyilváníttassák (disqualificaltassék), e lóra tett fogadások csalárdak és semmisek. A fogadás semmis és érvénytelen, lia a fogadó felek egyike meghalt, mielőtt a kérdéses verseny eldöntetett volna. 9- §• Valamely fogadás csak a felek közös megegyezése folytán semmisíthető meg. vagy a következő esetekben : 1. Mindenki, kinek szabályszerűen defaulternek nyilvánított egyénnel van fogadása, e fogadást semmisnek nyilatkoztathatja ki. 2. Mindenkinek, ki meg nem fizetett fogadásnál fogva még hitelezője valakinek, joga van minden ezzel még jövőbeni versenyekre kötött fogadásait semmiseknek nyilatkoztatni ki. De ezen jog csak személyes adósságra nézve áll fenn és nem gyakorolható olyan ellenében, kiről tudatnék is. hogy egy harmadik egyénnel szemben nem teljesítette kötelezettségeit. A fogadások megsemmisítése iránti kérvények a «Magyar Lovaregylet» igazgatóságához intézendök, és ha ez már megtörtént, vissza nem vonhatók. 10. §. Minden oly egyén, ki valamely versenyben vesztett fogadásait nem fizeti, nem iogositott felvenni azon összegeket, a melyeket nyeri. Adósainak kötelessége a Magyar Lovaregylet föpénztárnoka kezeihez fizetni, ki az összegek hová fordítása iránt a Magyar Lovaregylet igazgatósága állal fog utasíttatni. 11. §. Két ló közötti fogadások semmisek, ha miután a fogadások köttettek, a lovak egy és ugyanazon tulajdonos vagy társtulajdonosok birtokába mentek át. 12. §. Minden meghatározott lovak közti fogadás semmis, ha egyikök sem nyer, kivéve kölcsönös megegyezés esetében. 13. §• Ha miután a verseny eldöntetett, valamely jel vagy értesítés folytán köttetik fogadás, ez csalárdnak és semmisnek tekintendő. 14. §. Oly fogadások, melyek azután köttettek, miután a lovak már a nyerő oszlop előtt elhaladtak, de mielőtt a biró Ítélete köztudomásu lett. csakis ez Ítéletre vonatkozókul tekintendők és véglegesen ez által döntetnek el. 15. §. Annak, a ki fogadási ajánlatot tesz, jogában áll egy lovat vagy a mezőnyt választani, ha egy lovat választa mi ez ellen indul képezi a mezőnyt. 16. §. Ha bizonyos számú lóra történik fogadás a mezőny ellenében, és azok közt olyanok is vannak, melyek visszavonattak, vagy illetéktelenek (disqualificáltak) vagy melyek soha sem voltak nevezve, a fogadás mégis érvényes marad, feltéve, hogy legalább egy ló futásra illetékes maradt azon perczben, a melyben a fogadás köttetett; de ha mind visszavonattak vagy illetékteleneknek lettek nyilvánítva — ugy a fogadás semmis. Ha valamely verseny több, mint hét nappal előbb vagy később tartatik meg, mint kitűzve volt a midőn a fogadás köttetett, vagy lia feltételeiben a legcsekélyebb változtatás is történik, a fogadások semmisek. 18. §. Ha arra történik fogadás, hogy az év folyama alatt lovak bizonyos számú versenyt nyernek, ezen feltétel a január 1-töl deczember 31-ig foglalt időre vonatkozik. 19. §. Ha két 16 közt akként történik fogadás, hogy meghatározott összegű bánat köttetik ki és mindkét ló indul, mindegyik fél jogositva van bánatot jelenteni ; azon fél. ki bánatot jelent, megfizeti azt, lia a másik fél lova nyer. de nem kap semmit, ha az övé nyer. 20. §. «Fuss vagy fizess» fogadás olyan, mely érvényben marad, habár azon ló, mely tárgyát képezi, nem fut is. 21. §. Mihelyt az indításra kinevezett egyén a jockeykat helyeik elfoglalására felhívta, a fogadások «fuss, rogy fizess»-eknek tekintendők. 22. §. Ha magánfogadási versenyben két ló holt versenyt fut я fogadások semmisek, és habár azonnal is futtatnék döntő futam, ez mégis ugy tekintendő. mintha uj nevezés eredménye volna. 23. §. Ha dij- vagy tét-versenyben holt versenyt futnak a lovak, a holt versenyt futott lovak között vagy azok egyike és a mezőny közt kötött fogadások akként egyenlittetnek ki, hogy a fogadási tételek összegeztetvén, oly arányban osztatnak fel a felek között, a hány ló holt versenyt futott. A ki a « holt versenyt» futott lovak valamelyikére fogadott egy megvert ló ellenében, fogadása annyiad részét nyeri, a hány ló holt versenyt futott. 24. §. Oly fogadás, mely több eseménytől vagy több versenytől tétetik függővé, és ezek elseje holt versenyben végződik — semmis. De ha, miután az első verseny eldöntetett, a későbbiek valamelyike vég zödik «holt versem,Len», a fogadási tételek összeadatnak és egyenlően osztatnak. Ha két holt verseny van, másodszori osztás történik. 25. §. Fuss vagy fzess-eknek tekintetik kivéve ellenkező kikötés esetét : 1. Minden oly fogadás, mely legalább hat hónappal a verseny napját megelőzőleg záródó versenyre, valamint minden, a tételek és bánatok nélkül 2000 frtot érö handicapre köttetett; 2. oly fogadások, melyek több eseménytől függnek ; 3. a tételek és bánatok nélkül legalább 5000 frt értékű versenyekre kötött fogadás. Minden más versenyre történő fogadás fuss vagy fzess vagy nem fuss vagy fizess, a szerint a mint a felek előre megegyeznek, előleges megegyezés hiányában nem fnss vagy /ízess-eknek tekintetnek. 26. §. Oly fogadásról, mely handicapre történik, mielőtt annak terhei megjelennek, a választott biróság nem fog tudomást venni. 27. §. Oly fogadásoknál, melyeknél start köttetett ki, csak az a ló tekinthető startollnak. mely a starter keze alatt volt. 28. §. Minden vesztett fogadás azon verseny-szakot (meetinget) követő kedden fizetendő, melyen vesztetett ; ellenkező esetben a Magyar Lovaregylet igazgatósághoz ezen mulasztás feljelenthető és ha ez a panaszt alaposnak itéli. az illető adóst a «Magyar Lovaregylet» ellenőrzése alatt álló pályák fogadási köréből mint defaultert mindaddig, mig adóssága rendezve nincsen, kitiltja, és ezt közhírré teszi. Ha a tartozás egyik fél részéről tagadásba vétetnék, ugy annak megállapítására, vájjon melyik félnek van igaza, a szabályok 2. §-ban emiitett választott biróság alakitandó és csak ennek határozata alapján inj tézkedik a Magyar Lovaregylet igazgatósága. 29. §. Mindenki, ki a «Magyar Lovaregylet» ellenőrzése alatt levő pályák fogadási körébe belép vagy ezen pályákon fogad, ezen szabályokat magára kötelezőknek elismerni tartozik és a ki ezek ellen vét, az a versenyintézőség állal a versenyszabályok 35. §. értelmében onnan kitiltható és töle belépti jegye elvehető. Budapest, 1890 auguszíus hó 1-én. A MAGYAR L0YAREGYLET IGAZGATÓSÁGA.