Vadász- és Versenylap 34. évfolyam, 1890

1890-07-26 / 42. szám

315 eselyét s ez hatással van a fogadási forgalomra. — Angliában a legnagyobb Betting Васок a Cesarewitch és Cambridgeshire, melyek majd október havában lesznek lefutva s már is élénkké tették az angol Ringet : nálunk is jelentékeny a fogadási kedv a Freudenaui és Wiener handicapeknél, de a mi budapesti nyári nagy handicapunk még teljesen megőrizte ártatlanságát, még sohasem csináltak reá könyvet és nem veszthette el rajta pénzét senki sem. Ebből eléggé látszik, hogy csak egy vak lárma az, melyet a nem egészen jóakaróink a turf moralja ellen hangoztatnak. A legerősebb fogadási színezéssel biró magyar verseny, minden fogadás nélkül. Mi örülünk rajta, hogy igy van, de kevesebbet kélünk a turf ellen intézett méltatlan gáncsból. Sport-szempontból érdekes összehasonlítást lehet tenni az 1600 meteres két handicap terhei közölt; külön hámorban készül mind a kettő, meglehetősen egyforma anyagot ölel fel a nevezéseknél ; ugyanaz a distantiája s mégis az elhajlás egymástól jelentekeny; р. о. a budapestinél Resolute 68 kilót, Electa 44J kilót, tehát 47 font teherkülönbözetet mutat fel. mig a Wiener-hadicapnél Resolute terhe 65 kilo, Electáé 49 kilo, igy a különbözet 32 font ; ennél lógva a két handicap teherviszonyai között 15 font az extremitásitál a differentia, a mi elég jelentékenynek nevezhető. Handicapeknél a teherkimérésekkel szemben nem kívánunk a kritikai álláspontra helyezkedni, mert a teherbeosztás mindig a subjectiv felfogás eredménye ; s kinek volna joga azt állítani, hogy az ő egyéni felfogása, sport-kerdésekben helyesehb a mások nézeténél ; csak egyszerűen a tényeket soroljuk fel, mely tények közé tartozik р. o. az is, hogy Bécsben junius 8-án az 1800 meteres Residenzpreisban találkoztak egymással Resolute 63£ es Atyafi 50 kiloval ; Resolute háromnegyed hoszszal biztosan nyert, Atyafi második lett. A nyári Handicapben Resolute terhe 68 kilo, Atyafié 57, utóbbi törülve is lett a versenyből. A Wiener handicapben Resolute 65 kilo, Atyafi 57£ kiloval lett megterhelve, hogy egyenlő m érési esélyben részesittessenek, de már most kénytelenek vagyunk olvasóinkat figyelmeztetni, hogyha e két ló a versenyben összekerül, ugy Resolute pártjára álljanak. A három handicap terhének összevetéséből még egy sokat érő eredményre juthatunk. Feltéve, hogy a handicaper-munkálatok infallibilisek : e hármas handicap mellé oda kell állítani a Szt-István verseny terheit s meglehetős biztossággal meg lehetne mondani, hogy Lord Ernest első, Vert Galant második, Weatherby harmadik és Bonnie Aggie negyedik, mely sorrendet csak a handicapben nem levő és a Szt-István-dij ban indult egyébb lovak zavarhatnák meg. E versenyek tényleges lefolyása lesz azonban legilletékesebb vagy legalább inappellabilis birája a handicaper-munkálatoknak. Még mielőtt e nagy handicapek lefutatnak, kötelességszerüleg visszatérünk azok megbeszéléséhez, mely alkalomra hagyjuk fent — a most még korai — nyerési esélyek megvilágítását. Vidéki uj versenytér. Rövid néhány hét múlva augusztus 31-én és szeptember 1-én lesz Sopronban két érdekes versenynap ; az 10,000 frankos Polgárdij, mely egykor a legvonzóbb versenyszáma volt magas osztályú kétéveseinknek, ott lesz utoljára kiküzdve s e versenynapok befejeztével, Sopron, mint versenytér, megszűnt létezni, mi valóban lehangoló, szomorú dolog. Mindenütt az egész világon, napról-napra szaporodnak az uj versenyterek s mi elvesztünk egy régi sporthelyet s e csendes kimúlás annál fájóbb, mert még eddig nincs helyette uj versenyhely. A budapesti meetingek kibővítése, ez természetszerű fejlődés, de ez nem pótolhatja és nem helyettesíti egy megszűnt régi versenyteret. Talán legelsők voltunk, kik felszólaltunk amellett, hogy Győr városa volna első sorban hivatva a szomszédos Sopron helyét betölteni s egy virágzó uj versenypályát meghonosítani ; s a sport által előidézett jelentékeny forgalom nem lett volna kárára Győr városának és vidékének. Főispánja gróf Battbváni Lajos igen kedvezőleg nyilatkozott e kérdésben ; a győri képviselő és közlekedési miniszter Baross Gábor társalgás közben igen életrevalónak találta a kérdést s nem lenne idegen a háromágú győri vasút-vonalak mindegyikén külön vonatokat ez alkalmakra berendeztetni ; söt még egy Prix du Chemin, de fer-röl is volt szó; és mégis Győr megsem mozdul, pedig a mozgalomnak onnan kellene hivatalosan megindulni. Vagy talán nem ismerte fel Győr e kérdésnél saját érdekét és nincs simpathiával a versenyügy és telivér-tenyésztés iránt; ehhez teljesen joga van — nem is tanácsolnánk a Lovaregyletnek vagy versenyrendező bizottságnak olyan helyen megtelepedni, hol talán még ellenszenvvel és nehézségekkel találkozhatik ; a hatalmi köröknek e kérdésnél okvetlen fel kell ismerni az érdekközösséget, teljes egyetértéssel s bensőséggel kell felkarolni az ügyet, e nélkül ugy sem lenne fejlődésképes és virágzó versenypálya. Hogy is alakult csak az a tatai versenypálya ? Gróf Esterházy Miklós ügyszeretete és áldozatkészsége teremtette meg ; Tata ura adott mindent, a mire csak szükség volt. A napokban az a hir szivárgott ki a tatai várkastélyból, hogy gróf Esterházy Miklós óhajtaná, miszerint Tatában nagyobb verseny-meeting legyen. Ez nagyon nemes elhatározás lenne s teljesen hasonlít Esterházy Miklós grófhoz, de ezt tőle kérni s más oldalról kezdeményezni, a szerénytelenség vádja nélkül alig lehetett ; újra kérni attól, a ki úgyis mindig és mindent ád ! ! ! Komárommegyei dij a neve s adja gróf Esterházy pénztára stb. Hogyis hangzanék csak «Tatai polgárdij»! Gyönyörűen hangzik, Tata meg is lenne hozzá, de hol vannak a polgárok ? Hát azt a Komárommegyei dijat, nem lehetne tényleges Komárommegyei dijjá átalakítani? Hölgyek dija nem maradhatna el akkor, midőn e vidéken annyi lelkes magyar hölgy lakik. És végre teljesen érthetetlen és átfordithatlan az magyarra, hogy «Prix du Chemin de fer» ! Nagyon sajnálnánk, hogy ha nem birna alappal a tatai várkastélyból kiszivárgott hir. Ha csakugyan elhatározta gróf Esterházy Miklós, hogy Tatából egy magyar Newmarketet csinál, ugy a magyar sport-ügv fényes kárpótlást kapott Sopronért. S a sport barátai kivétel nélkül teljes tisztelettel és elismeréssel fogják emliteni gróf Esterházy Miklós nevét. Charibert. A német szaklapok s utána a bécsiek is, azt híresztelték, hogy a magyar kormány megbízottja Luczenbacher osztálytanácsos urnák sikerült egy fedező mént Angliában a kisbéri ménes számára megvenni, 8000 guineán. Ez azonban a szél szárnyára bocsátott kacsa, mely onnan keletkezhetett, hogy egyik angol lap azt irta, hogy Charibertet valamelyik külföldi kormány számára vették meg. Minthogy pedig kormányunk megbízottja Luczenbacher osztálytanácsos ur jelenleg Angliában van, azt következtették, hogy Charibertet ő szerezte meg. De nem igy van. Br. Oppenheim E. németországi sportsmann és telivértenyésztő vette azt meg 9000 iont sterlingen. Miután e mén oly nagy port vert föl a lapokban, nem lesz érdektelen ha ismertetjük olvasóinkkal. Charibert, sárgamén ell. 1876ban, ap. Thormanby, any. Gertrude ap. Saunterer a Queen Berta, Kingstontól. Anyja utáu testvére Childericnek és Duchess cf Cornwallnak (amaz Scottish Chieftől, emez Macaronitól). Duchess of Cornwall 1884 óta Kisbéren van, hol 1886-ban Duchesst hozta létre, a budapesti tavalyi Kanczadij nyertesét. Charibert apja,Thormanby, az 1860-diki Derby-győztes, köztudomás szerint Melbourne vagy Windhound fia volt, ennek anyja pedig Alice Hawthorn, Muley Molochtól. É szerint a kisbéri uj apamén oly vérből eredt, melynél oly áron jobbat kívánni is alig lehet. Ami Charibert versenysikereit illeti, eléggé fényesek voltak ezek ; kétéves korában hétszer indult, háromszor győzött s ezek között a Prince of Wales-Stakest vitte haza. A mén megnyerte a 2000 guineás versenyt,oly lovakat verve meg benne, mint Cadogan, Rayon "d'Or, Gunnersbury, Discord, Ruperra, Zut, sat. A következő években több szép versenyt nyert, mint 1880 és 1881-ben a newmarketi July Cupöt, 1880-ban a sandownparki Surbiton-Handicapet, 1881-ben a Stockbridge-Cupöt sat. Később, ménesbe kerülve, ivadékai az utóbbi években nagy kedveltségben részesültek. 1889-ben tiz ivadéka 304 guinea átlagáron kelt el; 1888ban tizenegy ivadéka 301 guinea átlagáron, 1887-ben nyolez, 169 guinea átlaggal. A jelen évben is nagyon keresettek ivadékai s a mult héten is egy mén csikaja (Gracieből) 920 guineán, egy kancza csikaja pedig (Lady Fitz Jamesből) 1600 guineán cserélt gazdát. Charibert eddig a Croft-ménesben, Dorlington mellett, volt fölállítva, hol 40 guineáért fedezett. Charibert átalában több hasznos lovat nemzett már s igy ára, a mai angol piaczi viszonyok közt, drágának épen nem mondható. A következőkben adjuk ez apamén jedigreejét : Charibert sga m. neveltetett 1876-ban Lord Falmouth által : Thormanby Gertrude ' Melbourne! ... II 1 ^ V Wind- Ahc

e Saunterer ^

ueen hound*) Hawthorn bunterer ^^ о а. e э аз s g , о f i PS ps о ps bu ltt Melbourne pedigreejét adtuk. Általános nézet, hogy Thormanby Melbourne fia ; azonban Windhound leszármazása is kitűnő s ezt következőkben állítjuk össze : Windhound pej m eil 1847 ben, kimúlt 1886-ban. Phryne Pantaloon Decoy Touchstone ldalia Castrel з pcS •в о £ о < яI I 1 Melbourne apai ágról, tovább visszavezetve Sorserer, Trumpator, Conductor, Mat-