Vadász- és Versenylap 34. évfolyam, 1890

1890-06-21 / 37. szám

275 ben Fitz Hoya határozott vezető lett, s Fitz Hampton utolsó támadását másfél hoszszai verte vissza; egy hoszszai hátrább Odd Fel- low a harmadik helyen futott be, Mirabeau, Le Glorieux és Puchero előtt. Gyepérdeküek. Legközelébb a Magyar Lovaregylet és a bécsi Jockey-Club J. Westlake idomárnak adott engedélyt. KÜLFÖLDI GYEP EK. Francziaország. Párisi versenyek 1890. Junius 9-én. Prix de Cédre. 10000 frank. 3évesek. 2200 m. Mr. P. Aumoiit sga m Mirabeau Saxifrage— Marianette 54 kilo Rolfe 1 Br. Rothschild A. sga m Flibustier 57 kilo Crickmere 2 M. M. Ephrussi p к Livie 11. 52) kilo Kearney 3 Totalisateur: 12:10. Fogadások : 5:1 Mirabeaura, 6:1 Flibustier, 14:1 Livia II. ellen. Háromnegyed hoszszai nyerve ; fél hossz a má­sodik és harmadik közt. Versenyérték : 11800 frk az elsőnek, 1000 frk a másodiknak. Junius 10-én. Prix de Juin. 10000 frk. 3évesek. 2400 meter. Br. Schickler id p m Fitz Roya Atlantic— Perplexité 56 kilo French 1 Br. Rothschild sga m Meaux 56 kilo Crickmere 2 Totalisateur- 12):10. Fogadások : 5:1 Fitz Royara, 9:2 Meaux ellen. Két hoszszai nyerve. Versenyirték : 10175 frk az elsőnek, 2000 frk a másodiknak. Junius lö-én. Grand Prix de Paris. 100000 frk. 3éveseknek. 3000 meter. Br. Schickler Fitz Roya Atlantic— Perplexité 54) kilo T. Lane 1 Möns. Scheibler Fitz Hampton 56 kilo F. Webb 2 Lord Montagu Odd Fellow 56 kilo J. Watts 3 M. P. Aumont Mirabeau 56 kilo Rolfe 4 Nem helyezve : Le Glorienx, Puchero, Alicante, Capt. Cocktail, Wandora, Le Nord, Senlis, Nativa. Totalisateur : 376:10. Fogadások : 6:4 Le Nord, 3:1 Wandora, 7:1 Odd Fellow. 12:1 Mirabeau, 16:1 Alicante, 20 1 Fitz Roya, 25:1 Nativa, 40:1 Filz Hampton stb. ellen. Másfél hoszszai könnyen nyerve ; egy hossz a második és harmadik közt Versenyérték: 151075 frk az elsőnek, ÍCOOO frk a másodiknak, 5000 frk a harmadiknak. * * * Anteuili versenyek 1890. Junius 11-én. Grande Course de Haies d'Auteuil. 50000 frk. 5000 meter. M. G. Ledat 4é Saint-Claude Salvator —Bario­lette 62) kilo J. Barker 1 Br. Finot 4é Saida 62) kilo Easterbee 2 Lord Dudley 6é Royal Meath 76 Mr. H. Beasley 3 M. E. Hirt öé Alain Chartier 68 kilo Lansdell 4 Nem helyezve : Le Loup Blanc és Benburb. Totalisateur : 50:10. Fogadások : 5:4 benburb, 2:1 Saint-Claude, 3:1 Royal Meath, 20:1 Saida, 40:1 Alain Chartier, 66:1 Le Loup Blane ellen. Fél hoszszai nyerve ; egy hossz a második és harmadik közt. Angolország. Sandown Park Meeting. Junius 13-án. The Electric Stakes. 2000 sov. 3éveseknek. 1000 meter. Mr. L. de Rothschild p m Lactantius Pet­rarch— Koumiss 55 kilo F. Barrett 1 Chev. Ginistrelli p к Signorina 57) k. G. Barrett 2 Mr. B. Magpie p к Light bot 53 kilo Rickaay 3 Nem helyezve : Grand Prior, Heckberry. Fogadások : 9:4 Signorinára, 7:1 Lactantius, 8:1 Lightfoot, 100:8 -Heckberry, 20:1 Grand Piror ellen. Fejhoszszal nyerve ; két hossz a második és har­madik közt. Távirat. Ascot Derby : Battleaxe. Circassion, Flibustier. — Royal Huntcup : Marion, Philomel, Mis Dollar. — Coro­nation : Heresy, Semolina, Floranthe. Ascot junius 17. Ascot-Stakes. 600 font. 3200 meter. Lord Lome 1, H&rfleur 2, Lily of Lumley 3. 8 indult. Prince of Wales Stakes. 1200 fnt. 2600 meter. Alloway 1. Blue Green 2. Hebrides 3. Surefoot. ORSZÁGOS LOTENYESZTÈS. Földmivelésügyi m. kir. miniszter. 25617. sz. u/6. Az összes vármegyék lótenyész­bizottmányi elnökeinek. (Ugy a magyarországi, mint az erdélyi vármegyék lótenyészbizottmányi elnökeinek.) A folyó évi május 5-én s folytatólag tartott országos lótenyésztési értekezlet javas­latba hozván a lótenyésztési jutalomdijosztások intézményének oly vidékeken és vármegyék­ben isméti életbe léptetését s továbbra is fen­tartását, a hol ez a tenyésztés ápolása és előmozdítása, illetőleg annak tovább fejlesztése és a lótenyésztés iránti kedvnek fokozása ér­dekében mulhatlanul kívánatosnak s okvetle­nül szükségesnek mutatkozik. Miután e javaslatot figyelembe venni ki­vánom, felkérem t. elnök urat, szíveskedjék az ügy iránti érdeklődés egész tárgyilagosságá­val becses nyilatkozatát megtenni az iránt, hogy a hatásköre alá tartozó vármegye terü­letén a viszonyok és körülmények indokolttá és kívánatossá teszik-e a dijosztásoknak fen­tartását, illetve azoknak isméti életbe léptetését. Miután fel kell tennem, hogy t. elnök ur a dijosztások fen vagy fen nem tartásának mérlegelésénél nemcsak a részleges, hanem az országos érdekeket is szigorúan és komolyan figyelembe véve fogja megtenni javaslatát, legczélszerübbnek látta a ministerium azt, hogy maguk a lótenyészbizotlmányok határozzák meg működésűk körében a dijosztások intéz­ményének sorsát. Nem mulaszthatom el már eleve nagy­becsű figyelmébe ajánlani, azon szintén az országos értekezlet által kimondott s általam is elfogadott elvet, miszerint ezentúl pénzbeli dijakat csakis földtnives-tenyésztők kaphatnak, épen ezek lótenyésztési kedvének fokozására szolgálván, főkép a jutalomdijosztás intézmé­nye, mig a vagyonosabb vagy magasabb tár­sadalmi álláshoz számitható tenyésztők, csupán díszokleveleket nyerhetnek sikeres tenyésztésük jutalmául. Végül még arra kérem fel t. elnök urat, hogy teendő nagybecsű nyilatkozatában, a dijosztások fentartása szükségességének kijelen­tése esetén a helyet illetve helyeket, a hol s a napot, illetve napokat, a melyeken a díja­zást eszközöltetni óhajtja, velem közölni szí­veskedjék, hogy a méneskari tisztek a részt­vehetés czéljából értesithetők és egyéb intéz­kedések megtehetők legyenek. Budapest, 1890 junius 12-én. Bethlen, s. k. Négyesfogatok versenye Pozsonytól Bécsig junius 13-án. A bécsi kiállitás gyönyörű alkalmat szol­gáltatott arra, hogy a magyar lótenyésztésben elért, eredmények a világ előtt bemutathatok legyenek. A magyar lónak meglehetős régi hirneve van és könnyen kérdezhetné valaki, hogy mi szükség volna arra, hogy ezt ujabban is bebizonyítsuk ; hiszen a versenypályákon Angolország lovai mellett főleg a magyar lovak dominálnak s a külföldi hadseregek számára is igen sok állam részéről magyar lovak vásá­roltatnak. Lótenyésztőink körében azonban ama nézet uralkodik, hogy valamint a gazdasági terme­lés más terén, ugy a lótenyésztés terén is leg­hatalmasabb versenytársunknak Oroszországot kell elismernünk. Oroszország elárasztja lovai­val Európát és fájdalommal kellett tenyész­tőinknek tapasztalni, hogy mig ezelőtt néhány évvel luxus-lovakat és hadászati czélokra szolgáló lovakat Magyarországon vásároltak nagy árakon a külföldről, addig most külföldi vevő alig jelenik meg Magyarországon, hanem annál inkább látjuk elterjedve Németország­ban, sőt magában Ausztriában, igy Bécsben is az orosz lovakat s nemcsak az uri közönség, hanem még a fiákerek is felhagynak a magyar lovakkal s orosz lovakat vásárolnak. S miért? Mert az orosz lovak kis távolságra gyorsan és szépen járnak és jól ügetnek. E tetszetős tulajdonságok miatt a kiiartásáról hires magyar lónak háttérbe kellett szorulnia. Azonban az igazi lóismerő, ha válasz­tani kell orosz és magyar ménesből ló között, nem fog habozni és inkább a magyar lóhoz fog nyúlni. De a nagyközönség számára szük­ség volt egy oly bizonyítékot szolgáltatni a magyar ló jeles tulajdonságairól, a mely két­ségbevonhatlanul igazolta azt, hogy kitartás tekintetében a magyar lónak párja nincs és hogy az orosz ló azzal a versenyt fel nem veheti. Gróf Széchenyi Imre, a lánglelkü fiatal mágnás az. kinek agyában az eszme megfo­gamzott, hogy a bécsi kiállitás alkalmával a négyes-fogatokkal egy verseny rendeztessék és e versenyre az oroszok is meghivassanak. Fáradhatlan szorgalommal kezébe is vette az ügyet és személyes összeköttetéseinél fogva, de másrészt az ő öntudatos törekvései helyes­ségének felismerése által is vezéreltetve, a magyar lótenyésztők örömmel csatlakoztak hozzá hivő szózatára s 11 négyesfogat lett bejelentve a versenyre. A legérdekesebb az — s e momentum érdekelni fog mindenkit — hogy gróf Wimpffen Simon négy orosz lova is eme tizenegy fogat közt foglaltatott s e négyes-fogat lett volna hivatva legyőzni a magyar lovakat a versenyen. Hiába kürtöl­tette gróf Széchenyi a külföldi lapokban min­denfelé, hogy külföldi lovak is szívesen láttat­nak a versenyen, mind ennek daczára több bejelentés nem történt, csakis gróf Wimpffen volt az egyedüli, a ki orosz lovakkal magát a versenyre bejelentette. A gróf el is kezdte trenírozni lovait. Tudvalevőleg a Pozsony és Bécs közti távol­ság 65 km. és 800 meter s egy ilyen távol­ságra próbafutást is tett négy orosz lovával. Állítólag el is érkezett 4 óra és néhány perez alatt az emiitett távolság végpontjára, azonban mások szerint egy ló árán, a mely kidőlt és tönkre ment. * * * Bekövetkezett péntek s 13-ika, tudvalevő­leg kétszeresen szerencsétlen nap, a mely azon­ban ezúttal az oroszokra nézve volt szeren­csétlen. mert azt szerencsétlenségnek tekint­hetik, hogy a nyilvános s elég hangos felhí­vásokra idegen versenyzője a magyar négyes­fogatoknak nem akadt s igy azoknak egymás között kellett a versenyt megtartani. Mind­azáltal az eredmény igy is ismeretes az egész világon s azt hiszszük, hogy az egész világon diskusszió tárgya lesz. A versenyre következők jelentkeztek : gróf Károlyi László két fogattal, Dőry József, báró Wesselényi Miklós, Perczel József, gróf Apponyi Sándor, báró Sennyey István, gróf Berchtold Miklós, báró Révay Simon és gróf Wimpffen Simon. Gróf Wimpffen Simon né­gyesének a sorsáról már megemlékeztünk, br. Révay és gróf Rerchtold visszaléptek és igy az itt emiitettek közül csakis az első hét fogat futott. A pozsonyi és bécsi órákat egymáshoz igazították s Pozsonyból a ligeti kávéháztól 2 órakor indult az első fogat a rendező gróf Széchenyi Imre starternek jeladására, miután a sorrendre sorsot húztak. 6 pereznyi idökö­1*

Next

/
Thumbnails
Contents