Vadász- és Versenylap 34. évfolyam, 1890

1890-04-26 / 21. szám

— 8 — 187. Ha egy versenyben az összes lovak hamis terhek aíatt vagy hamis pályán futottak, vagy a nyerő oszlop előtt oly időben haladtak el. a mikor a biró nem volt a birói pábolyban, ugy a verseny intézöségnek ezen versenyt újra kell futtatnia és pedig ugyanazon napon kiirt utolsó verseny után. A biró által helyezett mindé . lóvak a verseny után, mielőtt a mázsálóhoz lovagoltatnának. a bírói páholy elölt ellovagolandók vagy vezetendők. 188. Ha valamely versenyben csak egy ló jelentkezett, ugy annak a pályát körül kell lovagolnia. Ha a versenymtézöség ezt szükségesnek nem találná, ugy elégséges, ha a ló a szabályszerűen kimért lovassal, a kitűzött időben, a birói páholy előtt ellovagoltatik. A lovasnak ezen esetben is. vissza kell magát mázsáltatnia. XX. H ÉSZ. Holt verseny. 189. Holt versenynél, a bolt versenyt futott lovak tulajdonosai által a nekik járó díjak egyenlő részben megosztandók. és pedig : Ha két ló futott holt versenyt az első helyre, úgy az első és második díj, ha három ló tutotl bolt versenyt az első helyre, ugy az első, második és harmadik helyért kitűzött díjak. Egy alacsonyabb helyrei holt versenynél, a rendelkezésre álló díjak megosztása ugyanily módon történik. 190. §. Holt versenyben kivivott győzeleméri a tehertöbblet csakis azon részösszeg után számíttatik, a melyet az illető ló tényleg kapott. 191. §. Ha valamely tiszteletdíj vagy más meg nem oszlhaló tárgy elosztásánál, megegyezés nem jönne létre, úgy a versenyintézőség sorshúzás utján állapítja meg, hogy a dijat kikapja, egyszersmind meghatározza, hogy az a ki az osztatlan tárgyat kapta, mennyit tartozik a másiknak készpénzben fizetni. 192. §. Matchnáli holt verseny esetén a match érvénytelen és semmis. XXI. RÉSZ. Visszamázsálás 193. §. Minden jockey köteles, a mint lovát feltartotta, a mázsálóhoz lovagolni, ott leszállni és a mázsáló biztosnál, a visszamázsálásra jelentkezni : ha csak ebben valami baleset vagy betegség által, a mely ölet vagy lovát érte nem gátoltatik. Ezen esetben a mazsálóhoz gyalog mehet vagy magát oda vitetheti. 194. §. Azon ló, a mely a kiszabott vagy bejelentett terhénél több mint. egy kilóval többet vitt, disqualiíicalandó ; ha csak ezen tehertöbblet a nedvesség által nincs okadatolva és ezen körülmény a versenyintézőség nézete szerint elegendő mentségül szolgál. 195. §. Ha egy jockey magát vissza nem mázsáltatja, vagy terhéböl valami hiányzik, vagy a terhét avagy lemázsálást illetőleg csalárd eljárást tanusitoit vagy a mázsálóhoz érkezte előtt lováról leszáll, vagy a visszamázsálás előtt bárkit vagy bármit_ az általa lovagolt lóhoz tartozó nyereg szerszámon kivül, (véletlen körülményt leszámítva) megérint, úgy lova disqualificalandó, ha csak rendkivüli körülmények által magát a versenyintézőség előtt igazolni nem tudja. XXII. RÉSZ. Díjak. 196. §. A nem pénzben adott minden egyes díj értéke, ha azt az adományozó kívánná, nyilvánosan kitüntetendő. 197. §. A versenynél a díjak, tétek és bánatok a győztest illetik, kivéve, lia a versenyfeltételek ellenkezőleg intézkednek. 198. g. Eladó versenyt kivéve minden versenyben kell, hogy a másodiknak beérkezett ló legalabb is tételét mentse. 199. g. Mindazon pénzösszegek és dijak, a melyek a versenyfeltételek értelmében a második avagy még alacsonyabb helyre érkezett lovakat illetnének : azon esetben, ha a győztes egyedül járja körül a pályát, vagy pedig a győztes mellett ló másodiknak helyezve nem lett. következőképen osztandök el : a) ha azok a tétek, bánatok vagy a kiirt díj egyrészét képezik, úgy azok a győztesnek kiszolgáltatandók ; b) ha azonban azok mint külön dijak írattak ki, akár az egyleti pénztár részerői, akár más forrásból, akkor egyáltalán nem adan ! dók ki; c) ha azok beiratási dijat képeznek, úgy azok a versenypénztárba szolgállatandók be. 200. §. Díjak legfeljebb a négy első lie lyezeit lónak adathatnak. 201. g. A verseny értékéből más nem tarthaló vissza, mint az ugyanazon versenyben futott többi lovak állal nyert összegek és a meeting «általános szabályai»-ban kitüntetett százalékok és illetékek (a versenypénztár javárai. 202. §. Ha egy verseny nem tartatik meg. avagy érvénytelen és semmisnek jelentelik ki, ugy a tétek, bánatok és beiratási díjak, visszatérítendők. 203. §. Egy verseny érvényleien és semmisnek nyílvánittatik, ha a versenytávot illetékes ló ezen szabályoknak megfelelő módon be nem fa loti a. XXIII. RÉSZ. Vitatkozások, óvások és felebbezések. 204. g. Minden óvás a versenyintézőség által döntetik el. Ezen határozat ellen a felebbezés meg van engedve a Jockey-Club igazgatóságához, a mennyiben ezen íelebbezés a versenyszabályok értelmezésére, vagy más, de nem a ténykörülményt érintő kérdésekre vonatkozik ; a ténykörülmények eldöntésére vonatkozó óvás csakis azon esetben felebbezhelő, ha a versenyintézőség, a mely az il életet hozta, azt megengedi és ahhoz a Jockey-Club igazgatósága is hozzájárul. 205. §. Minden vitatkozás, óvás vagy felebbezés elintézésénél, a mely a két Jockey-Club igazgatóságának bármelyike elé vitetik, legalább is az illető igazgatóság három tagjának kell Ítélni. IIa csak kettő volna jelen, ugy ezek a hiányzó igazgatósági tag helyett harmadiknak, egyet az illető Jockey-Club tagjai közül hivianak be. Az igazgatóság különben fel van jogositva, más egyleti tagokat is az együttműködésre felszólítani, és ha az eset fontossága vagy nehézségei miatt kívánatosnak találják, ugy szabadságukban áll az ügyet a választmányi ülés elé vinni. 206. §. A Jockey-Club igazgatósága fogadásokra (a totalisaleurrel kötötteket kivéve) vonatkozó vitatkozások és követelések tárgyalásába nem bocsátkozik. De a 218. § intézkedéseihez képest a fogadási szabályok értelmében alakull választolt hiróság feljelentése folytán tartozik, az eliteltlel szemben a megfelelő rendszabályokhoz nyúlni. 207. Ha egy versenybe benevezett ló illetékessége ellen, legkésőbben a verseny napjának reggeli 10 órájáig óvás emeltetnék, ugy a versenyintézőseg követelheti, hogy annak illetékessége a verseny előtt igazoltassék, ellenkezőleg a ló disqualificáltnak jelenthető ki. 208. §. A mázsáló határozata elleni óvások azonnal benyújtandók. 209. §. Keresztezés, nekilovaglás, a helyes pályának be nem tartása, vagy bármi más a verseny alatt előfordult eset miatt egy ló elleni óvás, a győztes visszamázsálásától számitott, első tiz perczen belül emelendő, kivéve, ha a versenyintézőség meg van győződve, miszerint rendkivüli körülmények folytán, lehetetlen volt ezen idol betartani. 210. j;. Óvások, a melyek a következőindokokból emeltettek : a) hogy a ló hamisan volt megjelölve, vagy hogy a nevezés az illető versenyre hiányos vagy téves volt : b) hogy a ló, a mely futott, nem azonos azzal, a mely nevezve lett, vagy nem azon évében van, mint a mely a nevezés alkalmával bejelentetett, vagy hogy a versenyfeltételek értelmében nem illetékes : c) hogy futásával 'a 128. § rendelkezé-eivel jött ellenkezésbe : a kérdéses meeting befejezésétől számított 14 napon belől meg benyújthatók. 211. §. Az óvások minden más esetben, az illető verseny után 24 óra alatt emelendők, kivéve azon esetekel. a hol valami csalás merüli lel vagy szándékosan hamis adatokat nyújtottak be. Ily eseteknél az óvás benyújtására szoros határidő nincs- n megszabva, a mennyiben a versenyintézőség meg van győződve, hogy az óvás emelő részéről szándékos halogatás nem forog fenn. 212. i;. Minden óvás Írásban nyújtandó be, a versenyintézőség egyik tagjánál, a mázsalónál, vagy a versenytitkárnál, és aláírva kell lenni az ugyanazon versenybe benevezett egyik ló tulajdonosa, vagy a tulajdonosnak meghatalmazott helyettese, idomárja, jockey vagy istállómesterétől. Az óvástemelő köteles a versenypénztárnoknál 50 frtot biztosítékot, felebbezés esetén még további 100 Irtot letéleményezni, a mely összegek, lia az óvás könnyelműnek találtatnék, a közös segély alap javára esnek, különben pedig, tekintet nélkül az óvás mikénli elintézésére, annak adandók vissza, a ki az óvást emelte. 213. §. A versenyintézőség tagjai, vagy a meetingnek engedélyezett tisztviselői részéről, hivatalos minőségben emelt óvásnál, a biztositék letétele nem szükséges. 214. §. Az óvás, a versenyintézőség engedélye nélkül, vissza nem vonható. 215. §. Ha a győztes vagy a versenyben helyezett ló ellen emelt óvásnak hely adatnék, úgy ez olybá tekintendő, mint a mely utolsónak érkezett be és a többi lovak megfelelőleg helyezendők. 216. §. A versenyintézőség által megállapítandó, hogy az óvás körül felmerült költségek ki által viselendők. 217. §. Mig az óvás el nem döntetett, a díjak, a melyeket azon ló, a mely ellen az óvás emeltetett nyert, illetve a kérdéses versenyben nyerhetne, az óvás eldöntéséig, visszatartandók. Továbbá a bánatpénzek, a melyek a többi lovak tulajdonosai által fizetendők, a versenypénztárnoknál deponálandók, ki is azokat a jogosított személy számára megőrzi. XXIV. RÉSZ. ' Csalárd eljárások és személyek disqualificatiója. 218. §. a) A ki egy oly személynek, a kinek a versenyek vagy versenylovak körül hivatalos teendői vaunak, vagy egy idomárnak, jockeynak meghatalmazottnak, vagy bárki másnak, a kinek gondozása alatt versenyló áll, vagy ahhoz szabad bemenettel bir, megvesztegetési szándékból, pénzt, fogadásnak egyrészét vagy bárrm más hasznot juttat vagy — közvetve vagy közvetlenül — ajánl ; valamint b) a ki mint oly egyén, a kinek a versenyek vagy versenylovak körül hivatalos teendői vannak, vagy a ki mint trainer, jockey vagy meghatalmazott vagy bármely más egyen, a kinek gondozása alatt versenyló áll. vagy ilyenhez szabad bemenettel bir. megvesztegetési szándékkal, pénzt, fogadás egy részét, vagy