Vadász- és Versenylap 34. évfolyam, 1890

1890-04-26 / 21. szám

166 1890 április 26. ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. A bábolnai állami ménes anyakancza jelöltjei. Igen tisztelt Szerkesztő ur ! Becses lapja folyó évi 14-ik számát olvasva, örömmel vettem tudomásul, hogy kormányunk 22 évi működése után számot kiván adni országos lótenyésztésünk ügyéről, önkénytelen visszagondolva amaz időre midőn irányelveit közölte az országgyűlés előtt. Most birálat alá bocsátja az ország minden vidékéből egybehívandó szakférfiak előtt sáfárkodását : nem a törvényhozó testület, de kizárólag azok Ítéletét óhajtja hallani, kik (talán egy része a múltból, nagyobb része a jelenből) maguk is foglalkoznak lótenyésztéssel. Szlávy József miniszter ur 1871 szeptember 30-án adta be jelentését az országgyűlésnek jelezve irányát országos lótenyésztésünknek ; ma gr. Bethlen András miniszter ur elődjeinek munkásságát mulatja be. — ha szabad mondanom — helyesen ; szóljon hozzá ama kör, mely tiszlán lótenyésztéssel foglalkozik és Ítéljen felette. Magam, ki a nép között élek, ismerem a bírálatot máris : csak hálát fognak hallani minden oldalról : nem fogják eléggé tolmácsolni tudni érzelmeiket a ministerium és szakközegeivel szemben a nép képviselői az iránt, milyen volt lótenyésztésünk, midőn a ministerium átvetle és mily állást foglal el ma — mondhatni — az európai lótenyésztéssel szemben ? Világhírűt ! Messze ragadtatnám magamat e tárgy felett, pedig lehangolt vagyok az igen tisztelt Szerkesztő urnák folyó évi 15. számú lapjának közleményétől, melyben a ministerium által előterjesztett kérdéseket hozza tudomásul. Különösen ama szakasz «nem kivánná-e az értekezlet, ha eredeti arab mének jó minőségben nem volnának többé beszerezhetők, megfelelő angol telivérmének alkalmazasát a bábolnai anyagra ?» Ezzel szemben véleményem, hogy nem kivánnám az angol telivér alkalmazását, de igen azt, hogy törekedjék a kormány eredeti jó minőségű arab méneket szerezni ; — alig hiszem, hogy ilyenek ne volnának a keleten feltalálhatók ;* de képzelem mikép a ministerium — tekintve az ország pénzügyi helyzetét — ez idő szerint óvakodik nagyobb áldozatokat kívánni az országtól. Nem jól cselekszi; kell hogy követelje; nem szabad fukarkodnunk, ha még oly nagy áldozatunkba kerül is ; — ezt bizonyította a hetvenes idő, midőn teljes odaadással járult a lótenyésztés fejlesztéséhez, — ma még inkább kell áldozni fentartására amaz épületnek, melyet alkotott. Szegény lótenyésztő ember van sok hazánkban ; nemcsak ez, hanem a vidék is kívánja saját érdekeit támogattatni ; — vájjon mit használna, ha az arabs vér iránt nemcsak rajongó, de szükségét érző népünknek az angol félvér fajta stb. lóanvagot erőszakolnék?! Legyünk őszintén azokkal szemben is, kik csak az angolfaj tenyésztését látják czélszerünek, sőt egyedüli sikeret képzelik a lótenyésztés előmozdítására. Tekintsünk vissza a múlt évi bábolnai versenyre csak, — midőn 3000 metert — nem * De aligha ; éppen most jelenti a franczia orsz. lóteny ész-intézetek főigazgatója : Cormette ur, hogy az eredeti arab lófajta. az a szép alkatú, büszke paripának való hátasló már nem található ; átváltozott más importált fajtákkal keverés utján ; széles, nehéz idoinu és nyakú, vastagcsontu lovak láthatók csak mai napság már Algirban és Maroccóban épp ugy mint a syriai sivatagokon." mint amaz utazók beszélik az angol lapokban, kik értenek a lovak jellegéhez és az utolsó években a mondott vidékeken különösen arab lovak után fürkésztek. a szokásos training mellett — 4 perez 5 másodpercz alatt futották be az anyakanczáknak kijelölt fiatal állatok ; — lehet-e többet kívánni ? S ha figyelembe veszszük, hogy ez állatok, idő, takarmányozás, gondozás és egyébb tekintetben sokkal kevesebbet igényelnek, mint az angol taj, — szabad-e megvonni a szegényebb sorsú gazda közönségünktől a lófajt, melyre elmondhatjuk: őseink e fajjal jöttek és bódították meg édes hazánkat ! ! ! Ezért megszemléltem az idei fiatal kanczákat. melyek и tovább tenyésztésre lennének felállitandók; — 23 darabot láttam : ha elfogult volnék, azt mondanám, valamennyi kitűnő : szigorúan bíráltam meg, — alig tudnék közülök hármat kivetni, ezt is csak részrehajlásból. Kár, hogy a szakér'ekez/et előtt nem folynak le a versenyek, bizonyára oly benyomással mennének a meghívott szakértők az értekezletre, a mely bennem él, határozottan kívánnák az arabs vér tovább tenyésztését és ujabb apa-állatok behozatalai. Nem dicsekszik-e a német császár magyar fogatával, melyben egy babolnai származású arabs is van, versenyt fut a lipizzaiakkal. Engedje meg az igen tisztelt Szerkesztő ur, hogy levelem czimétől eltértem, — beváltani kívánom, — és közlöm röviden szemlémet : * Не Ж A látott 23 kancza következő: 6. El Hedad. hasonló nevü telivér apa, dédszülei leszármazása is az, Scliagya XVIII 112-től, van benne lipizzia vér, nagyanyai részről, 161 etin. magas vasderes. 10. Jussuf. Bábona Buccaneerjétől Zarif után világos pej 175 ct-n. Scheik, Feggadir és Faresni leszármazás. 13. Siglavy I, v. penész-szürke, anyja Amurath Bairactar, dédszülei Wíirtembergből származtak. — 154 ctm. 6. Siglavy I szürke. 154 ctm. Gidran után. 14. Stglavv 1 Abdul Aziz anya és nagyanyától, 157 ctm. 3. Siglavy I szürke, 155 ctm. Schagya vérből. 10. Siglavy 1 Gazlan Schagya vér foly ereiben 156 ctm. 4. Siglavy I 150 Jussuftól, Tad m or, Mahmoud Mirza Aghil Aga Csabádból 158 ctm. pej. 8. Schagya Ylll Radban után 161 ctm. szürke. 12. Schagya Vili szürke 159 ctm. Abdul Aziz után. 15. Schagya VIII. szürke, hasonlónevü anyától, Kamad és Aga vérből. 6. Zarif 1, arany pej telivér anyai leszármazás 159 ctm. Mahmoud Mirza anyjának dédsziilői ismeretesek. 42. Zarif I, kitűnő ügető, Agatói, látszik benne a Mahmoud és Scheik vér, 156 ctm. 49. Zarif I, Samhau 58 anyától, ismeretesek mint kitűnő kocsis lovak. 156 ctm. 38. Zarif 1, szürke, 155 ctm. Amurath, Schagya, Siglavy vérből. 50. Zarif 1, bronz sárga, Padischahtól, Hadji, Aghil Aga. Koreischan vér, 158 ctm. 11. Zarif I, sárga, 158 ctm. Mehemed Ali, Aghil Aga, Koreischan, Mahmoud nem fogja szégyenli magát leszármazékával. 39. Zarif I, arany pej, 162 ctm. Jussuf után, szintén Mahmoud. Scheik és Koreischan vérből. 30. Zarif I, sárga 154 ctm., Mehemed Ali anyja, és nagyanyja, Kedvencze. 34. Zarif 1, sárga, Jussuf 92 anyja. 157 ctm., ügetése példányszerü. 20. Zarif 1, pej, anyja Jussuf 97, Mahmoud, Scheik és Aghil Aga leszármazás, 154 ctm. 31. Zarif I, Padischah után, Scheria, Asslan vérből 151 ctm. * * * Nehogy elfogultsággal vádoljon bárki is, bírálatot nem kivánok mondani ma, ítéljen a közönség a megtartandó versenyek alkalmával ; kívánatos lenne, ha minél számosabban jelennének meg azok, kik ő Excellentiája által a szakérlekezletre meghivattak, hogy lássák, mit és mire képes az arabs faj. Nem aggódom, sőt bizonyos vagyok abban, mikép e környék lótenyésztői sikra fognak szállani az arabs vér fentartásaért, — aggódom azonban, hogy zöme a szaktanácskozásnak talán túlsúlyt ad a mérlegbe, — bocsánat, mert nem mindenki ismeri a bábolnai ménest — és az angol keresztezés mellett fog szavazni. Uj korszaknak nézünk elébe, ép ugy, mint a hetvenes évek elején, midőn ugyan a bábolnai ménes «lenni vagy nem lenni» kérdésével foglalkozott lótenyésztő gazdaközönségünk, sikra szállt Czilchert Bóbert és Kozma Ferencz ; győzött utóbbi : ma újra e kérdés ! Igaz. kél évtizedet morzsoltunk le, az lenne tehát a kérdés, kinek volt és van igaza ? Nézetem szerint csak annak, ki vaskeménységü következetességgel ludta országos lótenyésztésünket, a mai színvonalra fejleszteni, nem riadva vissza a különféle nézetek meghallgatása után saját meggyőződésének érvényt szerezni. Mégis elfogultnak fog az igen tisztelt Szerkesztő ur Ítélni, — ám alkudjunk meg — ha az értekezlet netán a jelzettem kérdésben véleménykülönbség miatt vitát provokálna, tegyük fel e kérdést, kíséreljük meg a bábolnai arabs tenyésztést egyharmadában megfelelő alkatú angol telivérrel keresztezni, a másik kétharmadot vérfelírisitéssel tovább tenyészteni, egy tized év után bírálják meg ujabban melyik a jobb ? ! Kiváló liszteletem nyilvánításával maradtam Oltvölgyi. VADÁSZAT ÉS LÖVÉSZET. — Siketfajd - vadászat. Uj-Tátrafüredrőí értesítenek minket, hogy onnan a mult héten, — most lévén az ideje a siketfajdpárzásnak — néhány kirándulás történt a törpefenyő-regio felé, hogy eme ritka erdei madár dübörgését kilesve s azt megközelítve, elejthessék. Dr. Szontagh Miklós tulajdonos, magas vendégével, gróf Csáky Gyula szepesi főispánnál már kora hajnalban 3 óra előtt éjfél után kerekedett fel, mert a siketfajd-kakas már ilyenkor kezdi pattogó, csattogó, csiszoló nótáját, mely alatt se hall, se lát s mely dübörgés ideje alatt, — mi rendesen 3, 4 másodperczig tart, — lehet csak két, három gyors ugrással közelebb érni s végre lőlávolba jutni. Az első kirándulásnál neszét vette a siketfajd-kakas a közeledő vadászoknak éselrepült, a második és harmadik napon azonban sikerült egy-egy kakast dübörgése közben teritékre hozni, mely vadászszerencse busás jutalom volt az óriási fáradalmakért. VEGYES. Lapunk egyes számai Bokros szivar-tőzsdéjében ferencziek bazárjával szemben, barátok tere, kaphatók 15 krért. * * * A múltkor már jeleztük, hogy «Uj versenyszabályok» vannak készülőben, s mai számunkban végre hozhatjuk azt egész terjedelmében, mi által meg van adva a lehetőség, hogy a kiket érdekel, de különösen a Magyar Lovareyylet tagjai azt áttanulmányozzák, miután a május 3-án este tartandó választmányi gyűlésen az valószinülg tárgyalás alá fog vétetni. * * * A Rciter-CIub tábori lovaglásai május 23-án. d. e. 10 órakor kezdődnek. Nevezés mindenre május 10-én este 8-óráig az Egylet titkárságánál Bécs OpernRing 9. (Feltételei a Vadász-és Verseny-lap márcz. 22-ik, és az Allgem. Spt Z. márcz. 23-ki számában.) * * * László főhg (ő cs. és kir. fensége József főiig ifjabbik fia) — mint a «Vadász-Lap»-ban olvastuk, a napokban cserkészeten lőtte első őz-bakját. A fiatal főhg mint hajdani királyi név-rokona (a szent László) korán s hévvel kezdi a nemes vadászatot, mint a egférfiasabb sportok egyikét a szabadban. * * * A gróf Forgáeh-féle yearlingek árverése (részletezve a «Lóeladás és vétel« rovat hirdetések közt) május 10-én a «Tattersall»-ban (külső kerepesi ut) délután 4 órakor fog tartatni.