Vadász- és Versenylap 34. évfolyam, 1890

1890-01-01 / 1. szám

mm 1 SIR) január t. VADAS/- ES VERSENY-LAP ORSZÁGOS LOTENYESZTES. Az J889. évi fedeztetési eredmény. (Statisztikai közlemény.) A földmivelésügyi magyar királyi minisztériumban a lótenyésztési osztály főnökének elnöklete alatt, a lótenyésztési osztály tagjainak, a katonai felügyelőnek és a méntelepek parancsnokainak részvéte mellett e hó 8-tól 12-ig tartott értekezleten lettek a jövő évi fedeztető állomások meghatározva. — Miután az állomások megállapításánál főleg és első sorban a lefolyt idei fedeztetési eredmény szolgált zsinórmértékül, a közügynek vélünk szolgálatot tenni, ha ezúttal is, mint már az előző evekben, lehetőleg részletesen közöljük ama rendelkezésünkre került számadatokat, melyekben a lefolyt fedeztetési idény eredménye tükröződik vissza. Már eleve is jelenthetjük, miként a felmutatott eredmény általában véve a várakozásnak teljesen megfelelt. A haladás minden vidéken tapasztalható. — Egyes vármegyékben pedig oly meglepő, hogy valóban fájlalnunk kell, hogy a lótenyészintézetek dotátiójának korlátolt volta miatt nem állanak rendelkezésre amaz eszközök, melyek a tenyésztés emelésére még üdvösebben hathatnának közre. Magyarország pedig mint kiválólag agricolar állam, jövedelmei legbőségesebb forrásait ez idő szerint az ős termelési ágakban birja. A műipar és kereskedelem, daczára az utóbbi időkben elért szép eredményeknek, ma még az ős termelési ágakkal kellő egyensúlyba helyezkedni nem tudott. A speculativ szellem, a tőke, a mozgékonyabb és elevenebb élet, a nemzet conservativ szellemével szemben még nem fejleszthette ki amaz irányokat, melyeknek eszközei elégségesek volnának a századok hagyományait átalakítani s ama legbensőbb öszszefúggést megteremteni, mely a műipar, kereskedelem és az őstermelés érdekkörének, egymásra hatásának és kiegyenlítettségének létfeltételét alkotja. A lakosság túlnyomó többsége, hogy azt mondjuk tömege, a mü- és kézi-ipar meg a kereskedelem talajául szolgáló központoktól távolabb esvén, természetszerűleg is ama tevékenységre fordítja tekintetét, mit körülményei között leginkább alkalmasnak tart existentiájának biztosítására. Hogy talaj- és éghajlati viszonyaink között a lakosság tevékenységének teréül legtermészetesebben a földmivelés és az ezzel elválaszthatlanul összefüggő állattenyésztés szolgál : bizonyításra nem szorul. — Midőn állattenyésztésről szólunk, közleményünk tárgyánál fogva egyedül a lótenyésztésről kivárunk megemlékezni. — Mit midőn teszünk, egyedül amaz adatok felsorolásával foglalkozunk, melyek mintegy Utócsőül szolgálhat megítélni lótenyésztésünk emelkedésének mérveit. Fontos ez reánk nézve nemcsak azért, mert a lótenyésztés megélhetési- illetve vagyonszerzési alap. hanem főleg politikai okokból, amennyiben az honvédelmi eszközeink és rendszerünk egyik oszlopa, válságos időkben pedig nélkülözhetetlen követelménye. — De mert a ló rendeltetése e kettős irányon kivül még mint gazdasági munkaerő, helyi közlekedést fentartó eszköz és mint fényűzési tárgy is jelentkezik, nagyon természetes, hogy mivel ily sokoldalú igényt elegit ki. a tenyésztés fejlesztése. emelése és nemesítése elsőrendű feladattá vált és annál indikáltabb, mivel az állattenyésztés emez ága kiválólag összevág és találkozik népünk hajlamaival. Ma már alig találhatunk az országban oly vidéket, hol a lótenyésztés iránti érzék eleven lüktetése hiányoznék. Mikor ezt mondjuk, nem vonatkozhatunk ama vidékekre, melyeknek földrajzi fekvése, földtani alakulása és a természetnek kizsákmányolható és könnyen felhasználható erői a lakosság tevékenységének medreit már rég megásta, lekötötte és igénybe veszi oly irányban, a melytől való eltérés nagyon érzékenyen boszulná meg magát és rendkívül zavarólag hathatna a termelési ágak között okvetlenül megkívántató összhangra. — Ott, hol a mezőgazdaság nagyobb arányokban foglalkoztatja a földterületek népességét, ott mindenütt társulva látjuk ebhez a lótenyésztést és pedig annál fokozottabb mértékben meg bensőbben összeforrva, minél uralgóbb a gabona- és fütermelés. E vármegyékben részint az anyagi jólét, részint a munkaerő nagyobb kihasználásának szüksége természetes folyományként szülte a lótenyésztés izmosodását ; a kényelmi és fényűzési állapotok pedig a tenyésztés minőségére voltak elbatározó befolyással. Hogy a mennyiség és minőség ugyanazon területen az esetek többségében még nem áll egyenes arányban, az nagyon természetes, — mert a müvelésre használt területek nagysága egyrészt, másrészt pedig a földjáradék fokozása egyebek között legjobban az igás-erő szaporítását követeli. Itt tehát tulnyomólag a mennyiség, ama helyeken pedig, hol a földjáradék a legokszerübb gazdálkodás mellett jóformán már elérte ama fokot, melyen tul alig gyarapitható, a tenyésztés minőségének fejlesztése lépett előtérbe azért, hogy az értékemelkedéssel a már már nem fokozható földjáradékot szintén emelje. Hogy azonban olvasóink maguk vonhassák le következtetéseiket, s ne emez utóvégre mégis nagyon egy oldalú elmefuttatás mankójára támaszkodjanak, bátrak vagyunk az elmondottakra alapul szolgált számadatokat közölni : A vármegye neve Abauj-Torna Alsó-Fehér ... ... Arad Árva ... ... Bács-Bodrogh ... ... Baranya Bars Békés Bereg ... Besztercze-Naszód Bihar ... Borsod ... .. Brassó Csanád Csik Csongrád Esztergom... — ...' Fehér Fogaras Gömör Győr ... ... — ... Hajdú — ... Háromszék .. ... ... Heves ... ... ... ... Hont Hunyad ... ... ... ... Jász-Nagy-Kun-Szolnok Kis-Küküllő ... ... ... Kolozs... ... Komárom ... — Krassó-Szörény... ... Liptó Máramaros ... ... Maros-Torda ... Moson Nagy-Kükiillö Nógrád ... ... ... . Nyitra ... ... Pest-Pilis-Solt-K.-Kun . Pozson ... ... Sáros ... . Somogy ... Sopron ... ... Szabolcs... ... ... ... Szatmár ... ... ... . Szeben ... ... .. Szepes. ... Szilágy ... Szolnok-Doboka Temes ... ... ... Tolna Torda-Aranyos ... ... Torontál ._ Trencsén ... ... CS •iï? >• bfl Is ól ё-я •«s 2-5 J'ïï <D --Ő i, oie — M tlag hâr cza esetl ménre со s я < ï J M ... 9 37 2102 57 6 20 804 40 ... 18 34 1740 51 2 6 208 35 ... 52 122 (>49(i 53 21 56 2770 49 ... 9 23 925 40 18 46 2158 4b 5 13 591 45 4 11 484 44 ... 16 46 2320 50 8 31 1310 42 ... 13 38 1814 50 18 47 2198 46 ... 6 14 423 30 И 46 2038 44 ... 8 18 884 49 25 71 3520 49 ... 3 4 137 34 8 ... 15 29 36 1336 1976 46 54 13 36 1514 42 .. 9 36 1514 42 20 52 2410 46 .. 5 14 596 42 4 10 381 38 .. 21 71 3500 49 5 12 453 38 .. 6 20 756 37 24 61 3340 54 .. 10 24 1132 47 1 3 130 43 .. 4 7 262 37 3 15 654 43 .. 12 24 1138 47 15 40 2178 54 .. 8 28 1092 39 14 55 2782 50 .. 44 120 5590 47 16 43 3238 51 .. 6 15 704 47 31 68 3176 46 . 15 37 1828 49 12 .. 12 46 33 2305 1528 50 46 8 . 3 20 10 903 345 45 34 6 13 477 36 . 7 20 698 34 24 . 26 51 71 2217 3645 43 51 4 15 587 39 54 118 4616 39 7 18 785 43 11 — -CS я N N tott méfedezett összege S >.

ф •«ï 5 •Я ./} — Ф <S = «3 — = с Ы. - -i. — N £ сn Ф <S = я •< Я < ял je 1 4 146 36 6 16 567 35 3 6 219 36 9 22 1143 52 14 35 1644 44 24 55 2807 51 30 80 4031 53 11 34 1468 43 2 4 183 46 A vármegye neve Turócz... ... ... Udvarhely ... .. Ugocsa ... ... Ungh .. Vas ... Veszprém ... .. Zala ... ... Zemplén .. Zólyom ... ... ... Mint e számoszlopokból látható, hazánk bérezés vidékei azok, hol az átlagok 40-en alul maradtak, kivévén Torontál vármegyét, hol a tenyésztés az utóbbi években hanyatlott. Bács-Bodrogh virmegye maga egy egész méntelep anyagát foglalkoztatta, és pedig fényes eredménynyel. A bajai méntelep e vármegye «nebánts virága», mit megtart magának és nem osztozik meg benne senkivel, olyan valamije, a mire már az érdekeit kormányzó önzés természeténél fogva rátartó és féltékeny. Mód felett hasznos emez önzés, mert aránylag csakugyan ez a legnagyobb mozgató erő minden cselekedetünkben, s vannak esetek és helyzetek, a melyek, mint a jelen esetben is, még kötelességünkké teszik, hogy a köz érdekében minden képzelhető jogot lefoglaljunk a magunk számára, mert ha sokan vannak is hozzánk hasonlók, az ilyen verseny csak felemelhet. Hogy Bács-Bodrogh vármegye menynyire összenöveszteni akarja magát a bajai telep monopoliumával, eléggé illustrálja ama páratlan jelenség, hogy az e vármegye fedeztető állomásai, nehogy ménlovaiktól elessenek, Szabadka és Újvidék szab. kir. városokat kivéve, teljesen díjtalanul látja el иду a méneket a szükséges takarmánynemilekkcl, mint a katonai legénységet élelmi szerekkel. — Úttörő Bács-Bodrogh vármegye e téren, érdekeit nem ismeri félre, az áldozatoktól nem riad vissza, mert tudja, hogy azok a tenyésztés emelkedésében tőkésülnek, hogy idővel neki busás kamatokat hoznak. — Vajha a vagyonosabb vármegyék követnék e példát, a szegényebbek pedig a takarmány-árakat mérsékelmék, mert ez által lehetővé válnék a kormányzatnak, hogy az ekként megtakarított összegekkel az országos lótenyésztést még hathatósabban istápolja. * * if Ha a fenti számoszlopok a magyarorszagi lótenyésztés terjedésére vetnek világot, s igy az érem egyik oldalát képezik, nem lesz érdektelen figyelmet fordítani az érem másik oldalára is, mely a tenyésztés minősége iránt képes némileg bennünket tájékoztatni. Lássuk tehát, hogy a 826 fedeztető állomáson használt 2210 darab állami mén fajtánként mily módon oszlott szét az egyes vármegyékben ? Volt ugyanis : Vármegye A mén fajtája К inének közül Vármegye «в angol fajta I arab fajta '3 sa V3à "So L !

§ lipiezai (hegyi) - : sa •g S-о ® 5 el <5 »'S ëf ! 1 Ss -í ^ 1 1 Abauj-Torna .. ... ... I 314 11 4 1 3 1 24 12 Alsó-Fehér .... ... 2 b 8 — 1 3 13 6 Arad 114 8 2 6 1 — — 12 20 Árva ... .... .... — — — 1 — 1— 5 ö 1 Rács-Bodrog ..... 1051 10 26 21 6 — 73 51 Baranya ... 124 11 9 6 — 0 38 17 Bars — 8 2 12 1 — — 18 5 Békés 2 18 4 8 12 1 1 25 21 Bereg ... ... ... ... ... 1 3 4 — 3 — 2 И 2 Besztercze-Naszód — i* — 2 3 — 4 8 3 Bihar ... 3 916 11 4 — 2 — 27 18 Borsod i 4 8Г8 8 2 — î 16 15 Brassó ... . 111 9 8 5, — 3 — 27 10 Csanád ... 212 7 11 10 — 2 28 16 Csik — 1 *3 1 — — 9 — 13 1 Csongrád ... ... ... ... 7 18 11 8 3 — 35 2 Esztergom —1 87 al — 11 1 71 Fehér 11 16 1 16 91 1 —1" — 38 1 3 V Fogaras 1 1 — — — 2 — 3 1 Gömör 4 12| ö 2| 5| ii 2 H la 1 6 1