Vadász- és Versenylap 34. évfolyam, 1890

1890-01-01 / 1. szám

mm 1 SIR) január t. VADAS/- ES VERSENY-LAP ORSZÁGOS LOTENYESZTES. Az J889. évi fedeztetési eredmény. (Statisztikai közlemény.) A földmivelésügyi magyar királyi minisz­tériumban a lótenyésztési osztály főnökének elnöklete alatt, a lótenyésztési osztály tagjai­nak, a katonai felügyelőnek és a méntelepek parancsnokainak részvéte mellett e hó 8-tól 12-ig tartott értekezleten lettek a jövő évi fedeztető állomások meghatározva. — Miután az állomások megállapításánál főleg és első sorban a lefolyt idei fedeztetési eredmény szol­gált zsinórmértékül, a közügynek vélünk szol­gálatot tenni, ha ezúttal is, mint már az előző evekben, lehetőleg részletesen közöljük ama rendelkezésünkre került számadatokat, melyek­ben a lefolyt fedeztetési idény eredménye tükröződik vissza. Már eleve is jelenthetjük, miként a fel­mutatott eredmény általában véve a várako­zásnak teljesen megfelelt. A haladás minden vidéken tapasztalható. — Egyes vármegyékben pedig oly meglepő, hogy valóban fájlalnunk kell, hogy a lótenyészintézetek dotátiójának korlátolt volta miatt nem állanak rendelke­zésre amaz eszközök, melyek a tenyésztés eme­lésére még üdvösebben hathatnának közre. Magyarország pedig mint kiválólag agri­colar állam, jövedelmei legbőségesebb forrásait ez idő szerint az ős termelési ágakban birja. A műipar és kereskedelem, daczára az utóbbi időkben elért szép eredményeknek, ma még az ős termelési ágakkal kellő egyensúlyba helyezkedni nem tudott. A speculativ szellem, a tőke, a mozgékonyabb és elevenebb élet, a nemzet conservativ szellemével szemben még nem fejleszthette ki amaz irányokat, melyeknek eszközei elégségesek volnának a századok ha­gyományait átalakítani s ama legbensőbb ösz­szefúggést megteremteni, mely a műipar, keres­kedelem és az őstermelés érdekkörének, egy­másra hatásának és kiegyenlítettségének lét­feltételét alkotja. A lakosság túlnyomó többsége, hogy azt mondjuk tömege, a mü- és kézi-ipar meg a kereskedelem talajául szolgáló központoktól távolabb esvén, természetszerűleg is ama tevé­kenységre fordítja tekintetét, mit körülményei között leginkább alkalmasnak tart existentiá­jának biztosítására. Hogy talaj- és éghajlati viszonyaink kö­zött a lakosság tevékenységének teréül leg­természetesebben a földmivelés és az ezzel elválaszthatlanul összefüggő állattenyésztés szolgál : bizonyításra nem szorul. — Midőn állattenyésztésről szólunk, közleményünk tár­gyánál fogva egyedül a lótenyésztésről kivá­runk megemlékezni. — Mit midőn teszünk, egyedül amaz adatok felsorolásával foglalko­zunk, melyek mintegy Utócsőül szolgálhat meg­ítélni lótenyésztésünk emelkedésének mérveit. Fontos ez reánk nézve nemcsak azért, mert a lótenyésztés megélhetési- illetve vagyon­szerzési alap. hanem főleg politikai okokból, amennyiben az honvédelmi eszközeink és rend­szerünk egyik oszlopa, válságos időkben pedig nélkülözhetetlen követelménye. — De mert a ló rendeltetése e kettős irányon kivül még mint gazdasági munkaerő, helyi közlekedést fentartó eszköz és mint fényűzési tárgy is jelentkezik, nagyon természetes, hogy mivel ily sokoldalú igényt elegit ki. a tenyésztés fej­lesztése. emelése és nemesítése elsőrendű fel­adattá vált és annál indikáltabb, mivel az állattenyésztés emez ága kiválólag összevág és találkozik népünk hajlamaival. Ma már alig találhatunk az országban oly vidéket, hol a lótenyésztés iránti érzék eleven lüktetése hiányoznék. Mikor ezt mond­juk, nem vonatkozhatunk ama vidékekre, me­lyeknek földrajzi fekvése, földtani alakulása és a természetnek kizsákmányolható és könnyen felhasználható erői a lakosság tevékenységé­nek medreit már rég megásta, lekötötte és igénybe veszi oly irányban, a melytől való eltérés nagyon érzékenyen boszulná meg ma­gát és rendkívül zavarólag hathatna a terme­lési ágak között okvetlenül megkívántató össz­hangra. — Ott, hol a mezőgazdaság nagyobb arányokban foglalkoztatja a földterületek né­pességét, ott mindenütt társulva látjuk ebhez a lótenyésztést és pedig annál fokozottabb mértékben meg bensőbben összeforrva, minél uralgóbb a gabona- és fütermelés. E várme­gyékben részint az anyagi jólét, részint a munkaerő nagyobb kihasználásának szüksége természetes folyományként szülte a lóte­nyésztés izmosodását ; a kényelmi és fényűzési állapotok pedig a tenyésztés minőségére vol­tak elbatározó befolyással. Hogy a mennyiség és minőség ugyanazon területen az esetek többségében még nem áll egyenes arányban, az nagyon természetes, — mert a müvelésre használt területek nagysága egyrészt, másrészt pedig a földjáradék fokozása egyebek között legjobban az igás-erő szaporítását követeli. Itt tehát tulnyomólag a mennyiség, ama helyeken pedig, hol a földjáradék a legokszerübb gaz­dálkodás mellett jóformán már elérte ama fokot, melyen tul alig gyarapitható, a tenyész­tés minőségének fejlesztése lépett előtérbe azért, hogy az értékemelkedéssel a már már nem fokozható földjáradékot szintén emelje. Hogy azonban olvasóink maguk vonhassák le következtetéseiket, s ne emez utóvégre mégis nagyon egy oldalú elmefuttatás mankójára támasz­kodjanak, bátrak vagyunk az elmondottakra alapul szolgált számadatokat közölni : A vármegye neve Abauj-Torna Alsó-Fehér ... ... Arad Árva ... ... Bács-Bodrogh ... ... Baranya Bars Békés Bereg ... Besztercze-Naszód Bihar ... Borsod ... .. Brassó Csanád Csik Csongrád Esztergom... — ...' Fehér Fogaras Gömör Győr ... ... — ... Hajdú — ... Háromszék .. ... ... Heves ... ... ... ... Hont Hunyad ... ... ... ... Jász-Nagy-Kun-Szolnok Kis-Küküllő ... ... ... Kolozs... ... Komárom ... — Krassó-Szörény... ... Liptó Máramaros ... ... Maros-Torda ... Moson Nagy-Kükiillö Nógrád ... ... ... . Nyitra ... ... Pest-Pilis-Solt-K.-Kun . Pozson ... ... Sáros ... . Somogy ... Sopron ... ... Szabolcs... ... ... ... Szatmár ... ... ... . Szeben ... ... .. Szepes. ... Szilágy ... Szolnok-Doboka Temes ... ... ... Tolna Torda-Aranyos ... ... Torontál ._ Trencsén ... ... CS •iï? >• bfl Is ól ё-я •«s 2-5 J'ïï <D --Ő i, oie — M tlag hâr cza esetl ménre со s я < ï J M ... 9 37 2102 57 6 20 804 40 ... 18 34 1740 51 2 6 208 35 ... 52 122 (>49(i 53 21 56 2770 49 ... 9 23 925 40 18 46 2158 4b 5 13 591 45 4 11 484 44 ... 16 46 2320 50 8 31 1310 42 ... 13 38 1814 50 18 47 2198 46 ... 6 14 423 30 И 46 2038 44 ... 8 18 884 49 25 71 3520 49 ... 3 4 137 34 8 ... 15 29 36 1336 1976 46 54 13 36 1514 42 .. 9 36 1514 42 20 52 2410 46 .. 5 14 596 42 4 10 381 38 .. 21 71 3500 49 5 12 453 38 .. 6 20 756 37 24 61 3340 54 .. 10 24 1132 47 1 3 130 43 .. 4 7 262 37 3 15 654 43 .. 12 24 1138 47 15 40 2178 54 .. 8 28 1092 39 14 55 2782 50 .. 44 120 5590 47 16 43 3238 51 .. 6 15 704 47 31 68 3176 46 . 15 37 1828 49 12 .. 12 46 33 2305 1528 50 46 8 . 3 20 10 903 345 45 34 6 13 477 36 . 7 20 698 34 24 . 26 51 71 2217 3645 43 51 4 15 587 39 54 118 4616 39 7 18 785 43 11 — -CS я N N tott mé­fedezett összege S >. ф •«ï 5 •Я ./} — Ф <S = «3 — = с Ы. - -i. — N £ сn Ф <S = я •< Я < ял je 1 4 146 36 6 16 567 35 3 6 219 36 9 22 1143 52 14 35 1644 44 24 55 2807 51 30 80 4031 53 11 34 1468 43 2 4 183 46 A vármegye neve Turócz... ... ... Udvarhely ... .. Ugocsa ... ... Ungh .. Vas ... Veszprém ... .. Zala ... ... Zemplén .. Zólyom ... ... ... Mint e számoszlopokból látható, hazánk bérezés vidékei azok, hol az átlagok 40-en alul maradtak, kivévén Torontál vármegyét, hol a tenyésztés az utóbbi években hanyatlott. Bács-Bodrogh virmegye maga egy egész mén­telep anyagát foglalkoztatta, és pedig fényes eredménynyel. A bajai méntelep e vármegye «nebánts virága», mit megtart magának és nem osztozik meg benne senkivel, olyan vala­mije, a mire már az érdekeit kormányzó ön­zés természeténél fogva rátartó és féltékeny. Mód felett hasznos emez önzés, mert aránylag csakugyan ez a legnagyobb mozgató erő min­den cselekedetünkben, s vannak esetek és helyzetek, a melyek, mint a jelen esetben is, még kötelességünkké teszik, hogy a köz érde­kében minden képzelhető jogot lefoglaljunk a magunk számára, mert ha sokan vannak is hozzánk hasonlók, az ilyen verseny csak fel­emelhet. Hogy Bács-Bodrogh vármegye meny­nyire összenöveszteni akarja magát a bajai telep monopoliumával, eléggé illustrálja ama páratlan jelenség, hogy az e vármegye fedez­tető állomásai, nehogy ménlovaiktól elessenek, Szabadka és Újvidék szab. kir. városokat ki­véve, teljesen díjtalanul látja el иду a méne­ket a szükséges takarmánynemilekkcl, mint a katonai legénységet élelmi szerekkel. — Úttörő Bács-Bodrogh vármegye e téren, érdekeit nem ismeri félre, az áldozatoktól nem riad vissza, mert tudja, hogy azok a tenyésztés emelkedé­sében tőkésülnek, hogy idővel neki busás ka­matokat hoznak. — Vajha a vagyonosabb vármegyék követnék e példát, a szegényebbek pedig a takarmány-árakat mérsékelmék, mert ez által lehetővé válnék a kormányzatnak, hogy az ekként megtakarított összegekkel az országos lótenyésztést még hathatósabban is­tápolja. * * if Ha a fenti számoszlopok a magyarorszagi lótenyésztés terjedésére vetnek világot, s igy az érem egyik oldalát képezik, nem lesz ér­dektelen figyelmet fordítani az érem másik oldalára is, mely a tenyésztés minősége iránt képes némileg bennünket tájékoztatni. Lássuk tehát, hogy a 826 fedeztető állo­máson használt 2210 darab állami mén faj­tánként mily módon oszlott szét az egyes vár­megyékben ? Volt ugyanis : Vármegye A mén fajtája К inének közül Vármegye «в angol fajta I arab fajta '3 sa V3à "So L ! § lipiezai (hegyi) - : sa •g S-о ® 5 el <5 »'S ëf ! 1 Ss -í ^ 1 1 ­Abauj-Torna .. ... ... I 314 11 4 1 3 1 24 12 Alsó-Fehér .... ... 2 b 8 — 1 3 13 6 Arad 114 8 2 6 1 — — 12 20 Árva ... .... .... — — — 1 — 1— 5 ö 1 Rács-Bodrog ..... 1051 10 26 21 6 — 73 51 Baranya ... 124 11 9 6 — 0 38 17 Bars — 8 2 12 1 — — 18 5 Békés 2 18 4 8 12 1 1 25 21 Bereg ... ... ... ... ... 1 3 4 — 3 — 2 И 2 Besztercze-Naszód — i* — 2 3 — 4 8 3 Bihar ... 3 916 11 4 — 2 — 27 18 Borsod i 4 8Г8 8 2 — î 16 15 Brassó ... . 111 9 8 5, — 3 — 27 10 Csanád ... 212 7 11 10 — 2 28 16 Csik — 1 *3 1 — — 9 — 13 1 Csongrád ... ... ... ... 7 18 11 8 3 — 35 2 Esztergom —1 8­7 al — 11 1 71 Fehér 11 16 1 16 91 1 —1" — 38 1 3 V Fogaras ­1 1 — ­— ­— 2 ­— 3 1 Gömör 4 12| ö 2| 5| ii 2 ­H la 1 6 1

Next

/
Thumbnails
Contents