Vadász- és Versenylap 34. évfolyam, 1890

1890-04-05 / 15. szám

126 1890. április 9. ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. Az országos lótenyésztési ügyek jövő vezetésének alapelvei és iránya megállapítása végett folyó év május hó 5-re egybehívott szakértekezlet tanácskozásának tárgy-sorozata. î Vége.) B) A ministerium által előterjesztett kérdések. a) Egyetért-e az értekezlet a minisztériumnak azon alapelvével, melyet az — jelentése szerint — a ménesintézetek gazdasági területeinek kezelésénél, eljárásának sarkkövéül tekint

5 s megnyugszik-e azon jelzett módozatok érvényesítésében, mely módozatok és czélzatok mellett, a ménesbirlokok gazdasági ügyeinek kezelése ez ideig eszközöltetett. Ha mindezekkel egyet nem érthet : 1. minő észrevételei vannak szemben az előadott eljárással? 2. a nem helyeselhetett eddigi eljárás ellenéhen mily változásokat vél javaslatba hozhatni, ugy az összes, mint az egyes ménesbirtokok kezelésére vonatkozólag? b) Helyesli-e az értekezlet a minisztérium által jelenléséhen ismertetett azon tenyésztési irányt, a mely iránynak alapján az álladalmi ménesek anyagának ez irányú kezelésénél eddigelé eljárt s elfogadja e ezt. mint hazai általános lótenyésztésünk érdekének is egészben és nagyban megfelelő alapelvét? Ha ezen elvvel egyet nem érthet : 1. minő és mely megjegyzései vannak az értekezletnek ezen irány ellenében? 2. a kifogásolt irány helyett mely alapelv volna felkarolandó ugy az országnak egész, mint az egyes álladalmi ménesek tenyésztési érdekét illetőleg ? сj Ohajtandúnak lartja-e az értekezlet az arab vérnek Bábolnán való tovább tenyésztését ? S ha igen : szükségesnek tartja-e a jelleg fentartása érdekében az eredeti arab tenyész-anyagnak a felmerülhető szükséghez mérten esetleg ujabbi behozatalát ? Ha ezt nem kívánja és ha majd elérkezettnek hiszi az időpontot, hogy a kissebb termetű arab mének az országban már nélkülözhetőkké válnának, vagy a vérfelfrissitésre szükséges eredeti arab mének jó minőségben nem volnának többé beszerezhetők : azon időre vagy esetre helyeselné e az értekezlet a megfelelő alkatú angol televér-irének alkalmazását a bábolnai anyagra ? d) Helyesnek itéli-e az értekezlet a minisztériumnak eddig követett és jelentésében körvonalozott azon eljárását, melylyel az ország általános lótenyésztésének ügyét, az álladalmi méntelepek felhasználásának jeizett módozatával elősegíteni törekedett. Ha ezen eddigi eljárásnak czélszerüségét el nem ismerheti : 1. mely változtatásokat kiván eszközöltetni s mely irányt és alapelvei kitűzni ugy az ország általános, mint egyes vidékek tenyésztésének szempontjából ? 2. czélszerünek tartja-e a fedeztetési állomások szervezésére vonatkozó eddigi intézkedéseket, az álladalmi méneknek egyes állomásra történő elosztásának módozatát? Ha az eddigi intézkedéseket megfelelőknek nem vélheti, minő eljárással kívánja azokat helyettesíteni? e) Elfogadja-e az értekezlet helyesnek azon elvet, melynek alapján egyes álladalmi ménpéldányok magán tenyésztőknek bérbe kiadatnak, — osztja-e helyességét az ily bérlet feltételeinek ? Ha mindezekre az értekezlet eltérő nézetben volna, mi a nézete e kérdést illetőleg? f) Megfelelőnek s hazai tenyésztésünk igényeivel szemben elegendőnek találja-e. az álladalmi méntelepek mai létszámát, kielégítőnek véli-e e létszámot, mint törzsanyagot, avagy az állományt felemelendőnek javasolja-e ? <j) Meghagyandónak itéli-e az értekezlet azon eddigi eljárást, hogy az álladalmi méntelepeknek létszáma, részben magán tenyésztőktől vásárolt egyedek által egészíttessék ki, s egyetért-e az ezen vásárlásoknál eddigelé követett eljárás módozataival ? h) Helyeseli-e az értekezlet az egy éves méncsikóknak magán tenyésztőktől azon czélból történő vásárlását, hogy ezen vásárolt anyagnak tenyésztesre beváló része egyes községeknek kedvezményes áron átengedtessék s minő észleletei vannak az értekezletnek ezen intézmény eredményét illetőleg ? i) Szükségesnek és czélra xezetőnek találja-e az értekezlet a lótenyésztési dijoszlás intézményét ? Ha esetleg ezt vagy egészben vagy egyes vidékeken fenlartandónak nem véleményezi, a lótenyésztési ügy előmozdításának mely más módozatára kívánna ott vagy általánvéve a dijosztásra rendelkezésre álló összeget fordíttatni ? j) Indokoltnak tartja-e azon eljárást, hogy azon magán tenyésztők, kik kötelezik magukat birtokukban levő méneikkel, tenyésztő társaiknak kanczáit mérsékelt dij mellett ledeztetni, az állani által méntartási segélyben részesittessenek, s minő tapasztalatai vannak az értekezletnek ezen intézmény eredményét illetőleg ? Ha ezen eljárásnak sikerei nem volnának megfelelők a lótenyésztés előmozdítása érdekében, mely módozatra szánná ezen öszszeg fordítását? k) Osztja-e az értekezlet a minisztérium azon törekvését, hogy a vidéken a tenyésztők által minél több közös esikólegelő alakittassék, s helyesli-e, hogy ezen legelők első berendezésére s létesithetésére az állam segélyösszegeket kész nyújtani s nem véli-e, hogy ott, a hol a viszonyok ily közös legelők felállitliatását akadályozzák, legalább is minden törekvés arra fordittassék, hogy lehelőleg minden községben egy csikó közös-kifutó rendszeresittessék ? I) Nem óhajtaná-e az értekezlet, hogy a kormány a magyar lovar-egylet vezetése melleit. szervezeit versenyügynek eddigi segélyezése fentartásával, még egyes jelentékenyebb tenyésztési vidékeken netalán szervezendő versenyeket is segélyezzen, feltéve, hogy ezen versenyek legfőkép kisebb tenyésztők lovainak kipróbálására s ifjabb tenyésztőink nyeregbe szoktatására szolgáljanak? m) Előnyösnek ismeri-e el az értekezlet a minisztériumnak azon törekvését, melylyel oda hatott, hogy a haderőnek lószükségletét az illető kormányzati hatóságok lehetőleg közvetlenül a tenyésztőktől szerezzék be. minő észrevételei vannak a pótlóvásárok eddigi módozatait illetőleg ; nem tarlaná-e az értekezlet kívánatosnak, hogy a minisztérium az illető kormányzati hatóságoknak javaslatba hozza a pótlóvásároknak oly tormán történő megejtését, hogy az avató-bizottság egyes kitűzött s előre közzétett helyeken két-három nap tartózkodjék, mely idő alatt a szemle és vásárlás folytonosan eszközöltessék; továbbá nem ajánlja e, hogy a haderő ugy a saját, mint a tenyésztők érdekében 3 éves lovakat vegyen s azokat telepben nevelje fel? n) Tekintettel arra, hogy hazai összes vasutvonalaink legközelebb azon kedvezményben részesítették hazai lótenyésztésünknek ügyét, hogy minden magyar tenyésztő birtokát képező tenyészló-aoyagot az eddiginél jutányosabb árak mellett engednek vasutaikon szállíttatni, de ezen engedményezett szállításoknál a jogosultságra vonatkozó bizonylatoltat követelik ; az értekezletnek véleménye szerint mely hatóságok avagy testületek s e hatóságok és testületek mely közegei volnának (gyakorlati szempontból ítélve) azok, melyek vagy kik ezen bizonylatok kiállítására hivatottak lennének ? o) Nem látja-e az értekezlet égető szükségét annak, miszerint részben azért, hogy a külföldi vevő mindig számithasson hazánkban egy oly intézetre, melynél bizton jóhiszemiileg szerezheti be a vásárolni kivánt és a használatra kellőleg idomított s kellő állapotra hozott lovat ; részben pedig azért, hogy kisebb tenyésztőink, kik lovaiknak egy vagy más czélra történő helyes idomitását már viszonyaiknál fogva sem eszközöltethetik és ennélfogva lovaikat érdemelt áron nem értékesilhetik, kezdetben egy s később lehetőleg több bizományi istálló szerveztessék ? Ha ezen intézmény létesülését óhajtandónak tartja, minő alapon, mily kiterjedésben s mily szervezettel vélné a létesítést legbiztosabban keresztülvihetni ? p) A mezőrendőrségi törvény-javaslatnak a lótenyésztést érdeklő szakaszait megfelelőknek és helyeseknek tartja-e az értekezlet? és nem látná-e szükségét annak, hogy e törvényjavaslatban kimondassék, miszerint hazai lóanyagunkkal ellentétes úgynevezett hideg vérű magán ménekkel -—• nóri, percheron, clidesdale, suffolk stb. csak is az ily vért tömegesen illetőleg általánosan biró vidéken fedeztethetők másoknak kanczái, mig az ország egyéb részeiben ily méneknek az általános fedezési engedély meg nem adható. q) Nem tartaná-e az értekezlet időszerűnek, hogy az egyes vármegyék tenyésztési ügyeit és érdekeit képviselő lótenyésztési bizottságok, a mezőrendőrségi törvényjavaslat tartalmának részbeni figyelembe vételével, tijra alakuljanak s lehetőleg ugy szervezkedjenek, hogy ezen bizottmányoknak minden járás, illetőleg a viszonyok szerint kijelölendő vidéke számára legyen egy vagy több működő bizottsági tagja, akik a bizottsági elnök megbízásait teljesitik s arról, valamint minden fontosabb tenyésztésre vonatkozó mozzanatról az elnököt értesítsék, esetleg intézkedéseit kikérjék, s nem vélné-e az értekezlet, hogy a minisztérium oda hasson, miszerint a lótenyésztési bizottságok működései a hatóságok által már hivatalból is támcgattassanak. C) Indítványok. Lóvásárok. A nyitra- és barsmegyei gazd. egyletek által Érsekújváron ápril 24-én rendezett Iókiállitás és vásár igen jól sikerült. Közel 500 db nemesebb származású ló hajtatott lel, melyek nagyobb része vevőre talált. Igen szép és jó lovak voltak küldve gr. Erdődy, gr. Migazzi, br. Stummer tavarnoki, gr. Károlyi Alajos tótmegyeri méneseiből, továbbá hg Odescalchitöl és Szandtner úrtól, az ürményi gazdaságból. Három ügetőverseny is volt, melyben résztvettek: gr. Erdődy Imre Galgoczról, báró Bévav Simon (két fogattal), Ambro ur Fajkürtről és Weisz Zsigmond Emőkéről. Az első dijat Weisz Zs. nyerte, a másodikat gr. Erdődy. Az egyfogatos versenyben négy fogat indult és Schuhmacher Ágoston győzött. A mezei gazdák is versenyeztek. A győri lóvásár igen sikerülten ütött ki, nagyon sok ló volt, mintegy 8000 db. Jó árakat fizettek ; egy pár szép jucker 2500 frton kelt el ; br. Révay Gyula négy sárgál adott el, és két bizarszinü panier lovat vett, egyik veresszürke, a másik lakó : igen szépek ; már tegnap láttuk a városerdőben, — igen előkelő közönség is volt : gr. Odeschalki Géza. báró Révay .lankovich, Ihász stb. — kár, hogy a fővárosi vásárok nem képesznek a félvér eladásra nézve központott.