Vadász- és Versenylap 33. évfolyam, 1889

1889-01-01 / 1. szám

6 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 1889 január I. s az árverés sikere, ugy a jász-monostori uj lelivér-tenyészde berendezése. Mind eme magán vállalatok sikere vonzó hatást fog gyakorolni teliver tenyésztésünk elterjedésére. Az 1888 évi versenyek folyamán Bécsben június 10-én történt meg ama ritka eset, hogy a zárversenyben négy ló : Babona. Agnat, Csintalan és Bachelier bolt versenyt futottak. Az akadályverseny-pályán Etcaetera oly kitűnő formát mutatott, hogy tulajdonosa gróf Esterházy Miklós czélszerünek tartotta az angol pályákra kiküldeni s ott első fellépésénél győz­tesnek érkezett be ; hasonlóan br. Üchtritz Zs. Vert Galant évesét (Verneuil-Galante) idomi­tásra Angliába kiszállíttatta. Még megemlítendő a német versenypályá­kon tenyésztésünk elért sikere: a Német Derbyt megnyerte «Tegetthofï s a berlini Union»-ban l'god második lett. A Magyar Lovaregylet az év végén közzé tette az 1889. évi verseny-propositiókat, melyek versenyügyünk nagy haladásáról tesznek tanú­ságot, — melyről más helyen részletesen em­lékszünk meg. Végre magunkról a «Vadász- és Verseny­Lap»-ról emlékszünk meg; ez évben lett álta­lunk a totalisateur-fogadás közvetítése beren­dezve, melyet a közönség nagyon felkarolt, ugy az ez évben rendszeresen adott verseny­tip-jeinknél az a nem mindennapi siker for­dult elő, hogy az október 4-ikére adott tip-nél mind a hat nyerőt eltaláltuk. Ezzel a mullra való rövid visszatekinté­sünket azzal zárjuk be, hogy olvasó közönsé­günknek boldog és szerencsés uj évet s 1889-re kellemes sport-élvezeteket kívánunk ! Az 1889-dik évi budapesti propositiók. Lapunk mai számához van mellékelve a «Magyar Lovaregylet» ez évi versenypro­positiója. Az abban foglalt előnyös változást és fejlődést, az év folyamán már egyenkint és előlegesen felemiitettük. A magyar versenyek súlypontja a telje­sen internationalis jellegű augusztusi meetingre van áthelyezve ; az egynapos versenyből, egy nagy és fontos meeting fejlődött, mely még növésében van s nem érte el culminât ionalis pontját ; a budapesti városi hatóság által emel­kedett hazafisággal adott 5000 frlos dij igen jó kamatokat hoz a magyar metropol emelke­désére, s az idegenek ide vonzására nézve jelentékeny befolyással lesz e versenymee­ting, mely ez évben már öt napra terjesztetett ki, s reméljük, hogy rövid időn egy rendes hét­napi meetinggé fog átváltozni. Első alkalommal agusztus 15-én fog ki­küzdetni a 31,000 frtos Szt-István-dij, melynek mintegy kiegészítő része az újonnan alakitott «Vigasz-dij» ama lovak számára, melyek a nagy dijban április 1-seje után állva maradtak, de abban nem indultak. A tavaszi versenynapoknál is jelentékeny a változás: naponkint az eddigi hat szám helyett hét futam lesz, s a : jilt handicap propositiója is előnyösen változott, a dij meg kétszeresite­tett, s a nyerők nem lettek kizárva, hanem teher-többlettel indulhatnak. Az őszi meetingnél első alkalommal van a St-Leger dija 10,000 írtra biztositva. A tatai versenyeknél is egy uj korteher­verseny 1500 frttal alkottatott. A kiirt összes versenyek dija valójában rendkívüli összeg, 249,975 frt tesz ki. Ez következőleg oszlik fel: Korteherversenyre ___ ... ... 136275 frt Handicapre ... ... ... ... 53700 « El adóversenyre ... ... ... ... 29500 « Gátversenysenyre ... . ... 11000 « Akadályversenyre... ... ... ... 20500 « Nem is akarunk összehasonlítást tenni a mult évekkel szemben, mert a mult eltörpült e nagyszabású programra mellett ; csak még a teljesen kiérdemelt tisztelettel és elismeréssel akarunk adózni a Magyar Lovaregylet vezér­férfiainak, kik a magyar ügyet biztos kézzel vezetik s teljes szakértelemmel s hazafisággal erre az alig remélt magasságra emelték. Sweetbread uj törzsmén méretei. A kisbéri törzsmének méreteit az 1888­diki 1 ső és 9-dik számainkban már közöltük: ezekhez most kiegészítésül adjuk Sweetbread hasonló — s ugyanattól a kéztől összeállított — méreteit ; az összehasonlítást olvasóink köny­nyen megtehetik. A sokat megkritizált ménnek vannak igen előnyös részei, р. о. a szügy szélessége, a váll hossza : hátrányai a szár­csont hossza, térd alatti és a nadrág körfogata. Az egyes testrészek méretei a következők : Magasság ... ... ... ... 170 centimeter Test hossza ... ... ... 167 « A mell körfogata... ... ... 179 « A mell mélysége ... — 77 « A szügy szélessége ... ... 40 « A váll hossza ... ... ... 71 « A végtag hossza a könyöktől a csüdig ... ... ... — 72 « Az alkar körfogata... ... 49 « A szárcsont hossza ... ... 25 « Körfogat a térd alatt ... 20 « A csüd hossza ... — ... 11 « A far hossza ... ... ... 53 « A nadrág körfogata ... ... 47 « Körfogat a csánk alatt ... 23 « A sport és irodalma. A «sport» egy olyan szó, mely nincs meg magyarul : de azért ne legyen megsértve nem­zeti ambitiónk s ne fussunk a szógyártók mű­helyébe; «sport» ez mindenütt az egész vilá­gon, Epsomtól Moszkváig és onnét Bombayig. A ki e szót «sport», kimondja, érteni is véli, azt a fogalmat és définitiöt helyezi belé. a mely neki legkényelmesebb, A sport egy olyan — a négy lalon kivüli — mellékfoglalkozás, melyet előszeretettel, am­bitióval üzünk ; nem tanítanak rá, nincsenek tankönyvei; felébred keblünkben mint a köl­tészet. mint a zene iránii hajlam. — Angol fogalmak szerint minden embernek kell valami sportjának lenni, tehát a kinek nincs sportja, az nem is ember. Sok minden változik, fejlődik, igy a sport is átalakult. Angliában sem az, a mi volt Jakab király alatt, s Magyarországban sem az, a mi volt gróf Széchényi István idejében ; — a mellékfoglalkozás-jelzőt kezdi elveszteni neve mellől ; életfeladat lesz, mely az egyén egész munkássági körét leköti, egész értelmi erejét igénybe veszi. Angliában egyes családoknál több generation keresztül hagyomány szerű a sport-foglalkozás; kenyérkereset s a vagyon­szerzésnek alapja. Az arisztokrata a sport terére lép, hogy öröklött nagy neve mellett egyénisége nagyobb relifet kapjon; az uj ember, hogy legjobb tár­saságban forgalomba jöjjön a neve; vannak egész trainer- és jockey-családok. — ugy a Waetherby dinasztia, és Tattersall nevek, me­lyek egy-egy fogalmat fejeznek ki ; — a foly­tonosság, a szakmakörben idézik elő a nagy, meglepő, egésséges eredményeket ; míg pél­dául öntudatosság s a kitűzött czélra való folytonos törekvés folytán mindenki tisztában van Angliában a Tattersall működési körére nézve, addig*nálunk hallgassunk csak meg Somogyból és bérezés kis hazánkból egy ló­tenyésztőt, és р. о. В ... . Hektort a Tatter­sall működési körére nézve, oly eltérők a fel­fogások. hogy azt hiszszük. három különböző intézményről van szó ; azért a mi Angliában hézagpótló, egésséges működést tanusit. ná­lunk még beteges. A sportügygyei való szakszerű foglalkozás, a mi még sok kívánni valót hagy fent nálunk, az az ezerféle részlet, mely a sportiigygyel összekötetésben áll. az a tömege a munkás­ságnak, a propositióknak, ma már nagy tanul­mányi igényel : — hátha még behozzák, mint Angliában van, hogy a bejelentő a ló terhét is kiszámítani tartozik, mennyi téves számítás fordulna elő : midőn most csak a nevezések­nél több «hibás» van nálunk, mint egész Európában. A behatóbb szakszerű foglalkozás hiánya oka annak is, hogy a hires lovas nemzet fiai­ból alig kerül ki trainer és jockey, pedig ez állások pénzügyileg igen előnyösek, s már gr. Széchényi István munkáiban meg van az irány jelölve, hogy a magyarok eme minőségre alkal­maztassanak és kitaníttassanak. Nagy a fejlődés nálunk a sport körül, de sok tekintetben még csak most szakgatta el gyermeksaruit. Lényegesen átalakultak nálunk a sport­körüli fogalmak és eszmék; hajdan birtokot vásároltak, hogy azon gazdaságot folytassanak, s mellesleg a félvér vagy telivéílú-tenyésztést sportból űzzék : most birtokot szereznek, hogy rajta telivérió-tenyésztést űzzenek s mellesleg sportból gazdálkodjanak is. Hajdan egyesek adták és telték össze a dijakat, jelentékeny verseny-alapítványokat emel­tek. melyeknek szerény kamatait elnyerték a sportsmanek : ma kitűzik a nagy dijakai a clubok, s megfizeti a nagy közönség. Hajdan dicsekedett a sportsman : hoztam én a versenyre egy olyan lovat, mely mindent le fog verni ; 12 fonttal jobb a tavalyi nyerőnél 30 fonttal jobb X... lovánál; most némaság fogta el az ajkakat, a titkok jól megőrzésére nagy gond fordittalik és azok nagyértéküek ! Hajdan ki gondolt volna a munka, a gya­korlatok elleplezésére : most az angol lordnak, kinek gyakorlópályája egy völgyben volt, meg kellet t venni a szomszédos magaslatokat, melyek­ről kíváncsi szemek folytonos figyelemmel kisér­ték a reggelf galopokat. Egy nagyon kiélési lett s minden apró részletében gondosan keresz­tülvezetett trialnél. melynél egy magasan fehér­lábú sárgának a jóságát kellett kipróbálni, még az sem mutatkozott felesleges elővigyázat­nak, hogy ennek fehér lábait, sárga és egy másik jegytelen sárgának lábait fehér bandage­zsal göngyölték be, hogy ha talán egy jól elrejtett positióból valaki tantoskodik : az egész alaposan félrevezettessék. Hajdan az alap az idealizmus, most a materializmus, hajdan a fővonás a kedély és ambitió, most érdek s ha ugytetszik egésséges önzés az, mely jelentékeny szerepet játszik a sport ügyénél az egész világon s az eltérések ettől csak nagyon ritka kivételt képeznek. Ama nagy tömege a pénznek, mely a verseny-ügynél forgalomba jön. egy más irányt adott a kérdésnek ; az emberek felfogása más állást foglal el versenynyel szemben ; s ez átalakulás nemcsak a sportsmannél és nagy kö­zönségnél tapasztalható, de teljesen ki van fejezve s visszatükrözi magát az összes sport­irodalomban. Ha egy külföldi szaklapot kezünkbe ve­szünk. azok jelentékeny nagy része következő részleteket tartalmazza : egy nagy turf-agenteria hatás- és munkakörét ^dja elő, utána a többi kisebb agensséget , turf-szalonok, betting­ringek s fogadási társaságok összejövetelét ; utána a Sindicat des doneures — bookmakerek szövetkezetét, oddsokat ; azután jönnek a ver­senyprogrammok, természetesen mindenütt tipekkel ; továbbá a reggeli galoppok : melyik lónak történt valami baja? — egy hosszabb értekezés a lovak versenyesélyeiről stb. Tenyész­tési szempontok, egy academicus színezetű ér­tekezés valamely sportkérdésben, soha vagy nagyon ritkán fordul elő: az igaz. hogy a te­nyésztési irányzattal jobban tisztában vannak a tenyésztők mint nálunk, de főleg talán azért ilyen összeállítású a szaklap, mert a közönség hasonló tartalmú lapot s ez irányú szakirodal­mat kiván s ezt támogatja. A külföldi szakirodalom egy része, rendes szaklapja mellett havi füzeteket ad ki, mely a tenyésztés s annak bensőbb kérdéseivel foglal­kozik. mely füzetekben a verseny lényleges le­folyása csak igen mellesleg van érintve.

Next

/
Thumbnails
Contents