Vadász- és Versenylap 33. évfolyam, 1889

1889-06-29 / 37. szám

.80 VADASZ- ÉS VERSENY-LAP 1889 junius 29. részt vesznek, abban kereshető, hogy általában módosabbak, másrészt pedig, mert ők a 200 forintos községi menek rendszerével szakítottak és évente lassan lassan az állami mének Ielállításáért kérelmeznek, ezt pedig jó szállásokkal és olcsó takarmányárakkal viszonozzák. Utóbbi eset a magyar községekben, fájda lom nagyon ritkán vagy épen nem fordul elő. Az állami menek tökéletesen megfelelnek a kitűzőit czélnak, mennyiben a minisztérium megbízottja minden évben a különléle körülmények befolyása köveikezlében alkalmatlanná váltakat közülök gondos figyelemmel kiselejtezi, minek következtében csak a java marad meg. Ha tehát a 11.500 fedezett kancza után esett jobb csikóknak csak némi része is lábra kerül és megmarad, végtére csakis a jó anyagnak kell gyözedelme-kedrii Örömmel tapasztaltam azt is, bogy több szász község, hol |ó kihasználás mellett éveken kefesztül állami mének alkalmaztattak, önszántából oda nyilatkozott, hogy községükben a lóanyag tetemesen javult, mi máskép nem is lehet. A f enriemlilettekből világosan kitetszik, hogy Erdélyország lótenyésztése szüntelen előre halad, de visszaesésbe semmi szin alatt nem jutott. — A lassú előrehaladás Magyarország többi részehez képest onnan magyarázható meg, hogy egy még oly csekély kiterjedéssel űzött lótenyésztéshez is bizonyos jólét szükséges, e tekintetben pedig Erdély népe Magyarországéval nem mérkőzhetik. más felöl pedig az. hogy Magyarországon az állami mének előnyeit már korábban elismerték, mig ellenben Erdélyben ennek belátása részben csak most kezdeti ulat törni magának. — Továbbá Magyarországon az ország lakóira, illetve a lótenyésztésre előnyösen hatottak ama tényezők is, melyeket a kormány 20 évvel ezelőtt életbe léptetett és mint megyei lótenyész-bizoltmányi elnökök és megyei lótenyészbizotmányi tagok háládatosan működtek. Noha mindenhol és általánosan eme jószándéku kezdet gyökeret nem is vert, mégis — különösen saját megyéjökért érdeklődő derék urak némelyikének köszönhető leginkább, hogy a lótenyésztés <4 nép javára előmozdittatik. — Ellenben Erdélyben igen kevés történt, sőt még ma is kevés történik arra, hogy a kisebb és tapasztalatlan tenyésztőket buzditván, régi és hibás szokásaikról leszorítanák, helyes irányba vezetnék. Az illető méntelepbeli tiszt, kinek szintén feladata mindezekhez a lehetőségig hozzájárulni, a négy havi fedeztetési idény alatt évente legfölebb 3—4-szer jelenik meg vizsgálat végett az illető fedeztetési állomáson, miközben bizonyára egy vagy kétszer sem birót, sem jegyzőt, hon nem talál, mert ezek hivatalból vagy másként távol vannak. Egyátalán szükséges, hogy az illető tiszt több évi ottjártából ismeretes legyen és egy bizonyos bizalmat élvezzen, mig a földmivesnek bizalmatlansága oszlik s a jó tanácsok gyümölcsözni kezdenek. — Egy szintén fontos körülmény az, hogy a lovaknak téli takarmányozása általában, részint ferde felfogásból — mert ekkor épen keveset dolgoznak — részint nem idejében alkalmazott fükarkodásból, részint pedig a nép szük viszonyai miatt szerfelett Iliányos, melyről meggyőződést szerezni a különböző állomásokon tavaszszal a fedezéshez vezetett kanczákon legjobb alkalom van. — Ez által bebizonyított ténvnyé válik, hogy nemcsak az elválasztott csikók nem gondoztatnak eléggé, hanem a csikó már az anyjában kevésbbé fejlődhetik és fejlődésében visszamaradva jön a világra, mely körülmény aztán természetesen az állami ménekre vezettetik vissza. Igy sok más hiány van még. melyek már sok alkalommal megbeszéltettek s a lótenyésztésgyors fejlődésére akadálylyal vannak, hanem ez akadályokat megszüntetni s a hiányokat orvosolni a köznépnél nagyon nehéz. Mint egy jó lépést, mely a lótenyésztést lényegessen emeli es könnyíti, meg kell emliteni még ama körülményt, hogy ott. hol ezelőtt — mint már emlitve lőn — a mének elhelyezéseért és takarmányáért magas árak követeltettek, manapság a községek mindenütt ingyen adják a szállást, a legénység az egyszerű 8—10 kr. közti étkezési pénz megtérítése mellett láttatik el naponta és lejenként, a takarmány pedig mérsekelt, de különösen a német községekben olcsó áron szállíttatik. A szalma általánosan ingyen jár. Ezenkívül több német községben az is szokásban van, hogy minden tenyésztőnek, ki kanczáját megfedeztette, a községi majorsági pénztárból egy forint visszatérittetik. Panaszok, kevésbbé jó minőségű lovak felől merülnek föl még Magyarország olyan helységeiben is. hol sok a ló, hanem az ily panaszok többnyire oly egyének szájából erednek, kik jót olcsón venni és drágán eladni szerelnek, mi pedig manapság csak nagyon nehezen és épen véletlenül ha történik. Elárasztják azonban külföldiek a< országot lóvásárokon; mert ők jobban fizetnek s a jónak nagy részét ki is szállítják, miért az országnak persze kész milliók folynak be. Daczára annak, hogy az Erdélyben elhelyezettlov lovasság szükséglétét innen fedezi, a biláki csikótelep bevásárlását megieszi, a magyar minisztérium évente 30—-10 darab jó minőségű egyéves méncsikókat vásárol, a kupeczek mégis évente nagyon sok lovat, sőt 2—3 éves csikót szednek fel — mi különösen a lógazdag Háromszékmegyében történik — és szállítják Moldovába, mindeme körülmények csak azt bizonyítják, hogy Erdély lótenyésztése habár lassan, de fokról-fokra fejlődésben van és előre halad. S. Versenyföltételek. Nagyváradi lóversenyek 1889. Első nap. Szombat, szeptember 21-én. (A biharmegyei gazdasági egyesület által rendezve.) II. Kis akadályverseny. Egyleti dij 500 frank aranyban. Futhat minden magyar honpolgár, valamint Magyarországon állomásozó katonatiszt, tiszthelyettes és egyéves önkéntes tulajdonában levő ló, angol telivér, valamint oly lovak kizárásával, melyek 500 frtos vagy nagyobb dijat nyertek. Távolság 8200 meter ; az akadályok egy meternél magasabbak és három metemél szélesebbek nem lehetnek. Teher 4éves 70 kilo, öéves és idősb 73 kilo ; egy 300 frtos dij nyertese 3 kilo, több ilyen vagy egy 400 frtos dij nyertese 6 kilóval több. Tét 10 frt, fuss vagy i zess. Tétek fele a második lóé. IV. Gátverseny. Egyleti dij 800 frank. Futhat minden magyar honpolgár, valamint Magyarországon állomásozó katonatiszt, tiszthelyettes és egyéves önkéntes tulajdonában levő ló, azok kizárásával, melyek 500 frtot meghaladó dijat nyertek. Távolsáe 2400 m. Teher : 4é 72 kilo, 5é és id 74 kilo, félvéreki ek 5 kilo leengedés gátverseny nyertesének 3 kiloval több Tét : 20 forint, fuss vagy fizess. Tétek fele a második lóé. V. Eladó sikverseuy. 500 frank egyleti dij. Távol ság 1600 meter. Futhat mindeu magyar honpolgár, valamint Magyarországon állomásozó katonatiszt, tiszthelyettes vagy egyéves önkéntés tulajdonában levő belföldi félvér. Teher : 4é 70 kilo, 5é és idősbb 74 kilo, a nyerő 800 írtért eladó, minden 100 forint engedésért 1 kilo engedve. Tét : 10 frt, fuss vagy fizess. Tétösszeg fele-s az árverésnél befolyó többlet fele a második lóé, fele a versenypénztáré. Második nap. Vasárnap, szeptember 22-én. II. Nagy akadály verseny. lOOOfrnk egyleti dij.Futhat minden magyar honpolgár, valamint Magyarországon állomásozó katonatiszt, tiszthelyettes és egyéves önkéntes tulajdonában levő ló, azok kizárásával, melyek 500 frtot meghaladó dijat nyertek. Eme megszorítás a Reiter-Club dijakra, valamint a debreczeni és nagyváradi akadályversenyekre nem vonatkozik. Távolság 4000 meter, az akadályok 1 meternél magasabbak és 3 meternél szélesebbek nem lehetnek. Teher 4é 67 kilo öéves és id 69 kilo telivér 5 kilo, egy 300 frtos dij nyertese 3 kilo, több ilyen vagy egy 500 frtos dij nyertese 6 kiloval több. Tét 20 frt. fuss vagy fizess. A tétek fele a második lóé. IV. Mezei gazdák versenye. Egyleti dij 200 frank aranyban. Minden biharmegyei mezei gazda tulajdonában levő, biharmegyei vagy nagyváradi mezei gazda által nevelt ló részére. Dij 120 frank az elsőnek, 50 frank a másodiknak, 30 Irank a harmadiknak. Táv 1500 meter. Mezei gazádk által nyereg nélkül lovagolva. Hat versenyző vagy nincs verseny. Nevezés az oszlopnál. VI. Sikverseuy. 500 frank, egyleti dij. Futhat minden magvar hunpolgár, valamint Magyarországon állomásozó katonatiszt, tiszthelyettes és egyéves önkéntes tulajdonában levő belföldi ló. mely nyilvános pályán dijat nem nyert. Teher 4é 70 kilo, 5é és id 74 kilo, telivér 5 kiloval több. Távolság 1600 meter. Tét 10 frt. Fuss vagy fizess. A téteknek fele a második lóé. VII. Agarasz-lovak versenye. Tiszteletdíj adva ifj. Tisza Kálmán ur által és 300 frank aranyban az elsőnek. 100 frank aranyban a másodiknak. Futhat minden biharmegyei agarász-egyleti lag tulajdonában levő oly félvér ló, mely nyilvános pályán még nem indult (nem értve a mult évi nagyváradi agarász-lovak versenyét). Távolság 1600 meter. Teher 80 kilo, agarász-egyleti tagok által lovagolva. Nyilvános versenyt nem lovagolt lovasoknak 5 kilo engedve. Tét 5 frt, fuss vagy fizess. Tétek fele a második lóé. Megjegyzések. 1. Az akadály-, gát- és sikversenyru az osztrákmagyar monarchiai verseny-szabályok mérvadók. 2. Oly lovak, melyek 1889. évi julius hó 1-je óta nyilvános idomitásban voltak, minden versenyből ki vannak zárva. 3. Nevezéseknél a suly és szinek határozottan megjelölendők. 4. A tétek fele a második lóé, fele pedig a versenypénztáré. A verseny szabályai szerit t legalább három nevezés és két különböző tulajdonos lova indul, vagy nincs verseny. A tétek legkésőbb a verseny kezdetéi jelző csengetés előtt a versenytitkárságnál lefizetendők. Az összes versenyeken csak urlovasok vehetnek részt. Versenyszinek használata az agarász-versenynél nem kötelező. Minden pénzdíjból a versenypénztár számára 10 százalék levonatik Nevezési zárnap és árbejelentési határidő 1889 szeptember 8-án déli 12 órakor. Az agarász-lovak kettős tét mellett az oszlopnál. Nevezni lehet Weingärtner Andor egyleti titkárnál, Nagyvárad, uri-utcza (Markovits-ház). KÜLFÖLDI GYEPEK. Angolország. Ascot-Meeting. Junius 18-án. The Prince of Wales Stakes. Tét 50 sov. fele bánat s 1000 sov. 3éveseknek. 1 mértföld, 5 furlong (63 aláirás.) Duke of Portland p m Donovan Galopin— Mowerina :)'5 F. Barrett 1 Mr. T. Jennings sga m Royal Star George Frederick 813 J. Watts 2 Mr. D. Baird sga m Enthusiast Sterling

—Cherry Duchess 8-5 F. Webb 3 Nem helyezve : Cool, Gondolier, Duneraggan Gold, Alastor. Fogadások : 9:2 Donovan, 10:1 Gold, 20:1 a többi ellen. Másfél hoszszal könnyen nyerve ; másfél iiossz a második és harmadik közt. Érték: 2225 sov. Idő : 3 p 4/

6 mp. The Ascot Stakes. Tét 25 sov. bánat 15 sov. és 500 sov. Handicap. 2 mértföld. Sir R. Jardine 3é sga m Lord Lome Hampton — Lady Lucas 6'7 Cbandley 1 Mr. Gubbins 6é p m Ashplant Umpire—Ceropia 8 6 Liddiard 2 Mr. Fenwick 5é p m Tissaphernes Xenophon— Twitter 8'8 Robinson 3 Nem helyezve : Ringmaster, Exmoor, Dante, Conservator, Marnia, Crimea, Aureoline, Flower o'the May, Volcano. Fogadások : 6:1 Exmoor, 8:1 Dante, Ashplant v. Lord Lorne' 10:1 Tissaphernes, Conservator, Marnia, Flower o'the May, Crimea vagy Ringmaster, 100:7 Aureoline, 100:6 Volcano ellen. Három hoszszal könnyen nyerve ; rossz harmadik. Érték : 935 sov. Tiie Ascot Biennal Stakes. Tét I0 sov. és 3)0 sov. Kétéveseknek. Táv 5 furlong. (70 aláirás.) Duke of Portland p к Semolina St. Simon — Mowerina 8 10 F. Barrett 1 Mr. Merry p m Surefoot Wisdom

—Galopin-k., Miss Footból 9 st. Liddiard 2 Lord Calthorpe p к Heresy Hermit

—Controversy-k., Mahoniából 8-10 Robinson 3 Nem helyezve : Golden Gate. Ambassador, Glass Slipper, Carrick, Hayreddin, Lancastrian Adventurer-k.-mén. Fogadások: 13:8 Semolina, 7:4 Surefoot. 11:2 Heresy ellen. A leghevesebb verseny után egy fejjel nyerve ; három hossz a második és harmadik közt. Versenyérték : 870 sov.