Vadász- és Versenylap 33. évfolyam, 1889

1889-05-07 / 23. szám

193 KÜLFÖLDI GYEPEK. Angolország. Sandown Park Meeting. April 27-én. The Prince of Wales Handicap. 1000 sov. Táv 5 furlong. Mr. J. A. Craven 3é p m Porlock Wenlock — Sea Coal 6-3 Bradbury 1 Mr. L. de Rothschild 3é p к Galloping Queen Galopin — Queen of Diamonds 69 Wall 2 Mr. Brydges-Willyam 4é p к Saucy Lass Hamp­ton —Apple Sauce 611 (vitt 7 st.) T. Loates 3 Nem helyezve : St. Prosper, D'Orsay, Cobbler. Castlenock, Mastor Bill, Admiral Benbow, Cassimere, Theopliolus, Sly Shot, Betelgeux, Peggatty, Rawens­wood, Scatch Air. Fogadások : 3:1 Theophilus, 6:1 Sly Shot vagy Master Bill, 8:1 Galloping Queen, 10:1 Cassimere, 100:8 Admiral Benbow és Betelgeux, 100:7 D'Orsay vagy Porlock, 100:6 Scotch Air, 20:1 Saucy Lass, Peggotty, Cobbler, Kaveuswood vagy Castlenock, 25:1 St. Prosper ellen. Heves küzdelem után egy nyakhoszszal, kilova­golva ; fél hossz a második és harmadik közt. * ¥ ¥ Newmarket Meeting. Május 3-án. Tim One Thousand Guineas-Stakes. 100 sov., fele bánat. 3éves kanczaknak. 1 mértfóld 17 yard. (48 aláírás.) Mr. Vyner p к Minthe Camballo —Mint Sauce 1 Mr. E Benzon p к Winkle Muiicaster —Jennie Winkle 2 Lord Cadogan stp к Polka Galopin —Mazurka 3 Tizennegy lo futott. Francziaország. Párisi versenyek. Ápril 28-án. Prix du Nabob. 21)000 trank. 2500 meter. 3éve­seknek. 56 kilo. Kanczák o4) kilo. Duc de Feltre p m Achille Tristan—Aurore Webb 1 Br. Rothschild p к Crimiére F. Barrett 2 Br. de Soubeyran p m Volcan Bndgeland 3 Nem helyezve : Sagittaria, Xaiithos, Ventrebleu, Vasistas. Fogadások : 7:4 Crimiére, 2:1 Volcan, 6:1 Ventre­bleu, 8:1 Achille vagy Sagittaria, 25:1 Xanthos és Vasistas ellen. Egy hoszszal nagyon könnyen nyerve, egy nyak­hossz a második és harmadik közt. Versenyérték : 35600 frank az elsőnek, 500 frk a másodiknak' Május 2-án. Prix Greffuliie. 2()UiU frank. 2100 meter. 3éve­seknek. Möns. Drat p b Chopiné Stracchino—Chauve Souris 54) kilo 1 Duc de Feltre p m Achille Tristan—Aurore 56 k. 2 Br. Soubeyran p m Volcan Silvio—Vigogne 56 k. 3 Erős küzdelem után egy nyakhoszszal nyerve ; öt ló futott. ÜGETŐ VERSENY,TENYÉSZTÉS. Ügetö-versenyek határnapjai : Budapesten (tavaszi meeting) május — 26, 30. Bécs (tavaszi meeting) május 7, 9, 12, 14, 16, 19. Berlin- Weissensee május --- 91, 24, 28, 30. « « junius 4, 6, 23, 25, 30. « « julius — — 7, 9, 16. « « augusztus 1, 6, 8, 11, 15. « « szeptember ... ...1, 3, 5, 8, 10. « « november - 5, 12, 19, 21. Viucennes május 6, junius 8, julius 13 és 15, augusz­tus 28, szeptember 1 és 9, október 7 es no­vember 18-án. A berlin-weissenseei ügetóoersenyek má­sodik napján a 2500 meter távú Ermunterungs­Fahrenben a Decker K. 6é sga к Frijatnaja mint outsider indult s megnyerve „a versenyt Biró K. ur Ural-ja ellen, a totalisateur 10 márka után 533 márka osztalékot fizetett ki győzelmére. Ez sem mindennapi eset. ¥ * * . Kedden lesz Bécsben a tavaszi ügeto­versenyek második napja. Mind a két napról lapunk közelebbi számában. Ez évben igen látogátottaknak és érdekeseknek igerkeznek a bécsi ügetőversenyek. különösen a nemzet­köziek. ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. Kimutatás az 1889-ik év ápril havában Kisbéren elletett telivér csikókról. Gr. Hunyady Imre Duchess of Cornwall-fa. ápril 2-án sárga kancza csikót ellett Craig Millar vagy Verneuil után. Gróf Kinsky Zdenko Thalmrí-ja ápril 3-án sárga kancza csikót ellett Doncaster után. Blaskovics Miklós ur Erény­je ápril 4-én sárga mén csikót ellett Doncaster után. Gróf Kinsky Zdenko Mattiná-ja ápril 4-én pej mén csikót ellett Vederemo után. Harkányi János ur Bleibt reu-ja ápril 5-én pej mén csikót ellett Doncaster után. Gróf Erdődy KárolyJDaj't-ja ápiil 5-én sárga mén csikót ellett Milon után. Gróf Forgách Sándor Dreamland-ja ápril 6-án sárga mén csikót ellett Verneuil után. Jankovich Gyula ur Nessi Etti­je ápril 9-én sárga 1 kancza csikót ellett Doncaster után. Luczenbacher Miklós ur Waterrose-ja ápril 10-én pej kancza csikót ellett Craig Millar után. Br. Springer Gusztáv Thormanby-fe ápril 11-én sárga kancza csikót ellett Vinea után. Ifj. Gróf Esterházy Móricz Ginevra-ja ápril 11-én pej kancza csikót ellett Craig Millar után. Ilovaiski Demeter ur Miss Godolfin-ja ápril 11-én pej kancza csikót ellett Wadiur után. Gróf Kinsky Zdenko és hg Fürstenberg Misfit­je ápril 12-én pej kancza csikót ellett Kisbéröcscse után. Báró Üchtritz Zsigmond Callu-ja ápril 14-én pej kancza csikót ellett Bálvány után. Gróf Forgách Sándor Teresiná-]a ápril 16-án pej mén csikót ellett Insulaire után. Losonczy István és Balogh Kálmán urak Wissen- schaf t-ja április 17-én pej kancza csikót ellett, Kisbér­öcscse után. Györgyei Illés ur Venetiá-ja április 19-én sga m csikót ellett, Waisenknabe után. Kisbéri állami menes ApoUinaris-a április 19-én pej kancza csikót ellett Kisbéröcscse után. Kdenczes bizottság Black Agnes-e április 19-én pej mén csikót ellett Macheat után. Kisbéri állami ménes Scythian Princess-fe április 20-án sga mén csikót ellett Doncaster után. Luczenbacher Miklós ur La Penitmte-fe április 20-án sga kancza csikót ellett, Ruperra után. Gr. Degenfeld Gusztáv Garudd-ja április 20-án pej mén csikót ellett Sweetbread után. Gróf Andrássy Géza Cantine-fe ápril 22-én pej kancza csikót ellett Shallow után. Kisbéri állami ménes Spinning Jeny-fe ápril 23-án pej rnén csikót ellett Marden után. Kodolitsch Alfonz tábornok Queen of Trumps-fa ápril 26-án sárga kancza csikót ellett Vederemo után. Gróf Stubenberg József Hippid-fa ápril 26-án sárga mén csikót ellett Waisenknabe után. Harkányi János ur Lóvó-fa ápril 29-éu sárga mén csikót ellett Ruperra után. Baitazzi Hector ur Pelisse­je ápril 30-án pej kancza csikót ellett ismeretlen apa után. Mysyrowicz László ur Margaryttd-fa ápril 30-án sárga kancza csikót ellett ismeretlen apa után. ¥ ¥ ¥ E kimutatás szerint ápril hóban a kisbéri állami ménesben 13 mén és 16 kancza telivér csikó elletett, összesen 29 darab. * ^ ¥ ¥ A kisbéri állami ménes Scythian Princess — Don­caster csikaja ápril 26-án csikóbénaságban kimúlt. Az állami fedeztetési állomások szaporításának kérdéséhez. Az állami mének 1889. évi elosztását kitüntető kimutatás előttünk fekszik. Meg­győződbetünk ebből, hogy az állami ménállo­mánynak mindnyájunk által óhajtott s szük­ségesnek ismert szaporitására igyekezett ló­tenyésztésünk vezetése s e tekintetben,különösen a szaporulat minőségét véve, financialis békókba szorított tagjainktól kitelhető hosszú lépést tet­tünk előre. Az 1888. évi kimutatás szerint volt Magyar­ország ménállománva 2487 drb, 184 telivérrel ; 1889-ben pedig 2516 drb 216 telivérrel. — E szerint az 1889. évre szaporodott az állo­mány 29 drbbal és pedig a telivérek száma emelkedett 32-vel, az egyéb fajok fogytak 3-al. Tekintettel hazánk nagy lóállományára s a lótenyésztésnek nálunk indikált voltára, bizony igen csekély ez a szám s ha ily lassú léptek­kel kell haladni, még igen sok időbe kerül, mig elegendő jó apalóval rendelkezik az ország. Ma, midőn a gazda, s itt különösen a közép és kis gazdákat értem, már igazán nem tudja mihez fogjon, mily irányt adjon gazdál­kodásának. elvárhatja sőt megkövetelheti az államtól, hogy adójának legalább kis részét fordítsa olyan intézmények életbeléptetése és működtetésére, melyek terheinek elviselhetését lehetővé, helyzetét nem teljesen reménytelenné tenni hivalvák. A gazdasági irók könyvekben, lapokban évek óta hangoztatják, hogy térjünk el a mag­termeléstől, vessünk takarmányt,"tenyészszünk marhát s vége lesz a gazdasági válságnak. Igen sokan elfogadtuk a tanácsot, nevelünk marhát, javítottuk birkaállományunkat, líbia­iunk. De hol marad az ígért és várt eredmény ? A gazdasági hizlalás után nemcsak haszon nincs, de legtöbb esetben kárral jár : a marha­nevelés, birka- és sertéstenyésztés az e téren évek óta uralgó pangás miatt szintén alig fizeti meg a reá fordított költséget. Egyedül a lótenyésztés az mely lia nagy hasznot nem is ad, de legalább a feletetett takarmány jó áron való értékesítését bizto­sítja. Ez az egyedüli gazdasági ág, melynél nem kell félni krachtól, sőt a lóárak folytonos emelkedését várhatjuk a hadseregek lószük­ségletének évről-évre való emelkedés folytán. Ennek tudatára ébredt gazdaközönségünk, s ez a körülmény magyarázza meg a mén­állomások szaporítása iránt az ország minden vidékéről jövő óhajtásokat. Az állami méntelepek czélja : a kisebb tenyésztőknek, kik maguk jó mént beszerezni képtelenek, jó méneket olcsó fedeztetési dijak mellett rendelkezésére bocsátani, s ez által az országos s különösen az úgynevezett gazdasági lótenyésztést előmozdítani, annak keresztül­viteléhez a lehetőséget megadni. Tekintve a lótenyésztés fontosságát gaz­dasági válságos helyzetünkben, meg kell az államnak adni a módot, hogy az állami mén­telepek intézményének jótéteményében minél többen részesülhessenek, s nem szabad csupán financiális szempontokból emez intézményt ere­deti közhasznú czéljától részben sem elvonni. A fedeztetési állomások csekély számán addig is, mig az ország pénzügyei az állami mének számának, a szükségletnek megfelelő felemelését megengedik, a most rendelkezésre álló állomány keretér belül kellene s nézetem szerint lehetne is segíteni. Az 1889. évi kimutatás szerint a 2516 ménből 304, vagyis a létszám 12%-a egyesek­nek bérbe van adva. A telivéreknél 216-ból 70. vagyis 32-4o/o. A f. évre létesített 824 fedeztetési állo­másra beosztott 2212 ménből esik átlag min­den egyes állomásra 2 7 mén ; e szerint a bérbeadott ménekből 112 uj állomást lehetne szervezni. — Az egy ménre eső kanczák át­lagát 50-el véve, 1520 kanczával több lenne kisebb tenyésztők tulajdonában jó mén által fedeztethető s a lónevelés és állami méntelepek jótéteményében 760 kis gazdával több része­sülhetne. A mének bérbeadása kétségtelenül káro­sítása a kisebb tenyésztőknek és a pénzügyi eredmény, melyiyel a bérbeadást indokolhatni, aligha egyensúlyozza azt. Ha végig nézzük a bérbevevők névsorát, csaknem mind olyan nevekkel találkozunk, kiknek nagyobb méneseik vannak, kik lótenyész­tésükből már oly tetemes jövedelmet húznak, hogy eme gazdasági ágba egy — a kiherélt­hez hasonló jó mén vételárát bízvást befek­tethetik. A mi viszonyainkat összehasonlítva a szomszéd örökös tartományokéval, látni fogjuk, hogy ott a kisebb tenyésztők e tekintetben sokkal jobb helyzetben vannak. Ott a ménállomány 1976 drb 64 telivér­rel ; ebből bérben van 60 drb, vagyis csak 3-50/0, és a telivérekből 1706, vagyis 26'5<>/o, továbbá kis gazdáknak magán gondozásra van kiadva 230, vagyis az állomány ll'6o/oj-a. Ott e szerint a közép- és kis birtokosoktól el van vonva 3-5"/o, mig nálunk 12o/».

Next

/
Thumbnails
Contents