Vadász- és Versenylap 33. évfolyam, 1889

1889-01-01 / 1. szám

16 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 1889 január 1. Gr Széchényi Gyula marczali összes uradalmi erdőterületén lőtt hasznos és kártékony vad kimutatása 1888-ról. Hasznos vadak El'« С = -a N SÍ . N Ö т. с о > 2 >• •j a Öreg kártékony vadak cS "5 :3 bd О ?» 1 g ! > ™ 3 ir S О ci i .ce I 2 i ci -2 > > Fiatal kártékony vadak darab a с 2 -a; "ai a.— 'S frt kr Junius 1-től April 24-ig Ápril 24-től július 24-ig Julius 24-től október 24-ig Október 24-től deez. 81-ig 2 15 2 5 — 4 12 8 18 2 20 22 27 — — 1 6 9 — 6 — - — — — — 1 4 — — — 159 184 967 99 4 3 9 — — 215 779 571 103 2 4 4 12 16 3 3 15 35 10 2 21 J0 16 4 22 32 i 39 1 20 23 3 .6 28 50 39 14 60 6s 39 13 31 14 16 77 140 25 53 25 64 4 35 20! 25 12 5 44 8: 14 300 197 129 24 106 14 - —I —112:9193! - — - 231 7 Összesen : 4 36 30 18 Marczal, 1888 deczember 31-én. 8 235 960 782 1070 1()J 9 14 26 10 78 130 68 164 98139 8 89 147 282:196, 4j 35! 7 7 19|344|105(686|38' Zveriua József, vadász. TÁRCZ A. A visegrádi királyi vadászterület. A közel múltban Visegrádon lefolyt udvart cserkészetekről majdnem minden napilap hozott hol bővebb, hol kisebb tudósításokat. Nem lesz talán érdekleien, ha eme cserkészetekről lapunk t. olvasó közönségét ezúttal bővebben és kimerítőbben értesitjük. Tudó-itásunk teljessége érdekében, legyen szabad a visegrádi vadászterületről egyet-mást mindenekelőtt elmondanunk. A visegrádi korona-uradalomhoz tartozó kincstári erdők : Visegrád, Bogdány és Tóthfalu községek határában terülnek el, és a pilisi hegység Duna felé hajló nyúlványainak tekinthetők. Kiterjedésük 6740 katastr. hold, mely terület tölgy- és bükk-állabokkal van borítva. Emez erdőterületet ezelőtt a visegrádi m. k. erdőhivalal kezelte, azonban az állanierdészetnek 1881. évben történt újjászervezése alkalmával, «visegrádi m. k. erdőgondnokság» elnevezés alatt, a gödöllői magy. kir. erdőhivatal kerületéhez és annak hatósága alá csatoltatott. A gödöllői erdőliivatalnak, egyúttal az udvari vadászterületek kezelésével is megbízott közegei, már a visegrádi uradalmi erdők átvétele és bejárása alkalmával, a ledobott és feltalált nagyszerű agancsokból, a patakok mentén észlelt csapákból, és a fiatalosokban fehérlő fakéreg-hántásokból ama meggyőződést szerezték, hogy a hajdan, magyar királyoknak fejedelmi prédát szolgáltató agancsárok faja, mely eme vadászterület diszét képezte, még nem veszett ki, és hogy eme vadászterület szakszerű, kíméletes kezelés mellett, királyunk ő felsége részére is élvezetet nyújtó vadászterületté rendezhető be. Ezt a czélt tartva szem előtt, mindenek előtt a l'ajzási és legeltetési szolgalmak, melyek e kincstári birtokot szerfelett terhelték, úrbéri rendezés utján megváltattak. — a pagony több elrejtett tisztásán sózok állíttattak fél, és az erdei réteken nyert széna — széltől védett völgyszorosokban — karók által megerősített boglyákban, téli eletésre felhalmoztatott. Hogy emez intézkedéseket mára tenyésztés 8-ik évében siker koronázta, igazolják a közelmúltban lefolyt udvari cserkészetek, melyeknek eredményét — fentebbieknek előrebocsátása után — következőkben közöljük. Ó felsége a király és fenséges veje, Lipót bajor berezeg, szeptember hó 19-én hagyták el külön vonaton Gödöllőt, bogy a következő napokon Visegrádon cserkészszenek. Megvalósult tehát a remény, melyet minden magyar szivóhajtva táplált. Az említett napon d. u. 6 órakor, a külön udvari vonat a nagymarosi osztrák államvasút! állomásra berobogott. — Ö felsége és fenséges vendége leszállván a vonatról, az itt várakozó Kallina Károly m. k. erdőmester jelentését vette át, mely jelentés szerint a visegrádi pagony diósvölgyi erdőrészében 5 erős agancsár jól jelez és üzekedési helyét is rendesen betartja. A jelentés átvétele után, ő felsége a Dunaparlhoz ment, hogy az ott reá várakozó csónakba szálljon. Mielőtt ő felsége beszállt volna, megszemlélte az átellenes hegylánczolatot, mely az alkony gyönyörű megvilágításában oly szép képel nyújtott, hogy ő felségén is meglátszott a kedves benyomás. —- Azután beszállva a ladikba, kíséretével együtt átevezett a túlsó partra és itt az erdőgondnoki lakkal szemközt fekvő Szt. János kápolnánál kiszállt. E helyütt be lett mutatva ő felségének Pirkner Ernő in. k. főerdész, mint visegrádi erdőgondnok. és az állam-erdészetnek ez időleg Visegrádon alkalmazott többi tisztviselője. Az erdőgondnoki lak volt ő felsége és fenséges vendége részére lakásul berendezve, és a bútorzat a budai várpalotából hozott legszükségesebb bútorokkal egészíttetett ki. Mielőtt a lakba ő felsége belépett volna, annak bejáratánál Matyók Bencze főszolgabíró. Portelki visegrádi plébános és Visegrád község birája fogadták. Matyók főszolgabíró igen talpra esett, — Visegrád fényes múltjáról megemlékező beszéddel üdvözölte a királyt, a ki a küldöttség mindén tagjával néhány szót váltva, — lakosztályába ment. Mint előbb emiitettük, az erdőgondnoki lak szolgált ő felségének és fenséges vendégének lakásul. A kiséret és a kabinet-iroda tisztjei részint a visegrádi erdőrendezöi lakban, részint közel fekvő épületekben voltak elszállásolva. Szeptember 20-dikán reggeli 3 órakor ő felsége, Pettera Hubert vadászmester és Pirkner főerdész kíséretében, kocsin a Dömös felé vezető ulon haladva, a Diós-völgy torkolatához hajtatott és leszállva a kocsiról, az olt kezdődő és jó karban levő cserkész-uton. Reinhard es. к. vadászsegéd vezetése mellett, a cserkészelet megkezdte és hol fel a gerinczig, hol pedig a gerinczen és ismét lefelé a Dunapartig, részint gyalog, részint az Ischlből külön e czélra odahozott hegyi lovakon, lóháton folytatta azt. A Dunaparton ismét kocsira ült ő felsége és ugy az első, mint minden nap reggel és este Visegrádra tért vissza. Lipót berezeg szintén kocsin indult minden reggel és este Kallina erdőmester kisé- , retében, a lepenezpataki völgy torkolatáig és itt lóra ülve egészen a Somhegy alján levő — nem régen épült, éjjeli szállásra is berendezeti — kunyhóhoz lovagolt Itt leszállva a lóról, a cserkészelet Bálint Lajos m. k. erdöőr vezetése mellett megkezdte és rendesen a kiindulási ponthoz tért vissza. A kél napig, szeptember hó 20. és 21 én tartott négy cserkészet eredménye 5 darai) agancsár és pedig : 2 tizenhatos, 2 tizenkettes és egy tizes. Azonkívül ő felsége egy erős tizenkettest sebzett meg. Ez azonban a dömösi területre váltott át, hol azonban a Gödöllőről hozott vérebekkel folytatott szorgos ulánkeresés daczára sem sikerült megtalálni. Ámbár a Lipót berezeg által elejteti 2 tizenhatos ritka erős példány volt, mindazonáltal az ő felsége által elejtett tizes, melynek agancsa 110 ctm. magas volt. és az ő felsége által elejtett tizenkettes, melynek súlya feltörve 199 kilogrammot nyomolt: eresebbeknek deklarálhatok. Szeptember hó 22-én reggel 6 órakor vissza felé induit ő felsége Gödöllőre, ugyan oly utón, mint oda felé. Elutazása előtt ő felsége kegyes volt, az érdekes és sok élvezetet nyújtó vadászterület berendezése, valamint az elért eredmény felett is. ugy a m. kir. kincstári, mint a cs. és kir. vadászati személyzet iránt legmagasabb megelégedését kifejezni és amaz óhaját, nyilvánítani, hogy a visegrádi kincstári erdőbirtok kizárólag ő felsége legmagasabb személye számára tartassék fenn mint állandó udvari vadászterület. Ebből kifolyólag a m. kir. földmivelési minisztérium a szükséges intézkedések megtétele végett már az udvarmesteri hivatallal érintkezésbe is lépett. Legyen szabad közleményünket ezzel befejeznünk és még csak azt az egy tényt felemlítenünk, hogy a visegrádi vadászati kirándulás emlékéül és a legmagasabb megelégedés jeléül, Pirkner Ernő m. k. főerdész és visegrádi erdőgondnok egy brilliant mellűivel, neje pedig lakásuknak gondos berendezéséért értékes brilliant fülbevalóval lett legmagasabb helyről kitünletve. Bizonyára drága emlék a késő unokáknak is ! IRODALOM. Ki a gentleman ! Ez a főtárgya annak a füzetnek, melyet a «Kolozsvári Athletikai Gluti» II. évkönyve czim alalt kiadott. A gentleman álláspontját a Club elnöke, a 83 éves föur, báró Jósika Lajos fejtegeti. Azbnkivül «Athletika és demokratia» tárgyú beszédben az athletikai cluboknak a társadalmi ételben a test és lélekre fontos befolyását a club választmányi tagja dr. Felméri Lajos egyetemi tanár magyarázza. A könyv továbbá a Club beléletéből tárgyalja a hivalaios adatokat, útmutatásokat ad az athletikai gyakorlatok különféle ágainak s versenyeinek vezetésére s áttekinthető táblázatokban tünteti elő eddigi versenyeinek eredményét. A könyv 120 lapon vázlatos ut'i rajzot is közöl, egyik bajnokának, Borbély György tanárnak gyalog körútjáról, melyet Kolozsvártól a lomniczi csúcsig és vissza 30 megyén és 250 községen át a mult évben lett meg. Az évkönyvbe fel van véve a Club alapszabályzata. a becsület - bírósági szabályzat, gyakorlatainak és versenyeinek szabályai s az idei őszi versenyek teljes programmja Három fénynyomatu sport kép diszili a 272 lapra terjedő tartalmas kötetet, a Club elnöke és bajnokának képei. E munka megérdemli, hogy sokan olvassák, mert a Club «F.p testben ép lélek» jelmondatának érvényesítéséhez igyekszik irányt adni. másrészt pedig az érdekesen megirl nti levelek, szórakoztató olvasmányt képeznek. Testgyakorló egyesületek szervezésénél, versenyek rendezésénél pedig majdnem nél ülözhetetlen segédkönyv. Ara az évkönyvnek fűzve 1 frt, díszesen kötve 1 frt 25 kr ; megszerezhető a «Kolozsvári Athletikai Club»-tól közvetlenül, vagy a nagyobb könyvkereskedések utján.