Vadász- és Versenylap 33. évfolyam, 1889

1889-01-01 / 1. szám

10 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP AGARASZAT ES KOPASZÁT. Rákosi falkavadászat. Péntek, deczember 21-én 12 órakor a meet a palotai hídnál volt. A fagy több mint egy hétig 8—11 Pieaumur közt, a tél tartósságára engedett következtetni, ugy hogy alig lehetett remélni, hogy a vadászatot ismét folytatni lehessen, minek következtében a vadászatkedvelők nagyobb része állandó lakhelyére küldte vadászpari­páit, nemkülönben az urak maguk is el köl­tözködtek a fővárosból. Tegnapelőtt hirtelen változott az idő és annyira enyhült, hogy mára már úgyszólván alkalmasnak Ígérkezett a talaj arra, hogy a vadászatot folytatni lehessen és igy a meet (a palotai hídnál; lett elhatározva ; de mivel tegnap este a hévmérő gyenge esőzés mellett 0 pontra szállt, ugy hogy az eső reggelre jéggé vált, mely miatt a még itt lévő urak aka­dályozva voltak a vadászaton részt venni s igy csak ketten voltak jelen. A talaj még nem volt ugyan annyira felengedve, mint hinni le­hetett, különösen pedig a vizenyős helyeken még teljesen kemény volt. és csak óvatosan lehetett lovagolni ; daczára annak a palotai 8-as cover és a dunakeszi-i nádasok át lettek kutatva, de rókát sehol sem találtak : ugy aztán a Megyer-felé (erjedő akáczoson keresztül haza­tért a • falka. Szombat, deczember 22-én 12 órakor a paskal-malomnál volt a találkozás. Ma ugyan ked­vezett az idő, a talaj is egészen fel volt engedve már, de a vadászatkedvelők igen kis számban jelentek meg, u. m. gr. Nádasdy Ferenez és fia, gr. Andrássy Géza és három lovassági tiszt. A paskali nádasban ugyan volt bárom róka is, melyek egyenkint zavartattak ki, de alig né­hány pereznyi üzés után a környéken mind annyi nyomtalanul el is tünt. Deczember 27-én csütörtökön egészen lágy, esős időre fordulván az idő, ismét volt vadászat. A gömörmegyei agarásztársulat ver­senye. Tisztelt Szerkesztőség ! Kissé különösnek lóg tetszeni, hogy egy rég lefolyt versenyről csak most irok ; oka ennek abban rejlik, hogy a versenyeken, távollétem miatt, jelen nem lehetvén, bár a verseny lefolyásáról értesültem, de hiteles adatok hiányában megirni nem akartam ; bár ugy az elnök barátom mint agafász-társaim által is erre többször felkérve lettem. A versenyekről való hiteles kimutatást azonban a titkár barátom gr. Almásy Arthur szívessége folytán is csak e napokban kapván meg, sietek felhívásuknak eleget tenni ama reményben, hogy becses lapjában, hol igény­telen leirásaim már oly sokszor láttak nap­világot, most is közölve lesznek. A gömör­megyei agarásztársulat f. évi október hó 28., 29. 30. napjain tartatott meg; ennek oka nemcsak a számos nevezésben, de valljuk meg a nyul hiányában is keresendő. Igaz, hogy két dijra történt versenyzés; s igy ez több időt is vett igénybe, de az is áll, hogy az egylet ma már oly szép és kiterjedt terrénum­mal rendelkezik, hogy bizony más években, könnyű lett volna két nap alatt mindkét ver­senyt lefuttatni, mig most három teljes napot vett igénybe, sőt a Hölgyek dijára ' a döntő futam november elején tartatott meg. Maga a verseny szépen sikerült, az érdeklődés nagy volt. Megyénk ismertebb családai képviselve voltak, a szépnem is oly nagy számmal jelent meg, hogy a társulat elnöke Fáy Barnabás házá­nál tartott estély egy lénves bál benyomását tette a szemlélőre. Huszonöt urlovas ült nye­regbe, köztük egy bájos amazon gr. Teleki Leontine, ki két napon át kitartással vett részt a sport örömeiben, de fáradalmaiban is. Szá­mos kocsi kisérte a lovasokat, sokszor ugyan­csak nyargalva tüskön-bokron a hajtás után ; de védszentünk Szent Hubert őrködött felettök, respektálva még ő is ama bájos szép hölgyeket, kik a nyargaló fogatokon ülve, gyönyörködtek e hevélves sport örömeiben. Sok érdekes moz­zanata volt a versenynek, melyből egy párt meg nem állhatom, hogy ide ne jegyezzek, bizton tudva, hogy egyes agarász-társaimat érdekelni fogja. A billikomra a Szentmiklóssy Istvánné Sürgönye s Bornemisza István Hattyúja az első összevetésnél holt versenyt futottak, a mi igazán agárversenynél ritkaság; a má­sodik összevetésnél két pointtel győzött a Hattyú. Egy futás alkalmával a gr. Almásy Morzsája s a Fáy István Szellője egy oly erős nvulra akadtak, hogy az elvitte őket egész Tálfaláig, mely a verseny-terrénium­tól légirányban is megvan fél magyar mért­föld ; mivel pedig a hajtás nem zsinór­egyenesen történt, ennél jóval nagyobb dis­tancziát futottak meg. Hanem az is igaz, hogy midőn a 2 biró : Ragályi Gyula s Bor­nemisza Gyula oda értek, követve ők is árkon bokron az agarakat, a nyul a falu tövében, egy czigány - kunyhónál, egy czigány ölében pihent s a két agár félig megmeredve mellette hevert. A nyulat nyeregbe vették s ugy vitték a társasághoz ; miután némileg magához tért, a hölgyek piros szalagot kötöttek a nyakára к ugy vitte el egy sportsman a hg Coburg tilalmas területére, hogy magát ott teljesen kipihenve, hősi futása jutalmául örvendhessen arany szabadságáaak. A talaj roppant kemény, a mit pár paripa meg is sinylett ; némelyik örökre bucsut vett az agarász-sporttól. A nyu­lak a legjobb erőben és conditióban voltak ; nem egy vitte el a levelet, pedig jó agarak elől ám ; látszott mennyivel erősebb a nyul október végén, mint volt szeptember legvégén a midőn a verseny alkalmával valamennyi nyulat nyeregre hoztak a kölyök-agarak s midőn erről irok, lehetetlen, hogy fel ne hivjam agarász társaimat, hogy a jövő évben a kölyök­versenyt október közepén, az öreg versenyt pedig novemberben tartsák meg; s arra is figyelmeztetem őket, hogy a versenyre szánt terrénumon a versenyekig ne tartassanak tár­sas agarászatok, és társas agarászat a ver­senytérhez közel eső revierekben se tartas­sék október előtt ; akkor aztán nem lesz szükség azon vidékeken nyulat hosszasan ke­resni, a verseny gyorsabb lefolyású s a nézőkre mulatságosabb lesz. Lehetetlen, hogy dicsérettel s elismeréssel ne szóljak ama kitartásról, mit agarászaink a 3 napon át tanúsítottak, majdnem egész napon ál nyeregbe ülve s tüskön bokron át követve a hajtást azok is, kiket a birói kötelesség erre nem kényszeritett. No de jutalmuk lett passió­juk töltésén kivül az elismerés, egy jól sikerült estély a társulat elnöke vendégszerelő házánál, hol a vendégszerető háziúr s a páratlan gon­dos háziasszony mindenki által ismert szives látása ; s az egybegyűlt bájos hölgykoszorú nyájas mosolya s ragyogó szemei feledtették sportsmaneink minden fáradalmát s folyt a táncz kivilágos kiviradtig ; aztán lóra kaptak újra, hogy a billikum sorsa eldöntessék 3-ad napon ; de a mi még is eldöntetlen maradt, mert közbe jött kis félreértés miatt a döntő versenyre (el­maradt «Kincsem» (Szentmiklósy István) és «Hattyú» (Bornemisza István) visszavonatván, a billikum a társulat tulajdona maradt s a jövő évi versenyen fognak érte majd agaraink küzdeni. Mint emlitém, ké! díjra történt neve­zés u. m. a billikumra s a hölgyek dijára. A billikomra nevezve lett : 1. Szentmiklóssy Istvánné nev. Szentmiklóssy ístyán Sürgöny. 2. Szentmiklóssy István Kincsem II. 3. Bornemisza István Hattyú. 4. Szeleczky Dénes Kincsem I. 5. Fáy István Himes. t>. Ugyanaz Szellő. Második összevetés : Kincsem II. Himes Kincsem II. Kincsem I. / Első összevetés : Kincsem II.) .Szellő* Harmadik összevetés : Kincsem II. Hattyú s A döntő futam elmaradt. A hölgyek dijára neveztek : 1. Bornemisza István Madár. 2. Ugyanaz nevezi Bornemisza Gyula Kecske. 3. Fáy István Himes. 4. Ugyanaz Szellő. 5. Gr. Almásy Arthur Morzsa. 6. Szeleczky Dénes nevezi Draskóczy László Kincsem I. 7. Ugyanaz nevezi a tulajdonos Czicza. 8. Ragályi Kálmán Kedves. 9. Futnoky Mór Zsidó. Első összevetés : Himes ) Morzsa Fecske ) Hime s Szellő V * Teljesen kimerült s visszavonatott. Második összevetés : Kincsem I.* . T Himes ) I T. Kedves ) kincsem I. Kincse m ц Hímes Madár , _ . Zsidó )., ... Czicza f Czicz a Czicza )f ldo Zsidó ; .. Erővesztő j /sld ü Harmadik összevetés : Himes Zsidó г Győztes lett Fáy István Himese, nyerte a hölgyek diját, egy értékes szép lovag - botot, mely a passionatus sportsmannek bizonyosan két­szeresen kedves emlék marad. Balogvölgy, 1888. deczember hó. Vadászüdvvel Balog völgyi. , Himes VAD ASZ ÁT ES LÖVÉSZÉT. ишъоии '-(тт- miiuse Himes í Hime s Szellő Hattyú } Sürgöny j Hat |y u Kincsem II. A monostori vadászatok. Király ő felsége a trónörökös ő fenségével a m. hét hétfőjén részt vett a Monostor-szigeten rendezett fáczánva­dászaton, melyet minden évben ily időtájban szoktak tartani az ottani pagonyokban. Bécs­ből érkezett ez úttal ő felsége Dunakeszre reggeli 9 órakor, hol már fényes vadásztár­saság gyűlt ö.-sze a horányi átjárónál. Itt várták a meghívott vadászvendégek ő felsége meg­érkezését. Jelen voltak : Széchényi Pál gróf és Fejérváry Géza báró miniszterek, Ráth Károly főpolgármester, Tolnay Lajos orsz. képviselő és Török .lános főkapitány. Király ő Felsége Rudolf trónörökössel együtt az osztrák állam­vasút különvonatán reggeli 9 órakor érkezett Dunakeszre. A királyt és a trónörököst, Paar Ede gróf altábornagy főhadsegéd, Saar báró, Besch, Freund, Poten s Rosenberg gróf őrnagyok, szárnysegédek kisérték. Miután ő Felsége s a trónörökös a különvonat étkező kocsijában meg­reggeliztek, a nagyszámú vadászszemélyzettől követve, gyalog tették az utat a horányi átjáró­hoz. Az átjáróhoz érve ö Felsége szívélyesen üdvözölte az egybegyűlt és a királyt tisztelet­teljesen üdvözlő urakat, kezet nyújtott nekik e szavakkal : «Örvendek, hogy a mostani vadá­szatra eljöhettem». Fesztelen társalgás közben a jelen voltak élükön a királylyal és a trón­örökössel a társaságot váró, lobogókkal gaz­dagon diszitett gőzösre szállottak, mely hatal­mas csapkodásokkal tört magának utat a zajló Dunán át. Alig tiz perez múlva a dunakeszi-i állomással szemközt kikötött a hajó a monostori szigeten. Most a vadászszemélyzet gyorsan elszé­ledt és a vadászat fáczánra és nyúlra megkez­dődött. Szakadatlanul öt óra hosszat tartott a puskaropogás. Déli 12 órakor aztán a tár­saság szabad ég alatt vadászreggelire gyűlt össze s ez alkalommal a király, valamint a trónörökös a jelenvolt urakat hoszszabb beszél­getéssel tüntette ki. A vadászreggeli elfogyasztása

Next

/
Thumbnails
Contents