Vadász- és Versenylap 33. évfolyam, 1889

1889-03-09 / 11. szám

1889 márczius 9. IDI tavaly 40,900 dollárt adott a győztesnek. (Csak az kár, hogy egy ilyen gazdag dijért herélt is versenyezhet, s anomalia, hogy épen egy tenyész-verseni/ben; ez nem igen egyez az anvira magasztalt prakticusságával a Yankeeknek.) — A Junior Champion-dij (szintén 2éveseknek) 20,935 dollár értékű volt, s ezt is a líerélt Proctor Knott nyerte el. Az amerikai Derby (mely a chicagói gyepen futtatik) értéke 14,340 dollár ; (ebből látszik, hogy odaát a legértéke­sebb dijak már a 2éves korra helyeztetnek át !). A «Lorillard Stakes» Séveseknek (futtatik a Monmouth Parkban) 17800 dollárt ért. — Ugyanott az «Omnibus»-dij, szintén 3évesek­nek. 17,435 dollár. A «Suburban» értéke 6812 dollár, a Brooklyn-handicapé 6925 dollar, a City handicap 5220 dollar, a Monmouth-handi­cap 54CO dollár, a Carteret-handicap (kétéve­seknek) 7160 dollár; the Great Eastern 6920 dollár; the Select 6130 dollár; the Titan 5500 dollár ; the Nursery 5000 dollár. — Ezek az 1888-ban futott legfőbb versenyek dijai, s ezekből látható, hogy ha valakinek jó lova van, ugy alkalom elég kínálkozik, hogy többet nyerhessen, mint bár hol másutt az egész világon — teszi hozzá az amerikai lap. A mi (amerikai) fő-dijaink elérték azt a magaslatot, hogy kedvezően hasonlíthatók az angliai főbb dijakkal. A tavalyi angliai Derby 18375 dollár értéket adott a nyerőnek Ayrs­hirenek, mig a Two Thousand 17750 dollárt; a St. Legerrel pedig Seabreeze 21750 dollárt vitt haza. Ezek az angliai nagy 3éves korteher­versenyek értékei csak igen kevéssel haladják fölül a mi Lorillard és Omnibus dijainkat. (Itt a yankee — valamint a következőkben is — kissé eldobja a sulvkot, mert az angol St-Leger ériéke maga kb. '4000 dollárral (8000 frt) múlja felül az ő legn. 3éves dijukat a (Lorillard Stakest) szintúgy a többi is; észre veszi ezt ö maga is, s aztán igy folytatja: — Igaz, hogy az uj Lancashire Plate ériéke. melyet Seabreeze nyert meg — 50000 dollárt felül mult, de ez először volt tavaly. — Az angliai Champion­Stakes, a 3évesek nagy korteher-versenye — 8505 dollárt nyújtott Friar Balsamnak : a mi monmouthi Champion Stakesünk 4375 (Sic!). — Az angliai «Great Middlepark Plate (két­éveseknek) mintegy 10525 dollárt adott a győztesnek ; a .Inly Stakes értéke 5600 dollár ; a kenti November Slakes 5845 dollár : a «Great Withsuntide Plate» Manchester gyepén (mely­ben Chitabob megverte Donovant) 22000 dol­lár értékű volt. Aztán igy folytatja az amerikai s most már megjegyzése meg is felel a való­ságnak: «Ezek a leggazdagabb angliai 2éves versenyek nem gazdagabbak mint a mi Junior Champion dijunk ( tavaly 20935 dollár) s messze elmaradnak a mi Futurilynktől (40900 dollár !) A főhandicapekre nézve sem állnak jobban az angliaiak. A mult évi Cesarewitch értéke 5225 dollár ; a Cambridgesliireé pedig 6650 dollár volt, tehát nem több mint a mi Suburban és Brook­lynünk. Nem szükséges nagy előrelátással birni, hogy kimondhassuk, (folytatja a «Spirit of the Times») miszerint ha igy haladunk pár évig — a mi versenydijaink a legmagasabbak lesz­nek a világon ; némelyek kételkedve rázzák fejüket, s azt mondják : Angliában több pénzt lehet nyerni a fogadásokban, s aztán ott van­nak a Lancashire Plate és az Eclipse Stakes (kb. 50000 dollár!), igaz hogy ott fogadások­ban többet lehet nyerni, s ebben aligha fog­juk őket egyhamar elérni, de a nagy dijak szaporodásában azt hiszszük. igen, sőt el fog­juk őket hagyni, s ez — a mi nem oly nagy mértékben játszó tenyésztőinkre nézve hasz­nosabb, mert az istállók költségeit biztosabban fizetik. A «cacao-héj» mint uj póttakar­mány lovak számára. Az élelmi czikkek legkedveltebbjeinek egyike bizonynyal a chocolade; ennek fogyasz­tása a legutóbbi időben a mindinkább beálló árcsökkenés következtében tért hódit a népes­ség szélesebb köreiben is. A chocolade a cacao-babból, egy mogyoró­fajta magból készíttetik, mely egy dinnye-féle gyümölcs belsejében terem. A cacao-bab külsőleg teljesen héj által vétetik körül, mely néha papirvékonyságu, gyakran pedig egészen 1 mm. vastagságot ér el. Miután Németországban «az élelmi sze­rékroh) alkotott törvények rendelkezései sze­rint, a cacao-bab magvai csupán héj nélkül használhatók fel — ez okból már régibb idő óta kutatták, miként lehetne a chocolade-gyár­tásnál nyert csekély értékű melléktermény, a cacao-héj részére értékesítési forrást találni ? A hires agronom és növény-physiolog : Bouissignault már 1883-ik évben oda irányí­totta a közfigyelmet, hogy Francziaországban a cacao-héj póttakarmányként használtatik fel iiriik számára. Belgiumban pedig a cacao-héjt szőllök trágyázására vették igénybe, de «briquet­tes» módjára is préselték, hogy zsírtartalmuk­nál fogva tüzelő anyagként, is szolgáljon és használtassék. A cacao-héjjal való trágyázás bizonyára képes némi eredm ínyt is felmutatni, mert abban a növény három fő tápanyaga : légeny (nitrogén), fosforsav és káli, habár csekély mennyiség­ben is, de előfordul ; hasonlókép tüzelő anyag­ként! fölhasználása bizonyára nem észszeriit­len; mindazonáltal a következő részletezés alkalmából arra az eredményre jutunk, hogy a legnagyobb előny, melyet a caeao-héjból húz­hatunk, annak póttakarmány-értékében fekszik. A cacao-héj eddig takarmányként még csekély mérvben nyert alkalmazást és pedig, mert a cacao-héj magas ára ennek útját állta. Az úgynevezett cacoignas vagy olajmentes cacaónak mindinkább emelkedő, elterjedtebb fogyasztása folytán azonban mindig annál nagyobbodó mennyiségek hordatnak össze a cacao-héjből, mely semmi vagy csak igen csekély fogyasztásra talált. Az 1886-ik évben csupán Németországban 73722 mázsa nyers cacao hozatott be. A cacao bab különféle árunemü héjai, a mi a vastagságot és ennek következtében a súlyt illeti, nagyon változók. Igy á a Suranim és a ceylon-cacao nagyon vékony héjjal birnalc, mig a Caracas és a Quayaquil-cacaók sokkal keményebb héjt mutat­nak fel. Feltéve mosl, — a mi általában bizony­nyal megfelel a valóságnak, hogy a Cacao­készitmények gyártásánál héjban átlag körül­belől 10% hulladék kerül, ugy ez az évi héj­mennyiséget kerek 7370 mázsára emeli, mely mennyiségből máig alig egy harmadrészt sike­rült fölhasználni és értékesíteni. A felhalmo­zásnak eredménye pedig az, hogy most a cacao-héj ötven kilogrammjáért alig fizetnek 6—8 márkát, sőt hogy ezt — körülmények között — még sokkal olcsóbban kell eladóvá tenni. Ily körülmények között bizonyára érdemes, hogy a gazda és különösen a lótenyésztő kö­zelebb lépjen azon gondolathoz, hogy ezen anyag takarmányként használtassék. Tekintsük meg összehasonlító analysisek mellett a cacao­héj chemiai alkatrészeit néhány már ismeretes takarmánynyal, melyek összetételükben meg­kézelitik a cacaob-éjt, a következő táblázatban : M чв J"! '5 s . "с s A4 H A takarmány neme N -a, и J) ri а> aj j. >. M S­>-o С СО ® ±3 .S? У. Tn p СЙ _5 -s .g 1 r~" ' j > N J ® X Árpakorpa 12, 14, 4, 45, 19. 4 4-1 4-74 Buzakorpa 13, 14, 3, OO, 8, 4,4 Kukoricza-csira 4,4 olaj-pogácsa 10, 13, 10, 50, 8, 6, 6-08 ! Cacao-héj 7, 14, 6, 43, H, 7, 6,-i Pálmapogácsa­liszl 10, 14, 16, 10, 41, 17-4 4, 1-34 Zab 10, 14, 12 6, 55. 7 9, 2 4-4, Miként eme számokból láthatjuk, a cacao­héj ára ama takarmányfélékkel, melyek össze­tételükben hasonlók s igy egyenlő tápértéket képviselnek, teljesen egyenértékű. Azonban a cacaohéjnál még egy további rendkívüli nagy fontossággal biró faktor lép előtérbe s ez az, hogy a cacao-héj ugyanazon hatályos princí­piummal rendelkezik, melyet a cacao és choco­Jadéban olyannyira becsülünk, t. i. az «alka­loid'i-dal és a «theobrominn-nál. Ugyanez minden tekintetben igen hason­lít a kávébabban előtalálható «kaffeïn»-hoz és tudjuk, hogy a tourista-világ ma főleg akkor használja a cacaót, ha arról van szó. hogy messze és fáradságos utunkban kéznél legyen egy oly élelmiszer, mely legcsekélyebb méretei mellett a legnagyobb éhcsilíapitó és felélesztő hatást képes gyakorolni. A «theohromin» a cacao-héjban egész 0'7%-ig jelentkezik. Eme szám minden esetre az által nyer fontosságot, hogy a szóban forgó hatékony szer a cacao-héjt teljesen kimerítő — chemiai — quantitativ módon kivonatott, mely azonban emésztés által nem történik. Ha a cacao-héjt takarmányként használ­juk, fel kell tennünk, hogy a «theobromin» össztartalmának legfeljebb 50%-ja, közönsége­sen pedig csak 30%-ja kerül a gyomorban emésztés alá és hathat a szervekre, miután a feloldhatlan alkatrészek, mint pl. a farost stb. keményen foglalnak tért s megemészthetetlenek. Feltéve most. hogy egy ötöd 0/ 5) font vagyis 100 grm cacao-héj 0'6-07 gramm I «theobromin»-t tartalmaz, mely mint legma­gasabb mennyiségben előtalált, szerepelhet (többnyire kevesebbet tartalmaz) és mi napon­kint egy (1) kilo cacao-héjt étetünk fel, ugy ez0-6X 10 = 6 grm «theobromin»-t tartalmaz. Minthogy azonban ennek iegföljebb fele kerül működés alá s a test által használtatik ki, ugy ez körülbelől 3 grm «theobromin»-t tesz. A «theobromin» káros hatása, ennek a testben folytonos felhasználása által még eddig soha sem észleltetett s ez «alkaloid» cseké­lyebb oldhatósága következtében gyengébben hat, mint a «caffeïn». melynek nagyobb meny­nyiségekben történt fölhasználása állal még semminemű veszély nem tapasztaltatott, az ember, legkevésbbé pedig a ló szervezetét illetőleg. Magától érthető, hogy itt" is, mint min­denhol, káros következményeket vonhat maga után a túlságos adagok felétetése. Mindenek előtt itt azt ajánljuk s ettől eltérni nem szabad, hogy a cacao-héj, mint póttakarmány a zab közé keverve étettessék föl és pedig egyelőre naponta egy kilónyi adag két részre felosztva, reggel és este ajánlatos. A cacao-héj a gyárból kikerült állapotban is felétethető. A tulajdonképeni élesztőhatás, melyet lovaknál a zab élvezete előidéz, az abban előforduló anyagnak, az «avenin»-nek tulaj­doniiható. A «theobromin»-ról is ismeretes, hogy az a központi szervezet-rendszerre hatá­sos izgalmat gerjeszt, melyhez még a sziv­izomzatra vagy a sziv-szervezet rendszerére gyakorolt kimondhatatlan hatás járul. Világos tehát, mily kedvező eredmény érhető el egy ilynemű erő-takarmánynyal oly állatnál, mint a ló. jelesen pedig oly pillanat­ban, midőn ahhoz magas igényeket füzünk, erőt és kitartást illetőleg. Ezért az efféle erő­takarmány-etetés jelesen a futtatásoknál, a hadgyakorlatoknál és főleg háború esetén fog jönni figyelembe. Mindeme czélokra még azért is kitűnően alkalmas e póttakarmány, mert hosszabb tartás után sem romlik el s a ned­vesség sem árt neki ; végre még préselt pogá­csákat is igen könnyen lehet belőle készíteni. * * * Bárcsak az lenne e soroknak eredménye, hogy az irányadó körök figyelme a cacao-héj­nak ilyképeni fölhasználására tereltetnék s hogy minél nagyobb mértékben eszközlendő kísérletek által ennek hatása kipróbáltassék. A közel jövőben tartandó nagy hadgyakorla­tok alkalmat szolgáltatnának arra. hogy

Next

/
Thumbnails
Contents