Vadász- és Versenylap 32. évfolyam, 1888

1888-02-16 / 8. szám

86 (120 frt értékben) és tiszteletajándék (200 frt ériékben) másodiknak ezüst, harmadiknak bronzérem adatik. 1. Kh/teni nostra, tulajdonos és kormányos Vermes Lajos nemzetközi bajnok 19:25 I 2. Legsebesebb, tulajdonos és kormányos Veörös Géza az «A. S. E. bajnokjelöltje 21:12 II 3. Fridolin, tulajdonos és kormányos Schréder RezsÖ(65k. erőkiegyenlitéssel indult)29:50 III A versenyeket műkorcsolyázás zárta be. Az Achilles Sport Egylet f. évi január hó 1-én nyitotta meg mesterséges jégpályáját Szabadkán, közvetlen a vasúti indóház elölt; reménységen felüli diszes és nagy közönség jelenlétében. Korcsolyázó hölgyeink nagyobb részének névsorát imittközöljük:drAptunovichné, dr BékeíTvné, Braddunbergné, dr Lembergné, Radóné, Schererné, Sohreyerné, Stoczekné, Szávosztné, Özv. Wenc-zelné úrhölgyek : Dabisz Gabriella, Főzer nővérek, Heller Lujza, Hoffmann nővérek, .lakobcsics Nessza, Kalina Janka, Kráhl nővérek, Rohonczy Szilárdka, Sclireger Róza, Szlojkovits nővérek, Taussig nővérek. Vachtl Mariska, Vermes nővérek, Vukovits Katicza, kisasszonyok és még sokan. Sztojkovils Gizella kisasszony és Scherer urnő tűntek ki leginkább a miikorcsolyázásban. * * Az A. S. E. febr. hó 1-én ver sági ülést tartott, főbb tárgyai közé versenynapok kitűzése tartozott. Febr. és golyó-versenyek Palityon. Április 2. országúti velocipéd Május 13. tavaszi viadalok. Május 21. 1000 km. velocipédJulius 15. nyári viadalok. Julius 29. Velocipéd-kirándulás Szept. 23. Országúti velocipédSzept. 7. Őszi versenyek. •senybizotta folyó évi 5. hótalpversenyek. kirándulás Erdélybe, versenyek. Hadi léghajók és a bécsi léghajókiállitás. Minthogy a léghajózás nemcsak szerfölött nagyfontosságú szerepre hivatott a korszerű hadviselésben, hanem az összes sportok között a legnagyobbszerü, a/,t hiszszük, annak fejlődése érdekelni fogja olvasó közönségünket. A legutóbbi napokban olvasható volt minden napi lapban, külföldiekben ugy, mint belföldiekben, hogy az orosz hadügyérség Londonban több hadi léghajót rendelt meg, darabját ennyi meg ennyi ezer rubelért. É hadi léghajók zsákja éghetetlen szövetből (kölenmézga vegyitékkel van beilalva) készült. — Igy fegyverkezik Oroszország háborúra ellenünk. És nálunk mi történik ez irányban ? ! A «similia similibus» örökigaz elvét alkalmazzuk-e az oroszok hadkészülődéseivel szemben? Nálunk, rendkívül sajnos ! mi sem történik ez irányban. Pedig tudhatja az osztrák magyar közöshadügyér, hogy jelenleg csakis a francziák és az oroszok birnak irányitható-léghajókkal ; Németország ellenben ilyennel még nem bir, ugy szinlén Olaszország sem. Tehát ép ama nemzetek, melyeknek ellenünk és szövetségeseink ellen kötött véd- s daczszövetsége a monarchiát megsemmiléssel fenyegeti, rendelkeznek a korszerű hadviselés leghatalmasabb segédeszközeivel ; mig szövetségeseink velünk együtt, fájdalom! nélkülözik azt. A német birodalom és Olaszország haderői azonban n<Oufc<7(csaknémileg !) ellensúlyozni bírják az ellenség irányitható-léghajóinak rendkívül nagy befolyását a jövendő háborúban, — legalább a kémszemle, a terepkiösmerés, ugy szintén a jeladás terén, bírván igen számos hadiléghajóval : — mig nálunk még egy kisebb jeladó hadiléghajó sem található, minőt Szerbia szerzett meg hadserege számára ezelőtt két teljes évvel Szt-Petervárott 3000 rubelért. Ama hivatalos közlemény is olvasható volt nemrég minden napilapban, hogy az olaszok VADÁSZ- É

S VERSENY-LAP Abeszynia ellen küldött hadtestük számára több hadiléghajót szállítottak Maszauába, melyeknek légzsákjait közönséges világitó-légszesz helyeit könenvnyel töltik meg. A szükségelt könenyt magasfoku tömörítés után erős aczélhordókba (hengeralakuak) szivatyuzták odahaza s ily állapotban küldöttek hajón a Vöröstenger parijára. E, vajmi helyes katonai intézkedésnek bizonyos előzményei vannak. — Mikor az olaszok először küldöttek hadcsapatokat a Vörös-tenger partjára, néhány német katonai szaklapban czikkek jelentek meg, figyelmeztetvén az olasz hadügyérséget a hadiléghajók végtelenül nagy előnyeire, kiváltkép az ottani háborúban. Fölemiiltettek ama czikkekben az angol hadcsapaloknál, melyek az abeszyniai hadjáratban győztek, használt hadiléghajók rendkívüli jó szolgálatai. E czikkekről akkor több olasz hirlap is ludomást veil ugyan, mindazonáltal az olasz hadügyérség nem tartotta szükségesnek a szerint cselekedni. Érthető, mikor azután a hiányos kémszemle mialt Cristophoro alezredest katonáival együtt, kik közül alig került hírmondó, Szaati mellett az őket vakmerően, önfeláldozó hősiességgel «kivont fegyverek »-kel megtámadó abeszyni csapatok lemészárolták, akkor ugyancsak német katonai szaklapokban Kasszandra szerepét adták az olasz hadiigyérséggel szemben, amely szakértői tanácsok iránt figyelmetlen volt; errőlis számos olasz birlap vett tudomást s derekasan megleczkéztették a . . . hibásakat. Csakhogy erre is föltétlenül illik : «Eső után késő a köpönyeg». Vájjon nálunk is ez fog bekövetkezni ! ? A közös-hadügyérség várakozó, megfigyelő állást foglal el a hadiléghajók alkalmazásával szemben : sőt mindaddig akar ezzel várakozni, amig más nemzetek fáradságos, költséges kísérletei valamely kitűnő «mintá»-t nem hoznak létre. Tudomást szerezhetnek azonban illetékes köreink, hogv a jelenlegi a franczia és az orosz hadseregnél használt irányitható léghajók tökéletesen megfelelnek ama kívánalmaknak, melyeket a korszerű hadviselés irányukban lámaszt ; s igy rendkívül nagy hiba, melyből ránk végzetes kár fejlődhetik, a léghajó-kérdést csakis várakozó állásban ki érniök figyelemmel. Kellő áttekintés czéljából összegezzük röviden, miként áll a hadiléghajók ügye a hét nagyhatalom hadseregénél. A spanyol hadsereg 12 darabból álló badiléghajó-állománynyal bir : ezeknek fele, a nagyobbak, kémszemlei hadi léghajó, fele, a kisebbek, jeladó-hadiléghajó. A legnagyobb az elülemlitettek között 2000 köbmeternyi űrtartalmú; 9—10 embert bir egyszere a levegőbe emelni s ott 4—5 órán keresztül (eddig marad kellőleg földagadva léggömbje) lebegni. A legkisebb az utóbbiak közül 80 köbmeternyi űrtartalmú. A spanyol hadiléghajózási csapat 1 о főtisztből és 30 altisztből áll; ezek alá mintegy 100 közlegény s altiszt van rendelve a külszolgálat végzésére. A lmdiléghajózási-csapat állomáshelyei : Madrid és Badajoz. * * * Nagybritania hadserege 30 különféle hadiléghajóval (kémszemlei- és jelző hadiléghajók) van fölszerelve, melyek közül néhány már «szolgált» Hindoszlanban. Afganisztanban és Abeszyniában. A nagybritaniai liadiléghajózási csapat 50 főtisztből és 100 altisztből áll; ezeken kivül kellő számú katonai személyzet van e csapatba beosztva a külszolgálat végzésére. A nagybritaniai hadsereghadi léghajóiegytőlegyig otthon készültek. A hadi léghajózási-csapa' állomáshelye Woolwich. (Vége következik.) 1888 február 16. TÁRCZA. Életemből. — Irta : Dáma. — (Folytatás.) Így telt el ismét néhány nap s már lel sem vettem a dolgot s könnyű terhemmel a hátamon oly szép. szabályos köröket ügettem a porondon, mintha csak azokat egy czirkalommal rajzolták volna oda, s ennek köszönhettem, liogy megszabadultam a kapiczántól, mit sohasem szenvedhettem ; a vastag zabiával ellátott «viczczàm», a hogy ezt télfüllel nevezni hallottam, képezte egyedüli fejékemet, a midőn Pali pesztrám ült reám, simogatva nyakamat s barátságosan szólva hozzám s lábszáraival oldalamat érintve biztatott az előre menésre és egy kis séta után az ügetésre. Csakhamar bele találtam magamat uj mesterségembe, úgyhogy nemsokára, s ezt büszkén említem fel, gazdámmal a hátamon, a szabadba mentünk ki ; oskolatársaim is követtek ; eleinte léptettünk majd ügettünk és vágtattunk, végül ismét lépési hazasétáltunk ; eséláink alatt kezdtük érezni, hogy szúr a zab, s e tapasztalatunknak néhány hangos ugrással adtunk kifejezést. Midőn gazdám már meglörte nyakamat és lábszárainak nyomására már gondolatát is kitaláltam, egy nagyon sekély kis ároknak vezetett neki, de oly formán, liogy velem a világért sem sejtette, hogy most ugrani fogok, s én azon félig lépve, félig ugorva szépen átmásztam ; később nagyobb ároknak vezetelt neki, de akkor is ugy, mintha semmi különös sem történnék, ekkor is szépen ugrottam ; s most egy mély, újonnan ásott fekete ároknak mentünk : ekkor, emlékszem, roppant magasat ugrottam, azt hive, hogy a feketeség felfelé is van ; ugy vélem, ezt nem szerelte a gazdám, mert ismét visszavezetett mindaddig, mig elhagytam a magasba felugrani. Azt hallottam, hogy sok helyült a beugratást egész prosopopeiával viszik; ostorral, sarkantyúval és sebesen neki lovagolva, — ez pedig nem jól van, mert akkor mi mindig félve ugrunk s nem ügyelünk magára az ugrásra, mert gondolatunk az ostoron és sarkantyún van. Így többnyire azok szoklak beugratni, kik maguk is félnek az ugratáslól. Én ugy tudom, hogy ott, a hol a tulajdonos maga bátor és az ugrásból nem csinál nagy históriát, oly istállóban a lovak mind jól ugranak . s kivételes az oly eset, hol a lovak rosszul ugranak, hogy ott ne a lovas szivében volna a hiba Midőn igy már minden menési módot és ugrást tudtam, hosszabb galoppokat is kaptam, mert kilátás volt reá, hogy őszkor vadászni fogok. Életrendem, hogy teljes conditióba jöjjek, a következő volt : napjában négyszer kaptam zabot amennyit csak jóízűen meg tudtam enni; ha egyszer hagytam a jászlamban, azt azonnal elvették és utána kevesebbet kaptam, nehogy megutáljam ; egyik nap lépést és ügető munkát végeztem két óra hosszat ; másnap 8—10—15 perczes galoppokat csaptunk lágy talajon s ha épen akadály jött közbe, azt is jó kedvvel átugrottak. Igy köszöntött be az ősz, s én már hivatásomhoz méltóan néztem ki ; a ménesből magammal hozott szénahasam már rég eltűnt. izmaim kigömbölyödtek s ereim fényes bársonvszerü szőröm alól csak ugy duzzadoztak ; már idősebb társaimmal egyenrangúnak tartottam magamat. Egy délután épen e théma felett tűnődve morphondiroztam. a mint egyszerre meghallom gazdám jól ismert hangját : «Pali, holnap Dámál lovagolom a " » többet nem hallottam, mert ajtón kivül folyt a beszéd, de nagyon kíváncsi lettem, alig tudtam aludni. Megvirradt ; rendesen lettem etetve és