Vadász- és Versenylap 32. évfolyam, 1888

1888-01-01 / 1. szám

7 czeg csupán azért adta el 3 év előtt 14 éves korában gróf Szápáry Iván közvetítésére 5000 Iont sterlingért Magyarországba, mert azt már saját nevelésű Derby-győztes liával Bend'Or-ral pótolta saját éaton-halli ménesében ; de angol tenyésztőknek semmi áron nem adta volna el azért, nehogy esetleg saját lovainak legyőzőit nevelhessék utána. A sport-féltékenységnek köszönhetjük; te­hát. hogy Doncasler 1884 julius 16-án Kis­bérre érkezett ; de büs ke féltékenységgel őriz­zük és becsüljük meg most mi is századunk egyik legelső telivér apalovát Kisbéren. Doncasler mint 2éves nem futott nyilvá­nosan. 1873-ban ötször indult s csak egyszer nyert, a Derbyt, Gangforward, Kaiser és más 10 ló ellen : senki sem gyanította benne a győztest, mert az indulásnál még 45-öt adtak ellene i-re; Gangforward és Kaiser voltak a főkedvenczek 4:l-gyel; a nálunk is ismeretes Hochstapler volt a harmadik kedvencz 9:2-vel. A Derby előtt csak egyszer futott, a 2000 guineas Stakesben, melyet Gangforward nyert meg, egy rövid nyakkal Kaiser ellen, mig Don­casler helyezve sem volt. — Őszre kelve in­dult a St-Legérben, de csak második lett, meg­vervén őt Maria Stuart egy nyakkal, mig Kai­ser — mely az előbbi két futamban előtte volt — most harmadik lelt; — a másik két versenyben sem kapott helyet, Flageolet, Kai­ser, Boiard, Andrew mind előtte levén. Ugy hogy ezekből Ítélve, a Derby nyerése csak a véletlennek tulajdoniiható ; azaz Gangforward és Kaiser — korán leölvén egymást a sebes versenyben — a szívós Doncasternek jutott az. Négyéves korában esak 2-szer indult. — Az ascoti Gold-Gup mértföldjén, melyet Boiard nyert meg egy lóhoszszal — a 2-dik helyre hoit-versenyt futott Flageolette!, — mig Gangforward, Kaiser és Maria Stuart utána jöttek be, mind egyenlő teher alatt. E verse­nye és a Goodwood-Cup megnyerése (szintén 2,7 mid) Kaiser. Miss Toto, Barbillon s még más két ló ellen — kiknek 6 fonttól egész 23 fontig adott — azt mutatja, hogy kiváló «sta­yer» volt. Még öéves korában is futott kétszer, s mind kétszer győzött is : mindkét futása az ascoti gyepen történt, s mind kétszer ismét hosszú távolságokon, és 3 mfdön. A Gold­Cupben ^melyet -téves korában is megnyert) 9 stone 3 font alatt most sem tudták vele ki­tartani a 2\ midet vetélytársai Aventurier, Nougat, Moiitargis, Peut-être, bár ő vitte a top-weightet ; — szintúgy harmadnapra reá az Alexander­Plate 3 mfdjén — 9 stone 11 font alatt is győzött, pedig a 4éveseknek (Scamp, Feu d'Amor, Figaro stb.) 11 fontot adott. — Ez volt jóformán legszebb győzelme, s ezután fel is hagyott a versenyzéssel. Doncaster 6éves korában kezdett fedezni s 1879-ben jöttek ki első 2évesei, 11 en: ezek közül 5 lett nyertes, s Bend' Or a legjobb, az­tán Muncaster, Myra, Dreamland (mely most nálunk van), Thora stb.* — későbbi csikai közül legjobb lett Cambusmore. Sandiway,Mart­ley sti). — Bend'Or 2éves korában legvőzetlen maradt: ötször indult s ugyanannyiszor győz­tes is lett 3éves korában ő is megnyerte a Derbyt mint apja, s tán ép oly jó társaság ellen, köztük 2-dik Bobért the Devil, aztán Mask. Muncaster (ki szintén jó apaló lett), Teviotdale slb. ; aztán még Ascot gyepén győ­zött a St-.lames Palace Slakesben. de a St­Legerben már nem kapott helyet, s még más két versenyét is elveszte hosszabb távolságo­kon. — Négyéves korában Bend'Or — hason­lólag apjához — jobb, állandóbb formát mu­tatott, 4 verseny közül hármat mervén meg, de különös, hogy az ő snperioritása meg a rövid távolságokon mutatkozott. — Tavaszkor megnyerte a City and Suburbant igen nagy és jeles lovakból álló mezőny ellen, köztük a hi­res Foxhall, Post Obit, Peter, l'restonpans, Pel­ronell, Buchanan, Berzencze, Toastmaster, Pou­let stb. Ez volt kétségkívül legszebb győzelme, s kora tavaszszal való győzelme arra mutat, hogy könnyen conditióba hozható. — Nyárra kelve az epsomi Gold-Cupbén másodszor találkozott Bobért the Devillel, s ismét megverte — bár csak egy nyakkal, de egyenlő teher alatt ; az októberi newmarketi Champion-Stakesben (1 mfdes s igen értékes = 2067 (ont) szintén 7 jó mértföidest győzött le, u. in. Scobell, Iro­quois, Buchanan, Falkirk Muriel, Fidler, Albiont —- kortehér alatt. Ezzel ő is megvált a ver­senypályától s a ménesbe ment, hol 1882 ben mint apaló kezdett működni, s tán még na­gyobb szerencsével mint apja. Bend'Ornak mindjárt első évjáráli 6 csi­kaja közt volt Ormonde és Kendal, később Freedom. — Ormonde (Lily Ágnestől) 2, 3 és 4éves korában futott és le nem győzetett ; és pedig oly jó kortársak közt — minők ritka évjáratokban vannak. ezért őt a század legjobb lovának tartják. Mint 2éves háromszor futott, és győzött : mint 3éves tízszer indult s mindig győztes vott : megnyerte a 2000 guineát, a Derbyt, a Sl-Legert, a Hardwick-Stakest és más nagy versenyeket, s pedig olyan lovak ellen, mint The Bard, Minting, St-Mirin, Sara= band. Melton stb. — Négyéves korában 3-szor futóit és győzött a legjobb lovak ellen. — Az egész világ szeme e versenyeken függött. — Ö tehát épp ugy felülmúlta versenyearrierjé­ben apját, mint az nagyapját ; csodálatos javu­lás ez. — Az idén ö is a ménesbe került. Kíváncsiak vagyunk — minő eredményeket fog ö felmulathatni mint apaló. Doncasler 3 év előtt fedezett először mi­nálunk, s igy 2éves csikai csak a jövő évben kerülnek a pályára, de az angliai tapasztalatok után nagyon valószínűnek tartjuk, bogy a jövő évi kétéves versenyeket ők fogják uralni ; any­nyival is inkább, miután többen legkitűnőbb kanczáink után vannak nevelve. Így Kincsem után Kincs-őr Árva-leány után Arám, Dryade után Doralice, La Roussotte után Bózsám, Donna Julia után .Julia stb. Eddigi fedezésének eredménye a következő : 1885-ben fedezett 38 telivér kanozát, mely­ből csak 8 maradt meddő és azonkívül az általa fedezett 2 kisbéri félvér kancza mind­egyik csikót hozott. 1886-ban fedezett 46 telivér kanczát, mely­ből csak 9 maradt meddő, és 12 kisbéri fél vér kanczát, melyből 10 lett vemhes. Az 1887-dik évben általa fedez, tt 48 le­sántit az ostorhegyes és miért stráfolta véresre a lábát, mikor ezt eddig soha sem tette. A kocsis előadta hitelt érdemlő komoly­sággá 1, hogy útközben egy idegen kovács rosszul patkolta meg. s azért sántít. Kapott is ezért szidást! Hogy miért nem a saját ko­vácscsal patkoltat! Alig hogy ki lettek fogva a lovak, a ko­csis rögtön elővezette a gyeplőst és az ostor­begyest. Az előbbi a hátuljával egy irtózatos póktól, az utóbbi meg az állítólagos patkolás­tól sántított. — Szóval sántított mind a kettő. Az öreg elhivén a patkolási történetet, mind a mellett is megvette az ostorhegyest párnak, a már megvett «belső hiba nélkül val«')» pej­hez s az árát le is fizette mindkettőnek. Később az öreg ur, mielőtt haza ment volna, szerette volna megtekinteni még egyszer a megvett lovakat. Kamukero erősen demonstrált ez ellen, s mindenképen le akarta az öreget szándékáról beszélni, de az nem engedett, — s igy kivezettették a lovakat. Először is az állítólag uj patkolástől sán­titót A szegény pára, a mint kilépett az is­tállóból, a küszöbön megbotolva, orra bukott. S mikor az öreg közelebbről megszemléli, látja, hogy a ló félszemű : s a patkolás rajta leg­alább is három-négy hónapos ! — Hiszen ez a ló félszemű ! — mondja csodálkozva Kamukeronak, a lefizetés szégyen­érzetében a patkolásra vonatkozó észlelelet nem is említve. — Igen, félszemű, — mondja rá az egész természetességgel, mintha az máskép nem is lehetett volna. Erre kivezették a másikat. A vevő ezt már alapos vizsgálat, alá vette, s nagy örö­mére, de még inkább csodálkozására, semmi hibát sem fedezett fel raj la. Talán mégsem akar engem ez a Kamukero felültetni — gon­dolta magában. — meri ha az első hibás is, de ime a másik hibátlan, derék ló, kipótolja az elsőnek hibáit is. Kamukero, látva az öregnek megelégedé­sét, sietett kiadni kocsisának a parancsot, hogy vezessék vissza a lovakat, alattomban mégis félve, hogy a rejtett hiba napfényre kerül. Az öreg azonban — talán élve a gyanú­perrel — ügetni szerelte volna látni a már tulajdonát képező dikhenczeket, s nem engedte bevezetni őket. hanem ügetést parancsolt a jól kilanilott kocsisnak. Veresbegyi maga inditotla ügetésre apejt, épen ugy, mint a vétel alkalmával, mellé lépve, felemelt ostorral. A mi azonban akkor sike­rült, most csütörtököt mondott. A ló. a mint trappban indult, eddig behúzott farkát felemelte, s az alul minden lépésnél sajátságos hombardó­szerü prüsszögést hallatott. — De Öcsém-uram, — szólott az öreg elborult arczczal, — hiszen ez a ló, farka alól minden lépésnél prüsszög. — «Igen» — feleli Kamukero stoikus hi­degvérrel, mintha ez hiba sem volna, — «ez a ló prüsszög». Az öreg látla, hogy le van főzve, de mégis megkoczkáztatta önvigaszlalásra a kér­dést : Ha ügetve megy. mindig igy prüsszög? — «Igen»,— feleié Kamukero, — «ha ügetve megy, mindig igy prüsszög». Mintha ezt egészen napirenden levő dolognak tartaná. Pedig a pejkó állal ügetés közben folyton hallatott «aI­iiangok» olyan iszonyúak voltak, hogy a ha­todik szomszédba is ál lehetett hallani. Ekkor az öreg búskomor arczczal lépett oda a csinos pej­kóhoz s felemelve annak farkát, a bámulat és megundorodás felkiáltásával tándorodott- hátra. A két ürüléki testrész helyett egy körülbelől 10 hüvelyk hosszú és 6 hüvelyk széles fene­ketlen nyíláson kérésziül belátott a ló belső részébe, innen jörtek azok a. bombardó-szerü prüsszögések. A ki erre futásnak eredt •— az öreg volt. Futott be egyenesen a lakásba, a hová Kamu­kero és sógora nevelve követték. — Inkább a sárba dobtam volna azt a pénzt, a mit ezekért a gebékért adtam, -— mér­gelődött az öreg, — csak ez a scandalum ne történt volna velem. Hiszen ez a ló nem ér többet a bőrénél ! — Biz az nem ér!... — contrázott Ve­resbegyi kárörömtől ragyogó arczczal, — «de hát te. bátyám, csak a belső baját kérdezted, s én jó lélekkel mondhattam, hogy az nincsen. Az öreg kijelentette, hogy ő nem viszi haza ezt a lovat, sőt eltagadja, hogy meg is vette. Hadd veszszen a pénz,csak a nevetséges felültetést kerülje ki. Mire Kamukero, rövid tanácskozás után sógorával (a ki szerencsére nem ben­szülött, hanem indigena), — felajánlotta az öregnek, hogy a pej helyett váiaszszon a geben­czek közül egy másikat, mert ezzel — úgymond — csak egy kis tréfát akart csinálni. Az öreg, csakhogy valahogy simán megszabaduljon, az «ësetkét»,mint «tréfát» acc-eplálta és elfogadta az ajánlatot, de oly formán, hogy nem is megy ki válaszlani, hanem a tapasztaltakhoz tartva 2*

Next

/
Thumbnails
Contents