Vadász- és Versenylap 32. évfolyam, 1888

1888-02-02 / 6. szám

68 Tisztelt munkatársainkat figyelmeztetjük, hogy nagyobb terjedelmű dolgozataikat mindig hétfőn estig szíveskedjenek beküldeni, merta későbben beérkező nagyobb czikkek azon a héten már nem lennének közölhetők. A szerk. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP Ugyanannak p >n ell. 1887. ap Ercildoune anyja Renown (О. G. Ii. Vol. 111. Suppl. I. Tag. 72.) Sürgöny nevet nyert. Ugyanannak p m ell. 1887. ap Ercildoune a Aunt Judy (О. G. В. Vol. III. Suppl. 1. Pag. 6.) Futár nevet nyert. A «Magyar Lovaregylet» versenytitkársága : Grenzó. Tattersall. (Kiilső-korcpesi ut, Budapest.) Lovak eladásra vagy tartásra felvétetnek 1 frt 30 krnyi dij mellett; ezért jár naponta 12 liter zab, 5 kilo széna, szalma bő almozással. A tisztogatás, jártatás vagy lovaglás szigorú felügyelet alatt történik, szép időben a nyitott, esős időben a fedett lovardában. További felvilágosítással bármikor szolgál Budapest, 1887. november 9. Iiichter Sándor, tilkár és pénztárnok. HIVATALOS. Nevezési zárlatok. Budapesti versenyek 1881). (Nyári meeting.) Budapest. A «Magyar Lovaregylet» verseuytitkárságánál, Hatvani-utcza, Nemzeti Casino II em. Márczius I. Szt-István-ilij. 40000. frt. 1800 meter. (Propositióját lásd alább.) Nevezés. * * * Budapesti versenyek 18811. (Nyári meeting.) Szt-lstván-dij 40000 frt. ebből 30000 frt a nyerőnek, 5000 frt a 2-diknak, 3000 frt a3-diknak, 1000 frt a 4-diknek és 1000 frt a nyerő ló idomárjának. Minden 3é és id mén és kancza számára Táv 1800 meter. Teher 3é 48} kilo, 4é és id 54 kilo, kanczára 1) kilo kevesebb, 3000 frt értékű verseny nyertesére 2} kilo, kél vagy több ily vagy egy 5000 frt értékűére ha 3é 7 kilo, há 4é vagy idősb 5 kilo több, két vagy több ily vagy egy 10000 frt értékű verseny nyertesére, lia 8é 10 kilo, ha 4é vagv idősb 7 kilo több. — Angol és franczia lovaknak 5 kilo kiilön és pedig halmozva. Oly lónak, mely (eladó verseny kivélelével) egy 1500 frt értékű korteher-versenyt még nem nyert, lia 3é 2} kilo, ha 4é vagy idősb 5 kilo eng. Az induláskor nyeretleneknek, lia 3é. 3} kilo, ha 4é vagy idősb 7 kilo eng. Beiratási dij (a lovaregyleti pénztár javára) minden nevezett lótól 60 frt, további 100 frt az .1888. augu ztus 1. után állva maradinkért, még további 150 frl az 1888. deczember 1. után állva maradiakért és még további 200 frt az 1880. apr. 1. után állva maradiakért. Nevezési zárnap 1888. márczius hó 1-én, Budapesten a Magyar Lovaregylet verseny-titkárságánál, Londonban Mr. Weatherby-nél(01d Burlington Str. 6.) Párisban Mr. Mad It in-nél (1-bis Rue Seribe) és Rómában az olasz Jookey-Club titkárságánál. Ha nincs 150 nevezés, az igazgatóság elhatározásától fiigg a dijak leszállítása. azonban semmi esetre sem kevesebbre, mint a közlött dijak 50°/

0 jára. IIa nincs 100 aláírás, az igazgatóság fentartja magának a verseny megtartása vagy meg nem tartása lelett határozni. (Az igazgatóság ebbeli határozatai legkésőbb 1888 május 31-ig közölve lesznek.) Bánathátrálékosok jegyzéke. Gr. Pál Ily Arthur 1881. 150 frt Gr. Redern W. 1887. Csikóverseny : Ballathon, Hagatellc és Bernau-ért (10 frl. Budapest, 1887. január 29. Közlemény. A folyó évi budapesti és talai versenyek alkalmával az indítói (starter) tisztségei Baltazzi Hector ur volt. szives elvállalni. Budapest. 1888. január 30. Elnevezés. Gr: Degenfeld Gusztáv p h ell. 1885. ap Palmerston a Aunt Judy (O.G. В. Vol. III. Pag. 17.) Gerle nevet nyert. Ugyanannak иди /.• ell. 188(1. ap Kisbér öescse a Orange (О. G. 11. Voll III. Suppl. I. Pag. (15.) Ar go nevet nyert. Ugyanannak .к/и /• eil. 1886 ар Ruperra a Aunt Judy (О. G. 11. Vol. III. Suppl. I. Pag. 6.) llepiUj fecikf'm nevet nyert. TELIVÉ REK ES VERSENVEK. Lóverseny-napok 1888-ben. Budapesten május 6, 8, 10, 13, 15, 17, 20. « augusztus 15, 17, 19, 20. « szeptember 30. « október 2 4, 9, 11, 14. Tatán augusztus 26. Bécsben ápril 8, 10, 12, 16, 17, 22. 24. 29. « május 1. 21, 24. 27. 29. « junius 1. 8, 5. 7. 10. « szeptember 8, 9. U. 13, 16. 18, 20. 23. « október 18, 21. 23. 25, 28. Pozsonyban ápril 27. Sopronban ápril 22, 23. Debreczenhen ápril 21, 22. Prágában ápril 2, 3, 4. Lembergben junius 24, 25. Körültekintés. Tenyésztési alap. Sok mélyreható intézkedés hozatott rövid idő alatt a versenyügyben : a turf legislaliója évenkint fontos alkotásokat mutat fel, a versenyprogrammok kiszélesittettek, a dijak felemeltetlek, ujak tűzettek lu, a versenyterekbe jelentékeny beruházások, építkezések, vízvezeték létesíttettek, a totalisateur kibővittetett, kényelmessé tétetett, fogadási tér és fogadási szabályok alkottatlak, minden felé ; a merre csak nézünk : fejlődés, emelkedés; de egyike a legfontosabb határozatoknak, melyek a versenyügyet s közvetlen ennek alapját, magái a ielivérlenyésztést érinti, az, melyei a bécsi Jockey-.Cluh a most megtartott közgyűlésén fogadott el, «tenyésztési alap» létesítése, melyre a versenytérek tiszta jövedelméből 20o/o-ot szavazott meg; ez egy nagy és jelentékeny lépés, mely hivatva van arra, hogy a naponkint fejlődő verseny ügygyei összhangba hozza magát a versenyek alapjait, a telivértenyésztést, mert valójában tartani lehetett attól, hogy a rohamosan haladó versenyzési ügygyei maga a telivérlenyészlés nem fog lépést tarthatni. A tenyész-alap szervezésének részielei még nincsenek megállapítva; a nézetek megoszlanak a tekintetben, hogy első osztályú apalóra vagy kanczákra van-e első sorban szükség ; most csak elvi megállapodás fogadtatott el, a részletek az importra nézve csak később fognak megálapittatni. A Derbyre a 30000 frt hasonlóan megszavaztatott. * * * Visszaélések a versenyeknél. Az aranyborju-imádás elég régi keletű, de a mai kor materialisztikus törekvése is elég vastagon nyilvánul a társadalom minden alkotásánál ; a legnemesebb intézményeknél is, az egyesek a legnagyobb rafinériával kikeresik a gyenge oldalakat és rést ülnek pénzszomjuknak s e tekintetben nem igen válogatósak az eszközükben. Anglia versenyügyének már volt'a hatvanas évek végén egy korszaka, mtlyben a versenyügyhöz nőtt fogadások egészen szörnyalakot öltöttek, — melyből egy részlet lapunk 2. és 3-ik számában (a tárczában marquis of Hastings esete) közöltetett. — oly nagy összegű fogadások köttettek, melyek nagy vagyonokat emésztettek fel, és sokan teljesen lünkre mentek, s magának a versenyügynek is nagy ártalmára voltak ; az angol sajtó akkor fel is emelte szavát emez őrültségek ellen. Most ujabban igen veszélyes alakban nyilvánulnak dolgok, melyek első alapjaikat a fogadásokban, a pénzszomjban találják. Az őszön Ailesbury lord. jockeyének 1888 február 16. azt az utasítást adta, hogy lovát Everit-e

I a versenyben tartsa vissza s ezért a lord a versenypájái'ól és a Jockey-C.lubhől kizáralott. Sir Chetwynd ellen. — a ki egy időben Angliában steward voll, mely állás a turfon igen előkelő s a ki azl viseli, annak közbecsülésben kell állani, — Lord Durham egy nyilvános összejövetel alkalmával felszólalt s igen súlyosan jellemezte Sir Chetwyndnek a versenypályán való magatartását, különösen Fullertonnek különböző nyilvános futásait kifogásolta, melynek hátán az angol champion-jockey С. 'Wood ült. — Sir Chetwynd személyes sértésnek vetle az ügyet s elégtételt kért lord Durham-től, ki azonban ezl visszautasította, s a kérdést nem személyes természetűnek, hanem rendes bíróság elé tartozandónak nyilvánította. Sir Chetwynd időközileg nyilvánosságra Hozta fogadási könyveit, melyeknél fogva kimutatni igyekezett, hogy Fullerloti futásain jelentékeny összeget vesztett ; az ügyet azonban bíróság előtt nem jelentette fel, s az angol turf közönség mind ezzel nem volt kielégítve s a Jockey-Club az ügyet vizsgálat tárgyává lette s lehr 7-ére tűzte ki ki a tárgyalást, melynek eredményét feszült kíváncsisággal várja a felizgatott közvélemény. Továbbá Owen Villiam tábornok feljelentést tett C. Wood jockeynek Succèsи tett lovaglásaiéri, mélynek nyilvános versenyekben mulatóit, formái egymással teljesen ellenkeznek, hasonló szempontból egyik steward feljelentést lelt, Barrelt joekeynak őszszel tanúsítóit lovaglásai ellen. Az angol Jockey-Club a vizs gálát megtartása után, — Cl. Wood és Barret, Anglia két legelső és népszerű jockey-jének 1888-ik évre nemcsak hogy a lovaglási engedélyi meg nem ujitotta, hanem mind a kellőt még a trialekben való lovaglástól is eltiltotta, és a versenytéreken a mázsahelyről, állványról és a részvényesek teréről kizárta. Képzelni lehet, hogy mily izgalom van most mindezek miatt az angol turf-körökben. Az angol Jockey-Clubnak cz a határo alal azon felül hogy összetörő moraUs halássavan, még pénzügyi sulylyal is bir, meri ne

a vezeti jookeyknak évi lovaglási keresménye ц legalacsonyabb számítással is 40—50000 Irtr' biztosan tehető — s miután a Joekey-Clubo között e tekintetben karlel áll fenn, az ellil" tottak, a conlinenst is hozzá számítva, egyetlen nyilvános pályán sem lovagolhatnak. Az angol Jockey-Club, hogy eme szigorú büntetéshez és rendszabályhoz nyúlt,bizonyosan megvoltak a maga alapos okai. s mi lázunk az angol erélyben, Imgy versenytereit meg fogja tisztítani minden visszaéléstől, s meg fogja szerezni a versenyügynek a közbizalmat s emez erélyes rendszabályoknak tnég a continena versenyterein is jó hatása fog lenni. Az angol Jockey-Club még W. Clover jockeynek a starterrel szemben tanusitott engedetlenségéért az idei versenyek első belében a lovaglást eltiltotta. Végre ugyanabban az ülésben elhatároztatott, hogy lia ajockevk a fenálló törvénynyel szemben még is fogadásokat kötnének, minden tekintet nélkül lovaglási engedélyük vissza fog vonatni. * * * A baj és kellemetlenség nem jár magában : a nizzai versenyek második napján a 1 'rix de Beaulieu-versenylxn az angol versenyistállótulajdonos Mr. E. B. Barnard lova, Northampton is indult, s eleinte a fogadásokban 2:1 ellen többször vették s a start után 100:1 ellen kínálták : e miatt az egész verseny lefolyását nagy figyelemmel kisérték s Northampton, Cimes jockeyvel a hátán, az egész verseny alatt legutolsónak lovagol! és solia sem kísérlette meg a nyerést, miért a verseny után Cimes a stewardsok elé idéztetett, s miután nyilatkozata a tulajdonos Mr. E. B. Barnardra igen terhelő volt. az egész istálló az ez évi nizzai versenyekre nézve disqualfikáltatott, — s ez annyival súlyosabb, mert Mr. E. B. Bari nard-nak Lowegold nevű lova, a Prix de Monte