Vadász- és Versenylap 32. évfolyam, 1888

1888-01-26 / 5. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 1888 január 26. VADASZAT ES LÖVÉSZÉT. A nemzetközi lóversenyek (galambokra) a mult héten kezdődtek meg Monte Carlóban ; az idő szép volt, a galambok (mint közönségesén Mr. Hóimtól) igen jók, sokaknak nagyon is jók — mondja a «Field» — (kurtán lőtték). A Grand Trial Slakes-re (il lövész irat la be m agái. de a második körben már harmincz kiesett. Az olaszok nagy haladást tesznek lövészetben, sokan voltak és jó «manier»-ben lőtlek. Signor Garoli lett a győztes, 14 galambot lővén hibázás nélkül; ő már több év óla ismeretes itt. s most harmadéve 3-dik volt e nagydíjban ; második lett Mr. Cobb, ki először lőtt Monte Carloban, de a Gun Club egyik legjobb lövé­sze: alább közöljük a neveket: tőlünk csak Trautmansdoríf hg és Erdődy gróf voltak köztük. Grande Foule d'Essai. 80 font. tét 4 l'ont; a 2-diknak 20 font és 20»/ 0 a lételek­ből stb. ti galamb. 28 meter. 61 lövész. Signor L. Garoli 1-ső 14 lövéssel 14 galamb Mr. Cobb 2-dik 14 « 13 « Mr. Sutcliffe 3 dik 13 « 12 « Signor Cortese 4-dik 9 « 7 « Signor M. Guido 7 « 6 « Signor Dranin 7 « 6 « s igy tovább még hárman lőttek 6 galambot; hg Trautmansdorff az első 4 galambig hiba nélkül lőtte, de aztán kimaradt, Erdődy mind­járt a két elsőt hibázta s vele sok jó lövő. Harmadnap (jan. 18.) a «Prix d'Overture»­ért 64 lövész állt ki; a dij 120 font volt, s hozzá igen szép ezüst thea- és kávé-készlet. Igen szép napos idő volt, a galambok nagyon jól repültek, alig egy pár késedelmezett, s a lövészek pompásan lőltek. 11-en hozták le hiba nélkül az első ót galambot — az első délután. ATHLETLKA,TESTGYAKORLAT. Verseny, lovasok és vasparipások közt. Tavaly deczemberben emiitettük, hogy Broncho Charley és Marre Beardsley amerikai csikósok és két vasparipás közt Londonban egy hatnapos verseny került döntésre, mely alkalo.i.mal a csikósoké volt a győzelem. Leg­közelébb ismét volt ily verseny Angliában Birminghamben, a lent nevezett csikósok és a tavaly velők küzdött Woodside és Howell — és a híres franczia vasparipás Terront közt. Ezúttal azonban nem a lovasok, hanem a bvciklisták aratták a diadalt, kik rendkívüli képességet mutattak, különösen Howel. ki most pompás conditióban volt. A kerek pályán a táv ugy voll beosztva, hogy a vasparipásoknak a mértföldet tízszer, mig a lovasoknak kilenez­szer kellett megkerülniük. Mindenik vasparipás­nak 2u perczig kellett egyfolytában menni s aztán fölváltották egymást, úgyhogy egy óra alatt mind a három vasparipás mozgásban volt. A csikósok is váltogatták egymást. Az első nap eredménye a következő volt : a vasparipások 141 mértföldet s egy pálya­hosszat jártak be ; a lovasok 135) mértföldet. A második nap végéig : a vasparipások 276% mértföldet tapostak le ; a lovasok 268f mért földet végeztek. Л harmadik nap a küzdelem rendkívül érdekes volt, a csikósok megfeszített erejének, négy órai heves harcz után, sikerült a vaspa­ripásokat utóiérni nemcsak, de egy mértföldnyi előnyt vivni ki ; de a csikósok öröme nem tartott soká, mert legjobb lovaikat használták föl eleinte s mikor később a csekélyebbekkel folytatták a versenyt, megint hátrább marad­tak. E nap estéjeig a vasparipások 404Ve, a о vasok 399% mértföldet jegyeztek. A negyedik nap végéig a vasparipások 529 е, ' 1 0 mérlföldet jártak he, a lovasok 527 1/ 9 mértföldet. Az ötödik este a vasparipások eredménye 652 a/,o mértföld, a lovasoké 651 s B mért­föld volt. Az utolsó nap. mely épen Silvester nap­jára esett, roppant számú közönséget gyűjtött össze. Kezdetben a lovasok jöttek előnybe, mig később a vasparipások mindinkább fölnyomul­tak az élre s ezzel a küzdelem már el is dön­tetett. A már kissé elcsigázott lovak maradoztak a cyklistáktól s ezek egyre több távközt nyer­tek s végre is több mint 8 mértföldnyi előnv­nyel győztek. A végeredmény ez volt : a vas­paripások a hat nap alatt 804 4/m mértföldet, a lovasok pedig mustangjaikon 795 a/ 3 mért­földet végeztek. Newyorlcban legközelébb nagy nemzetközi versenyt rendeznek távgyaloglásra, mely hat nap és hat éjen át fog tartani s melyben a világ valamennyi hivatott távgyaloglója részt vehet. A versenyt a Madisonsquare-Gartenben fogják megtartani. Anglia és Amerika legjobb távgyaloglóí jelenkezlek e versenyre. Az ered­ményt annak idején tudatni fogjuk. TÁRCZA. Sylveszteréji Album. (Lapozgatja Marius.) A napokban következő mérges levelet kaptam az én kedves Tóni barátomtól, ki pe­dig különben a legszelídebb (?), legílegmatiku­sabb (??) ember a világon. «Kedves Mariusom ! — Hol késel az éji «homályban ? Miféle lapos guta legyintette «meg tolladat, hogy hiába vártam a «Va­«dász- és Verseny­Lap »-ban ez évi «Sylves­« teréji álmod» közlését ? Ha nem volnék oly «higgadt, békés ember, a milyen vagyok, ugv «egyszerűen azt súgnám a dörgő ménkő «halk hangján füledbe : Meglegyen ám az «a bolondos história, különben ezer bomba «és kartács ! ! Tudod, hogy nem vagyok «raisoneur, de ha nem teszed meg kivánsá­«gomat, örökké veszekedni fog veled békés «híved Favory Antal.» Megijedtem soha sem rezonáló barátom eme csendes levelétől, s ijedtemben következő választ küldtem el megnyugtatására. «Kedves Tónim ! Igazán megdöbbentem «fenyegető leveled vételén. Tőled, kinek tü­«relmes, békés természetét oly régen isme­erem, nem vártam ily haragos interpellátiót. «No csak hadd hüvelyében kardodat, s ne «konczolj fél engem azért, hogy Sylvester­«éji álmomat nem közöltem De hogy a «patvarban is közölhettem volna álmomat «— mikor nem volt ! Ébren ért az ó-év «utolsó percze, s fáradt szempilláimat nyitva «talalta még az uj év első hajnala is. — «Hiába! Vénülünk — s az a csúnya po­«dagra nemcsak álmaitól, de fantasiájától, «humorától, szatírájától is megfosztja az «ember fiát. «Híven leírta eme szép állapotot vaia­«mely költő a következő négy-soros (Vier­«zeilige), de azért örökbecsű poétikus ele­«giájában : «На az ember megöregszik Kuczkóba ül, ugy melegszik ; Ina tágul — esze lágyul Ugy múlik ki ez világbul ! !» «S íme. kedves rezonör Tóni baráton? — «ily elegikus hangulatban töltém én ébren «a Sylvester-éjt. Ne kívánj tehát álmot attól «— ki nem aludt. — Egész éjen át lapoz­«gattam albumomban : melyben annyi kiilö­, «nos arczkép. carricalura, typus, silhouette «hever zagvván össze-vissza. — Bent van­«nak mindamaz alakok, melyekkel a lóte­«nyésztés és sport terén évtizedeken át ta­«lálkoztam. Van közte sok furcsa csodabo­«gár képe. F torzképek némelyike lalán «téged is érdekelne? Egyik-másik talán, mint «régi ösmerős, mosolyt is csalna ajkadra. «Bedig a ki nevel, az nem haragszik: s igy «megkísérlem az elmaradt álom miatt lmra­«godot azzal csilapitani, hogy Sylvester-éjjelen «lapozgatott albumom néhány képét meg­«mutatom. IIa unni fogod — vess magadra; «miért ébresztetted haragos leveleddel nyugvó «tollát annak, kinek a laureatus poéta szavai «szerint, már «esze lágyul». Ha pedig albu­«mom lapozgatása közben elnyomna a buz­«góság s elaludnál : ugy magad kedve szerint «álmodhatsz: s nem kérsz többé álmot lő­elem, ki maradok éber barátod. Marius.» Eme levelezésnek köszönheti a Vadász­és Verseny-Lap tisztelt olvasó közönsége, ha ez év folyamában egyszer-másSzor az én Sylvester­éji albumom egyes képeinek leírásával fogom untatni. íme az első kép! * * * I. Vizslay Szaglál'. (A hibakereső.) Husz év óta ösmerein. Ezerszer boszan­kodtam rajta ; hadd boszantom hát egyszer én is őt fotográfiájának kiadása által ! Könyvkritikusnak vagy művészeti és sziu­házi referensnek született, de eltévesztette pá­lyáját és Iókedvelő, tenyésztő és sportsman lett. Ü — a csalhatatlan hyppologus — elége­dett önérzetével áldja ezért sorsát, — de én átkozom érte! Mit bántam volna én, ha mint kritikus ontotta volna embertársai vérét ! Ha Jókai legújabb regényében nem a páratlanul ragyogó lántaziát, nem a nyelvezet bübáját I ámulja vala, hanem a remekmű va­lamely apró anachronismusát, vagy akár a könyv papirját kifogásolja, — ez a kritikáját olvasó szerencsétlen publikumnak vagy Jókainak lett volna baja. Ha Munkácsy «Krisztusa» hidegen hagyja, hanem csak azt fejtegette vala két hasábon át, miért nincs e képén Pilátus sarujának egyik szíja megkötve : ezért csak Szana Tamásnak kellett volna őt duellumra kihívni ! Ha a színpadról semmiféle művészei nem tudta volna lelkesíteni, hanem örökké csak azon tépelődött volna : miért nem soványabb Wiltné, s miért nem kövérebb Sarah Bernhardt ? ezzel csak a jó izlést verte volna arczul. Mindezeket dehogy bántam volna én?! De igy, hogy pályáját eltévesztve, nem mükri­tikus, hanem «weil's im sein Mittel erlaubten» lókritikus lett, ez már az én bajom : mert igy busz év óla engem mortifikál ló dolgában. Lóértő e Szaglár barátunk? .... Ha a ló minden testrészének — minden vonalának — minden szögeilésének - s főleg minden leg­apróbb alaki hibájának alapos ismerete képes nagy hyppologust teremteni : akkor ő bizonyára a legnagyobb. Ha azonban azt nevezzük lóértőnek. ki az egész loval fajtája és rendeltetése keretében helyesen megitéli — ki a testarányok és képességek összhangzatát, egy szóval a ló éri ékét nem csak a külső alakban, hanem a ló jellegé­ben, hogy ugy mondjuk lelkében és főleg használhatóságában keresi — ki az egyes hibákat szintén jól ösmeri, de mindig a ló összbenyomását tartván szem előtt, túlnyomó előnyökkel cserében a hibákat, olt a hol kell, megbocsátani képes — egyszóval ki nem­csak a hibákat, de magát a lovat tudja jól megitélni: akkor Vizslay nem hyppologus, hanem csak kontár hibakereső. De azt már meg kell neki hagyni, hogy a hibákat alaposan ösmeri. — s ha megta­lálta, ugy állja, mint a legjobb setter-kutya a nyulat.

Next

/
Thumbnails
Contents