Vadász- és Versenylap 32. évfolyam, 1888

1888-12-21 / 78. szám

1888 deczember 21. lyökel. Az urlovas-sport virágzó korában a monarchiában, az akadályversenyek csak ur­lovasok számára voltak nyitva. A ki lovát futtatni akarta s nem maga lovagolt, keresnie kellett egy gentleman lovast, s lia nem talált gyakorlottat, olyat szemelt ki, a ki vadász­terepen vagy más alkalommal kiválóbb lovas­nak mutatkozott. Ily módon lettek igen sokan urlovasokká, kik akkoriban lovagoltak s ur­lovasokból versenyistálló-tulajdonosokká. Az urlovas-sportnak a kultiválása alatt én különösen az akadály-versenyt értem, — mert azt hiszem, hogy ez alkalmas arra, mikép a versenyeknek komoly hasznot nyújt­son. — Egy életképes urlovas-sport mellett jól kelnek el a nem eléggé sebes verseny-lovak s a mi még fontosabb, a verseny-sportnak nagy számmal támadnak leghivebb pártolói. Férfiak, kik fiatal korukban szenvedélyes urlovasok voltak, egész életükön át hivek maradnak az ügyhöz. A mellett egy urlovas-mezöny a nagy közönségre rendkívüli vonzóerővel (ár, mint azt a hadseregi akadályverseny is bizonyltja. A mi urlovas-sportunk mai napság any­nyira hanyatlott, hogy az annak emelésére való törekvés kezdethez hasonlít. Igaz, hogy minden kezdet nehéz, de mindenesetre sikerül az, ha nagvohh számú, eléggé jól díjazott ver­senyek lesznek urlovaglásra kiírva, mivelhogy a lovagló gentlemanek ritkasága nem ilyenek­nek a hiányában rejlik, hanem mert csaknem mind ama versenyeket, melyeket ezelőtt csak urlovasok lovagolhatlak, jockeyknek is meg­nyitották s azóta az urlovasok szükségtele­nekké váltak. Elegendő számú, jól dotált ur­lovas-versenyek mellett a lótulajdonosok szük­ségét éreznék a gentleman-ridernek s e szükség ujra előteremteni az urlovasokat, mint a hogy korábban előteremtették. A nagy versenyeknek a fővárosokban való összpontosítása bizonynyal sikeres rendszabálya volt a versenyek vezetőségéinek ; de azért a kisebb versenytereket nem kellene egészen mellőzni, mert ezek tökéletesen alkalmasak a czélnak más módon szolgálni s az akadály­meetingek s urlovas-sport tartása ily pályákon már azért is alkalmas, mert élelem és szállás embernek és lónak kevesebbe kerül, mint fő­városban s igy a kisebb igényű versenyzőnek a vállalkozást megkönnyebbíti. Az ily verseny­terek azonban, a versenyek jelenlegi nagy so­kasága mellett, csak akkor állhatnak fenn s válhatnak jövedelmezőkké, ha a verseny-napnak legalább egy száma gazdagon van dotálva s a meeting két napból áll, hogy a vertes ló tulajdonosainak reménye lehessen a második napon magokat kárpótolhatni. Németországban az akadály-versenyek az urlovas-sport tal szorosan össze vannak forrva s tény igazolja, hogy a fusió nagyon sikerült­nek tekinthető. Nálunk az akadály-sport évről­évre hanyatlik, akadályversenylovaink klaszisa csökken, ugy hogy mi, csekély kivétellel, nem merészkedhetünk kísérletet tenni a mi aka­dály-lovainkkal Németországon, inert otl ver­senyképteleneknek mutatkoznának, hololt ko rabban éji ezen a téren kiizdhettek sikerrel. Én az akadálylovaknál mutatkozó hanyat­lást az urlovas-sport teljes elhanyagolásában s az angol lovaknak akadályversenyeinkhői évek során át való kizárásában keresem. Mi nem képezünk ki akadályverseny-lovasokat, kik teljes érdeklődésüket egyedül e sporlnemnek szentelik s e miatt mai napság az akadály­versenyeket nem tartják egyébnek, mint jó alkalomnak a belföldi rossz liairacerek kihasz­nálására. Eme llatracerek azonban gyakran sem nem alkalmasak az akadályversenyekre, sem elég időt nem fordítanak kiképezletésökre ; e miatt aztán az akadályokat könnyebbekké tették, hogy az ily iskolázatlan lovak inkább boldogulhassanak. Igy aztán mind akadály­verseny lovaink jelleme, mind ezek, az aka­dályverseny-pályákra elvesztek. Az angol lovak­nak az akadályversenyektől való eltávolítása tökéletesen elrabolta tőlünk a mértéket a saját anyagunk megítélésére s ugy a mennyiségi, mint minőségi hanyatlást előidézte. A német szomszéd országban egykor ki­vívott sikereink idejében a mi akadályverse­nyeink minden országbeli lovaknak nyitva áll­tak s nekünk akkoriban belföldi akadályver­seny-iovaink eléggé jók vollak arra, hogy a világ legjobb vadászlovai közé lehessen sorolni. Mily érdeklődést ébresztettek a mi akadály­versenyeink, midőn mi Cure Alit, Jurymant, Colonelt (a liverpooli Grand National kétszeri nyertesét) Effenberget, Bievret sat. sat. pályáin­kon szemlélhettük s belföldi lovainkat, Büszkét, Count Ivánt, Transylvaniant, First lordot és a többit a legmagasabb klasszisu külföldi riva­lokkal fej fej mellett láttuk futni. Akkor voltak akadály-versenylovaink és urlovasaink ; most sem egyikkel, sem másikkal nem rendelkezhetünk, habár a versenyek jól vannak dotálva; — ez a hanyatlás feltűnő, tehát valamely hibának kellett történnie! A budapesti verseny-direetorium e hibát már észrevette s iparkodik azon javítani, amennyiben az akadályversenyek nagyobb ré­szét minden országbeli lovaknak megnyitotta; ám mindaddig, míg e mélybelátásu lépés osztrák részről utánzásra nem talál, addig, fájdalom, csak fél lépés marad az.* Egy hibát említünk itt meg, mely fiatal lovasoknál nem ritkán fordul elő és ez a leg­nagyobb, mert mindjárt kezdetben föladja a versenyt ; indulnak többnyire a nélkül, hogy a startnak elég fontosságot tulajdonitanának. A helyett, hogy a zászló lebocsátásakor fürgén elugranának, sokáig tétováznak s midőn kez­detben lassan lovagolnak, az, a ki ért a jól induláshoz, már eleinte megszökik töliik s nagy térelőnyt nyer, mely döntő marad gyakran a verseny kimenetelére. Aevárásra lovagolás» nem azt teszi, hogy lassan induljunk, vagy eleinte lassan lovagoljunk, hanem azt, hogy a versenyt ne erőltessük és ne vezessünk és soha se engedjük a vezető lovat megszökni tőlünk. Ha a lovas ujoncz az akadály-lovagláshan, annál inkább szükséges, hogy a vezető ló közeiéhen tartózkodjék, mert a pace megitélése a ver­senyben a legnehezehli s ex csak a jó jockey tulajdonsága; az ujoneznak azonban nem lehet ez érzékében, még ha valaha egy Ered Archer lenne is a nyeregben. Egy régi lovas és sportsman mindig örül, ha uj elemeket Iái versenynyeregben s némely versenylátogatók lialal gentleman-ridereket éles kritika alá veszik ; igy rendszerint az ilyenek­nek a kezdet nem nehéz, mert életükben sem verseny-paceben nem galoppoztak, sem steeple­chase-akadályokat nem ugrottak. Az iljuság kora, vállalkozó hajlamával együtt elmúlik s ha fölhasználta ezt, a szenve­délyes lovas mindenkéjien across country, s ha a terep akadályokon vezet át, annál jobb. Valame­lyik angol könyvben — azt hiszem a Mr. Sponge «Sporting tour» jában — a bábakenyér (Ku­gelhupf) a galojihoz van hasonlítva ; ugyanis az elbeszélő ugy vélekedik, hogy egy jó bába­kenyér mindig jó, de a mazsola abban leg­jobban izlik ; ép ugy van az a galoppal is, ez mindig jó, de az ugrások annál a legjobbak. A fiatal sportsman ne rontsa el az élve­zetét azzal, hogy sokat gondol a bukásra ; ha azonban elbukik, először is arra gondoljon, hogy a bukás pillanatában kellő lendületet adjon magának, nehogy a ló ráessék és má­sodszor. a mennyire lehet, ne bocsássa el a lovát. Ha azonban e kettő nem egyesíthető, inkább hagyja tova futni lovát, mintsem az alá kerüljön, mert a lovat elfogják, de tört lábbal vagy hordával nem lovagolhatunk tovább. Súlyos bukása a lovasnak többnyire akkor for­dul elő, ha a ló ráesik s ez oly veszedelem, melynek a jó lovas inkább van kitéve, mint a rossz, minthogy emez lazán ülve, gyorsan * Most már Ausztriában is nyitva vannak azok continentalis lovaknak a francziák kizárásával. Szerk. és messze röpül a lótól, mig amaz, szilárd ülésével a ló közelében marad. Nagyon természetes, hogy egy tempera­mentummal megáldott fiatal lovas, a vadászat, egy jó galop vagy mindenféle ambiczió által föllelkesülve, a nyeregben merészségre ragad­tatik: azonban a lovasnak mindig hideg ma­radjon a feje, ha szive fölmelegült is s először meg kell fontolnia, vájjon a merész vállalkozás általában sikerülhet-e. mielőtt rászánná magát : különben a vakmerőség csak balgaság s gyak­ran végzetes kimenetelű, minthogy ha minden megfontolás nélkül történik az, akkor accidens esetében hiányzik a lélekjelenlét. KÜLFÖLDI GYEPEK. Angolország. Manchester Meeting. Deczember 11-éti. The Manchester Handicaj) Steeplechase. 250 sov. Két mértföld, 7 furlong. Gr. Esterházy Miklós 4é p к Etcaetera Town Moor —Fair and Square 10-7 M. Phillips 1 Oehlschläger 0. ur id sga h Johnny Longtail 12-5 Mr. W. H. Moore 2 Mr. H. Hall 5é sga h Macpherson 10 0 Craig 3 Nem helyezve : Blood Orange, Chancellor, Cas­tanet és Merry Maiden. Fogadások : 3:1 Johnny Longtail, 4:1 Etcaetera, Merry Maiden vagy Macpherson. 6:1 Castanet ellen. Johnny Longtail vezetett egész uton, minden aka­dályon keresztül a befordulási», hol Etcaetera föl­menve a herélthez, ezt öt hoszszal könnyen verte meg ; két hoszszal hátrább Macpherson harmadik. Castanet előtt. A győztes kancza ellen, a certificat ­nak a mázsálóban be nem mutatása miatt óvást emel­tek, mely azonban még nincs eldöntve a felsőbb forumon. Deczember 12-én. The Trafford Park Handicap Steeplechase Plate. 150 sov. 2 mértföld 1 furlong. Mr. G. Robertson 5é p к Louisa Ben Battle —Lady Louisa 103 Shanahan 1 Gr. Esterházy Miklós 4é p к Rikiki 10-7 M. Phillips 2 Tepper-Laski ur id p h Wagrant 10-0 A. Nightingall 3 Fogadások : 7:4 Louisa. 5:2 Brave, 3:1 Wagrant, 7:2 Rikiki ellen. A kedvencz, canterben tizenkét hoszszal nyert: Wagrant rosz harmadik. Francziaország. Auteiiili versenyek. Deczember 16-én. Prix le Hon. 10000 frk. Akadályverseny. 3éve­seknek. 3500 meter. Möns. Schmolk sga m Ville Gousset Zut — Tirelire-kaucza 65 kilo Plummer 1 Möns. A. Jorel p к Tarte 68 kilo A. Johnson 2 Möns. G. Ledat sga m L'Etou di 71 kilo Booty 3 Nem helyezve : Tout Seule, Saucière, Tracassin. Fogadások : 5:2 Vide Gousset, 4:1 Tracassin v. Tarte. 6:1 Saucière vagy L'Etourdi, 14;1 Tout Seule. Három hoszszal nyerve; négy hossz a második és harmadik közt. Versenyérték : 10250 frank. ÜGETÖVERSENY, TENYÉSZTÉS. Deczember Ól-én lesz nevezési zárlata ugy a budapesti, mint a bécsi 1890-iki ügetö­Derbyknek, mely határidőre az illető lótulajdo­nos urakat figyelmeztetjük. * * * A bécsi iigetöversenyegylet e napokban küldte szét évi jelentését, melyből az egylet gyarapodása észlelhető. Tenyésztési törekvé­seiből kiemelendő, hogy az ügetőtenyésztés len­dítése czéljából egy a legjobb vérből származó amerikai fedező mént szándékozik beszerezni. A számedásokból pedig azt tudjuk meg, hogy a tavaszi meeting bevétele 58144 frt 38 kr., kiadása pedig 43050 frt 70 kr. volt. A nyári meeting bevétele 23855 frt 66 krra rug, mely­lyel szemben 19736 frt 50 kr volt a kiadás; végre az őszi bevétel 21990 frt 68 kr, a kiadás pedig 18696 Irt 12 krra meni. A tagok száma jelenleg kb. 500-ra rug. * * *

Next

/
Thumbnails
Contents