Vadász- és Versenylap 32. évfolyam, 1888

1888-12-07 / 76. szám

Э98 VADASZ- ÉS VERSENY- LAP 1888 november 3. «Pedig nagyot tévedtem!» «А mezőhegyesi czukorgyár kérdése után jött egy más uj tétel, melyet bezzeg nem fo­gadott oly édesen a bizottság mint a czukrot, s ez a kisbéri telivérménes ügye. E rovat aiatt 100,000 forint van előirányozva egy első rendű telivér-apaló beszerzésére Angliából, és 50.000 forint telivérkanczák importjára. Itt aztán jelentékeny támadások intéztettek a bi­zottságnak nemcsak ellenzéki, hanem néhány k< rmánvpárti tagja által is, eme szerintük «lelesleges» kiadások ellen. — Részletesen meg­mngyarázla ugyan a lótenyésztési ügyek ve­zetője és a ressort-miniszter is, mennyire nem «felesleges» e kiadás, de végre is Tisza győzte п. eg legalaposabban a kétkedőket. «Ö mint pénzügyi miniszter szólt a bizott­ság háborgó elemeihez, ki bizonyára legszíve­sebben mellőzne a budgetben ily jelentékeny kiadást, ha nem volna meggyőződve arról, hogy ezzel az adóalapot engedné sülvedni. Azután oly hévvel védelmezte a telivér- tenyésztés érde­keit, oly szakavatottsággal részletezte a telivér fontosságát az országos lótenyésztésre nézve, s oly meggyőző ügyszeretettel győzte meg a bi­zottságnak be nem avatott tagjait a lóversenyügy fontosságáról és a telivér-import szükségessé­géről, s oly határozottan jelentelte ki azt, hogy e tétel megszavazását, saját felelősségének sú­lyával kéri : miszerint végre is szavazás nélkül fogadta el a pénzügyi bizottság a telivér-importra felvett 150,000 frtot. — Ily határozottsággal ritkán exponálta még magát Tisza egy — egészlen véve mégis csak másodrendű kérdé­sért a pénzügyi bizottságban, s ily előszere­tettel és melegséggel sem igen gyakran láttáin őt sikra szállni valamely nem állalánosabb érdekű ügyért, mint a hogy azt az országos lótenyésztés és telivér-tenyésztés jügyéért eme bizottsági ülésünkön tette.» «Akár csak Kozmát hallottam volna mi­kor Tisza szólt !» Igv végezte be lapunk tiszt, barátja emez ügyünkre nézve fontos pénzügyi bizottsági ülés leírását, midőn ülés után, mint a tárgyalásban részt vett bizottsági tag, még a közvetlen im­pressió hatása alatt állott. Mi pedig, kik e lap fenállása óta a teli­vér-tenyésztés fontosságának közmeggyőződéssé lételén munkálkodunk, élénk örömünknek adunk kifejezést, hogy ügyünknek oly hatalmas baj­noka támadt, s most már — a pénzügyi bi­zoltság határozata folytán — a törvényhozás terén biztosítottnak tartjuk országos telivér­tenyésztésünk kedvelt ügyét. Séták a németországi kiválóbb ló­tenyész-intézetekben 1838 nyarán. (Vége.) V. A celtei méntelep. Celle méntelep (Landgestütb'Hannoverától 44 kilometer távolságban, vasúti állomással helyben, 220 drb mén-állománynyal. Beren­dezés az első és legnagyobb istálló 100 lovat fogad be, szellős, magas, elég világos, de még­sem felel meg a követelményekn 4,miután ab­lakai alant vannak s a legfelső ablaktáblát szellentyüs vaslemez pótolja ; az istálló köze­pén levő járda keskeny, az igen szük bedesz­kázolt védfalu lőállások, mintegy lépcsőszerüen 20—25 centimeterrel magasabbak ; a talaj ke­ramit téglához hasonló kemény burkolattal sikos, a jászlak kőből faragva két oldalt végig futnak. A másik istálló uj épület, szellős, világos, tágas helyiség, az ablakok magasan, a lő állások közönséges védfával ellátva, színest vannak a tágas járdával, a jászlak kissé ma­gasak, szinte kőből kétoldalt végig ; a jászol felett a fal circa 1 rnetei magasságig kályha­téglával van kirakva: szellőztetés az ajtókon levő vaslemez redőzettel és szelelő kürtőkön át történik ; talaj kemény téglaburkolat. Ez istálló végében keresztbe hozzá építve egy másik kis istálló van 12 csinos boxszal, külön kijárattal. Itt öntött vascsészék és magasan el­helyezett szénakosarak vannak. A harmadik istálló ódon épület, kissé sötét és mintegy 30 boxból áll. A mének igenis kitűnő conditióban, bizalmas jámbor állatok. Éppen jártatás lévén, vezeték­lóval vagy 50 lovas vonult a tágas nyári lovardába ; szokatlan szép látványt nyújtott ez a nyugodt nagy tömeg. A lovasok drapp­szinü libériába bujtatott nyugdijképes polgári szolgák, a 16 éves suhancztól egész a 70 éves aggastyánig minden korban, csend és rendben sorakoztak egymás mögé. A trabális, nehézkes mének szintén igen békés természetűek, még egy ficzkándozás vagy nyerítéssel sem árulták el az ivart és jó módot. Ötnegyed éráig tartó keuyelmes lépés és lassú döczögés után ez a csapat bevonult, s alig egy negyed óra múlva egy másik szakasz jelent meg, szintén n ély csend és zavartalan rendben lejárni öl negyed órai sétáját, mig a bizalmatlanabb lovak har­madik csoportban és minden ló nyereg alatt, a méntelep helyiségén kivül, a szántóföldek közt jártattak meg, de szintén egész nyugodtan lát­tam bevonulni, keresve sem találtam köztük izzadt vagy csak felizgatott lovat is. Lenyergelés után az emberek hirtelen átöltözködtek, s kiki 3 lova dolga után látott A szives parancsnok — Landstallmeister — egyenkint számos lovat állíttatott ki meg­szemlélhetés végett. Kikérdezte véleményemet, a nálunk divó szokásokat, lóanvagunk minő­ségét és czélját. Mindenben szívesen nyújtott felvilágosítást és belement saját lovai kritizá­lásába is. A ménállomány zöme — 180 darab — többnyire hannoverai tenyésztők kanczáiból származik, miután itt azonban a legelő nem a legjobb, tehát egyéves korban a csikókat mek­lenburgi gazdáknak — ugy 1000 márka kö­rüli árban eladják, kik azután felnevelik s a méntelep innen requirálja szükségletét. Emez állalok majdnem kizárólag jegytelen sötét gesz­tenye pejek. 166 — 175 centimeter magasság­ban, alakra meglehetősen letszetősek, magas tartás és sok csont által lünnek fel. Közelebb­ről megnézve azonban sokat veszítenek. Körül­belül igy imám le: átlag 170 cm. magas, rilkán száraz, többnyire húsos, de csinos alakú arányos fej, apró fülek, elég nagy de kevés kifejezésü szemek, magas tartású, hosszú, nehéz nyak, izmos, magas, rövid lefolyású mar, minek folytán a hát majdnem mindig bosszú, puha és előmélyedt ; széles, zsirpárnázott, de nem J rövid ágyék, sokszor nyilt kötés ; hosszú, öblös, szép egyenes far, magasan tűzött de nem igen Ívelten viselt fark, többnyire mély mellkas, mely azonban nem mindig öblös, szivtáj és állbordák sokszor engednek kívánni valót ; iz­mos, elég jó fekvésű váll, erős felkar, gyakran bevont könyök, nem ritkán izomszegény alkar, megfelelő térd, vastag, goromba szár, melyen minden szárazság és aczél hiányzik, gyakran puha csüd és terült pata ; többnyire szép izmos koncz, gyakran nyurga czomb, az elmosódolt körrajzu csánk gyakran nyilt, ritkán képez kisebb szögletet a rendesnél, de ilyenkor szár­ban kivágolt. Az állás többször hegyfaltipró, hátul nyújtott, mozgás meglehetősen térlnyerő, de nem élénk. A szervezet csonlkinövésekre hajlamos. Egészben véve a nagy, puha városi hintós ló .jellege. A 24 drb ménesbeli angol félvér mén, birodalmi és magán ménesekből származik, jobb minőségű szintén nehéz hintós alak, szintén szárazság és aczél nélkül, mely tulajdonság azonban a 16 angol telivér ménnél sincs valami élénken kifejezésre hozva, miután ugy látszik az angol telivérnen is leginkább a nagy és széles lermetet keresik. Ugy alkata mint puha tartása folylán leliát petyhüdt jellegű az egész cellei méntelep állománya. Takarmányozás 5 klg. zab, 3$ klg. széna, no meg 5 klg. jó minőségű szép alomszalmát szálaznak. Egy ember 3 lovat s ezekről az iromá­nyokat is rendben tartja. A mén naponta 3-4-szer fedez, ugy liogv egy idény alatt 200—250 kanczája is kerül. Selejtezés főleg szemhiba és csontkinövé­sekre irányul. A hörgőségtől ugy látszik nem félnek ; ez idő szerint 26 hörgős mén van a telepben. A méntelep rendeltetése hintós lovakat produkálni az országban. VI. A weili (würtembergi' udvari ménes. Queretaro és Metz mének. Az arab ménes jelenlegi állapota. — Zárszó. A weili (würtembergi) udvari ménes ma­gán jellegű intézmény s csakis az udvar részere szükséges könnyű hintós és könnyű nyerges lovak nevelésére van hivatva. A királyi szék­hely Stutlgart fővároshoz közel mintegy 10—12 kilometer távolságban, két udvari birtokon van a ménes elhelyezve, hol ugy a ménes mint a gazdaság kezelése is, intézői czimmel felruhá­zott egy-egy polgári állatorvosra van bizva; a tenyészirányt, pározást azonban mint főnök, az udvari főistállóme-ter határozza meg. A ménes fentartásához az állam lényegesen hozzá járul, a mennyiben jelentékeny mennyiségű zab, széna és szalmát szállít. A 65 darab anyakanczából álló ménes, Weil udvari birtokon, részben boxokban, részben szabad jászolhoz kötve, istálló - rend­szer mellett van tartva ; naponta szabadban mozog, nyár idején legelőben is részesül. Emiilett használati czél szerint az anya­ménes is felerészben megoszlik ; hámos lovak tenyésztésére eredeti trakénei, angol-trachen keresztezés, sőt elvétve egy egy jellegéből ki­velkezell arab kanczál is használnak; mig a háti lovakat részben eredeti, részben ben­szülött arab telivér s néhány arab félvér kan cza szolgáltatja. A hámos ménes és utódai nem valami figyelemre méltók, fődolog, hogy jegytelen fe­keték legyenek s a 16 marok magasságot meg­közelítsék. Eme ezél elérésére fekete szőrű apalovakat használnak, s jelenleg Queretaro és Metz angol telivér mének teljesitik e szolgála­tot. Mindkettő elég csinos ló, bár valami ki­hívóan szép alakulásokat nem birnak. Szerintem Queretaro a jobbik (Vortex - Leontine után), mintegy 16 markos, szénfekete, szép kis feje száraz,szemeinagyok és villogók; hosszú könnyű nyaka szépen emelkedik ki a magas és elnyúló marból, minek folytán a kissé előmélyedt hát elég rövid, az ágyék erős, a far bár szép for­májú, elég széles, de valamivel hosszabb le­helne ; a mellkas arányosan mély, elég öblös, a váll bosszú és szép fekvésű, a fel- és alkar több izomzatot viselne el, a térd elég erős, a szár száraz,egyenletes,szintenemfellünőenerős, a csüd kissé magas, a koncz és czomb elég erő­teljességre vall, csánk tiszta és megfelelő. Utó­daiban a trakéni származás jellegét még fel lehet ismerni. Az arab ménes (itt úgynevezett Beitschlag) hajdanáitan kiváló szép és nemes volt, sőt még alig 2 évtized előtt is oly hírnévnek örvendett, hogy a bábolnai ménesbe is (vérujitás ezéljából) onnan importáltalott Amurath-Bayraktar, mely apaló nálunk igen jó ivadékokat nemzett .leienben hanyatlásnak indult ugyan a weili arab törzs, de azért találkozik benne több példány, mely az arab jelleget feltűnő szépen bírja, s az eme typushoz érzékkel biró nézőt kellemesen lebilincseli. Az apalovak l'edeztetési idényen kivül. a királyi Marsstall-épület egy külön istállójában vannak boxokban elhelyezve, név szerint Schaik, Djerid eredeti arabok ; El Bedavy radautzi nevelésű : Amurath, Seglan/, Dahuman saját nevelésüek. Tetszetősségre leginkább Amurath és Seg­lavy tűnnek fel. Amurath (Tajár után) mintegy 154 centimeter magas, almás-szürke, száraz kis ékfejjel, igen kifejezésteljes nagy szemei bi­zalmat és bátorságot árulnak el, hattyunyakát finom szép sörény disziti ; marja izmosan emel­kedik ki a különben kissé elömélyedl és hosszas

Next

/
Thumbnails
Contents