Vadász- és Versenylap 32. évfolyam, 1888

1888-10-27 / 70. szám

536 Tattersall. (Külső-kerepesi ut, Budapest.) Lovak eladásra vagy tartásra felvétetnek 1 trt 30 krnyi dij mellett ; ezért jár naponta 12 liter zab, 5 kilo széna, szalma bő almo­zással. A tisztogatás, jártatás vagy lovaglás szigorú felügyelet alatt történik, szép időben a nyitott, esős időben a fedett lovardában. További felvilágosítással bármikor szolgál Budapest, 1888. augusztus 1. Richter Sándor, titkár. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 1838 október 27. HIVATALOS. Meghívás. A «Magyar Lovaregylet» folyó november hó 3-án este 10 órakor választmányi gyű­lést, és mindjárt folytatólag közgyűlést tart. Főtárgyak : 1. Megközelítő kimutatás a lefolyt versenyév eredményéről, és ennek kapcsán költség­előirányzat a jövő évi bevételek és ki­adásokra (versenydijakra, stb.). 3. Uj tag választás : ajánltalik : gr. Esterházy Sándor (devecseri), ajánlják : gr. Káró yi Gyula ő exc. és gr. Sztáray .lános. Budapest, 1888. október 18. Elnök ő nméltósága megbízásából : Sárkány Ján. Ferencz s. k. egyleti titkár és főpénztárnok. Budapesti versenynapok 1889-ben. Tavaszi meeting. Május hó 5, 7. 9, 12, 14, 16, 19-én. Nyári meeting. Augusztus hó.... ... 11, 13, 15, 18, 20-án. Öszi meeting. Szeptember hó 29-én. Október hó ... 1, 3, 6, 8, 10, 13-án. Tatai verseny 1889-ben. Augusztus hó ... 25-én. Nevezési zárlatok. Budapest. A «Magyar Lovaregylet» versen y titkár- ságánál. Nov. 1. 1890-iki Egyesült Nemzeti és Hazafi-dij. Nevezés. — — 1890 ikiKancza-dij.(Oaks). « « — — 1890-iki St-Leger.' « « Budapesti versenyek 1890. (Tavaszi meeting.) Egyesült Nemzeti és Hazaíi-dij. 1890-től tét- és bánatokkkal összesen 10,000 frank arany biztosítva. Magyarországon elleti és nevelt 3é mének és kanczák számára. Táv. 1600 inét. Teher 56 kilo, kanezára 54} kilo. Tét 100 frt. bánat 50 frt, de csak 20 frt, lia a versenyév márczius 31-ig jelentetik. A tétek és bánatok összege 1000 fi tig a 2-ik lóé. A győztes nyereményé­ből 300 frt levonatik annak lefestésére. Kancza-dij (Oaks,. 10,000 frank. Futandó ta­vaszszal. Minden 3é cotinentális kancza számára, franczia lovak kivételével. Táv 2000 meter. Teher 56 kilo. Tét 200 frt, bánat 50 frt; de csak 20 frt kis­bánat. ha a versenyév márczius hó 31-ig jelentetik. A 2-ik lónak 1000 frtig a tételekből, a 3-ik mindenek­előtt tételét menti. (Öszi meeting.) St.-Lcger. Tét-verseny. A tételekkel és bánatok­10.000 írtra biztosítva a nyertesnek, Ю00 frt a má­sodiknak, a harmadik tételét menti. Minden 3é conti­nentalis mén és kancza számára, franczia lovak ki­vételével. Futandó őszszel. Táv. 2800 meter. Teher 58 kilo, kanezára 56} kg. Tét 150 frt, bánat 75 frt, de csak 20 frt, ha a versenyév aug l-ig jelentetik. Elnevezések. Jankovich Gyula ur fek к ell. 1887. Pásztor— Herczegnő (O. G. B. Vol. III. Suppl. I. pag. 40.) Helena nevet kapott. Mr. Steady sga m ell. 1887. Pásztor—Bimbó (O. G. B. Vol. 111. Suppl. I. pag. 10.) Bojtár nevet kapott. Budapest, 1888. október 26-án. A «Magyar Lovaregylet» versenytitkársága: Dr. Magyar. Lóverseny-napok 1888-ban. Bécsben október 28. Pardubitzban október 31. Változás Kisbéren. A kisbéri törzsménekről szóló hirdetésben egy jelentékeny változási találunk. Mig ugyanis eddig a monarchia összes tenyésztői teljesen egyenlő feltételek mellett vehették igénybe a kisbéri törzsméneket, addig a jelen hirdetmény szerint jelentékeny különbség tétetik a magyar­országi és osztrák tenyésztők között Először is oly esetekben, midőn valamely törzsménhez több kancza jelentelik be mint a mennyi hozzá elfogadható, ezentúl első sor­ban oly kanczák fogadtalnak el, melyek vagy magyar honpolgár, vagy Magyarországon föld­birtokkal biró és ott lótenyésztést üző birtokos tulajdonát képezik. Ebből az következik, hogy például Doncasterhez vagy más különösen fel­kapott ménhez oly osztrák tenyésztő, ki Ma­gyarországon birtokkal és telivérménessel nem bir. alig fog ezentúl kanczát küldhetni, mig a magyar vagy magyarországi tenyésztő kevésbbé tarthat ezentúl attól, hogy bejelentett kanczái­nak egy része vissza fog ulasittatni. Második jelentékeny változás pedig, hogy az osztrák tenyésztők, — az esetben, ha bejelen­tett kanczáik elfogadhatók, — a kisbéri törzs­ménekért ugyanazt a magasabb fedeztetési dijat fogják ezentúl fizetni, mely a külföldi tenyész­tők részére van megállapítva; esetleg meddőn maradó kanczáik után nem kapják vissza a dij felét, a mire ezentúl szintén csak a magyar adófizetők tarthatnak számot. Ez tehát bizonyos mértékig exelusiv rend­szabály, mely ugyan a magyarországi telivér­tenyésztők személyes érdekein lendit, s mely­lyel földmivelési minisztériumunk a magyar lovaregyletnek egy — már régebben nyilvání­tott kívánságát teljesítette; de azért mégis őszintén megvalljuk, hogy jobban szerettük volna ha ezen intézkedés szüksége fel nem me­rül. Fel nem merült volna pedig akkor, ha ugy mint Magyarország két évtized óta consequen­sen teszi, Ausztria is importált volna első­rendű apalovakat Angliából. Sokkal jobban örülnénk annak, ha a ma­gyar telivértenyésztők nem nyernének több jogot Kisbéren mint eddig ; de a kisbéri méne­ken kivül Ausztriába is egyenlő joggal küld­hetnék kanczáikat — ha ott — például Hohenauban — találhatnák az osztrák pénzen importálandó Galopint, Petrarchot vagy más elsőrendű apalovat. A meddig azonban az osztrák kormány elsőrendű telivérméneket nem importál s a versenypályát végzett belföldi telivérmének megvásárlása által esak nagy ritkán támogatja a telivértényésztőket és versenyzőket, mind­addig mig az egész monarchia lelivérlenyész­tésének gyámolitása ugy mint eddig exclusive a magyar kormány vállaira nehezedik : mind­addig nemcsak jogosultnak, de szükségesnek is tartjuk azt az intézkedést, mely a magyar­országi adófizetőket előnyben részesiti. Eddig is nem a jog, de (részesítette két évtized úLa csupán a méltányosság — egyforma kedvezményben az osztrák tenyesztőket Kis­béren ; de most midőn a közös kezelésből átvett telivérmének utolsója Bois-Roussel is megszűnt Kisbéren működni, s az osztrákok két évtized után sem importálnak magok­nak elsőrangú telivérmént, mely a mi rendel­kezésünkre is állana, e méltányosság folytatása sérelem lelt volna a magyarországi tenyésztők érdekén. Ha valaha, úgy ez esetben jogosan el lehet mondani: «Tu l'as voulu George Dandin». Meg vagyunk győződve, hogy maguk az osztrák tenyésztők, — bár természetesen nem örömest fogadják eme háttérbe szorítást, — mégis be fogják látni annak méltányosságát. miszerint mindaddig, mig csak magyar adó-ga­rasból importáltatnak elsőrendű mének, ezek­nek használatánál előny nyujtatik ezentúl azok­nak, kik ezí az adógarast fizetik. Ismételjük azonban, miszerint annak örül­nénk, ha az osztrák tenyésztők arra bírhatnák kormányukat és törvényhozásukat, hogy hoz­zájuk is importáltatnék rendesen elsőrangú telivérmén, s akkor — nézetünk szerint ismét helyreállhatna az egyenjogúság a mo­narchia összes tenyésztői között; csak hogy nem többé egyoldalúan a mi rovásunkra, ha­nem adott jogért — kapott jogot cserélnénk! Kívánjuk, hogy igy legyen, mert akkor több elsőrendű apaló állna a monarchia összes te­li vér-tenyésztőinek rendelkezésére ! Körültekintés. Még be sincs fejezve a versenyév, már is veli előre árnyékát a jövő, teli reménynyel. fokozatos, öntudatos fejlődéssel. A bécsi Jockey­Club nyilvánosságra hozta, korai nevezéssel járó nagyobb propositióit. A jövő 1889. évre megjelent az Österreichischer Stutenpreis 10500 frt, és a Wiener Critérium 10000 frt díjjal összekötött kiirás. — Mindkét classicus verseny ugy látszik már teljesen véglegesítve van; na­gyon fiatal még mind két dij ; egyik egyszer, másik kétszer futtatott. Jelentékeny befolyással vannak e versenyek a telivér-tenyésztés fejlő­désére s igen hosszú életet óhajtunk e két díj­nak : a nevezés november 1-én záródik. — Egyidejűleg megjelent a bécsi Jockev-Glubnak kiírása az 1890. évre; a Trial-Stakes első al­kalommal 10.000 frt. a Derby 32,000 írt, az Oesterreichischer Stutenpreis 10.500 frt, Staats­preis 5000 frt és végre az őszi Staatspreis 5000 frtos díjjal, összesen tehát ki lett irva 73,000 frt dij. Ha csak rövid 8—10 évre visszatekintünk, valójában öröm töltheti el minden sportbarát kebelét a hatalmas fejlődés felett, s csak csodálkoznunk kell, hogy a dijak ily óriási emelkedése mellett Magyarországban a telivér-tenyésztés átalánositása és népszerű­sége mégis o!v vontatott lépésben tör magá­nak utat. A nevezés mindenütt november 1-én záródik. A magyarországi emelkedő telivér­tenyésztés érdekében van, hogy a propositiók mentül nagyobb számú nevezéssel záródjanak, minélfogva tenyésztőink és versenyistálló-tulaj­donosaink figyelmét e nevezésekre felhívjuk. * * * A bécsi sportlapolt, nem minden él nél­kül, támadást intéznek gr. Esterházy Miklós, hg Fürstenberg és gr. Kinsky Zd. ellen, amaz alkalomból, hogy okt. 18-án gr. Esterházy Ri­kikivel. és okt. 23-án a hg Fürstenberg és gróf Kinsky istálló. Schönbrunn és llmurral, az ur­lovasoknak kitűzött 600 frtos dijakat elnyerték; akként okolva meg nehézségüket, bogy e ver­senyek a kisebb istállók s katonatiszti lovak­nak volt előirányozva, s ha abban a leg­nagyobb istállók megjelennek, agyonnyomják a kisebb versenyzőkel, s a helyett hogy a ki­tűzött kisebb dijak vonzó erőt gyakorolnának a versenyzés terjedésére nézve, a versenyek ilynemű lefolyása még elriasztólag fog hatni azokra is, a kik némi kedvet mutattak volna a kisebb sport üzésére. Az kétségtelen, hogy mind két versenyben a nagy istállók lovai magasabb osztályuaknak mutatkoztak, elszalad­tak a többiektől, — pedig Rikikiről az a hir jött forgalomba, hogy szarvaskocsiban járt ;— gr. Kinsky még Ilmur hátán tanúsított lovag­lása miatt is erős kritika tárgya, s egyik bécsi lap azt mondja e lovaglásról, hogy a Direc­torium előtt «Eine Erklärung war nicht abge­geben worden». Valójában mi is óhajtanánk, hogy az ur­lovas versenyek iránli érzék és kedv, a mo­narchia mindkét államában, mentül jobban terjedjen: ugy is mi vagyunk e téren leghátráblf; pedig olyan hires lovas nemzet vagyunk, — s nagyon sajnálnók, lia a fent emiitett két verseny lefolyása, többekre nézve elidegenilőleg

Next

/
Thumbnails
Contents