Vadász- és Versenylap 32. évfolyam, 1888

1888-01-12 / 3. szám

44 VAD ASZ- ES VERSENY-LAP 1888 január 5. futó. Idő : 1 p. 8/ l 0 mp. 2-dik nehézkes Bróozer 1 P- "Vioo mp. * * * V. A nap kétségtelenül legérdekfeszitőbb futása volt a nagy táv-verseny, 2400 meter távval, a pálya 9 és '/ 4 szer körül. Indultak : Dürr Károly, (ireszmaryk. Richter Antal. iíj. Sándy Gyula, és Pirovich Aladár, — ez utóbbi minta tavalyi «Hölgyek dijának» nyertese. 50 meter térhátránynyal. Dürr rögtön kivált, végig egyenletes, kitartó és nyugodt futásával, utána a szép jövőjű Greszmaryk, — az Excelsor-Halifax uj­korcsolya jeles szerzője azonban, ugy láttam, nem lehetett valami kitűnő conditióban, mert a két elsővel szemben alig volt képes egy­két métert behozni. Dürrt nem lehetett behúzni és tetszés nyert 7 perez 18 1/ 4 mp. alatt. 2- dik Greszmaryk 7 p. 19 s/ 4 mp. 3-dik Sándy 7 p. 25 mp. * * * VI. Akadályverseny. 550 meter távval. Négy 150 meter széles és 340 meter magas hó-akadálylyal. Indultak : Soltész József, Wein Dezső, Cbathry, Szoliesz, Lintner Géza, Kelety Gábor, Alkér Ernő. Az első hó-akadálynál 4-en felbuktak ; volt kaczagás; vezetett a nyugodtan és bizto­san ugró Wein, közvetlen utána a nála ala­csonyabb Kelety. A bátramaradottak már ezekkel szemben minden chanceukat elvesztet­ték. Wein újra könnyen nverl 1 p 57| mp alatt. 2-dik Kelety 1 ' p 48 mp. * * * Az ezüst érmeket és a 200 frtot érő 8 tiszteletdijat a Jury elnöke buzdító szavak kíséretében osztotta ki a derék győzteseknek. A 6 verseny d. u. 3-tól £5-ig tartott, mely sportszerű gyorsaság a verseny rendező bizott­ság gyakorlottságát mutatja. * * * E verseny napján este volt a balparti kor­csolyaegylet elkésett karácsonyfája is felállítva; én ugyan csak 5 órára szánkázhattam át a budai pályától, de még teljes fényében és a frissen bullolt hószilánkoktól csillogva élvezhet­tem a kedves «Krisztbaumot», alatta az érté­kes ajándékok tarka tömegével, körüle az a sok kedves alak. hónok alatt a nagy pakkokkal, zúzmarás bajuszu lovagjaiktól kisérve. A körkorcsolyázás a nagy hóbuczkáktól igen meg volt nehezítve, és a villanyfény övén tul fel-felhangzó sikolyok után lehetett a gyakori ('elbukásokra következtetni. Kár liogy ez a gazdag egylet — a sike­rült jégünnepektöl eltekintve — a korcsolya­versenyekre rá sem hederít ; pedig Jeunesse d'orénk e miatt már kezd rájuk teljes joggal duzzogni. Hozassák le Frey-t és még néhány bécsi korcsolyamüvésznől és írják ki a versenyeket, ha már a mesterséges jégpályával nem" sike­rült tervük. * * Addig is, mig ez uj korcsolyaünnepeket elérhetjük, felkérem t. olvasóimat, barangolják be velem gondolatban a főváros 16 jégpályáját. E 16 szám legjobban bizonyltja e nemes sport rapid emelkedését. Kezdjük a jobb parton : 1 Az 1Л •eriileti polgári kör Christen-féle telken álló mesterséges jégpályája. Már 3 éve áll fenn, mindig kitűnő, tágas, kényelmes és szél­mentes csarnokkal, katonazene, buiïet ! (a vörös bor ősforrásán!) . . . .áldozatkész igazgatóság sport-szellem, és egyöntetű kellemes társaság található e fiatal de szép jövőjű pályán. II. Ugyané kör (2-dik) bérlett pályája. A Jánóskorház közelében fekvő téglavető gödör jegén leginkább a szegényebb sorsú ifjúság «irinkàzik» ; verseny-előkészítő és tenvész-anyag a nagy pályákra. Hl. Ae ó-budai torna-egylet Ó-Buda- Újlak között fekvő mesterséges jégpályája. A «Girtler»-féle telekre eresztett vízveze­téki vízzel képeztek buzgó tornász társaink egy elég jó jégpályát, hol víg verkli-szó mellett ép oly jó kedvvel elkörözgetnek, mint mi a mi livrés korcsolyamestereink és fagyos bandánk között. Ó-Buda Izrael gyöngyei és jó burgereink ifjú virágainak gyülbelye. * « * IV. A Budai lövész-egylet mesterséges jég­pályája. Regényes fekvéssel, várkastélyszerü csar­nok, táncz-terem, bullel és félig fedett udvar fa-oszlopai között, mélyen beásott hegyoldalban tündöklik az a kicsi pálya, mely gondosabb polgárságunk familiaris gyülhelye. A főváros egyetlen olyan korcsolya talaja, hol ahelyszinéről közvetlen léphetünk a tánezhoz. * * * V. Az öszeköiő vasúti hid mellett elvonuló jég-termelő bérleti jég-mező. Hatalmas nyilt pálya, a kitartó versenyzők legjobb training-talaja. Olcsó de nehéz hozzá­juthathatása miatt kevesek által keresett pálya. * * * A balparton : VI. A budapesti korcsolyázó egylet régi pályája, a városligeti tavon. Ki ne látta volna a Lechner Ödön terve alapján készült festői korcsolya-csarnokunkat, és ki ne haragudott volna arra a veszedelmes árlézi kútra, mely veszélyes szomszédsága miatt nem engedte volna annyi éven át a korai befagyást. Bezzeg most nincs panasz .... csak jegünk jobb volna ; no de majd legyalulják, ha versenyeket rendezünk ? (vederemo !) VII. Ugyanez eyylet városligeti mester­séges jégpályája. Ez ugyan a hirtelen beállott hidegek miatt el nem készülhetett ; de ha néhány hét múlva — mire nincs kilátás — olvadna, oda kellene szorulnunk, és akkor sokat fog magá­ról beszéltetni. Sokkal szebb és nagyobb a bécsi pályá­nál, az Aréna és a «fenyves» között fekvő rétségetegész hosszában befogja. Fekete humusra fektetett vaslag agyag talaj és arra vezetett vízvezeték. Fedél alatl álló kis svájezi csarnoka csak ugy várja már a melegedő mamákat ! * * -X­VIII. Az állat-kerti jég-pálya. Dupla élve­zet 30 pénzért ! Kedves kis pálya, körülte a majom, farkas, a kakadu világ elzárt moraja : a jég tükrére lecsüngő hóágak, imitált sziklai várak, egy zárt társaság farsangi jég-ünne­pélyének legszebb helyéül praedestrinálják. * -X- * IX. A városligeti tó bérlett jege. Közvetlen az egyleti pálya mellett, köztársasági jogai mellett szomszédos rossz zenével, de jobb jegé­vel excellál azoknak az életegészséges masamód­kisasszonykáknak és kisebb iparos és keres­kedő világnak, mely mindig szeret a nagyobb urak közelében sütkérezni, (most ugyan fagyos­kodni). * * * X. A Nemzeti torna-egylet jég-udvara. (Bockelberg-pálva). A bájos comtessek és ba­ronessek tanuló helye. Frissen felöntözött talaján a maestro és neje szakavatott vezetése, mellette a kényel­mes meleg csarnok, igen keresett kis tanyává tevék, hová csak a kiváltságosaknak és a gaz­dagoknak lehet inkább bejutni. * * * XI. Az Orczy-kerti bérlett jég-pálya. Ki­tűnő jég, érdekes és a ludviceumi erőteljes ifjúságtól és deli tisztjeiktől tarkított társaság­gal. Olcsó korcsolyázás, primitiv fabódé, zene­hiánv a főbajai. * * * XII. A Botanicus-kert jege. A hol néhány évvel ezellöt a kis őzikék tanyáztak, a kis tó ma kaczéron kínálja jégtükörét, de nem igen akad, a ki belenézzen és rajta korcsolyázzon, pedig ha én arra laknám, milyen kedélyes kis compániát tudnék oda gyűjteni! * * * XIII. A városligeti Gólya-hát megetti jég­termelő mezeje. Hát a ki szereti végnélküli rohamokat, teljes és háhoritlan köröket, az ide jöjjön, lia ugyan egy-két lékecskéhe belé nem bukdácsol ! — mert itt aztán mint a hámból kiszalasztott vad csikó, tetszésére kifuthatja, magát ; a mi fő : «koszt nix!» * * * XIV. A városligeti legolcsóbb bérleti jég. A világért sem szabad kihagyni a mi kedélyes suszter, pék stb. féle inas compá­niánknak hatosos csuszkáló-helyét, az ő olcsó pereczeseivel, és piros-pozsgás pesztonkáival, mert mire házi urak lesznek úgyis bekerülnek a mi nagy jegünkre­* * * XV. A soroksári dunaág szabad jege. Ez a mi egyetlen korcsolya-kiránduló helyünk. Ie akár egész Harasztiig, közbe a ke­délyes korcsma posztokkal, a befagyott hajó­malmokkal. a Csepelsziget vaddus balmaival. Beserv-korcsolyával a háton, revolverrel és cognac-kalaz övben, mily felségesek e tourok. * * * XVI. Mintha látnám olvasóim mosolyát : «ugyan honnan fogja már a hamis croniqueur ezt a 16-dik jégpályát előkeríteni?» Honnan ? ... . nézzenek a mi kaczér Dunánkra, hogy ingőszült ; nem adok neki 48 órát, és már hátára ereszti a korcsolyázók ezreit ! . . . igen am, ha «András bácsi» is rá eresztené. ! Jules. A léghajó egy háborúban. A politikai napi lapok háborús czikkeket közölnek, a börze háborús hirek hullámzása alatt áll, a levegő meg van töltve robbanó szerekkel ; a közvélemény a háborúval, annak esélyei és elemeivel foglalkozik, -— a legközelebbi háború uj eleméről : a léghajózásról kívánunk szólani, habár a sajtó egy része oly kicsiny­lőleg tárgyalta e kérdést, s nem akarja meg­látni azt a fejlődést és nagy tényeket, melyek e kérdés körül felmerültek, szánandó valójában az a rövidlátás, melyet e fontos ügygyei szemben a magyar sajtó tanusit. — más nem­zetek magukávé tették ezt a kérdést, millió­kat áldoztak reá, nálunk még csak a sajtó fogékonysága is hiányzik. — Vájjon nem lesz-e eme kérdés az a bizonyos egy eszme, melylvel a legközelebbi háborúban ismét elkéstünk?... E lapok előfizetői és olvasói közt elég számosan találkoznak, kik akár Rárisban. akár Berlinben, már láttak fölszállásokat, melyeknél nem ama régi fajtájú léghajók lettek bemu­tatva, melyek pénzszerzés czéljából rendeztet­tek közönséges fölszállásaiknál, a léghajózás fejlődésképes, nagy jelentőségű ügyének mit sem használtak, s melyeket már 104 év előtt is ismertek az emberek. Sőt valószínű, hogy köztök kerülnek olyanok is, a kiknek nyilt alkalmuk a franczia hadügvérség által vezetett chalaisi léghajó gyár s telep gondosan őrzött titkait megtekinteni ; vagy pedig az orosz had­ügyérség ochtai léghajó gyárában megfor duiniok : esetleg valamelyik északamerikai, vagy pedig angliai léghajózási-telepet alaposan meg­vizsgálniok. E sportsmanek azután, szemlélvén a léghajózás terén máris elért nagyszerű ba­ladást, bizonyára egészen más szemmel kisérik a léghajózás terén fölmerülő javításokat és találmányokat, s tisztázott fogalmat képeznek magoknak a léghajózás jelenlegi állapotáról s — indokolva — remélhető fényes jövőjéről. A véres háború, melyet az oroszok ellenünk indítanak, előbb vagy utóbb, de kikerülhetetlen ; — hogy e háborúban igen számos oly segéd-

Next

/
Thumbnails
Contents