Vadász- és Versenylap 32. évfolyam, 1888

1888-06-15 / 40. szám

1888 augusztus 3. VAD

ÄSZ- ÉS VERSENY-LAP 319 ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. Az 1887-dik évi fedeztetési eredmény. A magyar kir. állami ménlelepek 1887-iki « üzletévének» főkönyve le van zárva. Tartalma a jó üzleté v egyenlegét tárja elénk. A «követel» rovatot képező 1887. év, a «tartozik» rovatot alkotó előző évek eredményével szemben ismét örvendetes javulást mutat. F, javulásnál nem annyira a mennyiség, mint inkább a minőségbeli eredmény játszik szerepet. Nem is kell, s nem is lehet mai nap már esupán a mennyiségbeli eredményt latolgatni. Az 1886. év a ménlétszám fokozatos emelése mellett a fedezett kanczaanyag mennyiségét tekintve, kifejezője lelt amaz «átlag-szám»-nak, mely a tenyésztés igaz érdekéből kiindulva, alapszámnak nevezhető. A szám nagyobb lehet, de hasznosabb aligha. Ép a tenyésztés emelésének szempontjából mondhatjuk ki bátran a most emiitett állítást azért, mert nem a részből, de az összeségböl indulunk ki. Állag 44 vagy 45 kancza egy ménre esve, igen szép eredmény ! Eszám az utóbbi években megszilárdult, állandósult, jól lehet a mének s^áma ha nem is roha-. mosan, de természetszerűleg folyton emeltetett Ez emelkedés szükségéi mi sem igazolja fényesebben, mint az előbb jelzett átlagszám állandósága. Minden egyes uj apaló, 45 kanczának a tenyésztési körbe való bevonását jelenti. Nem volt az utóbbi tiz év alatt egy oly esztendő sem, mely a mének szaporításának szükségét m m igazolta volna. A számok a statisztika e e szavai, az igazság e kérlelhetlen szószólói, megmutatták és sürgették azt és sürgetik jelenleg is. Közgazdaságunk emez ága a beléje fektetett tőkét állandóan és jól kamatoztatja. Néhány vármegyét leszámítva, az ország egész lerületén termékeny talajra talált a lótenyésztés. Midőn a magyar kormány az állami lólenyészintézeteket átvette, a folytonos buzdítás mellett, anyagi áldozatok hozatalára is volt utalva, csakhogy a lótenyészintézetek hasznai iránt a lakosság illető osztályának fogékonyságát ébreszsze. Áldozatokat hoz már is, csakhogy ez áldozat, fájdalom, a kormány akaratától függetlenül alakuló mostoha pénzügyi viszonyoknál fogva a jobb idők beálltáig netn a kivánt mérvű lévén, ez idő szerint nem progressiv, természetű hanem egyensúlyozó. Czéljál nem közvetlenül a jövőben keresheti, hanem a jelent, a mult eredményét támogatja, tartja fenn és az elért eredménynyel társulva a fölébredt önérdek lüktető erejét szabályoza és gyorsítja. Az önérdek ébredésének kétségtelen jeleivel találkozunk ma már mindenfelé, de főleg azoknál a községeknél, melyek örömmel vállalkoznak arra, hogy az állami méneket leljesen díjtalanul élelmezik, s szívesen .fizetik a jó apaló után a magasabb fedeztetési dijakat is. Nagyon megnyugtató jelenség ez. lia meggondoljuk, hogy még pár évvel ez előtt, a községek elöljáróságainak mennyi kiesinyeskedéseivel és tulköveteléseivel kellett a kormányzatnak küzdenie. Ugy a bei-, mint kivált a Külforgalom és a katonai pótló-vásárok egyaránt hatalmas befolyást gyakoroltak a tenyésztés minőségének megváltoztatására. Tenyésztőink zöme ma már nem csupán lovat, hanem jó lovat kiván nevelni, mert látja azt, hogy fáradozásait és költekezését csak ez lizeti ki, ez jutalmazza. Ép tenyészlésünknek a minőségben való baladása az, mely megnyugtató, s mely tenyészanyagunk figyelembe vétel mellett döntőbb szerepet játszik a fedeztetési eredmény szám-oszlopainál. A lefolyt fedeztetési idény alatt 166 — az idén már 183 — telivér mén korrigálta országos tenyésztésünket és pedig 104 darab a kisebb tenyésztők állal a fedeztető állomásokon vételett igénybe, 62 darab pedig a ménestulajdonosok kanczáit fedezte. 894 angol félvér, 34 arab telivér, 371 arab félvér, 375 Nonius, 252 Gidran, 83 norfolki, 198 lippicai és 56 nehéz igás fajtájú mén volt az országos tenyésztésre kihe lyezve. E méneknek majdnem felét az angol vér képviselte és 50,000 kanczánál többet fedezett. A fedezett kanczák felénél több tehát az angol vért lesz hivatva tovább plántálni, annak kitűnő tulajdonait tenyésztésünk előnyére fokozni s ez által mind nagyobb területeken és mélyebben előkészíteni a talajt, melyen az angol vér erős gyökeret verhet, s módot nyújthat a kormánynak, hogy az ekkép átalakult országos kancza anyagnak megfelelőleg minden más fajtához tartozó ménanyagába is az angol vért ültethesse át. A talaj- és takarmányozási viszonyok, lovábbá a használat módjai által javasolt többféle iránvu tenyésztés igényeire szintén megvolt a szükséges jó minőségű anyag. A haladás e lerén is folytontartó. A nehéz igás fajtájú méneket Zala- és Vas vármegyék egyes területein az ott meghonosodott hasonjellegü anyag foglalta le. A kisbéri, bábolnai, mezőhegyesi és fogarasi állami ménesek konstans vérét 1489 db mén képviselte a fedeztető állomásokon, s igy mintegy 57 ezer kancza vált eme konstans vér letéteményesévé. Ezek előrebocsátása után áttérhetünk ama hiteles adalok alapján összeállított számok felsorolására, melyek olvasó lótenyésztőinket bizonyára érdeklik. Vármegye Я № U. e я - E ='S со ЗЯ u, S я N ы я -3-Я я S (ь ы Nagy-KiiküHő -. Kis-Kiikiillő ... Fogai-as Hunyad... ... Szeben Alsó-Fehér ... Maros-Torda .. Torda-Aranyos Összesen : bo 9 N M Háromszék Brassó ... . Udvarhely... Csik ... . U 37 4 10 4 9 3 8 8i 20 5, 17 3 14 3 12 1557 382 150 265 856 747 476 512 44 127 4945 "с

n ьо <У CJ tu ZS gя IS al 42 38 16'/. 33 44 44 34 43 39 1362 1759 550 435 39 44 34 36 összesen: 33 103 4106 34 I Q Hesztercze-N aszód Kolos Szolnok-Doboka 4 12 507 42 8 23 880 34 6 17 744 45 Összesen : 18 52 2131 41 Sáros Szepes ... . Liptó ... ... Árva ... .. Turócz Abauj-Torna. Zemplén ... 14 10 a| 6 4' 662 4-19 128 261 143 33 16-1 34 1446 47 44 42 43 36 51 42 Összesen: 32 104 4770 459, Hajdú £ Jász-Nagy-Kun-Szolnok í Bihar... G összesen : 12 33 1334 40% 20 66 3226 48% 15 39 1827!46% 47 138 638; 46', Ungh... . Szabolcs Szatmár Bereg ... Ugocsa Marmaros Szilágy 8 12 111 6 3 ! 920 46 1986 46 1477 46 544 41

1 •240 40 184 30'/ 554 42' Összesen : 48 133 5905 44' Gömör Borsod . Zólyom Hont Nógrád Összesen : 30 32 3 14 28 32 Ш7 1253 41

2 1378 43 113 37« 487 34- " 1206 43 4 437 41

1 Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun*. Heves .. .. ... 36 15 93' 4017 43 45 2047 45 Összesen: ! 51,138 6064 44 releposztál} I Vármegye -Я Я , я N p G N fc » 1 я — s 2 N я я-Я — SJ я s и. = i Я о GC N si S3 29 v a j |3 18 1 N 1 « Я S Temes Torontál** ... . ... Krassó-Szörény 29 43 11 35 95 24 2381 346

1 959 43 j 40 1 40 Összesen : 76:174 7202|41 Mezőhegyes I Arad Békés ... ... ... ... Csanád 16 18 16 33 45 42 1539 2187 2033 46 48 43 1 Összesen : 1 50; 120 5759147 » eo M Bács-Bodrod I 46 108 5598 51 Összesen: ! 46jl08| 5598151 dl I Csongrád ... g Pest Pilis-Solt-Kis-Kun* о Torontál*' I 45; 26 2138 1496 47 57 13 30 1363145 összesen : | 341101 4997|50 1 " я -я •С i : Fehér... . Sopron Vas ... Veszprém Zala Összesen : 25 72 13 15 24 27 35 37 5o 74 3156 1748 1692 2781 3417 43«/, 50 45«/, 50% 46 1042731 12794147 « Pozsony [ Mosony... . 5 ; Gyó'r M Komárom . Esztergom.. 15 44 11 2ö| 14 37 23 59 8 19 2072 47 1116 44'/. 1470 37 3082 52 833 44 g ; Bars ... ... •j» Nyitra ... . g Trencsén ... Összesen : i 71!164| 8573|45 101 241 1106146 16 52 2751 53 7 17 836149 Összesen : 1 33 93 4693|49'/, I 'S Baranya gj Somogy... Tolna... 2660Í49 2785 43'/, 3035 2 75 190 8480'45 Összesen : * E vármegye 3 alsó járása a dorosmai oszályhoz tartozik. ** E vármegye .3 felső járása a dorosmai osztályhoz tartozik. A lefolyt fedeztetési idény alatt tehát 10 állomással kevesebb volt, mint az előző évben, a felállított mének száma pedig 23-mal. Ennek oka abban rejlik, hogy t. i. a bértnének száma 1887 ben emelkedett, mert mig 1886-ban 242 mén béreltetett, addig 1887. évben 288, vagyis 46 darabbal több, minek következtében az állomásokra szánt mének száma ugyanennyivel csökkent. A mult évben, daczára a fed. állomásokra szánt mének csökkenésének, mégis kétezer és néhány kanczával több fedeztetett, mint 1886-ban. De eme 96841 kancza között nincsenek a bérmének által fedezett kanczák száma, mivel az adatok az illető ménbérlők nagy részétől a ménlelep-parancsnokságokkal nem közöltettek. A kancza-átlag minden egyes ménnél 2-vel emelkedett. Az átlagokat tekintve, az egyes megyéknél a következő volt az eredmény 1886-ban 1887-ben több kevesebb Fehér 46 43% — 2 V, Sopron 53 50 — 3 Vas 43 45% 2% — Veszprém 51 50% — Vi Zala 48 46 — 2 Pozsony 50 47 — 3 Mosony 40 44% 4% — Győr 44 37 — 7 Ko i árom 40 52 12 — Esztergom 46 44 — 2 Bars 51 46 — 5 Nyitra 51 53 2 — Trencsén 44 49 5 — Baranya 50 49 — 1 Somogy 44 43 V, — Vi Tolna 47 42 — 5 Pest Pilis Solt K.-Kun 45 43 — 2 Heves 48 45 — 3 Temes 44 43 — 1