Vadász- és Versenylap 32. évfolyam, 1888

1888-05-05 / 23. szám

1888 április 23. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 213 Kisbánat-jelentések. Budapesti versenyek 1888. (Tavaszi meeting.) Első nap. Vasárnap, május 6-án. IV. Megnyitó verseny. Handicap. 1000 írt. 1600 meter. (18 aláírás.) Kisbánat jelentetett : Agnat, Analyse, Charlatan. Erlaucht, Immortelle. Jó-leány, .Maryella, Trulla, St. Wolfgang és Vidor-ért. Állva maradtak tehát: (Lásd a jegyzetek 3-dik pontját ) 4é My Love 62 3é Old Lady 52 4é Wera 61) 3é Masrolino 51) 3é Öreglak 58 3é Giardinetto 51 3é Csintalan 52) 3é Blaue Dorian 49) Eladási árbej elentés. Budapesti versenyek 1888. (Tavaszi meeting.) Első nap. Vasárnap, május 6-án. IV. Eladó-verseny. 1000 frt. 1300 m. (8 aláírás.) Eladóknak jelentettek : Wedgwood 1000 frt (incl. 10 kilo eng.) 50 Gerle 3000 frt (incl. 5 kilo eng.) 53) Паре of the Lock 1000 frt (incl. 10 kilo eng.) 58 Alio 3000 frt (incl. 5 kilo eng.) 55 Bachelier 3000 frt (incl. 5 kilo eng.) 55 She 5000 frt 66) Lisbeth 5000 frt 58) Salvanos II. 1000 frt (incl. 10 kilo eng.) 50 A «Magyar Lovaregylet» verseny titkársága: Grenzó. Fogadások szabályai. 1. §• A «Magyar Lovaregylet» igazgatósága vagy igaz­gatói mint ilyenek nem birnak illetékességgel, foga­dásokra vonatkozó viták vagy nehézségek elintézésére befolyni ; — minden ily ügyekre vonatkozó bíráskodás a «Magyar Lovaregylet» határozata folytán a fogadó felek által esetről-esetre szabadon választandó hármas bíróságok által ezen szabályok alapján lévén eldön­tendők. 2. §. Ezen választott bíróságok alakulása a következő­kép történik : A két fél mindegyike választ egy-egy tagot, ezek együtt egy elnököt, ha személyére vonatkozólag meg­egyezni nem tudnának, sorsolás utján döntetik el. Ezen választott bíróságok határozata sohasem feleb­bezhető és a felek tartoznak magukat az igy hozott határozatoknak alávetni — annál is inkább, mert az igazgatóság az ő hatáskörében ezeknek érvényt fog szerezni. 3. §• A fogadási bíróság tagjainak neve mindig Ítélet­hozatal előtt a versenytitkárság utján az igazgatósággal közlendő. 4. §. Hogy valamely fogadás érvényes legyen, szüksé­ges, hogy a nyerhetésre lehetőség legyen azon időben, mikor a fogadás köttetik. A ki nem nyerhet, nein vesztbet. 5. §• Ha valamely ló helytelen vagy elégtelen leírás­sal neveztetvén, ez okból a verseny előtt illetékte­lennek nyilváníttatott (disqualificáltatott) és igy a futásban meggátoltatott, e lóra tett fogadások sem­misek. 6. §. Ha a biró által elsőnek helyezett ló utólag ille­téktelennek nyilvánittatik (disqualificáltatik), akár a versenyben elkövetett szabály-ellenességért, akár va­lamely a verseny előtt neveztetése érvényessége ellen emelt óvás miatt, a fogadások sorsa elválaszthatat­lan a díjétól. De ha ezen óvás a verseny után emeltetik, a fogadások az elsőnek beérkezett ló által megnyer­tek maradnak annak daczára is, lia később ille­téktelennek nyilváníttatnék (disqualificáltatnék), fel­téve : 1. hogy az óvás csakis a nevezés érvényessége iránt emeltetett ; 2. hogy a ló megfelelő korú ; 3. hogy az oly versenyre való neveztetése. melyre illetéktelen, jó hiszemüleg történt és nem valamely csa­lárd eljárás vagy hazug bejelentés eredménye, mely a versenyszabályok 49. §. alá esik. Ha ezen feltételek bármelyikének nincs elég téve, ugy az általános szabály aluli kivételnek nincs helye, és a fogadások a dijat követik, akár a verseny előtt, akár utána emeltetett az óvás. Ha valamely ló nevezésében szabálytalanság kö­vettetik el oly czélból, bogy e ló ellen fogadás köttessék és ha elsőnek érkezik, egy a versenyutáni óvás eme­lése által illetéktelennek nyilvánittassék (disquali­ficáltassék), e lóra telt fogadások csalárdak és semmisek. 8- §• Ha valamely 'ogadást kötött felek egyike meg­hal, mielőtt a verseny eldöntetett volna, az ily foga­dás semmis. 9. §. Valamely fogadás csak a felek közös megegye­zése folytán semmisithető meg, vagy a következő esetekben: 1. Mindenki, kinek szabályszerűen defaulternek nyilvánított egyénnel van fogadása, e fogadást semmis­nek nyilatkoztatja ki. 2. Mindenkinek, ki meg nem fizetett fogadásnál fogva még hitelezője valakinek, joga van minden ezzel még jövőbeni versenyekre kötőit fogadásait semmiseknek nyilatkoztatni ki. De ezen jog csak személyes adósságra nézve áll fenn és nem gyako­rolható olyan ellenében, kiről tudatnék is, hogy egy harmadik egyénnel szemben nem teljesítette kötele­zettségeit. A fogadások megsemmisítése iránti kérvények a «Magyar Lovaregylet» igazgatóságához intézendők, és ba ez már megtörtént, vissza nem vonhatók. 10. §. Minden oly egyén, ki valamely versenyben vesztett fogadásait nem fizeti, nem jogosított felvenni azon összegeket, a melyeket nyert. Adósainak kötelessége a Lovaregylet főpénztárnoka kezeihez fizetni, ki az összegek hová fordítása iránt a Lovaregylet igazga­tósága által fog utasíttatni. 11. §• Két ló között fogadások semmisek, ha miután a fogadások köttettek, a lovak egy és ugyanazon tulajdonos vagy társtulajdonosok birtokába mentek át. 12. §. Minden meghatározott lovak közti fogadás semmis, ha. egyikök sem nyer, kivéve kölcsönös megegyezés esetében. 13. §. Ha miután a verseny eldöntetett, valamely jel vagy értesítés folytán köttetik fogadás, ez csalárdnak és semmisnek tekintendő. 14. §. Oly fogadások, melyek azután köttettek, miután a lovak már a nyerő oszlop előtt elhaladtak, de mielőtt a biró Ítélete köztudomásu lett, csakis ez Íté­letre vonatkozókul tekintendők és véglegesen az által döntetnek el. 15. §. Annak, a ki fogadási ajánlatot tesz, jogában áll egy lovat vagy a mezőnyt választani ; ha egy lovat választ — a mi ez ellen indul — képezi a mezőnyt. 16. §. Ha bizonyos szárnu lóra történik fogadás a me­zőny ellenében, és azok közt olyanok is vannak, melyek visszavonattak, vagy illetéktelenek (disquali­ficáltak), vagy melyek sohasem voltak nevezve, a fogadás mégis érvényes marad, feltéve, hogy legalább egy ló futásra illetékes maradt azon perczben, a melyben a fogadás köttetett : de ba mind visszavonat­tak, vagy illetékteleneknek lettek nyilvánítva — ugy a fogadás semmis. 17. §. Ha valamely verseny több, mint négy nappal előbb vagy később tartatik meg. mint kitűzve volt, a midőn a fogadás köttetett, vagy ha feltételeiben a legcse­kélyebb változtatás is történik, a fogadások semmisek. 18. §. Ha arra történik fogadás, hogy az év folyama alatt lovak bizonyos számú versenyt nem nyernek, ezen feltétel a január 1-től deczember 31-ig foglalt időre vonatkozik. 19. §. Ha két ló közt akként történik fogadás, hogy meghatározott összegű bánat köttetik ki és mindkét ló indul, mindegyik fél jogosítva van bánatot jelen­teni ; azon fél, ki bánatot jelent, megfizeti azt, ha a másik fél lova nyer, de nem kap semmit, ba az övé nyer. 20. §. s Fuss, vagy fizess» fogadás olyan, mely érvény­ben marad, habár azon ló, mely tárgyát képezi, nem fut is. 21. §­Mihelyt az indításra kinevezett egyén a jockeykat helyeik elfoglalására felhívta, a fogadások «fuss vagy fizess »-eknek tekintendők. 22. §. Ha magánfogadási versenyben két ló htlt ver­senyt fut — a fogadások semmisek, és — habár azonnal is futtatnék döntő futam, ez mégis ugy tekintendő, mintha uj nevezés eredménye volna. 23. §. Ha dij- vagy tét-versenyben ho't versenyt futnak a lovak és tulajdonosaik a dij megosztásába egyez­nek, a holt versenyt futott lovak között, vagy azok egyike és a mezőny közt kötött fogadások akként egyenlittetnek ki, hogy a fogadási tételek üsszcgez­tetvén, oly arányban osztatnak fel a felek között, a hány ló holt versenyt futott. A ki a «holt versenyt» futott lovak valamelyikére fogadod egy megvert ló ellenében, fogadása annyiad részét nyeri, a hány ló holt versenyt futott. 24. §. Oly fogadás, mely több eseménytől vagy több versenytől tétetik függővé, és ezek elseje osztástól követett holt versenyben végződik — semmis. De lia, miután az első verseny eldöntetett, a későbbiek vala­melyike végződik megosztástól követett «holt verseny­ben», a fogadási tételek összeadalnak és egyenlően osztatnak. Ha két holtverseny van, másodszori osztás történik. 25. §. Fuss vagy fizess-eknek tekintetik (kivéve ellen­kező kikötés esetét) : 1. Minden oly fogadás, mely legalább hat hó­nappal a verseny napját megelőzőleg záródó ver­senyre valamint minden, a tételek és bánatok nél­kül, 2000 frtot érő handicapre köttetett; 2. oly fogadások, melyek több eseménytől függ­nek ; 3. a tételek és bánatok nélkül legalább 5000 frt értékű versenyekre kötött fogadás. Minden más versenyre történő fogadás fuss vagy fizess vagy nem fuss vagy fizess, a szerint, a mint a felek előre megegyeznek, előleges megegyezés hiányá­ban nem fuss vayy fizess-eknek tekintetnek. 26. §. Oly fogadásról, mely handicapre történik, mi­előtt annak terhei megjelennek, a fogadási bizottság nem fog tudomást venni. 27. §. Oly fogadásoknál, melyeknél start köttetett ki, csak az a ló tekinthető startoltnak, mely a starter keze alatt volt. 28. §. Minden vesztett fogadás, azon verseny-szakot (meetinget) követő kedden fizetendő, melyen veszte­tett; ellenkező esetben az igazgatósághoz ezen mu­lasztás feljelenthető és ha ez a panaszt alaposnak itéli, az illető adóst a «Magyar Lovaregylet» kezeléso alatt álló pályák fogadási köréből mint defaultert mindaddig, mig adóssága rendezve nincsen, kitiltja, és ezt közhírré teszi. Ha a tartozás egyik fél részé­ről tagadásba vétetnék, ugy annak megállapítására, vájjon melyik félnek van igaza, a szabályok 2. §-ban emiitett választott bíróság alakítandó és csak ennek határozata alapján intézkedik az igazgatóság. 29. §. Mindenki, ki a «Magyar Lovaregylet» kezelése alatt levő pályák fogadási körébe belép vagy ezen pályákon fogad, ezen szabályokat magára kötelezők­nek elismerni tartozik és a ki ezek ellen vét, az igazgatóság által onnan kitiltható és tőle belépti jegye elvehető. Budapest, 1887 deczember hó. A «Magyar Lovaregylet» igazgatósága. A budapesti lóversenyekre külön saison­kártyák is fognak kiadatni (melyek azonban személyre iratnak) a következő sorozatokban : Egész évre (18 verseny-nap): 1-sö hely uraknak 60 frt. 1-ső hely hölgyeknek 30 frt. 1-ső hely katonatisztek 30 frt. Tavaszi 7 napra : 1-sö hely uraknak 30 trt. 1-ső hely hölgyeknek 15 frt. 1-ső hely katonatisztek 15 frt. Naponkint : 1-ső hely uraknak 5 frt. 1-ső hely hölgyeknek 3 frt. 1-ső hely katonatisztek 3 frt. A bekerített fogadási helyre külön : A tavaszi 7 napra 15 frt. * * * Válthatók e jegyek ápril 30-tól kezdve az egyleti titkár és főpénztárnoknál (nemzeti Casino 11. em.) s a versenynap délutánján a helyszinén. Budapest, 1888. ápril hóban. Sárkány Ján. Ferencz s. k. egyleti titkár és főpénztárnok.

Next

/
Thumbnails
Contents