Vadász- és Versenylap 32. évfolyam, 1888

1888-04-13 / 17. szám

17« s a tenyésztő polgárok méltányos igényeinek I szem előtt larlása mellett, országos lótenyésztésünk fejlesztésére vonatkozólag foganatosítani | törekedtem. К módozatok közül legelsőnek s legfontosabbnak kell ismernem az állami lörzsménesek fenlartását, melyeknek anyaga képezi tenyésztésünk okszerű fejlesztésének biztos és tiszta forrásé}, s mely nélkül öntudatos tenyésztési eljárást űzni, ez országban lehető éjien nem volna. Nem kevesebb fontosságú ennél az állami méntelepek legnagyobb részt az említeti ménesekből kikerült — létszámának megőrzése, melynek következetes irányban történt felhasználása tekinthető az eddig elért eredmények alkotójának. Ez állománynak es а к részben történő korlátozása is sikamlós térre és oly lejtőre vezethetne bennünket, mely eddigi vívmányainkat. közel pár év multával kétségessé tehetné. Hl nez állomány, mely ma is épen csak annyiban elégséges, hogy mintegy törzsét képezhesse a hazai lótenyésztésnek, az ország anyagi érdekében emelendő igen. de csonkítandó egyátálán nem lehetne. Mintegy lényeges intézmény lartatik fenn továbbá a teljes korú méneknek magánlenvésztőklöl évenkinl bizonyos számban történő bevásárlása. Kszközöltelik ez részben, hogy a méntelepek időnkint felmerült hiánya, a ménesekből kikerüli példányokon kivül, a vásárlások által is pótoltassák : de foganatosítva van főkép azérl, hogy a tenyésztő a vásárlási eljárás utján világos képet nyerjen a tenyésztés érdekében követelt irányról és másrészt, hogy ez eljárás egyúttal mintegy jutalmat nyújtson a jó anyagot tartó gondos tenyésztőnek. Igaz. miszerint egyes kivételekkel s eltekintve a lelivérektől, az ily bevásárolt anyag, az állami ménesből kikerült egyedek minőségevei szemben, a versenyt meg nem állja, de ez anyagnak kétségbevonhatlan és szembe üllő évenkinti javulása mellett, az már is igen ozélszerüen használható a népies lótenyésztés kellő emelésére. Tekintettel ama körülményre, hogy népünknek a lótenyésztési foglalkozás iránti kedve és hajlama az utóbbi években rohamosabb mérvben lépett előtérbe, de egyúttal tekint ;ttel arra is. hogy ez irányú kívánalmainak elegei tenni, az állami telepek anyagja szaporításával ma napság — épen pénzügyi szempontból lehetetlen. gondoskodnom kellett szintén egy módozatról. melynek'alkalmazása által, kevesebb aldozal mellett is. elég volna némileg tehető, a minden irányból erősehb és erősebben hangoztatott méltányos követeléseknek ; e módozat : a jobb fejlődést igérö egyéves méncsikóknak magánosoktól történő beszerzése s azoknak az állami ménesintézetek területén eszközölt okszerű felnevelése. Л mint I. Elnök ur előtt tudva van, eine csikóknak ama része, mely a várakozásnak megfelelőleg fejlődött, -leves korban, 3évi részlet lizelés kötelezettség melletti kedvezményes áron engedtetik át oly községeknek, melyeknek a nienlelepek látszáma apaállatokat átengedni nem képes. Kz intézmény fentartása sokszoros előnyére válik tenyésztési ügyünknek, mert mig egyrészt a tenyésztőket esikaiknak jobb tartására és gondozására ösztönzi, ugyanakkor egyúttal tájékozást szerez azoknak tenyésztésük helyes vagy téveszlett volta felöl. De még nagyobb suivi kölcsönöz ez intézménynek ama körülmény, hogy általa lehet leginkább szaporítani az országban úgyis felötlöleg kevésnek bizonyult alkalmas mének szárnál, miután a kisebb birtokkal rendelkező tenyésztőnek, szűkebb viszonyai között, méneket felnevelni alig lehetséges, mig másrészt az a legbiztosabb mód arra, hogy a községek tenyleg hibátlan s átörökítésükben biztos apaállatokkal láttassanak el. Lótenyésztési ügyünk örvendetes haladásáVAUÁ8Z- ÉS VERSENY-LAP val is fel kell azonban ismernünk népünk tenyésztési eljárásának némely hiányait. Az ország sok vidékén ugyanis a lótenyésztés nagyobb haladásának legjelentékenyebb akadályát abban találom, bogv a fiildmives tenyésztőknek, sőt igen gyakran a kis es közép birtokos osztálynak sem áll rendelkezésére oly legelő, melyen a jó csikók elegendő mozgás, jó felügyelet és elég táplálkozás mellett valóban jó lovakká is l'elnevelhetök volnának, de sőt a kizárólagos istállón vagy szűk korlátban való felnevelés által — igen gyakran idő elölt lünkre is mennek. Valódi áldás tehát lótenyésztésünkre és a jó mének alkalmazása után közvetlenül nagy gyakorlati előnyt biztosit az, lia valamely vidék kisebb tenyésztői, közös csikólegelö alakítására vállalkozván, emez intézményt ezélszerü módon állandóan meghonosítják. Minthogy az ily közös legelők bérbe vétele és szükséges első berendezései, rendesen anyagi akadályokba ütköznek, áz állam feladatának tartom, — a kezdet nehézségeinek legyőzésére segédkezet nyújtandó, — az ily vállalatokat költségvetésem keretéhez mért segélyezéssel istápolni. К gyáinolitás tehát ismét egyik módozatát képezi országos lótenyésztési ügyünk czélirányos emelésének. Klvitázhatatlan igazság, liog'y — az anyagot magát illetőleg — a lótenyésztés előmozdításának legszilárdabb alapköve, a két századon át teljes szakértelemmel tenyésztett és következetesen helyes számitásu felnevelés által leremtett telivér ló: valamint meg nem czáfolhaló tény az is. miszerint e fajta belső értékének, mint bármely más fa jcsoport hoz tartozó ló erejének és szervezetének is megítélésére, az egyetlen módozat, a képesség kipróbálására. Az ily kísérleteknek legalaposabb eszközlése, a világszerte szervezett — de jelenben még leginkább csak a telivérre szorítkozó — versenyzés, mely, hála nagyobb tenyésztőink buzgalmának és szakértelemmel párosult szenvedélyének. hazánkban is mindinkább komolyabb fontosságra vergődik. E versenyeknek államilag is történő segélyezése nem kisebb jelentőségű módozata tenyésztésünk felvirágoztatásának, mint az előbb felemlített intézmények bármelyike. Kivonni magát az államnak oly fősegéd-eszköz ápolásából, mint a minő a versenyügy. nem jelenthetne kevesebbel, mint «koczkára vetni az állam befolyását az általa vezetett tenyésztési ügy jövőjére, — és ezzel egyúttal előre megtagadni a versenyügyeket intéző köröktől, a kormányi tekintély adta ama támogatást, melyet az iigv helyes vezetésének érdekében, e köröknek esetleg nélkülözni nem lehetne». Ha nem is oly mérvben fontos lótenyésztési ügyünkre nézve, mint az épen emiitett rendszeresen szervezett lóversenyügy, de mégis hathatós tényezővé ígérkezett válni, az ország egyes vidékein életbe léptetett kisebbszerü s inkább a szegényebb viszonyú tenyésztők lovai kipróbálásának ezéljából alakult versenypályák kérdése. К vidéki versenyek ha nem is vettek oly szaiadóssággal keresztül, mint azt a nagy pályákon fellelhetni, egyelőre mégis igen jó szolgálatot lettek tenyésztési ügyünknek, a mennyiben ugy kisebb birtokosaink mint a néphez számitható tenyésztőink is tájékozást nyertek egyes lófajták képessége felöl, valamint útbaigazítást a lovak szervezetének megítélését illetőleg. Minthogy e vidéki versenyek ébresztenék a lenyészlési kedvet, ösztönzők voltak a vásárolni kívánók megjelenésére, biztató eszközül szolgáltak a czélszerübb és gondosabb tartásra és ápolásra nézve, e versenyek részbeni segélyzését is feladatomnak tartottam, egy pillanatra sem kételkedhetvén abban, miszerint a kedvvel és előszeretettel megindult vidéki versenyzés maholnap erős támaszává növendi ki magái tenyésztési ügyünknek. A mennyiben a tenyésztésre használandó kanczaanyag arányára egyáltalán nem tart1888 április 13. -- _ — J"-' ' " 1 . - .1 I !.. 1

^1 haltam elegendőnek az okszerű tenyésztés követélményének feltételével biró és tenyésztők rendelkezesére álló ménállományunkat, mely a 2500 dli telepbeli példánynyal, továbbá a fedeztetési engedélvlyel hatóságilag ellátott 1100 magán és községi apalóval és végre az állam állal egyes községeknek kedvezményes áron átengedett 4000 darabbal összesen 4000 ménből áll, oda kelleti törekednem, hogy a lótenyésztés előmozditására szolgáló hitel korlálui között az alkalmas mének számának szaporulását lehetővé tegyem. К czélból létesítettem amaz intézményt," hogy egyes kisebb tenyésztőnek,ki különben mént nem tartolt. évi 00—l()o frt méntartási segély nyujlassék, ki с segély élvezete mellett 2 Irt legmagasabb fedeztetési dij küvetelhetéssel, valamin! rendes és hatóságilag igazolt jegyzékvezelése kötelezettségével, ménjét közhasználatra bocsátani hajlandónak nyilai kozotl, illetőleg köteleztetett. Tény. miszerint emez épen csak csirájában létezett intézmény, egyelőre csakis az ország nyugati határainak mentén bizonyult az el-ő pillanatban is teljesen üdvösnek, <le minthogy jótékony hatását más egyéb vidékeken is észlelni lehetett, elég fontosnak kellett találnom ezt a módozatot is, hogy azt rendes viszonyok közt kiterjedtebb körben alkalmazni szándékozzam. Már az országos lótenyésztési ügyek kezelesének a hazaikormány által történtját vóteleíelőtt is, életbe volt léptelve az úgynevezett lótenyésztési jutalomdijaknak intézménye. Minthogy az ily jutalomdijosztások az ügy fejlesztésének kezdetleges állapotában minden esetre jó befolyást gyakoroltak, a lótenyészlés emelésének eme módozatát is kívánatos volt fentartani ; annyival inkább, mert a tenyésztés fejlődése alatl sem voll megtagadható annak kel lő hatása,amennyiben ösztönül szolgált a jobb gondozásra s tájékozást nyújtott a helves tenyésztés iránt. De még iidvösebb volt ez intézmény annyiban, amennyiben minden vármegye területén évenkinl megtartatni szokott ily jutalomdijosztások nyujtolták a legjobb alkalmat arra, hogy a lótenyésztési bizottmányok férfiai,valamint a kormány közegei is, közvetlen és nyilvánosan jöhessenek érintkezésbe a tenyésztő közönséggel. Ez volt a legjobb alkalom, a mikor az illető hivatottak tudomást szerezhettek a tenyésztők kívánalmai felől, egyúttal pedig tanácscsal látva el őket, emlékeztotheték az esetleg tapasztalt hiányokra s buzdíthatták őket saját érdekeik helyes ápolására. E ilijosztások képezték leginkább a kapcsot a tenyésztők és vezetőik között, mely kapocsnak eddigi léte. tagadhatlan, hogy egyik legbizonyosabb tényezője volt a tenyésztési ügy zavartalan s mondhatni meglepő felvirágzásának. Felemlítem I. Elnök ur előtt lentebb arna körülményt, hogy az ország anyagi viszonyai nak nyomása alatt, az ügy legfontosabb tényezői nek megment hetese erdekében, emez intézmények egynémelyikét is lel kellett áldoznom melyeket a lótenyésztés jövőjének fenlarthatm való ban előnyös lett volna. Felismerve a helyzetet s tárgyilagosan itúlve a körülmények parancsolta eljárás felett, szives leend Elnök ur elfogadni azl, miszerint a felsorolt módozatok közül a legutóbb jelzett bárom intézményt, úgymint : az évi 3000 frttal javadalmazva volt vidéki versenyeket, a 10000 frt hitellel rendelkezett magán mének segélyezését s végre a löOOO frttal előirányozva volt lótenyésztési díjazást ejtettem el. mint oly módozatokat, melyekel ismételten is. mint hazai lótenyésztésünk igen jótékony hatású emeltyűjét kell jeleznem, de melyek mégis mint az ügy előnyére csak közvetve ható módozatok, háttérbe szorulnak az előttük emiitett egyes intézmények fontossága mellett, melyek bármelyikének is érintése, hazai lótenyésztésünk életerét könnyen ketté vághatta volna. Midőn ezekről t. Elnök urat értesíteni szükségesnek láttam, fel kell kérnem, hogy nyilatkozatomat hivatalosan tudomásul véve.