Vadász- és Versenylap 32. évfolyam, 1888

1888-04-13 / 17. szám

17« s a tenyésztő polgárok méltányos igényeinek I szem előtt larlása mellett, országos lótenyész­tésünk fejlesztésére vonatkozólag foganatosítani | törekedtem. К módozatok közül legelsőnek s legfon­tosabbnak kell ismernem az állami lörzsménesek fenlartását, melyeknek anyaga képezi tenyész­tésünk okszerű fejlesztésének biztos és tiszta forrásé}, s mely nélkül öntudatos tenyésztési eljárást űzni, ez országban lehető éjien nem volna. Nem kevesebb fontosságú ennél az ál­lami méntelepek legnagyobb részt az em­líteti ménesekből kikerült — létszámának megőrzése, melynek következetes irányban tör­tént felhasználása tekinthető az eddig elért eredmények alkotójának. Ez állománynak es а к részben történő korlátozása is sikamlós térre és oly lejtőre vezethetne bennünket, mely eddigi vívmányain­kat. közel pár év multával kétségessé tehetné. Hl nez állomány, mely ma is épen csak annyi­ban elégséges, hogy mintegy törzsét képezhesse a hazai lótenyésztésnek, az ország anyagi érde­kében emelendő igen. de csonkítandó egyátá­lán nem lehetne. Mintegy lényeges intézmény lartatik fenn továbbá a teljes korú méneknek magánlenvész­tőklöl évenkinl bizonyos számban történő be­vásárlása. Kszközöltelik ez részben, hogy a ménte­lepek időnkint felmerült hiánya, a ménesekből kikerüli példányokon kivül, a vásárlások által is pótoltassák : de foganatosítva van főkép azérl, hogy a tenyésztő a vásárlási eljárás utján világos képet nyerjen a tenyésztés érdekében követelt irányról és másrészt, hogy ez eljá­rás egyúttal mintegy jutalmat nyújtson a jó anyagot tartó gondos tenyésztőnek. Igaz. miszerint egyes kivételekkel s elte­kintve a lelivérektől, az ily bevásárolt anyag, az állami ménesből kikerült egyedek minősé­gevei szemben, a versenyt meg nem állja, de ez anyagnak kétségbevonhatlan és szembe üllő évenkinti javulása mellett, az már is igen ozélszerüen használható a népies lótenyésztés kellő emelésére. Tekintettel ama körülményre, hogy népünk­nek a lótenyésztési foglalkozás iránti kedve és hajlama az utóbbi években rohamosabb mérv­ben lépett előtérbe, de egyúttal tekint ;ttel arra is. hogy ez irányú kívánalmainak elegei tenni, az állami telepek anyagja szaporításával ma napság — épen pénzügyi szempontból lehetet­len. gondoskodnom kellett szintén egy mó­dozatról. melynek'alkalmazása által, kevesebb aldozal mellett is. elég volna némileg tehető, a minden irányból erősehb és erősebben han­goztatott méltányos követeléseknek ; e módo­zat : a jobb fejlődést igérö egyéves méncsikók­nak magánosoktól történő beszerzése s azok­nak az állami ménesintézetek területén eszközölt okszerű felnevelése. Л mint I. Elnök ur előtt tudva van, eine csikóknak ama része, mely a várakozásnak megfelelőleg fejlődött, -leves korban, 3évi rész­let lizelés kötelezettség melletti kedvezményes áron engedtetik át oly községeknek, melyek­nek a nienlelepek látszáma apaállatokat áten­gedni nem képes. Kz intézmény fentartása sokszoros előnyére válik tenyésztési ügyünknek, mert mig egyrészt a tenyésztőket esikaiknak jobb tartására és gondozására ösztönzi, ugyan­akkor egyúttal tájékozást szerez azoknak te­nyésztésük helyes vagy téveszlett volta felöl. De még nagyobb suivi kölcsönöz ez intéz­ménynek ama körülmény, hogy általa lehet leginkább szaporítani az országban úgyis fel­ötlöleg kevésnek bizonyult alkalmas mének szárnál, miután a kisebb birtokkal rendelkező tenyésztőnek, szűkebb viszonyai között, méne­ket felnevelni alig lehetséges, mig másrészt az a legbiztosabb mód arra, hogy a községek tenyleg hibátlan s átörökítésükben biztos apa­állatokkal láttassanak el. Lótenyésztési ügyünk örvendetes haladásá­VAUÁ8Z- ÉS VERSENY-LAP val is fel kell azonban ismernünk népünk tenyész­tési eljárásának némely hiányait. Az ország sok vidékén ugyanis a lóte­nyésztés nagyobb haladásának legjelentékenyebb akadályát abban találom, bogv a fiildmives tenyésztőknek, sőt igen gyakran a kis es közép birtokos osztálynak sem áll rendelkezésére oly legelő, melyen a jó csikók elegendő mozgás, jó felügyelet és elég táplálkozás mellett való­ban jó lovakká is l'elnevelhetök volnának, de sőt a kizárólagos istállón vagy szűk korlátban való felnevelés által — igen gyakran idő elölt lünkre is mennek. Valódi áldás tehát lótenyésztésünkre és a jó mének alkalmazása után közvetlenül nagy gyakorlati előnyt biztosit az, lia valamely vidék kisebb tenyésztői, közös csikólegelö alakítására vállalkozván, emez intézményt ezélszerü módon állandóan meghonosítják. Minthogy az ily közös legelők bérbe vétele és szükséges első berendezései, rendesen anyagi akadályokba ütköznek, áz állam feladatának tartom, — a kezdet nehézségeinek legyőzésére segédkezet nyújtandó, — az ily vállalatokat költségvetésem keretéhez mért segélyezéssel is­tápolni. К gyáinolitás tehát ismét egyik módo­zatát képezi országos lótenyésztési ügyünk czél­irányos emelésének. Klvitázhatatlan igazság, liog'y — az anyagot magát illetőleg — a lótenyésztés előmozdí­tásának legszilárdabb alapköve, a két századon át teljes szakértelemmel tenyésztett és követke­zetesen helyes számitásu felnevelés által lerem­tett telivér ló: valamint meg nem czáfolhaló tény az is. miszerint e fajta belső értékének, mint bármely más fa jcsoport hoz tartozó ló ere­jének és szervezetének is megítélésére, az egyetlen módozat, a képesség kipróbálására. Az ily kísérleteknek legalaposabb eszközlése, a világszerte szervezett — de jelenben még leginkább csak a telivérre szorítkozó — ver­senyzés, mely, hála nagyobb tenyésztőink buz­galmának és szakértelemmel párosult szenve­délyének. hazánkban is mindinkább komolyabb fontosságra vergődik. E versenyeknek államilag is történő segélyezése nem kisebb jelentőségű módozata tenyésztésünk felvirágoztatásának, mint az előbb felemlített intézmények bár­melyike. Kivonni magát az államnak oly főse­géd-eszköz ápolásából, mint a minő a ver­senyügy. nem jelenthetne kevesebbel, mint «koczkára vetni az állam befolyását az általa vezetett tenyésztési ügy jövőjére, — és ezzel egyúttal előre megtagadni a versenyügyeket intéző köröktől, a kormányi tekintély adta ama támogatást, melyet az iigv helyes vezeté­sének érdekében, e köröknek esetleg nélkü­lözni nem lehetne». Ha nem is oly mérvben fontos lótenyész­tési ügyünkre nézve, mint az épen emiitett rendszeresen szervezett lóversenyügy, de mégis hathatós tényezővé ígérkezett válni, az ország egyes vidékein életbe léptetett kisebbszerü s inkább a szegényebb viszonyú tenyésztők lovai kipróbálásának ezéljából alakult versenypályák kérdése. К vidéki versenyek ha nem is vettek oly szaiadóssággal keresztül, mint azt a nagy pályákon fellelhetni, egyelőre mégis igen jó szolgálatot lettek tenyésztési ügyünknek, a mennyiben ugy kisebb birtokosaink mint a néphez számitható tenyésztőink is tájékozást nyertek egyes lófajták képessége felöl, valamint útbaigazítást a lovak szervezetének megítélését illetőleg. Minthogy e vidéki versenyek ébresz­tenék a lenyészlési kedvet, ösztönzők voltak a vásárolni kívánók megjelenésére, biztató esz­közül szolgáltak a czélszerübb és gondosabb tartásra és ápolásra nézve, e versenyek részbeni segélyzését is feladatomnak tartottam, egy pilla­natra sem kételkedhetvén abban, miszerint a kedvvel és előszeretettel megindult vidéki ver­senyzés maholnap erős támaszává növendi ki magái tenyésztési ügyünknek. A mennyiben a tenyésztésre használandó kanczaanyag arányára egyáltalán nem tart­1888 április 13. -- _ — J"-' ' " 1 . - .1 I !.. 1 ^1 haltam elegendőnek az okszerű tenyésztés köve­télményének feltételével biró és tenyésztők ren­delkezesére álló ménállományunkat, mely a 2500 dli telepbeli példánynyal, továbbá a fe­deztetési engedélvlyel hatóságilag ellátott 1100 magán és községi apalóval és végre az állam állal egyes községeknek kedvezményes áron átengedett 4000 darabbal összesen 4000 ménből áll, oda kelleti törekednem, hogy a lótenyésztés előmozditására szolgáló hitel korlálui között az alkalmas mének számának szaporulását lehetővé tegyem. К czélból létesítettem amaz intézményt," hogy egyes kisebb tenyésztőnek,ki különben mént nem tartolt. évi 00—l()o frt méntartási segély nyujlassék, ki с segély élvezete mellett 2 Irt legmagasabb fedeztetési dij küvetelhetéssel, vala­min! rendes és hatóságilag igazolt jegyzékveze­lése kötelezettségével, ménjét közhasználatra bocsátani hajlandónak nyilai kozotl, illetőleg köteleztetett. Tény. miszerint emez épen csak csirájában létezett intézmény, egyelőre csakis az ország nyugati határainak mentén bizonyult az el-ő pillanatban is teljesen üdvösnek, <le minthogy jótékony hatását más egyéb vidékeken is észlelni lehetett, elég fontosnak kellett talál­nom ezt a módozatot is, hogy azt rendes viszonyok közt kiterjedtebb körben alkalmazni szándékozzam. Már az országos lótenyésztési ügyek kezele­sének a hazaikormány által történtját vóteleíelőtt is, életbe volt léptelve az úgynevezett lótenyésztési jutalomdijaknak intézménye. Minthogy az ily jutalomdijosztások az ügy fejlesztésének kezdet­leges állapotában minden esetre jó befolyást gyakoroltak, a lótenyészlés emelésének eme módozatát is kívánatos volt fentartani ; annyival inkább, mert a tenyésztés fejlődése alatl sem voll megtagadható annak kel lő hatása,amennyiben ösztönül szolgált a jobb gondozásra s tájékozást nyújtott a helves tenyésztés iránt. De még iidvösebb volt ez intézmény annyiban, amennyi­ben minden vármegye területén évenkinl meg­tartatni szokott ily jutalomdijosztások nyujtolták a legjobb alkalmat arra, hogy a lótenyésztési bizottmányok férfiai,valamint a kormány közegei is, közvetlen és nyilvánosan jöhessenek érint­kezésbe a tenyésztő közönséggel. Ez volt a legjobb alkalom, a mikor az illető hivatottak tudomást szerezhettek a tenyész­tők kívánalmai felől, egyúttal pedig tanácscsal látva el őket, emlékeztotheték az esetleg ta­pasztalt hiányokra s buzdíthatták őket saját érdekeik helyes ápolására. E ilijosztások képezték leginkább a kapcsot a tenyésztők és vezetőik között, mely kapocs­nak eddigi léte. tagadhatlan, hogy egyik leg­bizonyosabb tényezője volt a tenyésztési ügy zavartalan s mondhatni meglepő felvirágzásának. Felemlítem I. Elnök ur előtt lentebb arna körülményt, hogy az ország anyagi viszonyai nak nyomása alatt, az ügy legfontosabb tényezői nek megment hetese erdekében, emez intézmények egynémelyikét is lel kellett áldoznom melye­ket a lótenyésztés jövőjének fenlarthatm való ban előnyös lett volna. Felismerve a helyzetet s tárgyilagosan itúlve a körülmények parancsolta eljárás felett, szives leend Elnök ur elfogadni azl, miszerint a felsorolt módozatok közül a legutóbb jelzett bárom intézményt, úgymint : az évi 3000 frttal javadalmazva volt vidéki versenyeket, a 10000 frt hitellel rendelkezett magán mének segélye­zését s végre a löOOO frttal előirányozva volt lótenyésztési díjazást ejtettem el. mint oly mó­dozatokat, melyekel ismételten is. mint hazai lótenyésztésünk igen jótékony hatású emeltyű­jét kell jeleznem, de melyek mégis mint az ügy előnyére csak közvetve ható módozatok, háttérbe szorulnak az előttük emiitett egyes intézmények fontossága mellett, melyek bár­melyikének is érintése, hazai lótenyésztésünk életerét könnyen ketté vághatta volna. Midőn ezekről t. Elnök urat értesíteni szükségesnek láttam, fel kell kérnem, hogy nyilatkozatomat hivatalosan tudomásul véve.

Next

/
Thumbnails
Contents