Vadász- és Versenylap 32. évfolyam, 1888

1888-03-22 / 13. szám

ш • • VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAI' 1888 márczius 16. és teendőkön kívül, egy dij-agarászat egész tartamára intézkedik a következőkben : 1. §. Ha a társulat valamelyik tisztviselője a közgyűlésen jelen nincs, helyettesét megválasztják á jelenlevő részvényes tagok egy agarászat egész tartamára. 2. S- Megválasztja a közgyűlés a gyepvezért, közfelkiáltással, esetleg szavazat-többséggel : a) ki az általános rendre ügyel ; AI a lovasokai tetszése s belátása szerint vezeti a nyulkeresésnél : c) ha nem lovagol valamelyik nvul-keresésnél, magát felkérés folytán helyettesíti ; <1) a gyepvezér vagy helyettese rendeleteinek mindenki feltétlen engedelmeskedni köteles; e) a gyepvezér egyenes felszólításra bárkit büntethet 5 frttól lő frtig (lovászok vagy szolgák helyett gazdáik kötelesek lizetni); /) а büntetés-pénzek lefizetését, részvényes vagy nem egyleti tag lovagias kötelességének ismerje ; g) minden büntetés-pénzek a gyepvezér vagy helyettese kezeihez fizetendők, kik azt a társulat pénztárába haladék nélkül beszolgáltatják ; h) ha valaki a reá rótt büntetés pénz lefizetését megtagadná, addig, mig tartozását ki nem egyenlíti, minden dij-agarászattól eltiltatik, sem közvetlen, sem közvetve agarat nem nevezhet és a dij kiadására igényt nem tarthat. 3. $}. Megválasztja a közgyűlés közfelkiáltás, esetleg szavazattöbbséggel egy dij agarászat egész tartamára a bíróságot-, bírónak mindig bárom rendes, esetleg egy pót-, társulati részvényes tag választandó az elnök vagy helyettese ajánlatára ; 0) a meg választol hármas bíróság a gyepvezérrel kivételes esetekben bizottsággá (comité) alakul ; teendője az alap- és versenyszabályokban benn nem foglalt kétes esetekben dönteni vagy bíráskodni, de csak is akkor, ha ennek szükségét az elnök vagy helyetteselnök belátja és a bíróságot megalakulásra felkéri, mindig személyes elnöklete alatt ; A) a megválasztott birák magok között megállapítják (kisorsolják) a bíráskodás egymásután következő sorrendjét; c) az agarak futásai felelt egyes biró itél ; V d) a biró Ítéletébe mindenki megnyugodni köteles ; ellenvélemény rosszalö és hangos nyilvánítása 5 frttól 15 frtig büntetendő; e) felebbezésnek nincs helye : kivéve lia az ítélet a versenyszabályok világos értelmével homlokegyenest ellenkeznék. az elnök vagy helyettese, a panasz jogosultságát átlátva, a eomitét megalakulásra személyesen s azonnal felhívja ; f) nyul után futás közben a biró elébe lovagolni nem szabad, biró vagy gyepvezér ismételt felszólítására az ez ellen vétők 5 frttól 15 frtig büntetendők; g) ha nyul után futás közben a bíróval szerencsétlenség történnék, ez esetben általa előre megnevezendő bíró-társa köteles lovagolni s együtt s megállapodás folytán mondanak ítéletet : It) az egy • futamokon a biró a szerint ítéljen, a mint é a meddig látta a hajtást ; kombinálni nem szabad; i) minden leeresztett pár agárnak a nyulat be kell érni, és azt a menedékhelyéig verve kisérni : k) minden nyúlon lehetőleg Ítélni kell. ha az rendes hajtásba volt véve s a fogáson kívül legalább egy érés vagy vágás történt: 1) kivételes esetekben a biró uj futást rendelhet. 1. bizonyos távolság kell. hogy legyen a nyul menedékhelyéig, hogy az agár a nyulat beérhesse ; a minimum, lia jól ugrott, a nyul. 500 meter ; szökött vagy messze ugrott nyúlnál 1000 meter távolság, mely távolságnak meghatározása a biró belátására bizatik : 2. ha gyenge süldő nyúlon igen rövid futás után a két agár közötti különbséget meghatározni lehetetlen ; 3. ha egyszerre két nyul ugrott, és a két agár külön kétfelé szaladt ; in) uj futás a biró kijelentésén vagy közvetlen a megelőző futás után történik, vagy nagyobb hajtás esetén, a páronkint összevetett agaraknál a biró kijelentésére az utolsó helyre halasztható ; n) a biró ítéletét az egybegyűlt lovasok, illetve agarász társaság elölt, hangosan nyilvánítja, kiemelve, hogy az A vagy В agár maradt fel ; minden további bővebb indokolással nem köteles; o) érés alatl értendő, midőn az agár az előtte szaladó nyulat megközelíti, annyira, hogy azt futásának irányából jobbra vagy balra kitéríti ; p) vágás alatt értendő, midőn az agár a nyulat oly hatalommal éri, hogy a nyul futása irányán az agár tulszalad, a nyulat megülteti, vagy teljesen visszafordítja ; q) zsinórban elhúzás alatt nem esak az értendő, ha a hátrább szaladó agár az előtte szaladó mellett elhajt : hanem az is, a midőn két agár egy bizonyos ideig egymás mellett fut és az egyik agár a másik mellől pár meternyi előnynyel kibúvik, éri vagy megvágja a nyulat; r) dij-agarászatoknál az érés, vágás, zsinórban elhúzás, nyul-fogás, point-ok szerint számítandó ; s) első érés vagy vágás 2 point, minden későbbi érés vagy vágás 1 — 1 point, zsinórhúzás és érés, vagy vágás 2 point (nem értendő ez alatt, midőn a nyul magától bajlik és a hátul szaladó agár az előtte szaladó agárnak útját átmetszi) a nyulfogás 1 point-nak számítandó. 4. A közgyűlés meghatározza a legközelebbi dij-agarászatok hol é

: mikori megtartását ; határoz mindig előzetesen a tisztelet- vagy pénz dijak értékének megállapításá ban s eme dijak előzetes beszerzése iránt. 5. §. A közgyűlés végén az elnök vagy helyettese kitűzi az indulás helyét és idejét, mely határidő pontosan betartandó az agártulajdonosok részéről. 6. §. Az agarász-társulatjegyzűje közgyűlés végeztével elfogadja az agárlulajdonosok nevezéseit ; sorrendben liivja a nevezett agarakat nemének, színének és nevének pontos bemondása folytán ; a) a nevezési pénzek, a nevezésekkel egyidejűleg lefizetendők ; b) futhat minden agár, magyarországi nevelés vagy esetleg külföldi ; c) minden tisztességes ein' er nevezhet agarat szóval vagy írásban, társulati jegyzőnél a szokásos sorshúzás megejtéséig : d) a szabolcsmegyei agarász-társulat részvényes tagja bona tide tulajdonát képező egy agaráért 5 frt nevezési pénzt tizet (ha előzetesen más propositiók nem tétetlek) ; e) billikumnyertes agárért kettős 10 frt tétel fizetendő ; vagy lia valaki nem saját agarát nevezi, és nem részvényes társulati tagok 15 frt nevezési pénzt fizetnek ; f) lia egy tulajdonos két vagy több agarat nevez egy versenyre, és lia mindjárt a legelső sorsolásnál két agara összehúz, jogában áll az agárlulajdonosnak a sorsolást eszközlöt felkérni, hogy egyik vagy másik agarának nevét az urnába tetszése szerint visszadobja, de csakis a legelső összevetésnél ; azonban uj sorsolást nem követelhet, lia két agara a legutolsó helyre maradt. 7. >;. A befolyt összes nevezési pénzek felét a második agár kapja ; fele részben pedig az agarász-társulat pénztára javára marad (ha előzetesen mint tétverseny mis intézkedés nem történt). 8. A nevezett agarak kisorsolás után páronkint megnevezendők és ha a legelöl összehúzott s megnevezett pár agár a kitűzött helyen és időben nincs jelen, tulajdonosa pedig elfogadható mentséget nem hozhat fel. ez esetben agara : ojagyepvezérkjjelentéséreleejtendő: alapos mentség esetén az utolsó helyen szalasztandó ; b) leejtendök a biró kijelentésére, czvorkán (pórászon) nem vezethető agarak: c) az a pár agár, mely a nyul beércséhez, kellő téren, a nyulat nem éri : d) ha hajtás közben sik helyen megállanak ; e) a félre szaladó, puskázó agarak. 9. S- Az agarak lehetőleg egymás mellett kettesével pórászon vezetendők : az erövesztő kivételével (angol ezvorka nem kötelező). 10. tj- Minden agártulajdonos, kinek agara teljes $ óráig pórászon vezettetett a nélkül, hogy nyulat ugratni sikerült volna, jogosított a bíróságtól kérni, a sorrendben következő más pár agárnak lefuttatását, mi ha megtörtént, ismét az előbbi agarak kerülnek elő. 11. tj. A billikumra felmaradt agarak tu- lajdosai, ha agaruk aznap két nyúlon nagyobb hajtást lett, a döntő futás megtartását illetve másnapra halasztását a bíróságtól kérhetik. 12. a) Csak is a gyepvezér, esetleg a biró kiáltására (ereszd), (hajrá) stb. bocsátandók szabadon a vezetett agarak: b) a gyepvezér vagy biró kiáltása nélkül vegy tilalma ellenére szabadon eresztelt agáitulajdonosa — eselédjeért — mindannyiszor, a hányszor meglörlénik, 5 frtra bírságolandó s az ebből származott minden előnyt a biró, belátása szerint itéli meg: c) esetleg egy agárnak magánosan tett futása miatt, az ebből származó hátrányos következményeket a biró figyelembe nem veheti ; d) a futás köztien felbukott agárnak hátrányos következményei nem mérlegelendők. 13. g. IIa valakinek agara a hajtásba szalad és abban tényleges részt vesz. a tulajdonos 5 frtra büntetendő. 14. §. Ha egyik agár lutás előtt visszavonatott, a felhagyandónakkijelentett, valamint az erővesztesre felmaradt agár futását, a biró a verseny-szabályokban világosan megbatározott pontozatok szerint itéli meg. 15. A billikumra felmaradt agarak egyikének a dij kiadandó, még az esetben is, lia a második agárnak a tételek fele nem Ítéltetnék meg. 16. Kölyök-agárnak neveztetik s elfogadtatik az, a mely korának huszonkettedik hónapját még be nem töltötte, 17. Aki kölyök-agár- vagy elegy-agárversenyeknél hamis bemondás folytán irat be agarat, minden dij-agarászattól eltiltandó, esetleg a nyereményt vagy dijat a társulatnak visszaadni köteles, ha utólagosan derülne is ki a hamis nevezés. 18. Az alapszabályok 6. §-ának oda módositása : hogy a ki az agarász társulat bérelt területén bármely időben és bármiféle vadra puskával, vagy lóháton vadászik, agarászik, a törvény rendes utján büntetendő. 19. §. Az agarász-társulat bérelt területének ellenőrzésével társulati tisztviselők bízatnak meg. És most á ttérek az agár-versenyek közlésére : Nevezések. 1. Báró Sennyey Béla v, cz. sz Szöcske I. 2. Benedek János ham к Bavasz. 3. Br. Baehtenkirch Oszkár ham к Mazur. 4. Genes у Béla tar к Buzgó. 5. Ugyanaz ver к Morzsa. 6. Salkovich Lajos czir sz Szellő. 7. Gencsy Albert v czir к Léta. 8. Ugyanaz v czir sz Tigris. 9. Vladár Kmil czir к Bektor. 10. Ugyanaz ver к Sallang. 11. Ugyanaz czir к Jankó I. I 12. Ugyanaz ver sz Aranyos. 13. Fényes Lajos czir sz Kis-Leánv. 14. Ugyanaz czir к Úrfi. 15. Gencsy Samu ver к Sárkány. 16. Ugyanaz ver sz. Villám. 17. Br. Vay Arnold czir sz Sürgöny. 18. Ilosvav Aladár zsem к Jankó II. 19. Benedek János tark к Szöcske II.