Vadász- és Versenylap 32. évfolyam, 1888

1888-03-22 / 13. szám

1888 márczius 22. erre nézve a magas akadályokat nélkülözhetjük, ha egyszer vadászlerepeinken ilyenek nincsenek ; ellenben akadályversenyló iskolázásánál múl­hatatlanul szükségesek azok, s nincs egyéb hátra, mint természetes magas akadályok hiá­nyában ilyeneket készíttetni. Ha a munkavezető a lóval, ennek korához, erejéhez és ügyességéhez képest a terepen annyira előhaladt, hogy a lovat komolyabb idomítás alá veheti, akkor ezt képzett vadász­lovasnak kell átadni, a ki érti, miképen kell az állatot föltétlen engedelmességre szoktatni s iskolázásában annyira vinni, hogy ezaharmadikés legfontosabb oktatási időszakba léphessen át. Amaz oktatás, melyben a ló eddig ré­szesült, mintegy játszva történt ; a ló az ellen­álláson könnyen győzedelmeskedett, szilárd aka­ratával még egyetlenegy lovas sem daczolt s a ló a lovászfiút a biztos vezető ló után vitte, mert kedvet kapott a csekély akadályokon való átke­lésre, a nélkül hogy még tökéletesen értené, mikép neki engedelmeskednie kell, még abban az eset­ben is, lia nem volna hajlandó a kivánt akadályt átugrani. Ennélfogva a ló, ha eddig a hozzá csatolt igényeknek tökéletesen megfelelt is és soha sem tagadta meg az ugrást, még nem tekinthető biz­tos ugrónak; sőt biztosan föltehető, hogy egyik vagy másik ugrásra, melyet vezető ló nélkül kell megtennie, nincs hajlama s az addig még elő nem fordult esökönyössége lép előtérbe. A lovas, mely hivatva látszik lenni a jövő vadász­vagy akadályverseny-lovának a neveltetését bevégezni, oda törekszik, hogy növendékében az engedelmességet megörökítse, mert föltétlen engedelmesség nélkül az ugrásban való tö­kéletes biztosság nem képzelhető. Jól cse­lekszik a lovas, ha a fiatal lovat eléggé be­lovagolja, hogy ezalatt tanulja meg a zabla és czomb segélyét érteni, jobb tartást vegyen s jó szájat kapjon, mert nagy részt ebben rejlik az engedelmesség. Ha egyszer a lovas annyira vitte lovával, hogy ez egy zörgő kocsi vagy egyéb zakatoló tárgytól nem riad meg s nem mer visszafordulni vagy tova futni s minden útra a lovas óhajtása szerint rálép s minden alkalommal ennek a kezében van: csak akkor vegye őt, vezető ló nélkül, a terepen való iskolázásba. Óvatos legyen azonban s széles árkokat, melyeket csak flying ugorhat, csak akkor kíséreljen meg, ha a ló azt nagyon valószínűleg átugrani hajlandó s nem fog csö­könyösködni ; mert ha valamely fiatal ló árok­nál csökönyösködik, küzdelem következik be s ily esetben többnyire csak standing lehet a lovat áttolni ; az a meggyőződés azonban, hogy az ugrásnak bukással kell végződnie, önként érthetőleg fokozza a ló daczosságát s ez, sem a lovasnak sem a lónak a szivére nem előnyös. Ha a ló megátalkodik, akkor a lovasnak az a föladata, hogy azt mindenesetre átvezé­nyelje az akadályon. Ha az elsőjóindulatukisérlet nem sikerül, akkor az állat vérmérsékletéhez képest szigort kell alkalmazni, de a lovasnak mindaddig nem szabad engedékenységet mutatni, mig a lónak a csökönyösségét meg nem törte s ez odáig jutott, hogy belássa, miszerint en­gedelmeskednie kell. Ily küzdelmeknek elő kell fordulniok, hogy a lovas az állat fölött való hatalmát megértesse. Ha a lovas győztes marad, akkor a fiatal lónak a csökönyös magaviselete nem baj, sőt előnyös és szükséges, mert a lovasnak alkalma nyilik a lovat megalázni, a mikor aztán a ló is, visszaemlékezve a reá nézve hátrányosan végződött küzdelemre, még akkor is jobbnak tarlja az ugrást, ha hajlan­dóságot érez a csökönyösségre. Az a példa­beszéd : «На békét óhajtasz, készülj háborúra», itt a lovasnál alkalmazható. Ha a lovas értelmes és határozott ember, kinek érzéke megmondja, mely időben és a ló testének melyik részén kell a büntetést mérni, akkor a csökönyösségi hajlam rendesen rövid ideig tart, sőt eljő az idő, midőn a szüksé­gesnél nagyobb hévvel törnek az akadály felé. Ha már most naponkint a lovak a terepen nyugodtan lovagoltatnak,változtatva, hol standing, hol ügetésből, hol Ilying ugranak ; lia a lovas ilyenkor túlságos nekilovaglás által föl nem ingerli a lovat s erős visszatartás által szájá­nak fájdalmat nem okoz az ugrás előtt vagy után, csakhamar el fogja ez feledni a korábbi fenyitéket s az akadályokat nem tartja rend­kívül szokatlannak s teljes biztossággal mozog a terepen. A jövő hunterje vagy akadályversenylova ismeri a terepakadályok minden nemét, nem fél azoktól s nincs hajlama a csökönyösségre, mióta megtanulta az engedelmességet ; semmi sem uj többé előtte, csupán a tapasztalás hiányzik még nála, hogy el is bukhatik s ez fájdalmat okozhat nála, mert még sohasem bukott el. Fiatal lovak iskoláztatásuk kezdetén rendszerint nem buknak el, mert az akadályok nekik eleintén imponálnak s iparkodnak igen nagy ugrással kelni azokon át. A lovas ugyan tanítványával az iskolázás alatt csak helenkint egyszer tétet nagyobb ugrásokat s galoppoz hosszabb távolságra, azon­ban szándékosan kerüli a sik, egyenletes pá­lyákat s gyakorlatait tüskén-bokron át végzi: naponkint pedig több oly akadályt keres föl, melyet a ló nyugodtan ugrik át s ha egyszer minden terepakadálylyal a ló megismerkedett, bizonyos közönbösség szállja meg azok iránt, mi arra ösztönzi, hogy különösen sövényeket és csekélyebb árkokat habozás nélkül, könnyedén ugorjon. Ez az időpont, oly lovaknál, melyek sokat dolgoznak terepen, rendesen bekövetkezik s ennek az a következése, hogy néhányszor el­buknak s belátják, hogy a bukás kellemetlen és fájdalmat okozhat, Ez az uj tapasztalat hasznos és szükséges arra nézve, hogy óva­tosakká váljanak, a csekély árkokat is mél­tóknak véljék az ugrásra s lábaikat kellően alkalmazzák az árok szélén. Én tehát abban a nézetben vagyok, hogy mielőtt a lovakat tökéletesen begyakoroltaknak tekinthetjük az ugrásban, csökönyösködniök kellett ezeknek, hogy a lovas tekintélyt nyer­hessen előttök s a legtöbb esetben egyszeri vagy többszöri elbukásra van szükségük, hogy az akadályok jelentőségét helyesen megbecsül­hessék. (Folytatása következik.) Gyepérdeküek. A következő versenyszinek lettek legkö­zelébb bejelentve: Gr. Choloniewski Ede százados verseny­színei : fehér test, Mrályviirös ujj és sapka. Ügető-versenyek határnapjai : Budapest ápril Bécs május Bécs augusztus Bécs szeptember Görcz ápril Majnai Prankfurt máj Bologna május Feri-ara május Paenza junius Kopenluiga ápril « junius « julius « szeptember Turin május Ferrara junius Reggio Emilia junius Pistoja julius Alessandria junius Berlin ápril « május « junius « julius « augusztus « szeptember Hamburg ápril « junius us 22, 29. 6. 10, 13, 17, 20. 12, lö, 19. 30 és okt. 7. 2, 5, 8. 27. 30 és jun. 3. 6, 12, 13. 26, 27, 28. 8, 12. 15. 27. 3. 1, 8, 26. 29 2. 30. 24, 25, 29. 24, 25, 29. 22, 25. 26. 10. 5, 10, 12. 20, 24, 29. 21, 23. 1. 5, 8, 12. 21, 23. 13, 16. 15, 16. 17, 18. ÜGETŐ VERSENY, TENYÉSZTES. 6, 9. 133 Vnsmegyében Balozsaiban Förster Ottó urnák igen szépen gyarapodó ügető-ménese van, mely­ben az orosz vér tenyésztése van czélul kitűzve. A tulajdonos e ménest mintegy négy évvel ez­előtt alapitotta s Vesoly orosz mént állította föl benne, eme csaknem 17 markos derék mént, melyei Klobusiczky ur importált Oroszország­ból. A második évben Krolic végezte az apamén­szolgálatot, mely után szép ivadékok származ­tak ; tavaly pedig Dobrodee lett mint fedező mén alkalmazva. A ménesben jelenleg 13 külön­böző származású anyakancza van, melyektől 14 csikó származott már, melyeken kívül van még egy 3éves mène Vesoly (ap Vesoli any Creda), mely az idén már versenypályán fog részt venni a küzdelemben. * * * Maud S., az ügető turf királynője, február végén került idomitásba. Idomárja Murphy mindent iparkodik elkövetni, hogy recordján javítson s vérmes reményt táplál e tekintetben. * * * Guy Wilkesérl (ap George Wilkes any Lady Bunker), melynek recordja 2:150000 dollárt ajánlottak. A mén tulajdonosa Mr. Corbitt azonban ezt az árt visszautasította. * * * Kneipl Károly Oroszországból 13 orosz ügetőt importált, melyek közt jó recordu gyors ügetők vannak. * * * Amerikában a Thorndale-ménes tulajdono­sának Mr. E. Thornnak betegeskedése miatt feloszlik s minden kancza is mén — Thorndale kivételével -- árverésre kerül. Vannak köztök kitűnő ügetők. így pl. Nil desperandum (2:24 recorddal), Daisy dale (2:19f), Nelly Thome (2:25|) stb. Egy másik nagy ménes ugyancsak Amerikában, a tulajdonos elhalálozása miatt, eladásra kerül. A Conklin-féle ménes ez New­York-államban. A legjelesebb fedezöménnek Leve Oak-nak az ivadékai 2:16£ recordokal értek el. Legkitűnőbb ivadékai: Anna Wilkes és King Dove. * * Harry Wilkest, a hires amerikai ügetőt, az idén újra versenypályára idomítják. y olasz ügető-rerseny-társulat jelenleg Amerikában a hires Arab mén fölött alkudozik. Ha az alku sikerül is, junius előtt e mén nem jöhet át Európába, úgyhogy csak a bolognai ver­senyekben vehetne részt. Arab legjobb recordja : 2:16£, kötelezve van egyik amerikai legnagyobb versenyre. # * A franczia ügetöverseny- saison ápril 2-án nyilik meg a lyoni meetinggel. Ápril 10-én pedig Vincennesben kezdődnek meg a versenyek. * * I­A frankfurti sportnianelc részéről 5—6000 márka dijjal tűznek ki egy nemzetközi ver­senyt, hogy amaz ügetőló-tuiajdonosok, a kik­nek lovai a berlini Matadoren Rennen-hen részt vettek, néhány nappal később eme frank­furti nagy versenyben is futhassanak. * Witias, gr. Bibeaupierre hires orosz mène hir szerint, a vincennesi nagy ügetőversenyek­ben részt fog venni s alkalmasint Berlinben a Matadoren-Bennenben is. * * * Reil Roy, egy 3éves amerikai ügető mén, melynek recordja 2:26, a Kalamazoo ménesből 35000 dolláron kelt el. Ez a legnagyobb ösz­szeg, melyet valaha hároméves Ugetőért fizet­tek. A ménes e mént egy évvel ezelőtt 5000 dolláron vette. Általában ügetőkért eddig csak három izben adtak nagyobb összegeket, neve­zetesen Maud S.-ért és Pocahontasért, mindenik­ért negyven-negyven ezeret s Barusért 36000-et. Bell Boy Electioneer— Beautiful Bells-ivadék, s mint fedező-mént fogják kihasználni.

Next

/
Thumbnails
Contents