Vadász- és Versenylap 32. évfolyam, 1888

1888-03-15 / 12. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP kivül Francziaországban jelenleg háromféle. irányitható léghajókat építenek. Az egyik minta a « Le Torpilleur»,amelylyel 1886. julius 29-ről 30 ikára éjjel 6f óra alatt /.hoste Ferencz és Man gut .József Cherbourg-ból a Canal la Manche-on keresztül Londonba szállottak. Ennek bajtógépezetét oly készülék is egészili ki. amely által a léghajósok tetszésük ] szerint fólebb emelkedhetnek, vagy lejebb bocsát kozhatnak irányilhaló léghajókkal, még pedig anélkül, hogy az első esetben fenéksulyt kellene kidobniok, az utóbbi esetben pedig könenyt (légszeszl) kibocsátaniok. A másik minta az «Arago», mely január hónapban veszett el Lhoste Terence s Mangot József léghajósokkal, lezuhanván az atlanti óceánba. Ennek nagy előnyére válik léét kisebb segéd-léggömb, melyekbe a gondolában elhelyezeti «küneny-raklái»-ból (erős aczélhordó) könenyt liocsáthalni : ekkor a léghajó fölebb emelkedik fenéksuly kidobása nélkül ; vagy pedig ugyanazt visszaszivatyuzhatni a «köneny-raktár»-ba s ott azt tömörithetni : ekkor lejebb ereszkedik.Ez állal e könenymennyisé.gnem vesz el a léglmjósra nézve,hanem további használatára megmarad. Ez eljárás czélja : oly légrétegeket keresni fol az irányilhaló léghajóval, melyekben a légáramlat lölhas-nalhaló a kitűzött czél irányában történő haladásra. E vajmi előnyös eljárás kivibetőségének nyitja a jelenleg már rendkívül nagytökélyíí szivattyúzásban és künenytömörítésben rejlik. Ugyané nagy czél lebegett már Meusnier franczia utászhadnagy (meghalt 1850-ben mint nyugdíjazott tábornok) elölt 1784-ben; mert hosszúkás alakú léghajóját (csak tervrajzban készült eb nagy «légevezök» által, melyeket entbererö mozgatott volna, tervezte hajtatni, beérvén csupán 4 5 kilométernyi gyorsasággal is óránkint; ámde az «emelőerő» (köneny) kezelése által oly légrétegekbe akart jutni, ahol a légáramlat neki kedvező. Csakhogy akkor'még nem volt annyira fejlett a műszerészet, hogy e lángeszű föltaláló tervét létesíthette volna. A harmadik minta l'on Gabriel párisi nagy léghajógyárában lesz alkalmazva : ez után építettek olt az orosz hadsereg számára több irányítható léghajói. A chalais-i nagy «titkok» közül annyit mégis megtudtam, hogy Renard őrnagy a legutóbbi időben gőzgép állal bajtolt irányitható léghajót isépitell Chalais ben; belátván, miszerint jelenleg a gőzgép még mindig jóval könnyebb, mint a hasonlöerejü villamgép. Minő meglepetéseket rejt magában a chalaisi léghajózási gyár, illetőleg, minőket készit a legközelebbi háború részére, «idegen» valóban nem tudhatja ; egyedül arról értesültem legutóbbi párisi tartózkodásom alatt (tavaly júniusban) léghajózási körök révén, hogy a «La France» és annak mintájára Chalais-hen épített kormányozható léghajók sebessége már jelentékenyen nagyobb, mint az első kísérletek alkalmával volt. Az összes itt gyártott hadi léghajókon Hervé szabadalmazott önműködő szelentyüje van alkalmazva. Harczászati tekintetből azonban ez voltakép mindegy : mert 6—7 meternyi gyorsaságú irányitható léghajót épngy teljes sikerrel alkalmazhatni hadezélokra. mint a 9—10 meternyi gyorsággal birókat :az egyedüli különbség, amely azonban jelentéktelen, abban nyilvánul, hogy az utóbbi gyakrabban képes föladatát megoldani, mint az előbbi. Csakhogy ennek is bőven kerül ideje: kivárni azt az időjárást, mely kitűzött czélja elérésére alkalmas. Az elősorolt 9 katonai léghajó-telepen (a chalais-i teleppel együtt kilencz) vagy kétszáz hadi-léghajó (számuk folyton és gyorsan szapo rodik) és több irányítható léghajó lesi, várja a legközelebbi háborút. A légbajózási telepek számos könenyfejtő géppel is föl vannak szerelve ; a chalaisi hadi léghajógyárban pedig már szerfölött nagy mérvben dolgozzák föl korunk legcsodásabb fémét, а г alumíniumát, mely hivatva van a léghajózás terén gyökeres javításokat eszközölni. Az aluminium, ugyanis, csaknem háromszorta könnyebb mint a legfinomabb (s igy legkönnyebb) aczél ; ennek daczára egyik ötvénye (vörös rézzel) sokkid szilárdabb és ruganyosabb mint a legfinomabb (s igy legjobb) aczél. E miatt minden más fémnél alkalmasabb «könnyű gépek» gyártására, melyekre a léghajózásnak mindenekfölött nagy szüksége van. További nagy előnye hogy sem a lég. páráitól, sem a viztől nem rozsdásodik. Az alumíniumot egészen indokolva nevezhetjük a «jövő fémé»-nek ; erre támaszkodva a Iranczia hadi léghajózás rövid idő alatt cso dás eredményeket fog fölmulatni. Így, például, a budapesti Calderoni czég egy kilogramm alumíniumot 280—300 márkáért szállít. Az árak közötti különbséget az anyag alakja : sodrony, lemez, tömb, követeli. Ez árak szerint az aluminium mintegy háromszor oly áru mint az ezüst. Mostanig sem Bécsben, sem Budapesten, sem a monarchia más helyén nincs oly gyárunk, ipartelepünk, vagy műhelyünk, a hol értenének az aluminium iparczélokra történő földolgozásához ; s igy e tekintetben a külföldre szorulunk. Az aluminium a legutóbbi másfél év alatt, mióta uj előállítási eljárást ösmerünk és használunk. teljes nyolezszáz százalékkal lett olcsóbb ; ennek daczára jelenlegi ára is nagyon magas. Nemo. TÁRCZ A. Sylveszteréji Album. (Lapozgatja Marius.) II. kép. Fajtay Olivér. (A vérengző hibamegvető.) Vérengzőnek neveztem el Olivér barátomat, mert minden lónál csupán a vért keresi. «Blut ist der Saft, der Wunder schafft». A gradilzi ménes islállófaián olvasott eme jelszó igazságát részemről is sok esetben beösmerem ; bár hiába kerestem Graditzban a «csodát». De Fajtay Olivér egyáltalán nem is ösmer, nem is enged meg lónál egyéb tulajdonságot, mint csak «a vért». A száraz malomban járó vén invalidust is azért veti meg, mert nincs elég vére-, a teljesen hasznavehetlen pedigrées heréltet pedig vére miatt becsüli még akkor is, lia bárom lábára sánta és saját terhét is alig birja. Azért kapla a «hiba-megvető» nevet Fajtay barátunk, mert souverain lenézéssel ki nevet mindenkit, ki egy lónál vér mellett lehetőleg szabályos jó testalkatot is kiván. IIa Vislay Szaglál Kincsemnél egyebet nem látott, mint hosszú derekát : úgy ellenkezőleg Fajtay Olivér például Szent-Márton recte «Marczi»-nál. e tehetetlen hibás díszpéldánynál, sem látott meg. vagv legalább is nem vett szántba semmiféle hibát. Miért? Mert Cambuscan — Waternymph a pedigree-je. Ifjú korában arahoman volt, akkor a próféta kanczáinak valamelyikére kellett visszavezethetni minden oly ló eredetét, mely szemei előtt kegyelmet talált. Nem is volt ló — ha arabs nem volt! De ha arabs telivér vagy ahoz közel álló volt, akkor minden egyebet megbocsátott neki. Soha sem kérdezte ö azt, mi czélra van szánva egy ló, s vájjon képességeinél és testalkatánál togva meg tud-e felelni rendeltetésének : hanem megvette a Sangusko- vagy bábolnai ménesből származott könnyű kis blendert akkor is, ha nehezebb hintóba vagy igába kellett neki. Azt pedig már épen nem nézte, hogy ennek az arabs «vérbeli» lónak puha dereka arasznyi croupe-ja, rövid, meredek válla vagy bokáit véresre kiverő franczia állása van. Sőt ha valaki figyelmeztette e hibákra, megvetően lenézte mint «lineázó» lateinert, kinek a vér hatalmáról fogalma sincs. Apjától örökölt szép gazdaságát fiatal korában átvéve, az igáseröl teljesen arabs származású lovakkal rendezte be, mert mit ér neki a Nonius vagy rábaközi, debreczeni vagy épen muraközi igásló, ba még oly jól dolgozik is : hisz nincsen eleg vér benne ! Mikor azután mindezek a Koheilanok Syglavyk — Dzseridek — Bagdadyk s egyéb sivatagbeli nevű kis papiros-sárkányok cserbe hagyták az eket és trágyás szekeret, s a szép búzatermés nagyrészt kint a föltlön veszett, meri az arabusok eső előtt nem tudták azt behordani, akkor tisztába jött az iránt, hogy gazdaságát csupán arab lóval nem folytathatja. S vájjon mily consequentiát vont le ebből Olivér barátunk? Bizonyára azt : hogy ökröt és más — az arabsnál nehezebb lovat is kell gazdaságába beszerezni ! Oh nem ! Épen ellenkezőleg. Miután csupán arabs lóval nem kezelhette gazdaságát, felhagyott azzal ; de nem a lóval, hanem — a gazdasággal. Ugy elkedvetlenedett, hogy szép birtokát haszonbérbe adta, s ez úton biztosította fajtabeli passióinak folytathatásál, gazdálkodás nélkül. Az arabs sivatagra emlékeztető kopár fensik tetején fekvő házába költözött, mely mellett istállót és paddokokat berendezve, oda vitte 5 legmagasabb vérű arabs kanczáját, egy arabs telivérménnel s ezek után törzstenyésztést űzött. Az öt család megalapítása után azok keresztezéséből már évtizedekre kiszámította, mikor, mely vérkeverésből kell születnie a világ lótenyésztése számára, a regeneráló Messiásnak. Kétségtelenül (?) meg is érte volna ez ideálját Olivér, ha tiz év után egy kis malheur nem éri. Megvolt ugyanis már 3-dik generatióban «áttenyésztett» öt fajtája, de mindegyik csupán egy kancza által képviselve ; midőn egy szép napon valamely ügyes lókötő az ő istállójára vetette szemét, és a 3 «fajtával» (három ló képében) ugy tovább állt, hogy harmadnapra már a szabadkai vásáron mondhatta ki reájuk Károly ezredes az «Untaug)ich»-ot. Ez a veszteség rettenesen elkeserité Fajlay Olivért; majdnem öngyilkos lett Hogy is ne ! mikor most már, fajtabeli tenyésztésével együtt tönkre tétetett életczélja is. Szerencséjére. Amor a jótevő, megakadályozta öngyilkossági szándékait. Beleszeretett egy tőle 5 mértföldre lakó szép leányba. Udvarolt neki teljes hévvel, meg is nyerte szivét és kezét. Rövid idő múlva arájának szülői házában megtartóiták a lakodalmat, melyről késő este megindult haza gyönyörű «kisasszony» feleségével. Zárt hintója elé fajtabeli tenyésztéséből még megmaradt két. telivér arabs lova volt fogva. Ugrálva, tánczolva meginditolták a hintót. Eleintén a jó országúton vigan mentek, de nemsokára lankadtak a nehéz hintó előtt, s midőn a bosszú esőzés által mélyen fellágyult mezei útra kellett lehajtani, hogy Olivérnek még 2 mértföldnyire fekvő otthona felé siessenek : bizony nem sietett a Koheilan meg a Cselebv, hanem hiu erőlködés után egyszerre csak teljesen beadták a kulcsot. Csak biztatták, csak nógatták, de hiába. Koheilan végső kétségbeeséssel reá támasztá fejét a Cseleby nyakára s akkor teljesen elült a hintó, — Fajtay barátom kénytelen volt a leányasszonynyal együtt kiszállni, s a legközelebbi faluig sárban, esőben gyalogolni. Alig értek haza, a menyasszonyi öltözetben átázott-fázott asszonyka óriási lázba esett s harmad napra tüdőgyuladásban elhalt. De már erre szegény Olivér elátkozta arabs «vérbeli» lovait, melyek e megrendítő gyászeset-