Vadász- és Versenylap 32. évfolyam, 1888

1888-03-02 / 10. szám

100 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 188« márczius 2. hogy az amerikai nagy-versenyhelyeken is elégedetlenek levén a hookmaker-üzelmekkel, az ottani .lockey-Clubok felszólították őket. hogy lépjenek testületbe, — mely testület aztán kezességet vállaljon minden egyes tagjáért, s hogy aztán a Jockey Clubok más bookmakereket nem eresztenek pályájukra, csak a testület tagjait. Meg is kezdődött a szervezkedés, és hogy mily kiterjedt ott a fogadási kedv, mutatja az. miszerint a bookmakerek — erős rostálás után maguk közt — még mindig 500-an maradtak — mint olyan testület, melynek tagjai egymásért jót állanak: megkell azonban említenünk, hogy a mint Franeziaországban a bookmakerek mellett a totalisateurök— ugy Amerikában a «pool»-ok játszanak nagy szerepet; ez utóbbi fogadási rendszert az amerikai practicus nép nagyon kedveli. * * * Hogy mennyire becsülheti a franczia kormány (valószínűleg a tenyésztők kívánsága fol v tán) a jó telivér apalovakat, — kitűnik abból, hogy két főméntelepére (Le Pin in Normandy, and Torbes in South) egy csomó legkiválóbb telivért adott; igy például Le Pin-be Border-Minstrelt, mely igen nagy dolgokat mivelt Angliában ; azlán Bruce-1, az 1882-diki párisi Grand Prix s majdnem a Derby nyertesét is; Zut az 1878. évi franczia Derby győztest ; az amerikai származású Donfulanot és más tizenhárom kiváló mént a franczia pályákról, a melyek fedezési ára 10 franktól 50 Irankig terjed. — A torbesi méntelepen vannak Bay Archer (ap Toxophilite a Flurry), mely oly sok versenyt nyert Stirling-Crawfurd urnák : Ladislas, a Dewhurst plate győztese ; Castillon, mely oly jót tett gr. Lagrangenek ; Firmament, mely oly sokszor vitte győzelemre Mr. Lupin szineit az utóbbi években, és még más két jó apaló áll e telepen. De ha az országos mének szolgálalajulányosra van szabva : nem lehet ezt mondani a magánosok tulajdonában levőkről: igy például M. K. Sav 120 font sterlinget (3000 frank) kér The Bard után minden kanczáért, Edmond Blanc 80 font sterlinget Energy-ért, br. Soubeyran 200 font sterlinget (5000 frankot) köretet Silvio minden fedezéseért és 60 60 fontot a két franczia Derby és Grand Prix győztes Frontin és Little Duckért. Mr. Clossmann a mallereli ménesben (Bordeaux mellett) állította fel St-Louist. s 100 fontot kér; br. Holhsöhild Allons 60-at Slra chinoérl ; Mr. Ephrussi és Count de Berteux egyformán 48 fontot Peregrinoért (mely eddig gr. Lagrange régi studfarmján, Dangun. állt, és King Lud-ért ; végül Mr. Aumont 40 fontot Fra Diavoloért. * * * Érdekes még olvasni a «katonai czélokra háború esetén lósorozó bizottság» összeirási munkálatát, mely szerint a párisi Omnibus és Tramvay társaságoknál mintegy 25000 db, más magán társulatoknál még kétszer annyi, és magán fogatok és nyerges lovakban mintegy 14000 db ló. összesen tehát — magában Parisban - katonai czélokra mintegy 89000 db ló található. A «roarer»-ség (hörgés). Amerikai sportkörökben a legérdekesebb vitakozás tenyésztőkés versenyzők közt, a « roarer »-ségr öl (hörgés) folv és pedig : hogy vájjon átörökllídik-e аз? — beszéli a Spirit of Times. — Mint ily esetekben szokásos, a legeltérőbb nézetek nyilvánulnak. Vannak olyanok, kik nem vesznek olyan yearlingeket. melyeknek apja vagy anyja roarer volt a training alatt vagy annak következtében. Másfelől sok tapasztalt tenyésztő azt mondja, hogy az igen ritkán öröklődik át. s ha roarert talál az ember, az többnyire külbehatástól származik. A vélemények, mint mondtuk, igen különbözők. — A hozzánk (t. i. Amerikába) importált ló: Buckden — roarer volt, s mint magunk is tudjuk (ezt a Spirit of Times mondja) sok baj volt vele. De ivadékai közül csak kevés lett inficiálva. Navarro volt tudtunkkalaz egyedüli erősb hörgő. Angliában meg Castrai volt roarer, pedig igen egésséges családból származott. Knight of StPatrik is hörgött, de ivadékai egyenlően egészségesek lettek. Belladrum, az 1868 dik év 2éves crackje, s egyáltalában a legjobb 2évesek egyike, mely valaha Angliában futott,igen erősen hörgött (was a bad roarer); ő ugyan kevés ivadékot hagyott Angliában (korán kivitetvén külföldre) de egyik leánya. Ballyroe, Barcaldinet szülte, a legkitartóbb lovak egyikét a jelen időben. Midőn Prince Churliet behozták Amerikába, nagy lárma volt roarersége miatt : tudvalevőleg ez igen sebes ló volt ; a leggyorsabb ló, mi akkor Angliában nyereg alatt ment ; Rous admiral ugy vélte, bogy Bay Midleton óta nem volt oly gyors ló, de a «Prince of the T. Y. С.» (Two year Course) ki volt kiáltva mini a legerősebb roarer. Attól tartottak, bogy tenyésztésével elrontják a jó Lexington, Leamington, Glencoe és Diomed vért... Es mibtt az eredmény ? . . . általánosan tudva van, hogy Prince Charlie ivadékai mind Angliában (a mit hagyott). mind a mi Amerikában nemzeteit — mind egyformán egésséges, s apjuk bajából mit sem örököltek. (Nálunk Magyarországban egyik leánya Jewess —- mint általánosan ismeretes, legegésségesebb és legkitartóbb versenylovak egyike volt, s most gróf Hunvady Imre ménesében van. A közlő.) Prince Charlie felemlítése folytán eszünkbe jut egy levél, mely annak idején a londoni «Sporting-Life»-ben közöltetett, nem kevesebb mint oly kitűnőségtől a telivér tenyésztésben — mint Mr. J. Sawray-Cookson. A levé! irását ama tudatlan kritika idézte elő, melylyel Prestonpanst (Prince Charlie legjobb fiát) illették. Mr. Cookson levele a «hörgés» tárgyában egészen uj világításba helyezi azt. s annyira érdekelhet minden lókedvelőt. hogy legfontosabb tételeit szó szerint idézzük. Mr. Cookson azt mondja : «Soha sem volt jobban léhlző lovam mint Prestonpans ; mielőtt megvettem volna, egy kísérlet végett neasbami paddockomban volt, s nagy próbára tettem léhlzését, nehogy apja hibája — ha van — elrejtve maradjon. Mondhatom, hogy soha sem volt lovam, mely lélilzésre és szök-izmaira nézve (up to his hocks) annyit kiállott volna, mint ez : nincs ember, mely ezt elvitathatná tőle. Aztán 15 3 marok nem oly nagy magasság, hogy e miatt több roarer-ivadáka lehessen mint egésséges. Egyáltalában esztelen foglalkozás a roarerségről azt irni. hogy az a tul-magassággal okvetlen összefügg, bár máskép soha életemben nem láttam telivérlovat 16-5 vagy 17 markon felül, mely egészséges lett volna. A zavar a meghosszabbodott léblzésből : ered, mi a gégecső balfelőli izomszalagát gyengíti, s következetesen a balfelőli visszavezető ideg-szálat is ; igy van ez a magas termetű embereknél is. Semmi kétség, bogy e bajt leginkább 2é korában szerezheti meg a ló tulerőltetés következtében : de 15 2 marok alatti ló ritkán kapja meg. Igen gyors vágtatás túlfeszíti az izmokat, természetesen a baloldalon, mert a vissz-ideg hosszabb ez oldalon, mint a jobb felőlin, miután körülfutja a nagy vissz-eret (having to pass round the aorta)." Prestonpans a legtökéletesb termetű lovakegyike s kemény ficzkó volt a versenynályán, midőn megnyerte a Criteriont és a Hopéfult poenalitás alatt. Közönséges ló nem vihet tulterhet oly nagy távolságra s nem is tud terhet vinni olyan ló, mely tenyésztésre nem való, mert termete és tüdeje nincs annyira kifejlődve. — Prestonpans igen kitartó ló volt, de nem volt szerencséje : legjobb recordja volt, midőn Philamont és Petronelt korteher alatt megverte. » Idáig szól az amerikai lap. Nálunk igen kevés «roarer» észleltetett eddig. Bendigo. Occident, egy kevéssé Harezos, most legújabban Királyné. Mameluk és Molinarv. Mint nem rég emlitetlük lapunkban, «hörgés»-t Berlinben gégemetszéssel már több alkalommal sikeresen gyógyították az oltani állat-gyógyintézetben. Amerika és Ausztrália telivérió-tenyésztése és versenyeik kiterjedtsége. (Folytatás.) Egy másik igen feltűnő jelenség az EgyesültÁllamokban a nagy Sludfarmok, melyek eladásra nevelnek csikókat. A «Spirit of Times» f. évi január 7-ki számában, egy newvorki levél után. vagy 20 ménest közöl az alábbi tábla szerint, a tavaly eladott csikók mennyiségéről és az árakról. És itl nem a mennyiség oly feltűnő — mert hisz Angliában is van ennyi nagy Studfarm, mely eladásra nevel ; de a nem magas árak, melyeket azokért adnak. Ugy látszik, hogy az amerikai, adótól mentes földeken s a zab és takarmány alacsony árai mellett olcsóbban adhatják anyagukat és mégis jövedelmezőbbnek tartják eladásra nevelni, mint sajái versenyistállót tartani. Legalább erre enged következtetni az idézett lap következő passusa: «Az alábbi táblázat bizonyára érdekeltséget fog kelteni, kimutatván mily nagy mérveket kezd ölteni a telivér-törzsanyag nevelésiebben a tartományban (breeding Stud of tinCountry ; itt megvalljuk nem értjük teljesen, hogy csupán a newyorki vidékekre czéloz-e. vagy az egész Egyesült-Államokra?); aztán igy folytatja: «és látni fogjuk, mily jövedelmező üzletté vált az. Nem lehet csodálni, hogy olyan turf'manek mint Swigert, Clay. Scott. Jackson. Thomas, Clark, Franklin, Kittson. Young stb. abba hagyták a versenyzést és и tenyésztéshez tértek ; a versenyzés drága, és telve risicoval, a tenyésztés biztosabb, szép jövedelmet hoz, és gyakran nagy nyereségei. Hisz minden ménesnek, mely állag 150 dollár ért eladhatja csikait. már nyeresége van (valószínűleg nem értve bele a nemzési (fedezésii árt. mely néhány száz dollárt Amerikában is megkíván. A közlő.) hát mégoly méneseknek, mint a sunnvmedi, spendrifti vagy clmensdoríi. melyek — mint például a runnymedi. 27 csikóért 46075 dollárt vett be. azaz átlag minden csikóért 1706 dollárt. Nincs o!v vasút vagy bank-üzlet, mely ily osztalékot adhatna. S még is, mik ezek az árak az angliaiakhoz képest : például a Yardley és Blanknev ménesekben 1886-ban fizetlek — az előbbinek 10 csikóért 61500 dollárt, átlag 6150 dollárt, mig a Blankeney 11 csikó 42625 dollárt hozotl. tehát átlag 3875 dollárt, köztük Paradox testvére maga 15000 dollárt. lm a kimutatás : Ashland ménes 4 csikó 8325 doll. átl. 2081 Algeria (máj.l 32 « 11880 « « 371 Algeria (deez.) 18 « 15675 « « 87d Belle Meade 40 « 22740 « « 56H Chesterbrook 13 « 4980 « « 391 Coldstream 10 « 12325 « « 1232 Dixiana 15 « 16450 « « 109(1 Elmendorf 40 « 50075 « « 1251 Ellersile 11 « 2920 « « 265 Erdenheim 26 « 17520 « « 673 Fairview 34 « 18345 « « 539 Horstbourne 6 « 4500 « « 751) Kennesaw 21 « 19340 « « 920 Leopatus 9 « 6750 a « 750 Me Grathiana 20 « 14875 a « 743 Mt. Zoab 8 « 3305 « « 413 Hunnymede 27 « 46075 « « 1706 Spendrift 9 « 18300 a « 2083 Woodburn 39 « 28600 « « 735 Walnut Hill 8 « 10225 a « 1278 390 « 333305 a « 854 Mint látszik egyre-másra 854 dollárt hoznak a csikók. A nyereség attól függ természetesen, mily drágák az anya-kanczák. az-az. a beléjük helyezett tőke évi kamatja, a kancza és csikó tartása és fedezési ára. — Messze terjedne ennek