Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887

1887-03-17 / 11. szám

100 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 1887 raárczius 17. hogy ugyanoly mennyiségű fedeztető állomáson (795) a mének száma husz darabbal, a bérbeadottaké pedig 45-el, összesen az egész állomány 65 ménnel szaporodott. Fajták szerint : az angol telivéreknél 13 az angol félvéreknél 38 az arab lelivéreknél 6 a noniusoknál 4 a gidránoknál 22 emelkedést látunk, ellenben az arab félvérek létszáma 13 a norfolkiaké 8 a nori-aké pedig 1 darabbal apadt. Az állami ménesek ez évben 41 ménnel többet adtak a saját tenyésztésű ménekből, mint az előző évben. Az egyéves korban vásároltakból is 11-el több osztatott be a telepekbe, szintúgy a teljes korban vetteknél is 15-tel emelkedett a mult évi létszám. A mezőhegyesi ménes volt az, mely az idén hattal kevesebbet juttatott a méntelepeknek, mint az előző évben. 104 angol telivér mén adatott ki ez évben az állomásokra és 62 darab vétetett ki bérbe. Örömmel konstatálhatjuk tehát a tenyésztésre oly nagy fontossága telivér-anyag folytonos szaporodását. A 795-re rugó fedeztető állomásokból esik a fehérvári teleposzt, terület. 104 állomás és 275 mén a bábolnai « « 72 « 188 « a bajnai « « 82 « 98 « az ozorai « « 75 « 188 « Összesen 283 állomás és 739 mén a nagy-kó'rösi teleposzt, terület. 51 állomás és 139 mén a verseczi « « 78 « 176 « a mezőhegyesi « « * 52 « 118 « a bajai « « 46 « 109 « a dorosmai « « 31 « 101 .« Összesen : 258 állomás és 643 mén az eperjesi teleposzt, terület. 32 állomás és 104 mén a debreczeni « « 48 « 136 « a t.-remetei « « 48 « 131 « a r.-szombati « « 31 « 107 « Összesen : 159 állomás és 478 mén a homox-ódi teleposzt, terület. 44 állomás és 123 mén a s.-szt.-györgyi « « 33 « 103 « a deési « « 18 « 55 « Összesen : 95 állomás és 281 mén Az angol vér legnagyobb kihasználást lel a székesfehérvári és nagykőrösi méntelep területén, melyeknél a létszám felét teszik ki az e fajtájú mének, mig a debreczeni és s.-szt.györgyi méntelepek létszáma már csak egy harmaddal adózik az angol vérnek. Ellenben a hegyi fajtájú mének tulnyomólag e két telepnél vétetnek igénybe. Az arabs vérrel viszonylag a legnagyobb mértékben az erdélyi telep dolgozik, utána következik a debreczeni, mely állományának V

4-ét fordítja eme vér tenyésztésére. A nagykőrösi méntelep már csak V

0-odát adja, a fehérvári pedig csupán Vm-dével gyámolítja az emez irányú tenyésztést. — Mig tehát a székesfehérvári és nagykőrösi méntelepek területén az angol vér ponderál, s az erdélyi telep a keleti vérrel uralkodik, addig a debreczeni méntelep e két vér egyensúlyát tartja fenn, szolgálván és majdnem egyenlő mértékkel mérvén mindkét fajú tenyésztés érdekeinek. A hidegvér alkalmazást csak a székesfehérvári ménteleposztály területén (Vas és Zalában) talál; a norfolki fajtájú mének után is e méntelepnél van a legnagyobb kereslet. Erdélvben csak egy norfolki mén (egy Confidence) "van mutatónak Maros-Vásárhelyen, ez is csak azért, mert sötét pej szőrű és igy színéért fizetik. Ha ez is kidől, akkor aligha látnak az erdélyi teleposztályok többé norfolki mént. A nonius és gidran faj csaknem egyenlően van képviselve mind a négy méntelepnél. Legcsekélyebb számmal azonban Erdélyben. Legtöbb noniust a bábolnai teleposztály foglalkoztat, hol az állomány egy harmada áll noniusokból. A gidranokat legjobban kedvelik a mezőhegyesi és debreczeni teleposztályok területén. E két teleposztálynál az e fajú mének az állomány 7

6-ét, illetve 7

e-odát képezik. mig a többi osztályoknál átlag 7

1

0-eddel szerepelnek. Egyetlen teleposztálynál van — a homoródi — hol egy gidrán sem található. A magy. kir. állami ménesek produktumai viszonyítva a méntelepek egész állományához, a következő mértékben népesitik be az egyes telepeket: S.-Szt.-Györgyön az álloinátiy 68 °/o áll. ménesből való Debreczenben « 63V,°/o « « Nagy-Kőrösön « 59»/,®/« « « Székes-Fehérvároxi « 58

2/

3»/o « « Az erdélyi méntelep van tehát aránylag legjobban ellátva a kontans vérű állami ménesbeli apalovakkal, ellenben a kisbéri magas vér egy magában a fehérvári méntelepben annyi van, mint a többi három telepben együttvéve. Érdekesnek találjuk e helyütt, ha futólagos összehasonlítást teszünk az öt év előtti és a mostani állapot felett. Csupán csak számokra szorítkozunk. 1883.1887. Fedeztető állomás volt 712 795 tehát most több 83 fedező mén 1848 2141 « « « 293 bérmén 172 289 « « « 117 Összesen 2020 2430 « « « 410 fajták szerint : angol telivér 93 166 « « több 73 « fajta 686 894 « « « 208 arab telivér 32 34 « « « 2 « fajta 372 371 « « kevesebb 1 Nonius 323 375 « « több 52 Gidran 198 252 « « « 54 Norfolki 113 83 « «kevesebb 30 Lipiczai 165 198 « « több 33 Nóri 38 56 « « « 18 Az elmúlt 5 év alatt, tehát az angol telivér mének száma 73-mal szaporodott, az angol félvéreké pedig 208-czal, tehát a szaporodás 2/

3-ada az angol vérre esik. A norfolki faj évről évre csökkent. Ma már 30 ily fajú ménnel van kevesebb, mint 5 év előtt. Bizonysága annak, hogy e vér tenyésztése nem vált be, s mindinkább hanyatlik, — mig ellenben az angol telivér és félvér mind nagyobb alkalmazást nyer. Általában az elmúlt 5 év fényes bizonyságot szolgáltat a lótenyésztés nagy haladásáról. - ly. VADÁSZAT ÉS LÖVÉSZET. Franczia sportélet Algírban. A fentebbi czim alatt a «Field»-ben megjelent közlemény nagyon érdekes adatokat közöl. — Harmincz frank befizetése után. mindenki könnyen juthat egy «permis de chasse»-hoz, mely szerint október 1-től február 1-éig, bármely «nem tilos» helyen akármire bátran vadászhat. A franczia sportsmanek mindennel beérik, s más vad hiányában pacsirtákat, pintyeket és más éneklő madarakat is lőnek. A ritkán előforduló nyirfajdot «perdrix anglaise»-nak nevezik, magát a vereslábu foglyot pedig «perdrix extraordinaire du désertnek» keresztelték el. — Találni ugyan még itt-ott az ország" belsejében vaddisznókat, sőt elvétve egy oroszlánt vagy párduezot, de ilyesminél hajtókra s kutyákra van szükség, mi aztán csakugyan nem fizeti ki magát* Mindezek folytán nagyon lábra kapott az angol «railly paper» (Schnitzel-.lagd). E czélra az algiri «high life» nemkülönben, a «Gentry Anglaise» El-Biar nevü csinos falu vidékén szokott találkozni, hová mindenféle exotikus felírásokkal u. m. High Life, «Honneur aux Voyageurs», «Oui vivra verra» ellátott omnibuszokon kirándulnak. Katonai zene, száz franczia lovas tiszt, többnyire Chasseurs * A budapesti Nemzeti Casino s a Lovai-egylet egy tagja, ki csak a mult héten érkezett meg hoszszabb utazásból, s Marokko és Algírban is volt, szintén azt hallotta mindenütt, hogy az oroszlánok valószínűleg kipusztultak, mert az utóbbi évtizedben még oly helyeken is. mint a magas Atlas-lxegység (hol ezelőtt 25^30 évvel Gérard, — s gr. Károlyi Gyula, gr. Széchenyi Réla és gr. Erdődy György — sikerrel vadásztak — nem talállak oroszlánokra. Szerk. d'Afrique és huszárok teljes díszben, franczia úrhölgyek bíborpiros és zöld ruhákban, az angol «társaság» mindenféle nyomorult gebéken, egy katonai fourgon a sebesültek számára, arabok apró szamarakon, egy fényképész apparátusával, végre egy mozgó vendéglő ; mindez a legtarkább vegyületben, rémitő lármával, hahotával oly látványt nyújt, mely még a legkomolyabb embert is nevetésre készteti. —• Most egy trombitajelre hat «Chasseur d'Afrique» lóháton, mindegyik a tarka papírszeleteket tartalmazó zacskóval előre vágtat, a katonai zenekar valami vig indulóra rágyújt és az egész társaság kocsin s lóháton egy félórai szünet után megkezdi a vadászatot, mely többnyire Saonla nevü falu felé szokott tartani. Itt aztán a katonai főkormányzó, ki rendesen megjelen, kiosztogatja az elsőknek beérkezett lovasoknak a győzelem jelvényeit, szines kokárdák alakjában, mire aztán egy Eucalyptus ültetvény árnyékában kezdetét veszi a társas reggeli kedélyes elköltése. Mire a pezsgős palaczkok és a különféle abszinthkorsók kiürültek, a diszes társaság zene és énekszóval későn este a városba visszaballag, * * * Az angol sportköröket élénken foglalkoztatja a nyulvadászat tilalmas idejének megállapítása. Az ország minden részéből kérvények adatnak be a parlamentnek, oly indokolással, hogy a mostani rendszer végelpusztulással fenyegeti a nyulakat. Mindezek daczára, az agarászat most is javában foly, sőt a waterloo-i agár-meeting febr. 17, 18 és 19-én, nemkülönben a rainton-i febr. 22 és 23-án arról tesznek tanúságot, hogy Angliában a nyulat és ennek tenyésztési idejét alárendelt dolognak tekintik. A «Field» utolsó számában ugv okoskodik, hogy tekintettel ama körülményre, mely szerint Oroszországból ápril közepe táján egész hajó-rakományok érkeznek meg csonttá fagyott nyulakkal, ezek behozatalát nem kellene megtiltani, annyival inkább, minthogy a rendőrség csakis február 11-ike után szüntette be a londoni vadpiaezon az orosz fogolymadarak elárusitását. Orosz-, Német- és Magyarországból évenkint sok ezer nyul hozatik be Angliába s ezekkel a szükséglet elég olcsón fedezve van. — Alig hiszszük tehát, hogy az angol nyulak kedvéért az agarászat sportja rövidséget szenvedne. * * * Sólyomvadászat Angliában. Az angol «Old Haurking Club» közzé teszi a lejárt esztendőben a Club tulajdonát képező sólymok által teritékre hozott különféle vadnemüek számát, oly megjegyzéssel, hogy a möst lábra kapott fogoly-vadászat sólymokkal, a vadállomány szűke miatt az idén nem igen sikerült, összesen csakis 46 db fogoly ejtetvén el. — Ezenkívül 167 db varjú. 8 szarka, 97 nyirfajd, 15 fáczán, 112 tengeri nyul, és 16 szárcsa került aggatékra, — különben a sólymok kitűnő kondicziója ez évben is megfelelt a várakozásnak. AGARÁSZAT ÉS KOPASZAT. A gödingi szarvaskopók. Az első próbavadászatot Gödingen szerdán, f. hó 9-én rendezték. A master, gr. Esterházy Miklós a gyorsvonattal 1 óra 45 perczkor érkezett meg Gödingbe, hol a kitűzött vadászatra megjelentek: a toskanai berezeg ő kir. fensége s br. Lederer, az adjutánsa gr. Auersperg őrnagy, Polko alezredes s még néhány tiszt. Nem messze Gödingtől egy ünői bocsátottak szabadon, mely egyenesen a gödingi erdőnek tartott, de aztán a főároknál balra fordult, Bajanowitz felé a vízfolyás mentén a faluig, hol a tizenhárom pár kopóból álló falka már meglepte. A falutól a szarvas a mutanitzi erdő felé menekült, melyet tiz perez